Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-23 / 224. szám

o 1977. szeptember 23., péntek Száz éves a tűzoltó-egyesület Dévaványán Milyen lesz Gyula az ezredfordulón? öt évvel ezelőtt elkészült Gyula távlati városfejlesz­tési programja, amely 1985-ig szabja meg a városrende­zéssel kapcsolatos tennivalókat, feladatokat. Egy ilyen távlati terv esetében nem hosszú idő a program elké­szültétől számított fél évtized, arra azonban már elég, hogy megvizsgálhassuk, mi történt az eltelt idő alatt, az akkori elképzelések, tervek most is helytállóak-e? Erről beszélgettünk Hild Györggyel, a városi tanács építési osztályának vezetőjével. Az elmúlt napokban nagy jelentőségű esemény volt a dévaványai községi tűzoltó- egyesület életében: fennál­lásuk 100. évfordulóját ün­nepelték. A tanácsháza ud­varán rögtönzött kiállításon mutatták be a valamikor nagyon régen használt tűz­oltási eszközöket, fecsken­des, az országos parancs­nokság képviseletében, Pető Attila, a megyei tanács kép­viselője és Fábián Gábor tűzoltó őrnagy, megyei pa­rancsnokhelyettes. Ünnepi beszédet Molnár István ta­nácselnök, a ványai tűzoltó egyesület elnöke mondott. Felidézte az egyesület múlt­i — Nemrégiben zárult az a városfejlesztési kiállítás az Erkel Művelődési Központ­ban, amely betekintést adott tervrajzokkal és makettekkel a város várható fejlődéséről. Milyen volt a visszhangja a kiállításnak, amelyet több ez­ren láttak? — Számítottunk a nagy ér­deklődésre, de még várako­zásunkat is felülmúlta. Nem ez az első eset, hogy kiállí­táson mutattuk be elképze­léseinket. Azért tesszük rend­szeressé, mert az eddigiek során is számtalan észrevé­tel, tanács, ötlet érkezett hozzánk, amelyeket jól tud­tunk alkalmazni tervezési munkáinkban. , — Ügy tudom, magas szin­tű tanácskozások is voltak ezzel kapcsolatban. ■.— Igen, rendeztünk egy kerekasztal-beszélgetést köz­vetlen a kiállítás megnyitá­sa előtt. Ezen részt vett az Urbanisztikai Társaság főtit­kára is. Ott elhangzott egye­bek mellett, hogy a gyulai adottságokat elsősorban a fürdőfejlesztésben kell ki­használni. — Ha már a fürdőnél tar­tunk, milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben? Köztudott, hogy az évi ven­dégforgalom már közel van az egymillióhoz, és ez a szám várhatóan a jövőben tovább emelkedik. lyet jól lehetne hasznosítani az iskolai úszásoktatásban, s egyúttal biztosítaná a spor­tolók edzési lehetőségét. Ez tehermentesíthetné a lovar­dában levő medencéket, amelyeket kizárólag a beutal­tak használnának. — Hallottunk arról, hogy a körgát és a Fehér-Körös közötti területen bőven van hely a fürdő továbbfejleszté­séhez. — így van. Rendkívül kedvező lehetőség és nagy terület áll itt rendelkezé­sünkre egy új üdülőköznont kialakításához. A tervezés már annyira előrehaladott, hogy a vízügyi igazgatóság hamarosan hozzákezd egy 20 ezer négyzetméter nagyságú csónakázótó kialakításához. Ez valószínűleg még ebben az ötéves tervben elkészül. Lehetőség van egy sportkom­binát kialakítására is, több labdarúgó-, kézilabda-, röD- labdaoálya készül közel hét hektárnyi területen. Az el- kéDzelések szerint a VI. öt­éves terv első felében kez­dődik meg a fürdőmedencék kialakítása. Csak a kimon­dottan strandterülethez nyolc hektár áll rendelkezésre, amely egyszerre hatezer ven­dég kényelmes elhelyezésé­re elegendő. Itt nyolc külön­böző méretű medence lenne, különböző hőfokú vízzel. — Mikor fejeződne be ez a címszavakban az elképzelé­sekről : a Szegedi Tervező Vállalat elkészítette a belvá­ros részletes rendezési ter­vét. Ennek makettje is lát­ható volt a már említett vá­rosfejlesztési kiállításon. Ál­talános tetszést váltott ki az érdeklődők körében. Az el­sők között — a meghatáro­zott programnak megfelelő­en — hozzákezdtünk a Sza­badság tér kialakításához. Ami örvendetes: a program 1985-ig mintegy négyezer új lakás felépítésével számol. Ebből mintegy 800 lesz az állami, kétezer az OTP- és szövetkezeti társasház, és 1200 a család-, illetve kistár- sasházak száma. Emellett a lehetőségekhez és a gazdasá­gossághoz képest folytatjuk a városközpont rekonstruk­cióját is. A városi foghíjak, elavult lakóházak helyére egyedi tervezésű, több szintes, a városképet emelő lakóhá­zak épülnek. Ennek megfe­lelően az autóbusz-állomás közötti területen, a Blanár, Bokányi és Városház utcá­ban. az Eszperantó téren, a Tanácsköztársaság út, Dózsa György utcában, valamint a Városház utca és a Toronyi —Károlyi Mihály utcák kö­zötti terület látszik ez idő szerint a legmegfelelőbbnek a több szintes lakóházak el­helyezésére. Mindent egybevetve, meg­ítélésem szerint az ezredfor­dulón Gyula még rendezet­tebb, szebb arcát láthatják a városunkba látogató vendé­gek. Bízunk abban, hogy ez a kis alföldi fürdőváros kül­sőségeiben is tovább öregbí­ti nemcsak bel-, hanem kül­földön is eddig kivívott jó hírét. Egy Polski gazdára vár Gyulán az OTP helyi fiók­jában dr. Horváth István fiókigazgató tájékoztatást adott a pénzintézet első nyolc hónapi tevékenységé­ről. Az életszínvonal-politi­ka helyes irányú fejlődését igazolja, hogy az eltelt idő­szak alatt Gyulán 36 millió forinttal emelkedett a be­tétállomány és jelenleg több mint 360 millió forintot őriz a takarékpénztár. A város idegenforgalmának állandó emelkedését bizonyítja, hogy valutaforgalmuk az előző évhez képest 40 százalékkal nőtt. Népszerű az ifjúsági takarékbetét, amelynek szá­ma ebben a hónapban száz­zal emelkedett, összesen meghaladja az ezret. Már csak azért is kedvelt ez a forma, mert az idén 11 fia­tal jut betéte révén lakás­hoz. Ugyancsak kezd elter­jedni az átutalási betétfor­ma is, amiből Gyulán jelen­leg 900 tulajdonos van. Közkedvelt a KST is, a be­tétállomány meghaladja a hatmillió forintot. Változatlanul nagy a „ro­ham” a gépkocsik iránt, összesen 620 tízezer és 2900 ötezer forintos gépkocsinye- remény-könyvet kezelnek és mintegy ezer gépkocsi-elő­jegyzést tartanak nyilván. Itt említjük meg, hogy a legutóbbi sorsoláson a gyu­laiaknak egy Wartburg és egy Polski 126-os Fiat gép­kocsi jutott. Az utóbbiért — száma 3-as sorozat 023790 számú kötvény —tulajdono­sa még nem jelentkezett a nyereményért. Nőtt a totó­lottószelvények iránti keres­let is, az előző évhez ké­pest 25 százalékkal. Muzeális értékű tűzoltófecskendők a kiállításon Fotó: Béla Ottó Béla Ottó II rendőrség felhívása! dőket és a legkorszerűbbe­ket, amellyel napjainkban hadakoznak a tűz pusztítá­sai ellen. A tanácsháza fo lyosóján tűzvédelmi és meg­előzési eszközök, valamint tablók a tűz pusztításairól, kártevéseiről. Itt látható a 100 évvel ezelőtt megalakult önkéntes tűzoltóegylet első alapszabálya. „Az egylet czélja: Ványa város területén bárhol és bármikor lészendő tűzvész esetében a tűz helyén hala­dék nélkül múlhatatlanul .megjelenve mindég ingó és ingatlan vagyont, ember­életet, felebaráti szeretetből, jutalomra való igény nélkül a tűzvésztől megóvni, ille­tőleg megmenteni.” Így szól az alapszabály első paragra­fusa, amelynek szellemében egy évszázadon keresztül te­vékenykedtek a dévaványai önkéntesek. A helyi művelődési ház­ban ünnepi közgyűlést tar­tottak, amelyen nemcsak a tűzoltók hozzátartozói, ha­nem sok vendég is részt vett. Ott volt a díszelnök­ségben Bálint Istvánná or­szággyűlési képviselő, Dé- kány István tűzoltó alezre­ját, fejlődését, elismeréssel szólva azokról a még ma is aktív tagokról, akik 50 éve tevékenykednek a köz szol­gálatában. Arról is elisme­réssel beszélt, hogy a csak­nem 100 tagú egyesület megelőző munkájának kö­szönhető, hogy a községben évről évre kevesebb tűz for­dult elő. Ezért a derekas munkáért köszönetét mon­dott az egyesület valameny- nyi tagjának. Az ünnepi beszéd után Dékány István tűzoltó alez­redes átadta az országos parancsnokság emléktár­gyát az egyesület elnökének, a tűzbiztonsági érem arany fokozatát Molnár Istvánnak és Nácsa Jánosnak. Rajtuk kívül egy tűzoltó kapott ezüst, egy pedig bronz foko­zatot, ketten az országos pa­rancsnokság dicsérő okleve­lét és pénzjutalmat. Többen kaptak dicsérő oklevelet és pénzjutalmat a megyei és községi tanácstól, Délután az orosházi tűz­oltózenekar adott térzenét, majd a művelődési házban tűzvédelmi filmeket vetítet­tek. — Valóban így van. A vendégek már „kinőtték” a várfürdőt. A legközelebbi tervünkben szerepel — hogy a szezonon túl is minél töb­ben igénybe vehessék — egy zárt folyosó kiépítése a két gyógymedencéhez. Re­mélhetően ez a jövő év őszé­re megvalósul. Tárgyalások folynak a kastélynak a für­dőhöz való kapcsolása ügyé­ben. Az épület némi átala­kítással alkalmas lenne moz­gásszervi megbetegedések utókezelésére. Tanulmány- terv készült egy fedett tan­medence létesítésére, ame­fejlesztés? — Ügy számítjuk, 1995-re. Persze nem győzöm hangsú­lyozni, hogy ezek egyelőre csak tervek, hiszen rengeteg pénz kell a megvalósításhoz. A mai árakon számítva több mint egymilliárd forint! — Az elmondottakból kör­vonalazódott a fürdő fejlesz­tése. Milyen lesz a város az ezredfordulón? — Már szóltunk arról, hogy öt évvel ezelőtt elké­szült egy távlati városfej­lesztési program. Ennek pusz­ta felsorolása is oldalakat venne igénybe, ezért csak Vihar után jégeső Hetvenkétmillió forint ha­talmas összeg, különösen ak­kor, ha kárbaveszett értékek nagyságát jelöli. Az Állami Biztosító Békés megyei Igaz­gatóságának tájékoztatása szerint pedig pontosan 72 millió 160 ezer 620 forintot Két lány a tükör előtt Gyomán, a Békés megyei Szolgáltató Szövetkezet 29- es számú férfifodrász-üzleté­ben két csinos fiatal lány — Farkas /Rózsika és Fekécs Marika — megkezdte a szak­ma gyakorlati ismereteinek az elsajátítását. Eredetileg női fodrászok szerettek vol­na lenni, de azt mondták nekik, hogy ahhoz érettsé­gi kell. Azért semmi baj nincs, férfifodrászokra is szükség van. És mivel mind­össze 14 évesek, lesz idejük arra, hogy akár két szakmát is szerezzenek. Az üzletben szívesen fo­gadta őket Heinfarth Márton és Baráth Elek nyugdíjas, a nyugdíj előtt álló Ivány Ger­gely, valamint Molnár Jó- zsefné fiatalasszony, aki az üzlet vezetője. Már az első napokban megmutatkozott, hogy a lányok jól neveltek, ügyesek, a szakma iránt ér­deklődők. Ezért a tükör előtt csupa dicséretet kapnak az idősebbektől. Elméleti oktatásra Békés­csabára, a szakmunkásképző intézetbe járnak, mégpedig hétfőn, kedden, szerdán. A csütörtököt, pénteket és szombatot az üzletben töltik. — Nem nehéz Békéscsa­bára járni? — kérdezem a lányokat. Mosolyognak: — Kibírjuk. Háztól házig buszon és vonaton tesszük meg az utat. — Nem kerül sokba az útiköltség? — A szövetkezet fizeti. — És az étkezést? — Ebédet kapunk. Ha Gyomán vagyunk, a Körös Étteremben étkezünk. — Hány év a tanulás? — Kettő. Másfél év után! azonban, ha jó a tanulmá-! nyi eredményünk, már úgy J dolgozhatunk a heti három J napon, mint a fodrászok és J annyit is keresünk, mint ők. J Persze időarányosan. — Ha vizsgát tesznek, hol J fognak dolgozni? — Nem leszünk kisiparo­sok. Maradunk a szövetke-1 zetben, illetve talán ebben! az üzletben. Van hely számukra. Igaz, i hogy már tervezgetik, hogy < levelező tagozaton majd to-! vábbtanulnak és leérettsé- ' giznek. Mert még mindig! vonzza őket a női fodrászat. [ Ha pedig az nem valósul ] meg, a tanulás akkor sem j lesz hiábavaló.. Művelteb-| bekké válnak, jobban kiszé- J lesedik a látókörük, aminek ; nagy hasznát veszik az élet- ; ben. Mint férfifodrászok is. P. B. fizettek ki 1977 első félévé­ben ügyfeleiknek, s ez még nem is a végleges összeg, hiszen a mezőgazdaságot ért elemi károknak csak egy kisebb hányadát térítették közvetlenül a kár után, a többit pedig a termés beta­karítását követően fizetik. Elsősorban tehát a mezőgaz­daság által elszenvedett ká ■ rok súlyosak, hiszen a pénz- beni térítés csak az illető gazdaság bevételi tervét bil­lenti helyre, de nem tölti meg terménnyé! a magtára­kat. Az első félévben me­gyénkben szinte minden hó­napban okozott károkat az időjárás. Csaknem kétezer épület szenvedett viharkárt. A mezőgazdasági nagyüze­meket igen súlyosan érintet­ték az év elején a vízkárok. Több mint 31 ezer hektáron 47,5 millió forint értékű kárt állapítottak meg a szakemberek. A legnagyobb elemi kár július 31-én tör­tént. Mezőberény, Kétsop- rony, Vésztő határában a lehulló jégszemek megköze­lítően tyúktojás nagyságúak voltak. A heves zivatar és jégverés 38 nagyüzemben pusztított, mintegy 20 ezer hektáron 50 millió forintos kárt okozott. Szerencsés kö­rülmény viszont, hogy a ga­bonabetakarítás idején na­gyobb jégeső nem hullott. A Békés megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettes ellen kü­lönböző súlyos bűncselekmé­nyek elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az ismeret­len tettes a bűncselekmények helyszínein különböző tár­gyakat hagyott hátra. La­punk folyamatosan közli a tárgyak leírását és az azok­ról készített fényképfelvéte­leket. A rendőrség kérése: aki a tárgyak eredetére, volt tu­lajdonosára, vagy használó­jára vonatkozóan adatot tud szolgáltatni, erről haladékta­lanul tájékoztassa a rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztályát (Békéscsaba, Bar­tók B. u. 1—3., tel.; 11-120), vagy a legközelebbi rendőri szervet. A hátrahagyott bűnjelek leírása: Sporttáska. Sötétkék alapon fehér szegélyű, vállra akaszt- hatós műanyag táska, oldalzsebes megoldással Jellegzetessége: oldalán 2 cm átmérőjű lyuk, mely feltehe­tően kisállat szállítása során a levegőzést biztosította

Next

/
Oldalképek
Tartalom