Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

1977. szeptember 9., péntek HgHslUktitá Hetvenöt éves a szolnoki művésztelep Tari Kálmán beszél a művésztelep jubileumáról a sajtó képviselői előtt Szeged—Debrecen—Békéscsaba Együttműködési szerződések a főiskolákkal Háromnegyed évszázad — és milyen 75 év! — egy mű­vésztelep életében is óriási időszakasz. A történelem eseményeit számba véve is két világháború, elbukott és győztes forradalmak az út­jelzők itt, és a művészi lá­tásmód dinamikus változásai Mindehhez pedig a gyorsan kialakuló országos hír és jelentőség, mely mind a mai napig valóságos hatóerő a művészetek szolnoki mű­helyében. Az ünnepi jubileum prog­ramjáról tartott sajtótájé­koztatót Tari Kálmán, a Szolnok megyei Tanács mű­velődésügyi ’ osztályának ve­zetője. Számos újságíró és a művésztelep alkotóinak je­lenlétében beszélt a telep történetéről, a kezdetekről, hetvenöt év sokféle esemé­nyéről, melyek mind azt bizonyították, hogy az Al­föld központjában, Szolno­kon jó környezetre és meg­értésre találtak a művészek. Az 1849-es szabadságharc szolnoki eseményeit rajzoló császári katonatiszt, August von Pettenkofen fedezte fel először a szolnoki táj varázs­latát, és 1851-ben újra ide érkezett, hogy azután har­minc éven át hosszabb-rövi- debb ideig itt dolgozzon. Egri Mária írja a Jászkun­ság XXI. évfolyamának 4. számában: „Olyan tájat ta­lált itt (Pettenkofen), amely még ismeretlenül, felfedezet­lenül kínálta magát a szá­zad első felében kialakult „paysage intime”, a hangu­lataiban megragadott, benső­séges tájfestés kedvelőinek.” Pettenkofen után több osztrák festő választotta idő­leges alkotóhelyéül a várost, majd 1870 után számos Mun- kácsy-tanítvány. A követke­ző, jelentős dátum 1898, ami­kor a szolnoki festők bead­vánnyal fordultak a kultusz- miniszterhez művésztelep lé­tesítése ügyében. Megalakít­ják a Szolnoki Művészeti Egyesületet, 1902-ben pedig felépül a két pavilonból ál­ló művésztelep. Lakói közt a legnevezetesebbek: Fényes Adolf, Bihari Sándor, a szá­zadfordul ón Edvi Illés Ala­dár és Koszta József, majd a gyomai Vidovszky Béla és mások. Napjainkban pedig Chiovini Ferenc, Simon Fe­renc, Baranyi Sándor, Bere­gi Ferenc, Bokros László; a névsor azonban korántsem teljes. ♦ Chiovini Ferenc a sajtótá­jékoztatón ötven itt töltött év eseményeire emlékezett. Az első, majd a második vi­lágháborúra, amikor mind­kétszer szinte végpusztulás fenyegette a szolnoki mű­vésztelepet. Később Darvas József 1947-es látogatását idézte fel. — Amikor itt járt Darvas, ajtó-ablak nélküli csupasz falakat talált. Eltűnt a ter­mekből a padló, eltűnt a te­lep képgyűjteménye; ha va­lakinek építőanyagra volt szüksége, jött és vitte. Négy műterem helyreállítására volt szükségünk legsürgőseb­ben. Darvas 200 ezer forin­tot ígért, amit meg is kap­tunk. így született újjá a művésztelep, és kezdhettük meg a munkát. A teljes rendbehozatal — sok év után — a tanácsra várt. Két és fél milliót költöttek erre. ♦ A jubileum programjából a következőket jegyezhették fel az újságírók: Szeptember 18-án nyitják „A szolnoki művésztelep 75 éve” című kiállítást a Galé­riában, ez a tárlat folytatá­sa az 1975—76-bán Szolno­kon, Budapesten, Bécsben és Grazban bemutatott „Pet- tenkofentől Fényes Adolfig” című kiállításnak. Szeptem­ber 21.: művészettörténeti tanácskozás a városi tanács dísztermében, dr. Pozsgai Imre kulturális miniszter tart előadást a művészetek és a közművelődés kapcsola­táról, Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója pedig a szolnoki művésztelep helyét és sze­repét elemzi képzőművészeti életünkben. Szeptember 23.: a művésztelep volt és je­lenlegi alkotóinak találkozó­ja. Tervezik, hogy a jubile­um alkalmából megalakítják a városban a képzőművésze­tek baráti körét is, régi ha­gyományokra építve. Szeptember 13-án kezdődik a tanítás az ország „legna­gyobb iskolájában”, az Isko­latelevízióban — tájékoztatta az MTI munkatársát Szé­kely Róbertné, az Iskolatele­vízió helyettes vezetője. — Az előző tanévben zöm­mel az iskolai tanítási órá­kat kíséreltük meg reprodu­kálni, az 1978-tól bevezeten­dő új tanterv azonban min­ket is arra ösztönzött, hogy sajátos eszközeinkkel még hatékonyabbá tegyük az ok­tatást. Keressük azokat a le­hetőségeket, amelyekkel él­ménnyé tudjuk tenni a gyerekek számára a tan­anyag meghallgatását. Bí­zunk abban, hogy az Iskola­televízió adásai nem kizáró­lag az ismeretszerzés eszkö­zei lesznek, hanem a felfe­dezésé, a romantikus él­ményszerzésé is. — A pedagógusokhoz szó­lunk először az új tanterv előkészítésénél: az idén ré­szükre csaknem ötven új műsort készítettünk és ez a tavalyival együtt mintegy 2700 percet tesz ki. Az Is­Némrég ellátogattunk a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolára, hogy az intézmény főigazgatójával, dr. Moholi Károly profesz- szorral az idei felvételi ta­pasztalatairól beszélgessünk, s megtudjuk, hogyan szere­peltek a felvételi vizsgákon Békés megye diákjai. Előke­rült egy vastag könyv* amelyben minden jelentke­ző eredménye, illetve ered­ménytelensége pontosan fel van jegyezve. Egymással versengve számoltuk össze a különböző szakpárosítások­ban eredményesen szerepelt megyebelieket. Az. eredmény mindkettőnket meglepett. Egyes szakokon a felvettek 20—25 százaléka Békés me­gyei. — Nagyon örülök a Békés megyeiek jó szereplésének, mert intézményünk kiemelt helyen foglalkozik Békés és Bács-Kiskun megye oktatási problémáival — mondotta a főigazgató. — Bizonyára tud­nak az Önök megyéje és a főiskola között három éve létrejött kölcsönös együtt­működési megállapodásról. A szerződés célja, hogy terv­szerűen segítse Békés megye jobb pedagógusellátottságát, hogy intézményünk fokozot­tabb- gondot fordítson az ott dolgozó pedagógusok szak­mai továbbképzésére, és ál­landóan figyelemmel kísér­hessük a megye oktatási eseményeit. Rendszeres kap­csolatban vagyunk a megyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetőjével, a személy­ügyi csoportvezetővel, s a pedagógus-továbbképzési in­tézet vezetőjével. Vegyünk egy példát: ha egy Békés megyei község pedagógus­hiánnyal küzd, mi lehetősé­get adunk — főleg a szülőfa­lujába pályázó, már har­madéves főiskolai hallgató­nak —, hogy foglalja el az állást, és levelező úton foly­tassa tanulmányait. Általá­ban nem támogatjuk a hall­gatók ilyen irányú elhatáro­zását, mert ez csökkenti szakmai felkészültségüket, de ilyen esetekben természete­sen kivételt teszünk. — Sikerült-e ebben az év­ben több hallgatót felvenni a főiskolára? — Egyes szakokon igen, ilyen a magyar—népművelés, a matematika, orosz, testne­velés, de érthető módon nem lehet növelni mértékteíenül a létszámot. Az oktatás ob­kolatelevízió műsorainak kö­rülbelül a negyede szól a pedagógusokhoz. Elsősorban az alsó tagozatos tanítóknak szeretnénk az új tantárgyak oktatásához megfelelő isme­reteket adni. Módszerünk: a szaktárgy egy-egy kiemelke­dő képviselőjének ismertető­je után órarészleteket mu­tatunk be a tanítási „fogá­sok” szemléltetésére. A kör­nyezetvédelemmel, a techni­kával, a magyar nyelv és irodalommal idén foglalko­zunk először a pedagógus­továbbképzésben. Nevelés­lélektani sorozatot is indí­tunk, olyan kérdésekről ké­szítettünk műsort többek kö­zött, mint: a gyerekek meg­figyelése, magányos, szoron­gó gyerekek, félreértett és el­hanyagolt gyerekek, mit je­lent a kreativitás. — Kísérleti műsort készí­tettünk Márvány délvonal címmel ■ a felvilágosodás komplett feldolgozására. A XVIII. századba kalauzolják el a tanulókat. S az Egri Ta­nárképző Főiskola alapítása „ürügyén” végigjárjuk a magyar felvilágosodás korá­jektív feltételei ugyanis nem változtak. — Most mindenkit na­gyon izgat az új, bevezetés­re kerülő matematikatan­terv. Tudjuk, hogy a főisko­lán hosszú évek óta kísérle­tek folynak ezzel kapcsolat­ban. Segít-e a matematika tanszék megyénk pedagógu­sainak átképzésében? — Főiskolánkon nyolc éve folynak dr. Szendrei János kandidátus vezetésével az új rendszerű matematikaok­tatás kísérletei. Két gyakor­ló iskolánkban, de külső is­kolákban is bevezették és kipróbálták már a gyakor­latban. Ugyanakkor a főis­kola matematika és fizika tanszéke részt vett az új tan­terv előkészítésében és vég­rehajtásában is. Konkrétan Békés megyében három éve folytatják tanszékünk okta­tói a pedagógusok átképzé­sét, intézményünk pedig hat éve az új matematika-tan- terv végrehajtására készíti fel hallgatóit. Sőt, egy még távolabbi terv, a természet­tudományok egybehangolt oktatását célzó kísérleteket és tankönyvszerkesztést is végzünk az Akadémia támo­gatásával. S amikor ennek bevezetésére sor kerül, szer­ződésünk értelmében ebben is messzemenő segítséget nyújtunk Békés megye peda­gógusainak. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a sze­gedi főiskolán kívül a Deb­receni Tanítóképző Intézettel és a szegedi József Attila Tudományegyetemmel is kö­tött szocialista együttműkö­dési megállapodást, hogy ez­zel is segítse a megye peda­gógusellátottságát, a tanárok szakmai, módszertani to­vábbképzését. Az intézmé­nyek viszont az oktatási, el­méleti, pedagógiai kutatási feladatok ellátásához igény­lik a végrehajtó bizottság munkájából adódó, általáno­sítható tapasztalatokat, és ugyanakkor biztosítják a ta­pasztalatok oktatási és el­méleti jellegű felhasználását is. E sokoldalú szerződéses kapcsolat felől érdeklődtünk Mitykó Jánostól, a Békés megyei Pedagógus Tovább­képzési Intézet igazgatójától. — Minden év elején ellá­togatunk a szegedi főiskolára és megbeszéljük az éves to­vábbképzés rendjét. A folya­matos háromnapos szakmai módszertani továbbképzése­nak irodalmi, történelmi, képzőművészeti, zenei és építészeti vonatkozásait. Egyelőre csak egy ilyen mű­sorral rendelkezünk, de re­méljük, hogy a későbbiek­ben is módot találunk majd a tantárgyak közötti integ­ráció megvalósítására. Vi­lágnézeti sorozatunkkal is először jelentkezünk. Remél­jük, hogy komoly segítséget nyújtunk ezzel pedagógusa­inknak. Eddig filmesztétikai adásainkat is kibővítettük, az elkövetkező időben Ka­mera címmel sugárzunk film- és televízióesztétikai műsort. — A Pedagógusok fóru­mát is újszerű formában su­gározzuk: tájékoztatást adunk arról, hogy milyen új tantárgyi műsoraink készül­nek, megszólaltatunk kiváló pedagógusokat, a különböző tantárgyak jeles képviselőit, az Országos Pedagógiai Inté­zet munkatársait, akik el­képzeléseiket mondják el az új tantervről. Az Iskolatelevízió új tan­tárgyi és pedagógus-tovább­képző műsoraihoz tájékozta­tófüzet jelenik meg az év folyamán. A Stop! Közle­kedj okosan! című sorozat­ban — szülőknek, nevelők­nek 1978-ban az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kiadványt jelentet meg. ken a főiskola mintegy 25— 30 oktatója vesz részt rend­szeresen előadóként, és a speciális továbbképzések egy részét is ők vezetik. A ne­veléstudományi tanszék irá­nyításával a kétéves pedagó­giai kiegészítő szak kihelye­zett konzultációit is ők szer­vezik. Jó néhány éve fo­lyik az egyéves, havi egy alkalommal megrendezésre kérülő pszichológiai tovább­képzés is, dr.Geréb György tanszékvezető főiskolai tanár irányításával. Szintén ez a tanszék vezeti a szakmun­kásképző és szakközépisko­lák technikusainak és mér­nök tanárainak pszichológiai tanfolyamát. Minden évben — az új továbbképzési rend­szeren belül — a főiskola is részt vesz a nyári akadémia egyhetes tanfolyamainak szervezésében. Idén a föld­rajz és történelem szakos tanárok — megyénkből 30 pedagógus — vett részt ezen a tanfolyamon. Nagyon je­lentősnek értékeljük a há­rom éve folyó új matemati- ka-tantervre történő átkép­zésben való részvételüket. Megyénkben ez az előkészí­tés a 77—78-as tanévre be­fejeződik. Az egész szervezé­sét a megye a szegedi főis­kolára bízta. Nagyon hasz­nos vonása a felkészítésnek, hogy az elméleti előadások rendszere után pedagógusa­ink részt vehettek a szegedi gyakorló iskolákban óraláto­gatásokon. Ezzel a szerződés­sel megyénk oktatásügye nagy lépést tett előre. B. Sajti Emese Könyvekről röviden A SZARVASI ARBORÉ­TUM című, fekete-fehér és színes képekkel illusztrált, 70 oldalas könyv 3. kiadása régi hiányt pótol. Az arboré­tumba látogatók népes tábo­ra megismerkedhet a könyv­ből a „Pepi-kert” történeté­vel, útmutatót kaphat az ar- borétumi sétához és birtoká­ba juthat a fás növények tel­jes jegyzékének. A tájékozó­dást az arborétum területén térképmellékletek könnyí­tik, amelyeken a legértéke­sebb faritkaságokat is be­jelölték. E könyv nélkül csak céltalan barangolássá válhat a páratlan szépségű Pepi­kerti séta. GÉPSZERELŐI MUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN címmel dr. Ember Mihály írt szakszerű összefoglalót a mezőgazdaságban előforduló gépszerelői tevékenység könnyítésére, hiszen a mező- gazdaságban sajátos körül­mények között folyik a sze­relőmunka. 220 oldalon, könnyen áttekinthető formá­ban, a gyako'rlat oldaláról közelítve meg a problémá­kat, értékes kézikönyvet ad a gépekkel foglalkozók kezé­be. Stílusa könnyen érthető­vé teszi a témát, a gyakorla­ti emberek számára íródott elsősorban. LÁPI EREDETŰ SZER- VESANYAG-TARTALÉKA- INK MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA című, Dömsödi János által írt könyv — jóllehet szűkebb érdeklődésre tarthat számot, mint az előbbi kettő — de az általa feldolgozott téma nagy fontosságú. Ma már a tőzegnyersanyagokat világ­szerte nem energiaforrás­ként, hanem mezőgazdasági célokra használják. Az ez irányú kutatásokat, műszaki­gazdasági vizsgálatok ered­ményeit gyűjti össze és bo­csátja a mezőgazdaság ren­delkezésére. ’ Mindhárom mű most je­lent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas fél évszázad emlékeit idézi Fotó: Gál Edit Sass Ervin Az új tanév tervei az Iskolatelevízióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom