Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-10 / 213. szám
1977. szeptember 10„ szombat A Békés megyei KÖJÁL Békéscsaba három pontján helyezett el légszennyezettség-vizsgáló műszert, egyiket a város központjában. Képűnkön Schvarcz Józsefné vegyész ellenőrzi az egyik készüléket. A város legforgalmasabb pontján is a megengedett határokon belül mozog a vegyi szennyezettség Fotó: Martin Gábor Békéscsaba művészetét bemutató kiállítás nyílik Zrenjaninban Teljesítették éves tervüket Az Orosházi Állami Gazdaság zöldtakarmány-szárító üzemeiben dolgozó „Kossuth Lajos” és „Vörös Csillag” szocialista brigádjai szeptember 4-re teljesítették éves feladattervüket. Éves tervcélkitűzés volt 630 vagon száritmány készítése; szeptember 4-re 632 vagont gyártottak, melynek több mint fele tőkés exportra kerül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalásuk terven felül 15 vagon szárítmány készítése, - amit várhatóan négyszeresére teljesítenek. Irodalmi színpadok, színjátszó csoportok minősítése Ebben az esztendőben a Népművelési Intézet országos minősítő fesztivált nem szervez ugyan az amatőr színjátszók számára, de a megyékben mindenütt lebonyolítják az alapminősítések rendezvényeit. Itt olyan csoportok jelentkezését várják, Békés megyében is, amelyek nem régen alakultak és az 1975-ös vagy 76-os országos minősítéseken nem kaptak oklevelet. Már készülhetnek a csoportok a novemberben megrendezésre kerülő versenyre, ahonnan a kiválóak továbbjutnak a jövő évi országos fesztiválra. A korábban országos minősítést szerzett csoportok módszertani bemutatókkal lépnek majd fel a versenyen. Környezetalakítási tájértekezlet A testvérvárosi kulturális kapcsolatok keretében szeptember 11-én nyílik a Békéscsaba művészetét bemutató kiállítás Zrenjaninban, amelyet V. Kiss Margit művészettörténész, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa válogatott és rendezett úgy, hogy az Békéscsaba művészetének — a XX. század elejétől kezdve napjainkig — hű keresztmetszetét adja. A kiállításon festmények, grafikák, érmék és plasztikák, összesen 24 alkotó 41 alkotása szerepel. A Mala Galerijában rendezendő kiállításon többek között bemutatják Perlrott Csaba Vilmos és Jankay Tibor grafikáit, valamint Mokos József eddig kiállításon még nem szerepelt két olajképét is. A gimnáziumi éveit Békéscsabán töltött Schéner Mihály, és Fajó János, valamint a legújabb nemzedék alkotásai is szerepelnek a tárlaton. így Molnár Antal, Takács Győző, valamipt a „Békéscsabai Műhely” csoportjának grafikái. A megyénkben már több kiállításon szerepelt Jakuba János, Lipták Pál, Gaburek Károly és Mladonyiczky Béla munkái is részt vesznek a kiállításon. A békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osztálya támogatásával lehetőséget kapott a kiállításon is szereplő két békéscsabai művész, hogy szeptember hónapban két hetet töltsön a zrenjanini művésztelepen. A két művész Takács Győző és Lonovics László. A holnap megnyíló kiállítást dr. Vass István, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatóhelyettese' nyitja meg. Csúcs — tejben Hatvanegyezer liter tej érkezik feldolgozásra naponta a Sárréti Tej Közös Vállalkozás szeghalmi központjába; nemrég érték el a csúcsot: napi 74 ezer liter tejet dolgoztak fel. A tejtermelés ilyen mértékű növekedése nekünk, fogyasztóknak mindenképpen öröm, a feldolgozóknak azonban kisebb-na- gyobb gondokat is okozott, főleg mostanában, amikor a vásárlás mintegy 3—4 ezer literrel csökkent. A megnövekedett mennyiség fogadását jobb munkaszervezéssel és gépesítéssel teszik köny- nyebbé Szeghalmon. Nem megy veszendőbe a többlet sem: sajtot készítenek belőle, s ami ezután is megmarad, azt más vállalatnak adják át. A választék bővítésére, mindannyiunk igényeinek még körültekintőbb kielégítésére gondosan ügyelnek a szeghalmiak. Az üzem dolgozói rendszeresen találkoznak a kereskedőkkel, hogy minél több vásárlói véleményt kapjanak, s az ennek megfelelő változtatásokat minél előbb bevezessék. A nemrégiben, a Törökbálinti Tejipari Közös Vállalkozással kötött szerződés nyomán újabb tízféle tejtermékkel — különféle sajtokkal — látják el megyénk lakosságát, s kisebb mértékben a szomszéd megyék településeit is. Gádorosi „öregfiúk” Húszéves a községi KISZ- szervezet Gádoroson. Ünnepi találkozóval szeretnének megemlékezni erről az alkalomról a faluban élő régi KISZ-esek, az „öregfiúk”. Közel háromszáz meghívót bíztak a postára, hogy mindenkit értesítsenek, aki az elmúlt húsz esztendő alatt az ifjúsági klubban, vagy a műkedvelő művészeti csoportokban aktívan tevékenykedett. Szeptember 10-én, szombaton este 18 órakor találkozik a társaság, Gádoroson, hogy a múltról beszélgessenek, emlékezzenek KISZ-es életük mozgalmas napjaira. Terem a paradicsomfa Két éve terjedt el a Schott-féle lugasparadicsom híre — vagy ahogy a köznyelv elnevezte: a paradicsomfa —, mely számos kiskerttulajdonos érdeklődését felkeltette. Több mint 30 000 levelet kapott a nemesítő, a budapesti Schott Péter, melyben magot vagy palántát kértek, a termesztés, terméshozam felől érdeklődtek. Endrédre is eljutott a tavasszal néhány tő lugasparadicsom és ezek most hoznak először termést. Naponta 10—15 liter vizet kaptak tövenként és most fürtökben, mint a szőlő, 25-30 kilogramm gyümölcsöt hoz egy-egy paradicsomfa. Javában folynak annak a kétnapos kömyezetalakítá- si tájértekezletnek az előkészületei, amely szeptember 22-én kezdődik Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A rendezvénysorozatot Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára nyitja meg, majd a résztvevők meghallgatják a vízvédelemmel és a vízgazdálkodással kapcsolatos előadásokat. Szeptember 23-án sor kerül a kígyósi tájvédelmi körzet bejárására is. A Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének környezetvédelmi bizottsága, a gyulai Városi Tanács és a népfront által szervezett program a Vízügyi Múzeum és a gyulai Várfürdő megtekintésével fejeződik be. Hírek a gyomai művelődési házból Ahogyan néptelenednek ősszel a strandok, úgy gazdagodnak a művelődési házak változatos programokkal. Gyomán, a Katona József Művelődési Ház is szélesre tárta már kapuit az érdeklődők előtt. Az ifjúsági klubban szeptember 10-én beszélik meg a fiatalok őszi és téli terveiket, 17-én pedig képzőművészeti vetélkedőn versenyeznek a világhét alkalmából. A szocialista brigádvezetők klubja készül az új évad közművelődési vetélkedőjére, a nőklubban pedig szeptember 12-én mutatkoznak be a Békési Alkotók Klubjának filmesei. A művelődési ház rendezi Ruzicskay György festőművész kiállítását is a gimnáziumban, amelyet szeptember 19—30-ig láthat majd a közönség. Előadásaival ellátogat a Jókai Színház is Gyomára, legközelebb október végén. Kranylakodalom Nem mindennapi jubileumot ünnepelt a napokban Bencsik Mihály és felesége, Maczkó Erzsébet. Békéscsabán, a városi tanács dísztermében tartották aranylakodalmukat, 1927-ben kötöttek házasságot. Bencsik Mihályt Békéscsabán sokan ismerik, hiszen a munkásmozgalom régi harcosa és a békéscsabai Munkás Dalkör alapítója. Több mint 50 éve rendszeresen vesz részt a dalkör tagjaival a különböző kulturális rendezvényeken. A szakszervezeti munkában is példamutatóan dolgozott az elmúlt évtizedek során. A jubileumi ünnepségen ott volt a város apraja-nagyja. Megható epizód volt a sok-sok szívhez szóló köszöntés, s természetesen a Munkás Dalkör éneke. Az idős házaspárt a család tagjaival együtt négy gyermek, öt unoka és számos jó barát, ismerős köszöntötte. n kommunista szülők felelőssége evelési rendszerünkben az a korszerű, ami a társadalmi fejlődés szolgálatában áll. Ennek a szolgálatnak lényege, hogy olyan művelt nemzedéket neveljünk, amely személyes boldogságát és boldogulását a szocialista társadalomban látja. A szocialista iskola a szocialista állam munkásosztályának legfontosabb intézménye a tanulóifjúság oktatására, nevelésére. A benne működő minden nevelési tényező feladata, hogy kialakítsa azoknak a tudati, jellem- és magatartásbeli tulajdonságoknak a szilárd alapjait, amelyekre a jövő építőiként a tanulóknak szükségük lesz. Így teremtik meg az iskolák a társadalmi élet tudatos alakításának teljes emberi létnek a feltételeit. A jövendő nemzedék sorsának egyengetése nemcsak társadalmi, hanem napjaink fontos politikai feladata is. A ma iskolája bonyolult tényezők együtthatásában teljesíti feladatát. A tanuló helyzete, a pedagógus, a család, a társadalmi közgondolkodás, az irányítás, az épület, a felszerelés mind részt vesz a célok, a feladatok megvalósításában. Segíti vagy torzítja a létrehozandó eredményt. Feszültségek akkor keletkeznek és addig maradnak meg, amikor és ameddig az említett tényezőrendszer nem jut összhangba a célokkal és feladatokkal. A szocialista iskola nem képzelhető el az iskola és társadalom összefogása nélkül. Nem képzelhető él természetesen nevelési partnere, a családdal való harmonikus együttműködés nélkül sem. Munkamegosztáson, bizalomra épülő, kölcsönös felelősségvállalás keretei között; a célok és érdekeltség közös elvi alapon teremtődik és formálódik napjainkban az iskola és család összhangja. Az utóbbi években sokat fejlődött ez a kapcsolat, élőbb lett — sok előremutató pozitív vonással telítődött. Ma sokkal több szülő törődik azzal, ami az iskolában történik. Sokkal többen vállalnak különböző megbízatásokat, és a nevelők is támaszkodnak a szülők segítségére. Persze sok még a formális elem az együttműködésben. A szülők egy részét nem sikerült mozgósítani, érdekeltté tenni, ezért sok még a tennivaló. Nem ritka a két fél közötti meg nem értés, az elzárkózás, a bizalmatlanság, a felelősség elhárítása. Objektív és szubjektív okai is vannak ennek. Objektív a nevelés társadalmasítása, a szülők teljes foglalkoztatottsága, a családi élet demokratizálása. Bizonyos szubjektív hibák a nevelési munka megosztásában újszerű feladatok nem ismerésében, régi szokásokhoz, beidegződésekhez való ragaszkodásban jelentkeznek. A kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés, összhang megteremtése sohasem volt szükségesebb, mint napjainkban. A szülőket azonban az iskolának kell szervezni és érdekeltté tenni a nevelésben. Ha valóban meggyőződik mindenki arról, hogy a gyermekek felnevelése milyen fontos, egyéni érdeke is a családnak, akkor az együttműködésre biztosabban lehet számítani. Az iskola többé-kevésbé egységes, a szülők azonban sokfélék. Foglalkozás, műveltség, egyéni ambíciók szempontjából is különfélék. Vannak, akikkel a kapcsolat abban merül ki, hogy informálni kell őket gyermekük fejlődéséről, az iskolai eseményekről. Vannak, akik ennél is többre vállalkoznak, de vannak olyanok is, akik az egész iskolát érintő komoly munkába bevonhatók. Azt hiszem, sokat javítana a közös munkán, ha ezt a sokféleséget az iskolák sokkal jobban figyelembe vennék, ha differenciáltabban támaszkodnának a ’ szülőkre. Az ilyen módon történő aktivizálás szélesítésével előbbre jutnának a nevelési tényezőrendszer összehangolásában, a szülők közösségi tevékenységének minőségi fejlesztésében. Ezek figyelembevételét bizonyítják a békéscsabai általános és középiskolák többségének kezdeményezései. Élve azokkal a keretekkel, amelyek megteremtődtek a nagyobb hatékonyság érdekében, támaszkodnak mindazokra, akik az iskolák előtt álló nagyobb feladatok együttes végrehajtásában is aktivizálhatók. Kommunista szülők, közéleti emberek, munkásőrök, szocialista brigádok szülő tagjai járnak jó példával elöl az együttműködés tartalmi kibontakoztatásában. Különböző fórumokon alakulnak ki a részt- vállalás tennivalói — közülük legjelentősebbek a szülők parlamentjei vagy a kommunista szülők eszmecseréi a pedagógus pártszervezetekkel. Az eredmények között a legismertebb a működési és nevelési feltételek folyamatos fejlesztésére történő mozgósítás. Ezen túlmenően azt az új vonást tartom nagyon előremutatónak, hogy egyre többen segítik azt az iskolákban, hogy a közért való munkálkodásban, a közéletben való részvételben, a gyermek számára egyre több élményt nyújtó, elismert cselekvési lehetőséget biztosítanak. Ügy vélem, elsősorban ez a mai kor igénye. Véleményem szerint akkor értik meg gyermekeink társadalmi törekvéseinket, akkor dolgoznak korszerűen, akkor gondolkoznak és mondanak résztvállaló- ként ítéletet, ha a maguk lehetőségein belül részesei mai életünk gondjai és feladatai megoldásának. Ebben pedig a szülők legyenek közreműködő pedagógiai társai az iskolának úgy, hogy azt több helyen gyakorolják, pl. a közösen megszervezett társadalmi munkában vagy éppen az iskolai „kommunista szombatokon”. A szocialista társadalom közösségi típusú emberré nevelésének megalapozásában is új tartalmi kapcsolatok vannak kialakulóban. Az „Együtt — egymásért” úttö- rőakció számos programja bizonyítja a szülők eredményes bekapcsolódásának formáit. Jelentős segítséget jelentenek a középiskolás KISZ- szervezetekben közreműködő párttag propagandisták is. A munkásőrök szülőkként is, az úttörő munkásőrök, a KISZ ifjúgárdisták foglalkozásait vezető aktivistákként is részt vesznek az ifjúság ■ hazafias és honvédelmi nevelésében. Hatalmas irányú segítőkészség nyilvánul meg az üzemek szocialista brigádjai részéről is. Ez utóbbi mozgalomnak a politikai, pedagógiai tartalma legalább annyira fontos az iskola számára, mint a nem nélkülözhető anyagi segítségnyújtás. z említett területek, együttműködési formák úgy gondolom, jól jelzik az iskola és társadalom gazdagodó közös gondolkodását, tevékenységét. Ez a folyamat erősítendő, továbbra is számítunk a kommunista szülők fokozott aktivitására, támogatására. Tesszük ezt annak a felelősségnek alapján, amely szerint a művelődéspolitika a párt politikájának szerves része — annak képviselete, végrehajtásának elősegítése szülőkként való megjelenésükben is elkötelezettségünk bizonyítéka kell, hogy legyen. Fekete Jánosné
