Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-13 / 215. szám
1977. szeptember 13-, kedd o Egy híján kétszáz gyerek csumázza, szeleteli a svéd exportra készülő, ízletes paradicsompaprikát a Békéscsabai 2. számú Általános Iskola udvarán. Versenyben állnak a felsősök a legtöbbet teljesítő osztály címéért, s közben már azon törik a fejüket, mit is vegyenek majd a keresetükből? Fotó: Gál Edit Kukoricatermelési verseny Évről évre meghirdeti kukoricatermelési versenyét tangazdaságai számára a Bábolnai Iparszerű Kukorica- termelő Közös Vállalat. A verseny értékelésére évente kétszer kerül sor, a nyári időszakban, majd a betakarítás után. A termelési verseny első szakaszának eredményeit értékelte a vállalat, és a 4000-es termelésszervezési egységhez tartozó gazdaságok közül a kardoskúti Rákóczi Tsz ért el első helyezést. A második helyen a medgyesbodzási Egyetértés Tsz áll, a harmadik pedig az Orosházi Állami Gazdaság. Az országos győztes egyébként a makói Kossuth Tsz lett. A vállalat a termelésszervezési egységek győzteseit 30-30 ezer forint pénzjutalomban részesítette, a második helyezetteket 20-20, a harmadikat pedig 10-10 ezer forint illeti meg. Szarvasi iparművész kiállítása Visegrádon Nagy megtiszteltetés érte a 27 éves Szabó Judit szarvasi iparművészt: munkáiból önálló kiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Mátyás Király Múzeum Visegrádon, a Salamon-to- ronyban. Ez alkalommal 25 gobelint, textiltervet és ak- varellt láthatnak az érdeklődők. Bár az Alföldön született és nevelkedett, saját bevallása szerint már iskolás korában, a szokásos kirándulásokon nagyon megszerette a Duna-kanyart. A festői szépségű tájra ma is úgy megy el, mintha ünnep lenne. Ez a magyarázata annak, hogy a bemutatott művészi alkotások között felismerni a Dömösi kanyart, a Marosi partot, a Fellegvárat, az esti fényárban úszó Dunát, s a folyó csodálatosan szép partszakaszait. Szabó Judit kiállításának ünnepi megnyitóján, 1977. szeptember 13-án, délután László Emőke művészettörténész méltatta a fiatal iparművész munkáját. A kiállítás a Salamon-toronyban 1977. október 2-ig lesz nyitva. Szeptemberi tervek a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban Nyárvég a Sárréti Tsz-ben Felújított környezetben, gazdag programmal várja a Kulich Gyula If júsági és Út- törőház a békéscsabai fiatalokat. Az 1977—78-as évad mozgalmas, színes életét két fontos eseményre való felkészülés is ösztönzi, a XI. Horgász, tehergépkocsival A Sirató a Hármas- Körös holtága. Talán 5 kilométerre lehet Gyo- mától. Széles és tiszta vize bővelkedik balban, ezért a partjait szívesen keresik fel a horgászok. Rajtuk kívül ritkán vetődik arra ember. De ni csak! Teherautó közeledik az egyik földúton. Bekanyarodik a tisztásra és közvetlenül a víz mellett megáll. A vezetőfülkéből ketten szállnak ki, egy középkorú férfi és a gépkocsivezető, aki nála fiatalabb. Félmeztelenre vetkőznek. Az idősebb elővesz három horgász- botot. Felszereli az elsőt. A damilra erősített horogra kukoricát tűz és az ólomnehezékkel együtt nagy lendülettel messzire a vízbe dobja. Következik a második, majd a harmadik bot is. Amikor elkészül, a gépkocsivezetővel együtt letelepszik a partra és várja a szerencsét. Szeptember 7-e van. Délelőtt 10 órakor kezdik a horgászást és délután 3-kor fejezik be — eredménytelenül. Aztán felszedelőzködnek, beülnek a vezetőfülkébe és a tehergépkocsi — amelynek egyébként GD 08-39 a rendszáma és a motorház elején Posta felirat is olvasható — elindul. Arra gondolok, vajon nem hlányzik-e valahol ez a forgalomból több órára kivont tehergépkocsi? És még valami: jár-e fizetés vagy netalán napidíj annak, aki horgászik? — or VIT közeledő időpontja, valamint a NOSZF méltó megünneplése. Szeptemberben és október első felében kezdik meg munkájukat a kiscsoportok. A már eddig is eredményesen működő klubok és szakkörök mellett komolyzenebarátok klubjának beindítását is tervezik. A nagyteremben április végéig hat irodalmi estet rendeznek a budapesti Radnóti Miklós Irodalmi Színpad művészeinek közreműködésével. A filmművészet legrangosabb alkotóinak 18 filmjét vetítik kéthetenként szintén a nagyteremben, filmklubbérletsorozat keretében. Bizonyosan sokan szeretnék látni az 50-es és 60-as években készült francia, japán, csehszlovák és amerikai alkotásokat, például, az Or- döngösök, a Nevadai hajtóvadászat vagy a Harakiri című fümeket. A városi népzene olyan kiválóságait láthatják majd a békéscsabaiak minden hónapban, mint a Kaláka, a Kolinda, a Bojtorján és a Muzsikás együttes. A legutóbbi Ki Mit Tud? legjobb versenyzőit is szeretnék meghívni a fiatalokhoz, valamint neves beategyüttesek, énekesek felléptetését, divatbemutatók, pantomimműsorok, táncestek rendezését tervezi az ifjúsági és úttörőház. Nemrégiben a mezőberé- nyi Nagyközségi Tanács V. B. bizottságot hozott létre, amely megvizsgálta a helyi mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari szövetkezetek gazdálkodását, társadalompolitikai tevékenységét, a szövetkezeti demokrácia és törvényesség érvényesülését. Megállapították, hogy a hét gazdálkodó egység az elmúlt évben 609 millió forint termelési értéket ért el. Ez a szám az idén a tervek szerint meghaladja a 742 millió forintot. Mindez megegyezik az ,V. ötéves tervben előirányzottakkal. Csupán a textilipari szövetkezet tervezett kevesebb termelési értéket a tavalyihoz Szeptember első napjaira mintegy ezer hektáron került a földbe a nyárvégi vetésű növények magja a szeghalmi Sárréti Tsz-ben. Kitűnően előkészített magágyba került 500 hektáron az őszi káposztarepce és megfelelő minőségű talaj várja az esőt a lucematermesztés- re és ősgyepfelújításra legújabban kijelölt területeken is. A tótkomlósi művelődési ház úttörő fúvószenekara több éve alakiét, és szereplései nagy sikert aratnak. A zenekar az idén nyáron két részre osztva külföldön hangversenyezett. A hetven- tagú együttes egyik csoportja Máté Mátyás karnagy vezetésével a szovjetunióbeli Artyek úttörőtábor nemzetközi fesztiválján vett részt, és nyerte el a kitüntető Fesztivál-díjat; negyven- nyolc tagú • másik csoportja pedig Csehszlovákiában vendégeskedett, szintén -nevezetes sikerekkel. Az artyeki fesztiválon meghívásokkal képest. Meglehetősen nagy összeget fordítanak fejlesztésre. Különösen a faipari szövetkezet beruházása számottevő, hiszen az 1976-os évben mindössze három és fél millió forint állt rendelkezésükre, az idei tervük pedig csaknem 26 milliót irányoz elő. A szövetkezetek anyagi segítséget nyújtanak a községben működő sportköröknek, a tűzoltó-egyesületnek, gyermekintézményeknek, úttörő- és művelődési háznak. A dolgozók, a szocialista kollektívák társadalmi munkájukkal hozzájárulnak Mező- berény és Csárdaszállás szépítéséhez, építéséhez. A vetéssel szinte egyidő- ben kezdődött meg a nagy őszi betakarítás a sárréti közösben. Megkezdték a cukorrépa szedését, illetve a 450 hektáron termett maglucerna cséplését. Hétszáz hektár napraforgót és 300 hektár szóját kell a közeli napokban a tsz-ben learatni, ahol ütemesen folynak az előkészületek a 2600 hektár kenyérgabona elvetésére. halmozták el a tótkomlósi együttest: Kubába, Ceylonba, az NDK-ba vagy Japánba utazhatnának az úttörőzenészek. A zenekar heti 2 próbával készül újabb fellépéseire, tervezik, hogy évente 3-4 önálló hangversenyt rendeznek. Növényvédelmi előrejelzés Az amerikai fehér szövőlepke rajzása hosszan tartó, elhúzódó volt. Ennek következtében sokfelé újra megjelentek a hernyófészkek, azokon a fákon is, ahol volt védekezés, ezért a védekezés megismétlésére volt szükség. A lárvák fejlődésére az időjárás kedvezett, így már kifejlődtek és elkezdték a bábozásra vonulást. A vonuló lárvákat a fák törzsére erősített, hullámpapír anyagú és 7-10 naponként cserélt hernyófogó enywel jól össze lehet fogni. Az enyvekkel összefogott lárvák elégetésével a kártevők eredményesen gyéríthetők. Az almamoly lárvák egy része — hasonlóan a szövőlepke lárváihoz — befejezte fejlődését, és a gyümölcsöt elhagyva a fák törzsén bá- bozódásra alkalmas helyet keres. Hernyófogó enyvekkel az almamoly lárvái is összegyűjthetők, az enyvek elégetésével jelentős számú lárvát elpusztíthatunk. Fejlődnek a mezőberényi szövetkezetek Komlési úttörőzenészek a Szovjetunióban és Csehszlovákiában A szocialista életmód és az agitáció O atvannégy párttag dol_ gozik a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezetben. Van közöttük kevésbé aktív, sőt némelyiknek a magatartásán is volna mit javítani, hogy nyíltabban álljon ki a jó elképzelések megvalósulása mellett, vagy a helytelen felfogások eloszlatásáért Egészükben is azonban egységes csapatot alkotnak és nagy részük van abban, hogy a vegyesipari szövetkezet korábban valóban vegyes talajról jött kollektívája ma jó úton jár, törzsgárdája egynyelven beszél és töretlenül fejlődik a munkához való szocialista viszonya. Tanulságos beszélgetést folytattunk ezekről a dolgokról a szövetkezet párt- alapszervezetének két vezetőségi tagjával: Kruzslicz Ferenccel, aki agitáció, és propagandafelelős, valamint Laukó Mihállyal, a párttitkár helyettesével. Kruzslicz Ferenc mondta, hogy az agi- tációnak, az emberekkel való egyéni foglalkozásnak milyen nagy szerepe van a tudatformálásban, de Laukó Mihály mindjárt hozzá tette: az általános körülmények állandó javulása azért ebben is meghatározó tényező. Nagyon igaz — mondotta — hogy a lét határozza meg a tudatot... A kettő azonban . együtt hat az emberekre, amint ez a szövetkezet pártmunkájának elemzéséből is kiviláglott a későbbiek során. öt-hat évvel ezelőtt a megye egész szövetkezeti iparában talán itt, Tótkomlóson voltak a legalacsonyabb bérek. Az átlagkereset nem haladta meg a havi kétezer forintot Elégedetlenek voltak a kisiparból jött emberek, s a betanítottak egyaránt a szövetkezet mind a négy ágazatában: a vas, a textiles, a bőr-, és az építőiparban. Kissé arra is „épült” ez a bér-visszafogás, hogy a szövetkezetbeliek döntő része kétlaki, a háztájiból jól kiegészíti ugyanis a havi jövedelmét. Csakhogy erre az állapotra nem lehetett erős szövetkezetét építeni. Ond- rejó Pál, az akkori párttitkár — most a szövetkezet elnöke — és a párttagok, hiába próbálták magyarázni: ha többet termelünk, több lehet a kereset is. Tekintve, hogy a bérszínvonal nem emelkedett a kívánt mértékben, sokáig még a szocialista brigádmozgalmat sem tudták megszervezni. — Letelt a nyolc órai munkaidő, az emberek rohantak haza maszekolni. Közömbösek maradtak a közös ügyek iránt. A műhelyekben dolgozó kommunisták hiába agitáltak: szervezzük meg a szocialista brigádot, csak ők, és néhány pártonkívüli társuk álltak ki emellett a kezdeti években — mondja Kruzslicz Ferenc. A havi kereset kevés volt, az évenkénti nyereségrészesedés azonban sokszor egy hónapnál is több. Ekkor javasolta a pártszervezet: ne osszuk ki az összes kioszthatót, tartalékoljunk abból a bérek növelésére! Így lett. Emellett bérpreferenciát is kapott a szövetkezet. A kereseti lehetőségek szélesedtek, disztingváltabbá váltak és húzóerőként hatottak a termelésre. Évente 5—6 százalékkal növekedett az átlagkereset. Ennek elérését is a politikai munka tette lehetővé: a helyi alapszervezet nyílt állás- foglalása és ennek megértetése az emberekkel. Az agitáció most már oda is képes volt hatni, hogy lassan alakulgattak a szocialista brigádok. — Eleinte kevés többlet- vállalást javasoltak a párttagok is a szocialista brigádokban. Inkább a munkafegyelem szilárdítására, a minőség javítására tették a hangsúlyt és azoknak a normáknak az erősítésére, melyek hiánya a szövetkezet tagsága körében akadálya volt a szocialista életmód, a fegyelmezett munka kialakulásának. Megtalálták a jó módszert a nevelésben is. Apró megbízatásokat adtak, nem csak a párttagoknak, hanem a kommunisták közreműködésével a szocialista brigádokon belül azoknak a párton- kívülieknek is, akik „nehéz embereknek” számítottak. Egyiket megbízták azzal, hogy brigádjában mozgósítsa az embereket a véradó napon való részvételre. Mások a brigádnapló vezetését kapták feladatul, megint mások egy olyan szaktársukkal való egyéni foglalkozást, aki sokat mulaszt, akinek nincs rendben otthon sem a szénája. Ezek az apró megbízatások kiszélesedtek a termelési vállalásokra, a társadalmi munkára és olyan nevelő módszernek bizonyultak, hogy szinte észrevétlenül ko- vácsolódott általuk a kollektívák egyre összeforrottabb egysége, s alakult a munkához való új, szocialista viszony. — Akadtak kudarcok is — mondja Laukó Mihály. — Egyiknek-másiknak nem sikerült a megbízatás teljesítése. Visszavágtak neki: „Törődj a magad dolgával! Mi az?! Befűzték az agyad?” — Ezeket az embereket nem hagyták magukra, nem vetették szemükre a sikertelenséget, hanem inkább melléjük álltak, segítettek, hogy máskor jobban menjen a dolog, a megbízatás teljesítése. — Tudtuk, mennyire visz- szaüthet a jogtalan, megfontolatlan bírálat — folytatja Kruzslicz Ferenc —, de akik közömbösek is voltak, és ilyen módon küldték el a szervezőket, azok sem a párt politikájával nem értettek egyet, hanem úgy vélték: mennek a dolgok nélkülem is, hagyjatok engem ki a játékból... Tény azonban, hogy azok közül, akik korábban így vélekedtek, sokan ma már a legaktívabb tagok közé tartoznak. És mivel annak idején „vezérszónokok” voltak, — ahogy a pszichológia megjelöli — régi gárdájuk követi őket ma is a szocialista brigád vállalásainak teljesítésében, a szocialista életmódhoz való közelítésben. A szövetkezet munkáját fellendítette a tíz szocialista brigád, mely öt év óta működik. Évente 14—15 százalékkal nő a szövetkezet produktuma és az átlagkereset ma már közel jár a 30 ezer forinthoz. Elégedetlenek azért most is akadnak, de jellemző, hogy ha akármilyen hangosak is, problémáik elintézése végett mindig a pártalapszervezethez fordulnak. O z egyik szocialista brigád odáig jutott a szocialista normákhoz való ragaszkodás kérdésében, hogy K. J.-t soraiból való kizárására ítélte, mert italozott, így jött a munkába rendszeresen, és a bekapott féldecik után szocialista brigádtaghoz nem illő szavakkal illette a vezetőket és mindenkit, aki csitítani próbálta őt. Már többször figyelmeztették, hasztalanul. A kizárás ellen fellebbezett. A párthoz jött panaszkodni, a különben jó munkás. Kruzsliczék beszélgettek vele, bár őket is szidta, meg-' gondolatlanul. Beszélgettek a brigád párttagjaival, embereivel is. K. J.-val meg- ígértették: változtat magatartásán, egy utolsó lehetőséget kap még. K. J. végiggondolta életét, magatartását és megfogadta a tanácsokat. Utána nem volt gond vele. Nem egy ilyen példa akadt már a szövetkezetben. Varga Dezső \
