Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

1977. szeptember 10., szombat Kétegyházán nincs bútorbolt. Így aztán érthető, hogy őröm­mel fogadták a községbeliek a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ elek! boltjának kitelepült bútorkiállítását. A kétegyháziak most több napon át nemcsak megtekinthetik a szebbnél szebb háló- és konyhagarnitúrákat, hanem rendelésüket is lead­hatják Fotó: Balkus Imre Guruló forintok Ahol vastagon fogott a ceruza Megyénkben az utóbbi he­tekben több alkalommal tar­tottak ellenőrzést a külön­böző vendéglátóipari és ke­reskedelmi egységekben a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közgazdasági osztá­lyának társadalmi-kereske­delmi ellenőrei. Az elmúlt napokban az ellenőrzések so­rán szerzett tapasztalatokat összegezték. DIRJH.I LEHET-E I DIRÍLT HÚS? Meglepő, hogy egyes egy­ségekben mennyire a vásár­lók rovására történik a ki­szolgálás. A gyulai fürdő árudáira eddig kevés pa­nasz volt, általában udvaria­sak, figyelmesek az eladók, s igyekeznek a nagy forgal­mat gyorsan lebonyolítani. Ennek ellenére a Békés me­gyei Vendéglátóipari Válla­lat hal- és pecsenyesütőjé­ben az ellenőrök jelentős súlycsonkítást tapasztaltak. A próbavásárlás során 70 deka sült halat, hat kolbászt és 12 szelet kenyeret vásá­roltak. Az eladó összesen 13 forinttal számolt többet. Több helyről érkezett be­jelentés a fogyasztók részé­ről, hogy baj van a húsbol­tokban, s általában azokon a helyeken, ahol húseladás történik. Nem egy esetben darált húst mérnek, 48 fo­rint helyett. 58 forintért. Az történik ugyanis, hogy elő­re ledarálják a húst, ami tu­lajdonképpen úgynevezett nyesedék, ennek ára hiva­talosan 48 forint. Mégis a combhús árában adják el. Az ellenőrök több helyen jártak, s megállapították, hogy a bejelentés indokolt volt. Ez történt Orosházán, a 91-es ABC-áruházban és Gá­doroson, az ÁFÉSZ húsbolt­jában. Az ellenőrök megkér­dezték a vásárlókat, mennyi­ért szokták kapni a darált húst. Mindenki egyöntetűleg 58 forintot mondott. A gá- dorosi boltban az ellenőrzés folyamán 11 kilogramm nye- sedékhúst találtak, előre el­készítve. Amikor az eladót megkér­dezték, azt a választ adta, Csökkent a munkahelyi balesetek száma A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a munkavédel­mi feladatok ellátásának helyzetéről szóló jelentést. Dr. Molnár Margit osztály- vezető részletes kimutatást készített az elmúlt években előfordult ‘üzemi balesetek alakulásáról. Eszerint a ta­nácsi vállalatok, a költség- vetési üzemek, a mezőgazda- sági egységek, az egészség­ügy dolgozói, valamint a közalkalmazottak körében kevesebb baleset fordult elő az elmúlt évben, mint 1975- ben. Egyedül a művelődés- és oktatásügy területén emelkedett ez a szám 40-ről 43-ra. A beszámoló kitér arra, hogy a tanácsi vállalatok a szervezeti és a tárgyi felté­teleket jobban tudják bizto­sítani dolgozóiknak, mint a költségvetési üzemek. Szá­mos üzemnél viszont többet kellene törődni a biztonsá­gos munkavégzéssel, a zsú­foltság megszüntetésének le­hetőségeivel és az egyéni vé­dőeszközök beszerzésével. Az elektromos berendezések kü­lönösen nagy veszélyforrást jelentenek. Ezek fokozott el­lenőrzésére mindenkor szük­ség van. Ahol az ellenőrök szabálytalanságot fedeztek fel, igyekeztek azonnali ha­tállyal megszüntetni és a hi­bákat kijavítani. Az iparban és a mezőgaz­daságban a modern terme­lési technológiák bevezetése, a nagy teljesítményű gépek üzemeltetése új munka- és egészségvédelmi feladatok elé állítják a felügyeleti szervek szakembereit. Né­hány mezőgazdasági üzem­ben azonban, ahol még nem alkalmazzák, vagy nem sze­rezték be a megfelelő védő- berendezéseket, a vezetők felelősségérzete erősen meg­kérdőjelezhető. Akadnak olyan mezőgazdasági egysé­gek is, melyeknek méreg- raktárai nem felelnek meg az előírásoknak. Ügyükben a megyei szakigazgatási szerv a Növényvédő Állomással közösen intézkedett. A jelentés arról is szól, hogy — noha a súlyos és a halálos balesetek száma csökken — a kivizsgálás és a kártalanítás még sok kí­vánnivalót hagy maga után. örvendetes viszont, hogy több vállalatnál és üzemnél kiépítették a munkavédelmi őrhálózatot, ami nagyban hozzájárul a dolgozók testi épségének megóvásához. Egyre több helyen szigorúb­ban veszik a balesetvédelmi oktatáson való részvételt. Például a halászati szövetke­zet elnöke három dolgozót felfüggesztett állásából, mert nem vették figyelembe a balesetvédelmi előírásokat. A felmérések tanúsága szerint megyénk ipari válla­latainál a szociális létesít­mények száma nő és emelke­dett a színvonaluk is. A költségvetési üzemek szo­ciális ellátottsága viszont — a békéscsabait kivéve — el­marad a kívánt szinttől. Legnagyobb problémát az ét­keztetés megoldása jelenti. Az új létesítmények tervezé­sekor feltétlenül figyelembe kell venni az ilyen irányú igényeket is. A dolgozók jobb egészségügyi ellátására hivatottak az üzemorvosok. Sajnos, manapság még elég kevés vállalat rendelkezik üzemi rendelővel. A Békés megyei Tervező Vállalatnál, a békéscsabai költségvetési üzemnél, valamint a Gyulai Vízműveknél tervezik az üzemorvosi ellátás bevezeté­sét. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a tennivalókkal kapcsolatos intézkedésekre határozatot hozott. Ez töb­bek között felhívja az ille­tékes hivatalok és szakosztá­lyok vezetőinek figyelmét ar­ra, hogy a fegyelem további erősítésével ügyeljenek a munkavédelmi előírások be­tartására, és segítsék a bi­zottságok, valamint az őrhá­lózat tagjainak munkáját. Kezdeményezzenek felelős­ségre vonást azokkal a veze­tőkkel szemben, akiknek munkahelyén italozás miatt baleset következett be. Ügyeljenek arra, hogy az alapvető KRESZ-előírásokat is ismertessék a balesetvé­delmi oktatás alkalmával, valamint kísérjék figyelem­mel a munkavédelmi hely­zetet és’ jelentésben számol­janak be az ezzel kapcsola­tos intézkedésekről. —y—n hogy nem tudta a darált húsnak az árát, illetve úgy gondolta, hogy az 58 forint kilogrammonként. A vásárlók tájékoztatására közöljük, hogy úgynevezett darált húst nem szabad árusítani, a vásárló maga kell, hogy kiválassza azt a húsfajtát, amit aztán kíván­ságára ledarálnak. Így el­kerülhető’az, hogy kilogram­monként 10 forint „tévedés” történjen. Önállósodott pénztárgép Az is előfordult sok he­lyen, hogy a vásárlások so­rán — különösen, ha több tételt ütnek a pénztárgépbe — tévesen történik a beütés, s így megkárosítják a vásár­lókat. Furcsa módon, a leg­ritkább esetben számolnak kevesebbet. A mezőberényi 18-as számú tejtermékbolt­ban történt ellenőrzés során a mérés és a számolás jó volt, a pénztárgép mégis az áru értékénél 10 forinttal többet mutatott, 101.20 forint he­lyett 111,20-at. önkéntelenül adódik a kérdés, vajon na­ponta hányszor fordul elő ilyesmi? I SZAVAT0SSÍG HU HÓNAPPAL LEJÍRT Megyénk kereskedelmi egységeiben sokszor tapasz­talható, hogy egyes árukat a szavatossági határidő lejárta után is a polcokon tartanak. E téren „sláger” a Szegedi Konzervgyár halászlékocká­ja, a gulyásleveskocka, va­lamint az NDK gyártmányú tasakos leveskészítmények többféle változata. Az ellen­őrzés során találtak olyan leveskészítményt, amelynek már hat-nyolc hónappal ez­előtt lejárt a szavatossági ideje. Hasonló tapasztalatok van­nak a csokoládédesszert és teasütemények körében. Mindezek arra figyelmez­tetnek, hogy a vásárlóknak tanácsos elolvasni a dobozo­kon található gyártási dátu­mot és a szavatossági időt, mielőtt az árut megveszik. Azonban a legfontosabb az, hogy a kereskedők állandó­an figyelemmel kísérjék a különböző cikkek szavatos­sági idejét, s ha az lejárt, az ár,ut vonják ki a forgalom­ból. K. J. Legyen mindig jól öltözött! Türelmetlenül várom már azt a pillanatot, amikor megtudhatom a megyeszék­hely épülő új áruháza rek­lámfigurájának igazi nevét; és azt, ki lett a boldog „ke­resztszülő”, aki a legjobb, a legtalálóbb fantázianevet küldte be a pályázatra. Ha ez a szerencsés nyertes va­lahányszor rápillant majd az emblémára, kétszeres büsz­keség töltheti el: „Úgy let­tem névadója ennek a kö­töknek, hogy semmit sem kellett ajándékba adnom, sőt a kitűnő ötletemért még egy kerékpárt is kaptam.” Bárhogyan is nézem ezt a totyakos figurát, sehogyan sem tudok megbarátkozni vele. A lötyögő, topis ruhá­zat és a habda lábbelik az otrombaság, sőt már-már az ízléstelenség képzetét keltik bennem. A kéz ujjai ampul­lákra vagy talán cuclikra hasonlítanak. Hangsúlyozom: nem vagyok illetékes szak­ember, de elismerem, hogy a humorérzék, a vicc, a ked­ves játékosság is elkel a rek­lámszakmában. Egy-egy po­énnal, ízléses rajzzal vagy ötlet« fotókkal jóval na­gyobb hatást lehet elérni, mint a komolykodással; ha mindig „skatulyából kihú­zott” embereket mutatnak be; vagy ha az üzletnek, árucikknek kínos precizitás­sal állandóan csakis a jó tu­lajdonságait hangoztatják. Természetesen a másik vég­let sem célszerű: mert a pro­vinciálisán trampli jampifi- gurára is csak azt mondha­tom, hogy viszolygom tőle. Sőt, az áruházi épület felső szintjének börtönszerű zárt­sága sem nyerte meg a tet­szésemet. Ügy tűnik, mintha a tervezők megspórolták volna azt az üvegmennyisé­get, ami aztán a földszint „falazására” bőven rendel­kezésükre állt. Mindezek ellenére bízom abban, hogy a vásárlók többsége szívesen és gyak­ran megfordul majd az áru­házban, különösen akkor, ha az egyén kívánságának, ízlé-; sének legjobban megfelelő cikkekre talál. A vásárlás befejezése után talán senki­nek sem jut eszébe a kö­vetkező összehasonlítás: „No lám, én jobban és szebben öltözködöm, mint az a slam- pos figura, amely ott dísze­leg az emblémán.” Bukovinszky Sokrétű munkaverseny a mezőkovácsházi BFÉSZ-nél A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ boltjaiban és üzemeiben összesen csaknem ezren — valamennyien szo­cialista brigádok tagjai — vállaltak feladatat, többlet- munkát a Nagy Október hatvanadik évfordulója tisz­teletére. Vállalásaik kiter­jednek a szövetkezeti munka csaknem minden területére, s nem hagyják figyelmen kí­vül a brigádmozgalom egyet­len fontos szempontját sem. A legtöbb brigád a terme­lési, illetőleg forgalmi terv túlteljesítésével kíván tiszte­legni a jubileum előtt. Júli­us végén sokan tettek pót­vállalást, mint például ama- gyarbánhegyesi söprűkötő­üzem vagy a mezőkovácshá­zi toliüzem brigádjai. Fon­tos feladat a szövetkezet­ben a tagszervezés. Terv szerint megy ez is, sőt jelen­tős többletet is könyvelhet­nek el. A nagybánhegyesi ABC-áruház Corvin Ottó brigádja például már félév­kor teljesítette az egész évre vállalt feladatot. összesen 300 ezer forint értékű társa­dalmi munka elvégzését is célul tűzték a szövetkezeti brigádok, s ennek már csak­nem a kétharmadát elvégez­ték. Érdemes kiemelnünk né­hány további vállalást, il­letve eredményt, sikert. A Mezőhegyesi ÁFÉSZ-egysé- gek kollektívái egy-egy napi keresetüknek megfelelő ösz- szeget ajánlottak fel a nagy­községi művelődési központ építéséhez. A mezőkovácshá­zi áruház József Attila bri­gádja nemcsak a megyei he­lyesírási, nyelvhelyességi versenyben bizonyította jó képességeit, hanem előkelő helyezést ért el a ruházati eladók megyei, majd pedig tájegységi „Ki minek mes­tere” versenyén is. Madártávlatból a gyomai központ Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom