Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-08 / 211. szám

1977. szeptember 8., csütörtök o Mezőhegyesre látogatott a penzai delegáció Lovas bemutató a vendégek tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról) csolatai iránt érdeklődtek. A válaszból kiderült, hogy ezen a téren még nagyon sok ja­vítani való van. Ezután a vendégek végig­nézték a korszerűen felsze­relt szaktantermeket, elbe­szélgettek a diákokkal és őszinte elismeréssel tekin­tették meg a tanulók és ok­tatók közös társadalmi mun­kája nyomán újjáépített tá­gas, jól felszerelt tanműhe­lyeket, valamint a tanulók által készített vasipari ter­mékeket. Végül ellátogattak az intézmény büszkeségébe, a társadalmi munkával fel­épített korszerű klubba, amely jó munkájával nem­rég nyerte el a „Kiváló If­júsági Klub” kitüntető cí­met. Délután részt vettek a Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban a kisdobos—úttörő lovasbemutatón, ahol a Ko­vács István vezetésével mű­ködő 15 tagú lovasklub ügyes kis lovasai mutatták be tu­dásukat. Ezt követően felkeresték az általános iskolai diákott­hont, amelyben szép példáját láthatták a község társadal­mi összefogásának. A mo­dern, új kollégium mintegy 6 millió forint értékű társa­dalmi munkából és 3 millió forintos állami, támogatásból született. A késő délutáni órákban penzai vendégeink megte­kintették az idei szezonra jól felkészült Mezőhegyesi Cukorgyárat. A mai nap folyamán reg­gel 9 órakor a Békés megyei Tanács vendégei lesznek, ahol Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyet­tese fogadja az oktatásügyi delegációt. Ezt követően el­látogatnak a Kner Nyomdá­ba, majd felkeresik az is­kolacentrumot, ahol az ott folyó munkáról Hursán György igazgató ad tájékoz­tatást. Délután .megtekintik a nemrég átadott modern 120 személyes általános isko­lai diákotthont. Háromnapos látogatásuk utolsó állomása a békéscsabai ifjúsági és út­törőház lesz, ahol az úttörő­ház életéről, az ott folyó munkákról Bencsik Ilona igazgatónő ad tájékoztatást. < B. S. E. r Több import áru Az év utolsó negyedében a KONSUMEX Külkereske­delmi Vállalat mintegy 6 milliárd forint értékben im­portál a szocialista és a tőkés országokból fogyasztá­si cikkeket, 14—15 százalék­kal többet, mint a múlt év hasonló hónapjaiban. Már ebben a hónapban és októberben több mint 200 ezer eredeti márkás farmer- nadrágot, ruhát és dzsekit kap a vállalat, többek kö­zött Brazíliából és Uruguay- ból. Különböző alapanyagú hosszú ujjú pólókat és férfi­ingeket is vásárolt a vállalat pakisztáni, hongkongi, ro­mán és bolgár cégektől. A ruházati boltok újdonsága lesz a bakfis és női műszőr­mekabát, valamint a gyer­mekek részére overállok és szintetikus anyagból készült hálózsákok Lengyelországból. Több millió őszi-téli jellegű kötöttáru érkezik Vietnam­ból, Kínából, Egyiptomból és jugoszláv, valamint olasz pulóverek, kardigánok, is színesítik majd a választé­kot. A vállalat a közelmúltban három és fél millió dollár értékű importszerződést kö­tött iráni cipőkereskedelmi vállalatokkal, eszerint a női és férfi importcipők egy ré­sze még ebben az évben kapható lesz. A következő hetekben sok háztartási gép­újdonság is az üzletekbe ke­rül, például háromfajta csehszlovák hűtőgép, kétféle olaj radiátor, főző testek, va­salók és porszívók: Lengyel- országból új típusú automa­ta mosógépeket és hajszárí­tókat, a Szovjetunióból két- két féle hűtőgépet, porszí­vót és villanyborotvát, az NDK-ból pedig bojlereket, hajsütő vasakat és mosógé­peket vett a KONSUMEX. Sok ezer résztvevő az ismeretterjesztési előadásokon A napokban Gyulán a TIT- székházban ülést tartott a népfront városi elnöksége Banadics Márton elnökleté­vel. Elsőként dr. Ökrös István adott tájékoztatást a béke­barátsági munka, az őszi szo­lidaritási akció programjá­ról. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy ez az akció 20 éves múltra tekint vissza és mindenkor nagy tömegeket mozgósított a békéjükért, szabadságukért küzdő népek igazságos ügyének támogatá­sára. Az elmúlt évektől el­térően az idén valamivel kevesebb nagy rendezvényt tartanak, ezzel szemben szé­lesebb körben találkozókat rendeznek. Réteg- és üzemi találkozókat, sőt a termelési tanácskozásokat is felhasz­nálják arra, hogy sokoldalú­an ismertessék külpolitikán­kat, békemunkánkat, szocia­lizmust építő tevékenységün­ket, amelyek hathatósan hoz­zájárulnak a lenini békepo­litikához, a szabadságukért küzdő népek harcához. ' Javaslatot terjesztett a testület elé a jövő évben sorra kerülő barátsági napok­ba, amikor a tervek szerint ilálkozóra kerül sor a Fák- ■a j szerkesztőségének mun­katársaival, március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmá­ból Gyulaváriban nagysza­bású nőnapi ünnepséget ren­deznek, amelyre külföldi vendégeket is meghívnak. Októberben mongol vendé­geket várnak a gyulai Mun­kácsy Termelőszövetkezetbe, november második felében pedig szovjet tanárokkal rendeznek tapasztalatcserét az orosz nyelv oktatásáról. A második napirendi pont­ként Balogh Imre, a HNF városi titkára számolt be az 1976—77-es év politikai tan­folyamairól. Elmondotta, hogy hat körzetben rendez­tek előadásokat, s a hatvan rendezvényen mintegy ötezer résztvevő hallgatta meg az öt témakörben rendezett elő­adásokat és ugyancsak sokan a nőklubok rendezvényeit. Különösen nagy érdeklődés kísérte a város vezetőinek beszámolóját az V. ötéves terv helyi célkitűzéseiről. Az idei feladatokról szólva el­mondotta, hogy az országos titkárság nyolc témakör megvitatását ajánlotta a népfront aktivistáknak. Ki­emelt szerepet kapott ebben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi év­fordulója. Korszerűsítik a gyulai járás úthálózatát Tegnap, szerdán Gyulán megbeszélést tartottak a gyu­lai járás párt- és tanácsi szervei, a Volán és a KPM szakembereivel a járás köz­úti közlekedéséről. Szóba került, hogy a húskombinát üzembe lépésével megnőnek a személyszállítási igények és erre a Volánnak időben fel kell készülnie. Tovább folytatódik az iskolák to­vábbi körzetesítése is, ez szintén újabb feladatokat ró a Volánra. Napirendre kerültek a kö­zeljövőben várható útépíté­sek, korszerűsítések is. Még ebben az évben átépítik a Szabadkígyósról Gyulára ve­zető út városi szakaszát. Ez kikerüli a húskombinátot és az építkezéssel egyidőben felújítják a kombinát előtt elhaladó eleki utat is. Ezek­re a munkákra mintegy 5 millió forintot fordítanak. Jövőre kezdik el a Gyula— Kétegyháza út szélesítését, 1979-ben ezt folytatják Két­egyháza és Medgy esegy h áza között. Még az idén kiszélesí­tik a Gyuláról Szabadkígyós­ra vezető utat is. Megyénkben nagyarányú olajkutatás folyik és a nehéz szállítójárművek erősen megrongálták a gyengébb utakat. A gyulai járás terü­letén több helyen csaknem járhatatlanná váltak a köz­utak. A KPM ezért egy elő­zetes felmérést készít és ter­vet dolgoz ki, hogy az OKGT-vel együttműködve megelőzzék a jövőben a ká­rokat. Állattenyésztési tanácskozás Békéscsabán Békés megye állattenyész­tő szakemberei gyűltek ösz- sze tanácskozásra szeptember 7-én Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőház nagytermében. Deák Antalnak, a Békés me­gyei Állattenyésztési Fel­ügyelőség igazgatójának megnyitója után Vas István, a Dalmandi Állami Gazda­ság Állami-díjas igazgatója tartott előadást: „A szarvas­marha-tenyésztés helyzete, ökonómiai, üzemszervezési kérdései, a szálas- és tömeg- takarmány-termelés, -beta­karítás, -tárolás korszerű megoldása” címmel. Az előadó kifejtette, hogy az állattenyésztést ma már csak a szántóföldi növény- termesztés, a gépesítés és az iparágak szoros kapcsolatá­ban lehet folytatni. Meg kell találnunk az olcsó és egy­szerű tárolási módokat. Áz állattenyésztés takarmány- gondjait úgy kell megoldani, hogy az állatok minél ki­sebb energiabefektetéssel jussanak a megfelelő tápér­tékhez, vagyis a termelési folyamatokat a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben a végterméke­ket figyelembe véve kell ésszerűsíteni. Vas István előadása után a részt vevő szakemberek kérdéseikre kaptak választ. Egészségügyi hét Körösladányban Megyénkben már több te­lepülésen rendeztek egész­ségügyi hetet a Vöröskereszt aktívái nagy sikerrel. Ezút­tal szeptember 12-től 19-ig Körösladányban lesz egész­ségügyi hét, mely gazdag programot ígér a lakosság­nak. Többek között előadá­sok hangzanak eL az egész­séges életmódról, a fiatalko­ri problémákról, anya- és csecsemővédelemről, az al­koholizmusról, s az idős kor egészségügyi problémáiról. Az előadásokat a legtöbb helyen film- vagy diavetítés egészíti ki, ezenkívül egész­ségügyi vetélkedőket rendez­nek a fiataloknak és kiállítá­sokat is szerveznek. így töb­bek között a központi isko­lában fogászati kiállítás, a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben kós­tolóval egybekötött tejter­mék- és üdítőital-bemutató lesz, és ugyanitt rendezik meg a közlekedési kiállítást. Az egészségügyi hét prog­ramjában kedves epizód lesz a véradók köszöntése és ki­tüntetése, valamint Körösla- dány legidősebb lakójának köszöntése. A helyi vöröske­resztes alapszervezetek már hetekkel ezelőtt készültek a program megszervezésére és zökkenőmentes lebonyolítá­sára. Kukoricafajta-bemutató A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelési Együttműködés, a KITE bé­késcsabai területi központ­jának szervezésében tegnap, szeptember 7-én délelőtt ku­koricafaj ta-bemuta tót tartot­tak Orosházán. A kukoricatermesztés szak­emberei az orosházi Béke Tsz kísérleti- parcelláin te­kinthették meg azokat a nagyhozamú kukoricafajtá­kat, amelyek közül a kísér­letek alapján legjobban be­váltakat honosítja majd meg a KITE, az együttműködés taggazdaságaiban. Epilógus a nyaralásról D férfi felnyitja a kék színű Lada csomagtar­tóját, kiszedi a taka­rókat, bőröndöket, gumimat­racokat, nyári kacatokat, em­léktárgyakat és sorban a ko­csi mellett várakozó család kezébe adogatja Feleség és két tizenéves fiú. A férfi ar­ca látszólag közömbös. Vagy inkább fáradt. Rövid, vas­tag karjait széttárja: nincs több' csomag. Tűnődve nézi az autót s arra gondol re­ménykedve: — Még van egy nap szabadságom, egy teljes napon át semmit sem fogok csinálni, legfeljebb arra le­szek hajlandó, hogy teleen­gedem a fürdőkádat és bele­fekszem, legalább ez az egy napom legyen meg, amikor elmondhatom végre, hogy pi­hentem... A család felhordja a cso­magokat a lakásba. Ablakot nyitnak, majd vacsoráznak, minden úgy folytatódik, mint mielőtt szabadságra mentek, mégis más. A két fiú vacso­ra után sokáig súgdolózik a kis szobában, nehezen jön álom a szemükre. Az asz- szony a konyhában üldögél, mint aki nagy megpróbálta­tások után tért vissza a nyu­galom vagy inkább a meg­szokás szigetére. A férfi szót­lanul fekszik az esti csönd­ben, és most már arra gon­dol: jövőre megszervezi a nyaralást, pihenés lesz, csak pihenés, három hétre meg fog állni körülötte az élet, ha szükséges, még az orvos vé­leményét is kikéri, hogy mi a legideálisabb, de ez még egyszer nem fordulhat elő, mint az idén, hisz kívül-be- lül roskadtabbnak érzi ma­gát, mint három hete, ami­kor elindultak nyaralni. Az idei nyár folyamán há­rom véleményt jegyeztem fel a nyaralásról. Az első: — Legalább há­rom évig nem megyek kül­földre nyaralni. Az ember képtelen visszatartani magát, és csak lohol, lohol, mint a megszállott... A második: — Én a ker­temben dolgoztam egész idő alatt. Maradt még néhány nap szabadságom, azt majd a szüretre veszem ki... A harmadik: — Engemet a többi ember borított ki. Megfeledkeznek magukról, azt hiszik, hogy csak ők van­nak a világon, senki más... A legtöbb ember fárad­tan, kimerültén érkezik meg a nyaralásból. A legtöbb üdülő, a tengerpartok, a Ba­laton, az éttermek, szállodák, autóbuszok, strandok, kirán­dulóhajók — zsúfoltak, és mint olyanok: egy nagy sza­badtéri idegklinika benyo­mását keltik. Ebben a közeg­ben szinte mindenki termé­szetesnek veszi, hogy a két- háromhetes nyári szabadság alatt fog regenerálódni. Mo­hó pillantással szívnak ma­gukba mindent, meleget, napfényt, látványt. Mindenki mielőbb pecsenyeszínű akar lenni, és a hajóállomások körül az izgatott tülekedés­ben, a nagy jövés-menésben elvész az orvosok és a józan ész figyelmeztetése. Az emberek százezrei évente két-három héten át élnek, a nyári szabadság ide­je alatt, mindent legázoló, fáradhatatlan tempóban. . Az orvos a fejét csóválja. — Ezt a habzsolást aligha nevezhetjük pihenésnek. Nem más ez, mint a neuro­tikus panaszok melegágya. Az évi szabadság ma már csak abban az értelemben fogható fel szabadságnak, hogy a dolgozó ezt az időt nem a munkahelyén tölti, de sok esetben még környezet- változásról se nagyon beszél­hetünk... Az ma már egyszerűen megoldhatatlan, hogy az em­ber a nyári szabadsága alatt pótolja az egész évi idegi veszteségeket, és előkészítse a szervezetét egy újabb esz­tendő kimerítő automatiz­musára. A szellemi foglalko­zásúak döntő többsége pél­dául naponta olyan idegi ár­talmaknak van kitéve, hogy ennek valamiféle ellensúlyo­zására, vagyis a reális pihe­nésre naponta van szükség. Vagyis beosztott, többé-ke- vésbé megszervezett napok egymásutániságáról van szó, mondhatni a nap kis „sza­badságóráiról”, mely időben az ember a szervezetét rövid időre bár, de fölmenti a napi munka súlyos nyomásai alól. A nap ésszerű beosztásá­hoz felismerésre van szükség. A napi hajszát háttérbe ál­lítva néhány órára el kell hinni s meg kell érteni, hogy az idegrendszert ért károk súlya, a várható következ­mények nem ellensúlyozha­tok csupán a nyári szabad­sággal. Megnyugtató érzések töl­tenek el bennünket, amikor az átlagos emberi életkor biztató emelkedéséről olva­sunk. Csakugyan jó érzéssel számít az ember arra a né­hány esztendőre, amit ilyen­formán — legalábbis a nagy átlag szerint — többletként könyvelhet el. Ugyanakkor elszomorító bepillantani a városi ember napi program­jába, kórházakban, és orvo­si rendelőkben kezelt, gyógy­szereit neurotikus betegek feltűnően és aggasztóan ma­gas statisztikájába. Az élet-élés intenzitása magasfokú. Megerőltető tem­póban élünk. Nemcsak a gépkocsik és repülőgépek se­bessége, a technikai fejlődés tempója öltött fantasztikus méreteket. Az ember a saját életével valósággal hozzá­igazodott ehhez az iramhoz, hiszen maga hozta létre az anyagi világnak ezt a tem­póját. A tempóvisszatérés természetesen már lehetet­len. Tervek, vágyak reménye feszít bennünket. Az ambí­ciónk félelmetes. A maga módján mindenki valamiféle nagy feladatra készül: átla­gon felüli teljesítmény, hír­név, nyaraló, nagyszerű uta­zások... De közben hiányoz­nak a nagy megterhelések „ellenszérumai”. A napi ada­gok. Nyaralás után gyakran va­lamiféle csalódás fogja el az embert. Sok minden másként sikerült, mint azt eltervez­tük, ám legtöbbször meg­elégszünk a felületi magya­rázatokkal : az idén megint mindenkinek éppen az a für­dőhely jutott az eszébe, az emberek elviselhetetlenek nagyobb tömegben, az ellátás botrányos, és így hiába lebe­gett a szemünk előtt a köz­tudott intelem: az egészség­re leginkább hasznos pihe­nés az aktív kikapcsolódás... nmagában a nyári sza­badság ilyen élettem­pó mellett már nem biztos módszer. A regenerá­lódást naponta, a munka utáni „szabadságórákban” kell megszervezni. A mun­káért. A vágyainkért. Az éle­tünkért. Thiery' Árpád Márka lett a Márka Nem valószínű, hogy az unos-untalan hallott rek­lámszöveg: „Itt a márka, it­ta már ma?” — inkább a valóban kellemes íze miatt lett népszerű a Márka hűsí­tő italcsalád. Legalábbis ezt igazolja az egyre növekvő forgalom. Gyulán, a Dél-Al­földi Pincegazdaság statiszti­kája szerint fél év alatt két­millió kétdecis és félmillió egyliteres üveggel vásárol­tak. Ez több mint félmillió­val haladja meg az elmúlt év hasonló időszakának for­galmát. A gazdaság tároló­helyére rendszeresen érkezik Szőregről a hűsítő ital, amelyből mintegy 80—100 ezer üveggel tartanak raktá­ron. Bővült a töltési kapa­citás, s így az idén már nem volt fennakadás az ellátás­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom