Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-07 / 210. szám

1977. szeptember 7„ szerda Csengettek!... Kedden reggel, az első tanítási napon egymás után léptek be a Békéscsabai 9. számú Általános Iskola kapuján a vi­li án coló, vagy anyukájuk kezét szorongató első osztályosok. Még 8 óra előtt néhány perccel is érkeztek néhányon, de az első napon senki el nem késett! Tóth Erzsébet tanító néni segít kiválogatni az apróságok tanszereit. A nagy buzgóságtól pillanatok alatt kikerül a táskák tartalma a padokra. Most még nem bűn ez a kis rendetlenség! Ugye senki nem mondaná, hogy első délelőttjüket töltik is­kolában ezek a gyerekek? Komoly figyelem tükröződik az arcokon, nagy a feladat: birtokba kell venni az ördöngős formájú betűk, a titokzatos számok világát! Fotó: Gál Edit A közösségekben halad legjobban a művelődés Beszélgetés dr. Molnár Bélával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárával A közművelődés össztársa­dalmi kérdés, megoldása nem korlátozódhat hivatal­ból érdekelt állami szervek­re. A Hazafias Népfront, mint minden nagyobb jelen­tőségű probléma megoldásá­ban, társadalmi eszközeivel, ebben is részt vesz. Erről kérdeztük dr. Molnár Béla elvtársat, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárát. — A Minisztertanács határozatban kérte fel a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát, hogy sajátos eszközeivel se­gítse elő a közművelődé­si törvényben meghatá­rozott feladatok végre­hajtását. Milyen fő terü­letei vannak e tevékeny­ségnek? — Én az első helyen sze­retném említeni a politikai műveltség fejlesztését. Ez ugyanis a korszerű művelt­ség elszakíthatatlan része. A népfront ‘ebből a megközelí­tésből foglalkozik vele, ész­szerű munkamegosztásban más szervekkel, intézmé­nyekkel. — Milyen konkrét fel­adatai vannak a nép­frontmozgalomnak a po­litikai műveltség fejlesz­tésében? — Ez sokrétű munkát fog­lal magába, de talán fontos­sága miatt a népfrontbizott­ságok által tartott sorozat- jellegű politikai fórumrend­szert emelném ki. Ezekre ál­talában a téli időszakban ke­rül sor, mert a vidéki em­berek akkor jobban ráérnek. Szinte nincs olyan falu, ahol bizottságaink ne tartanának ilyen találkozókat. Szeret­ném elmondani, hogy több százezer ember vesz részt ezeken . a beszélgetéseken, amelyeknek formái rendkí­vül változatosak. Az utóbbi egy-két évben azt tapasztal­juk, hogy erőteljesen meg­nőtt az érdeklődés a szocia­lista életmóddal összefüggő kérdések iránt. Igénylik az emberek a téma mélyebb megvitatásának, megértésé­nek lehetőségét. — A népfront-közművelő­dési tevékenység másik fő területe a részvétel a közok­tatás fejlesztésében. Az a meggyőződés vezet bennün­ket, hogy a közoktatás sem csak a hivatalos intézmé­nyek dolga, hanem társadal­mi feladat. — Mi az, amiben a népfront itt hatékonyan tud közreműködni? — Mindenekelőtt a tan­kötelezettségi törvény érvé­nyesítésének elősegítésében. Magyarországon régóta tör­vény, hogy a gyerekek köte­lesek elvégezni a nyolcosz­tályos általános iskolát lehe­tőleg tizennégy, de tizenhat éves korukig feltétlenül. A valóságban megengedhetet­lenül magas azoknak a szá­ma, akik ebben az életkor­ban nem fejezik be az isko­lát. Ennek oka a szülők gondatlansága és gyakran a törvény liberális értelmezé­se. Társadalmi jelzésekre történtek is konkrét intéz­kedések, ez azonban önma­gában kevés. A népfront éppen ezért tartja egyik fő feladatának a szülők egyéni felelősségének hangsúlyozá­sát. A segítségnek egyik fő csatornája a szülői munka­közösségek hálózata. A Ha­zafias Népfront az Oktatási Minisztériummal és a taná­csokkal együttműködve irá­nyítja, segíti munkájukat — Régi gyakorlat, hogy a népfront és az Oktatási Minisztérium minden tanév kezdetén tájékoztató levéllel for­dul a szülői munkakö­zösségekhez. — A közeledő új tanév al­kalmával a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa fő­titkárának, valamint az ok­tatási miniszternek közös le­velével olyan ajánlást kül­dünk a szülői munkaközös­ségeknek, amelyben a család megnövekedett szerepére és felelősségére hívjuk fel a figyelmet, továbbá rámuta­tunk az alapvető nevelési té­nyezők (család, iskola, tár­sadalom) együttműködésé­nek fontosságára. Az aján­lásban olyan más fontos kérdésekkel is foglalkozunk, mint az egészséges testneve­lés, rendszeres sportolás fon­tossága, továbbá tájékozta­tást adunk az új tan tervek­ről. Az iskolákban ebben az évben közösen fogják meg­tárgyalni ezt az ajánlást a szülői munkaközösségek, a tantestületek és a társadal­mi szervek. — Következő nagy közművelődési tevékeny­ségi területe a népfront­nak a különböző társa­dalmi művelődési moz­galmak gondozása és tá­mogatása. — A mozgalom a közmű­velődés közösségi formáit tekinti a legfontosabbnak, ezeket támogatja leginkább. Két jelentős társadalmi köz- művelődési mozgalom gazdá­ja vagyunk. Egyik az „Olva­só népért” mozgalom. Na­gyon nagy a fejlődés; ebben az évben például 82 olvasó­tábort szerveztek az ország­ban, 4000 ember részvételé­vel. A résztvevők többsége fiatal, pontosabban általános és középiskolás diák, de már több felnőtt-olvasótábor is van. Ezek az olvasótáborok, amelyeket a népfrontbizott­ságok az Írószövetség fiatal tagjaival együttműködve szerveznek, szinte az „Olva­só népért” mozgalom ká­derképzését töltik be. A mozgalmat gazdagítják kü­lönböző konkrét akciók, pél­dául az MSZBT által kezde­ményezett „Kell a jó könyv” akció. — A honismereti mozga­lom több tízezer fiatal és idős emberből áll és rend­kívül sokrétű. Tartalmaz üzemtörténet-írást, helytör­ténetírást, műemlékvédel­met, széles körű népművé­szeti gyűjtőmunkát, a forra­dalmi munkásmozgalom sze­mélyiségeinek, mártírjainak, fontosabb eseményeinek fel­kutatását, múzeum gyarapí­tását, nem egy esetben mú­zeumalapítást is. A honis­mereti mozgalomnak szintén vannak ismétlődő, állandó fórumai és pályázathoz kö­tött akciói. — A harmadik ilyen mozgalom, amely szinte külön szelvénye a köz- művelődésnek: a klub­mozgalom. — Igen, a klubmozgalom nagyon elterjedt, és ha si­kerül ezekben nemcsak jó szórakozást, de az önművelő­dést is vonzóan szolgáló kö­zös cselekvést meghonosíta­ni, akkor a hatása még szé­lesebb lesz. A klubokban po­litikai, zenei, népművészeti tevékenységet folytatnak. Sok klubban kórusok, páva­körök működnek. Nagyobb vállalkozásként említem meg, hogy a tv-ben előké­szítik a „Röpülj páva” kö­vetkező fordulóját. Sajátos vonása lesz, hogy a közösségi teljesítményt, az együttes produkciót állítjuk előtérbe. — Ebben a munkában van­nak mindig bizonyos alkal­makhoz kötődő események. Ilyen például az Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, amely meghatá­rozó a közművelődés min­den területén. A következő két esztendőben, 1978-ban és 1979-ben ilyen meghatározó­vá válik közművelődési te­vékenységünkben az 1918-as polgári demokratikus forra­dalom, majd az 1919-es Ta­nácsköztársaság 60. évfordu­lója. Bíró Zoltán Cigány művészeti csoportok A magyar néphadsereg­ben ma már fontos szerepet tulajdonítanak a hátrányos helyzetű fiatalok továbbta­nulási, művelődési lehetősé­gei megteremtésének. Elter­jedt formája ennek az álta­lános iskolai képzés meg­szervezés, egyre szélesebb körben tapasztalható a ci­gány fiatalokkal való foglal­kozás is. A részükre történő iskolai oktatás megszervezé­se mellett több új rendszerű kiképzést folytató műszaki alakulatnál létrehoztak ci­gány művészeti csoporto­kat. A cigány katonafiatalok művészeti nevelése sajátos társadalmi feladat. Időszerű­ségét indokolja a Kulturális Minisztérium által kiadott „Irányelvek és módszertani ajánlások a cigánylakosság elmaradott rétegeivel kap­csolatos közművelődési tevé­kenység szervezéséhez” című anyag, mely Pozsgay Imre kulturális miniszter aláírá­sával a Művelődésügyi Köz­löny idei hetedik számában jelent meg. Az anyagból megismert módszerek közül itt elsősorban a homogén ci­gány közművelődési közössé­gek létrehozásának szüksé­gességét, mint a beilleszke­dés első lépcsőfokát kell ki­emelni. A már említett had­seregbeli cigány művészeti csoportok ezt a törekvést példázzák. (K. T.) HÉT FILMJEI Goethe fogadáson látja vendégül Lőttét. Lilli Palmer és Martin Hellberg, a Lotte Weimarban című film főszereplői Ezen a héten kezdődnek a munkásfilm-napok Békés megyei vetítései a Szabadság moziban. Csütörtökön, szep­tember 8-án, a Kitörés és az Ok ketten, pénteken a Har­madik nekifutás, szombaton az Ünnepnapok című fil­mekre várják a nagyüzemek, vállalatok szocialista brigád­jait, munkásait. Valenta fogorvosnak féltve őrzött, majomszeretettel pá- tyolgatott fiacskáját katoná­nak hívják. Félénkségét azonnal kikezdik a többiek, egyre-másra nyakába varr­ják a kellemetlen szolgála­tot. Jiri Valenta szívességből mindent vállal, s a szolgálat unalmas perceiben előveszi hímzését, hogy hasznosan töltse az idejét. Hát ilyen ember hősünk. Szabadnap­jait Julkával tölti, akit „örökölt” egyik katonatársá­tól. Julka lányanya, elvéteti magát Jirivel. Házasságuk rosszul sikerül, de Julka gyermekének szeretete na­gyobb ajándék Valentának, mint a csapodár lány kétes hűsége. A Két férfi jelzi ér­kezését című színes csehszlo­vák filmet a Brigád mozi vetíti szeptember 11—12-én. Thomas Mann 1939-ben je­lentette meg Lotte Wei mar­ban című regényét. Ebből ké­szítette Egon Günther azo­nos című filmjét, amelyet szeptember 11—12-én játszik a Szabadság mozi. Goethe életének egy szakasza ele­venedik meg a vásznon 1816- ban, amikor a napóleoni se­regek elfoglalják és kiürítik Weimart. A szerelmes asz- szony szemszögéből ismerjük meg a zseniális költő és gondolkodó viszonyát kora társadalmához. Lotte alakját sajátos vonzerővel, egyéni bájjal kelti életre Lilli Pal­mer. Goethe szerepében is kiváló művészt látunk, Mar­tin Hellberget, aki nagyon hasonlít a költő öregkori ké­peire. A film felvételeinek jó része a weimari Goethe- múzeumban készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom