Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
1977. szeptember 28., szerda NÉPÚJSÁG .,A kultúra szolgáltatóháza legyen a művelődési otthon” Látogatóban MikJya Sándornál Amikor ma családi dinasztiákról beszélünk, senki nem császárokra, királyokra, uralkodókra gondol. Sokkal hétköznapibb, esetleg éppen fantáziában gazdagabb foglalkozások , művelőit értjük ezalatt. Aranykezű mesteremberek, színészek, pedagógusok gyermekei gyakran úgy érzik, hogy csak szüleik pályáját választhatják. Ekkor születik újra apák és anyák alkotóereje, fiaikban, leányaikban. Így történt ez Miklya Sándor esetében is. Gerendáson tanítottak a szülei, ő és testvérei is majd mindnyájan tanítók, tanárok lettek. Valahányszor felkeresem a csorvási általános iskola igazgatói irodájában, mindig nagy a nyüzsgés körülötte. Mindennapos vendég a tanácselnök, a falubeliek, de gyakran megfordulnak itt idegenek is. Az oktatás irányítása mellett a kultúrház gondjai ugyancsak az ő vállán nyugszanak. Mindig másokról beszél, ha életéről, a munkájáról kérdezem. Nehezen sikerült csak megtudnom tőle, hogy 1952 óta tanít a csorvási tantestületben. Mosolyogva emlékszik a régi időkre: — az 50-es évekig semmije nem volt a falunak, ahol tanulni, szórakozni lehetett volna. Az egyetlen moziban is kukoricaszárral fejlesztették az áramot. Attól függött, hogy világosabb, vagy sötétebb volt a kép, ha kevesebb, vagy több szárat vetettek a tűzre. Később, amikor a kultúrházunk lett, társadalmi munkában én is vezettem műkedvelő csoportokat. Nagy volt a táncos és a színjátszó kedv akkoriban, bemutattuk még a Dandin Györgyöt is. Ahogyan iparosodott, gazdagodott a környék, egyre kevesebb szabad idejük lett az embereknek. Csend lett a kultúrban, kívül is, belül is. Hosszan érlelődött a gondolat a csorvási vezetőkben: megoldást kellene találni a kultúrház vezetésére. Sűrűn váltogatták egymást az igazgatók. Ha pedagógus volt, inkább a tanítással foglalkozott, a községi kultúrára már nem jutott ideje. Ha máshonnan került ember a ház élére, megszakadt a kapcsolata a helyi értelmiséggel. 1971-ben aztán megszületett a döntés, csináljuk közösen. Legyen egy kézben az iskola és a kultúrház vezetése. Az igazgató lelkesen meséli, hány és hányféle gyerek- és felnőttszakkör, klubfoglalkozás zajlik a csorvási művelődési házban. Itt aztán nem hevernek kihasználatlanul a drága vetítők, epidasz- kópok, egyéb kultúraterjesztő masinák! Amikor az iskolában van rá szükség odaviszik, egy cég a felelős gazdája. — Szeghalmon láttam néhány éve egy községi kiadványt, amely rendszeresen hírül adta a fontosabb eseményeket. Azt mondtam, fél év múlva nálunk is megjelenik a csorvási híradó. Most aztán itt van a szerkesztőség az iskolában. Amelyik, gazdasági üzemnek, társadalmi szervnek mondandója van, leírja, s idehozza az iskolába. Itt aztán hárman-né- gyen összeállítjuk, rotára gépeljük, összefűzetjük a mi kis újságunkat. Nem kerül az semmibe, csak munkába és szabad időbe! így jut el a borbélyhoz, a gyógyszer- tárba, az irodák asztalára, hogy minél többen olvassák a Csorvási Híradót. Az új kenyér ünnepén Kiváló Népművelő lett Miklya Sándor. Váltig bizonygatja, hogy csak így, a nevelőtes- - tülettel lehetett szép eredményeket elérni a komplex népművelésben. A kitüntetés az ő nevére szólt ugyan, de a csorvási pedagógusok elismerése is volt. Mesélik a kollégái, hogy legszívesebben a kertjében tesz-vesz, ha ideje engedi. Nincs olyan reggel, amelyik hét óra tájban ne találná az iskolai íróasztala mellett. Az adminisztráció nagy része mégis hazakerül a táskában, hogy esténként otthon törje a fejét a különféle gondokon. Egy éve már, hogy a Kulturális Minisztériumba is elhívták. Dolgozott egy szak- bizottságban, amelynek az iskola és a kultúrház közös igazgatása volt a témája. A közös tervről a Központi Bizottság dönt majd jövőre. Minden perce foglalt az életének, de így elégedett. Hogy mik a tervei? Ezt a munkát folytatni, így, egészen a nyugdíjig, s azután még tovább. B. Zs. Muzeológiai, közművelődési tanácskozás Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, Békés város Tanácsa és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága október 5—7-ig 3 napos tanácskozást rendez a békési tájház megnyitásához kapcsolódva „Tájházak” címmel. A tanácskozás célja az egyre nagyobb számú helyreállított népi műemlékekkel kapcsolatos • műemlékvédelmi, muzeológiai, közművelődési kérdések megvitatása. A vendégek a nyitó tanácskozás után a békési tájház megnyitóján, bemutatásán, majd másnap egy Békés megyei körúton — Békéscsaba—Tótkomlós— Szarvas — vesznek részt. A háromnapos tanácskozás tapasztalatainak összegzésére október 7-én este a szarvasi Városi Tanács tanácstermében kerül sor. Munkásszínjátszás, kerámia -szakkör, fotókiállítás A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat kultúr- otthonában ritkán üresek a termek. Talán csak nyáron fordult elő néhányszor, hogy esténként sötétek voltak az ablakok. Ezekben a napokban már újra megkezdődtek a különböző szakköri és klubfoglalkozások. A vállalat 76 szocialista brigádja egytől egyig tagja a szocialista brigád klubnak. Nekik már az év elején feltették a kérdést. mit hallgatnának szívesen a tudományokról, a politikáról, kit hívnának vendégségbe az esti beszélgetésekhez? Az őszi programjaikban szerepel például Mészöly Kálmán sportelőadása, Chrudinák Alajos beszámolója a maóizmus mai arculatáról, Ruzicskay György tájékoztatója a XX. századi festészeti irányzatokról. A műszaki dolgozók részére pedig a műszaki könyvnapok alkalmából a kerámiáról, és a panelgyártás alapjairól szóló előadást szervezett a művelődési ház. A cserépipari vállalatnál már az elmúlt évben sikerrel dolgozott egy kerámiaszakkör Takács Győző keramikusművész irányításával. Az ő fejlődésük érdekében kemencét és korongozó asztalt vásárolt a vállalat, hogy már ebben az évben ezzel égessék, formálják a fiatalok a tálakat és cserepeket. A téglagyári munkásszínjátszó csoportnak tehetséges fiatalok a tagjai. Szorgalmasan készülnek a munkásfiatalok IV. országos szavalóversenyére Salgótarjánba. Előbb persze a novemberi szakági döntőkön kell szépen szerepelniük. Eleinte nagy gondot jelentett a művelődési háznak, hogy táncestjeik sikeresek legyenek. A kultúrházból ugyanis minden rendezvényről száműzték az alkoholfogyasztást. A magnósklub ötleteinek, jól válogatott zenefelvételeinek köszönhető, hogy egy-egy disc-jockey esten ma már kétszáz fiatal is élvezi a zenét. Nagyon népszerű gyermekek és felnőttek körében a kézimunkaszakkör. Nyáron kalocsai kiránduláson kutatták a legszebb magyaros hímzés-motívumokat, hogy itthon textilre öltsék' azokat. A Pad- rah Lajos Általános Iskolával a szerződés mellett barátság, közös érdek is köti a „házat”. A gyermekklub foglalkozásain játékos vetélkedőkön, sportbemutatókon, filmvetítéseken szórakoznak az iskolások. Most a szabad szombatok és vasárnapok élménygazdag programjain törik a fejüket a pedagógusok és Vári János- né igazgatónő. Közel 210 színházbérlettel látogatják a téglagyáriak a Jókai Színházat. Tervezik, hogy a klubszínház kamaraelőadásait a kultúrházba is elhívják. Az elmúlt években mindig élen jártak a felnőtt- oktatásban, szorgalmasan tanultak az üzemi kihelyezett osztályok. Az álltalános iskola mellett szakközépiskolai osztályt is beindítottak. Az idén azonban jelentkező hiányában nem sikerült a felnőtteket szervezett iskolai órákon tanítani. Hagyomány már, hogy a vállalat négy- fordulós vetélkedőt hirdet szocialista brigádjainak kulturális. politikai, történelmi, képzőművészeti témakörökből. E hónapban indult a vetélkedősorozat, a döntőjét december 10-én rendezik majd. A Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandjai című amerikai film írója, rendezője és főszereplője Gene Wilder A II. világháború befejezése után a „ballistáknak” nevezett terrorista, fasiszta csapatok folytatják a harcot. Egyik egységük, amelyet a hírhedt Sábán Murtezi vezet, a hegyekben rejtőzött, innen indít számos akciót a népi hatalom ellen, rettegésVarga Dezső: 12. Miénk a gyár Míg a harcok közben a felszabadító szovjet csapatok megkímélték a termelőüzemeket Békéscsabán és a vasúti gócpontot is, addig a fasiszta alakulatok, miután már nem volt reményük a visszajövetelre, barbár légitámadást intéztek a város ellen. Elpusztították az állomás környéki lakóházakat, megrongálták a vasútállomást és többek között a Rokka Kötszövőgyárat is. Hét bombatalálat érte a gyárat, s nagy károkat okozott a termelő gépekben. Több hónapos fáradságos munkát jelentett a rendbehozásuk, de mindenki egyet akart: mielőbb megindítani a termelést. A szovjet katonai parancsnokság ehhez minden támogatást megadott, biztosította, hogy a hubertusbeliek is segítsenek ebben. Az akarat olyan egységes és nagy volt a termelés folytatására hogy amíg a tönkrement masinákat rendbehozták, az épen maradiakon áram hiányában kézierő segítségével indították meg a termelést. A kommunista párt kezdeményezésére az 1941 óta illegálisan működő textilmunkás szakszervezet sorait újjászervezték. Egyesek 1944. november 7-ét, mások december 4-ét jelölik meg annak dátumául, amikor újjáalakult a textilszakszervezet. Első elnöke a hubertus- beli Pribolyszki Mátyás lett, s vezetőségi tagjai közé beválasztották a kipróbált harcosokat. (Botyánszki Pál- né nem jött haza Budapestről, de az első szabad választások alkalmával Békés A fellegvár árnyékában megye egyik országgyűlési képviselőjévé választották, mely tisztséget betöltötte 1956-ban bekövetkezett haláláig.) Ugyanakkor a gyárakban megalakultak az üzemi bizottságok, melyek a munkásvédelmi intézkedések egész sorát valósították meg, s a pártszervezetek mellett fő irányítói voltak a munkások harcának a lassan visszaszivárgó régi tulajdonosok termelést gátló igyekezeteivel, spekulációival szemben. A Hubertus gazdasági irányítását az Rt megbízásából Velisch Zsigmond vette át (Deutschék koncentrációs lágerekből nem jöttek vissza, elpusztultak), a Rokkában pedig ugyancsak az Rt megbízásából a csabai Takarék- pénztár maradt a főirányító. Az üzemek tulajdonjogát hosszú és kemény harcok után sikerült csak elérni a dolgozóknak. A gyártulajdonosok állandósították az anyaghiányt, spekulációik inflációhoz vezetett, illetőleg mesterségesen is növelte a háború utáni inflációt. Az üzemi bizottságok, a kommunista párt befolyására hathatósan szóltak bele a termelés irányításába, a tulajdonosok intézkedéseibe. Üj idők jártak. A dolgozók lassan hozzászoktak, hogy nemcsak a gépek kiszolgálói, hanem szavuk is van már, és látni szeretnék termékeik értékét. Rászorították a részvénytársaságokat, hogy bérüket kalóriában kapják meg, s a munkához folyamatosan biztosítson nyersanyagot a részvénytársaság. Az értéktelenné váló pengő helyett, kosárba: burgonya, bab, zöldségfélék, cukor, étolaj, só, tojás alakjában vették fel fizetéseiket — erről is az üzemi bizottságok gondoskodtak. Mindezeket az intézkedéseket harcos összecsapások a tőkésekkel, üzemi gyűlések, nagygyűlések egész sora előzte meg. A textilmunkások egy emberként álltak az üzemi bizottságok mögött, szervezett lett csaknem minden dolgozó és üzemeikben erősödtek a kommunista pártszervezetek. Egyedül a Hubertusban több mint száz tagot számlált a kommunista pártszervezet, s a Merkúrban, a Rokkában sem sokkal kevesebbet. A párt az egész országban ilyen módon erősödött és ez kifejezésre jutott a választásokkor is. Szervező, agitá- ciós és államformáló gazdaságpolitikai munkájának eredményeképpen teremtődött meg a jó forint, stabilizálódott az ország gazdasági helyzete, mely szükségképpen a reakció elszigetelődésével esett egybe. Az üzemekben egyre inkább kialakult az a közhangulat, amit a párt tűzött a zászlajára, hogy nem a tőkéseknek építjük az országot, nem akarunk tovább a számukra termelni. A termelés ellenőrzését nagyrészt már az üzemi bizottságok intézték és ez bebizonyította azt, hogy tőkések nélkül is folyhat a termelés. Sőt: nélkülük a munkások energiája a velük való állandó harc helyett csak a termelésre összpontosulhat és eredményesebbé válhat a munka. Ilyen körülmények között érkezett el 1948 márciusa, az államosítás hónapja, mely új korszakot nyitott a békéscsabai textilgyárak életében, fejlődésében is. A titokban megtartott budapesti tanácskozás után, melyre meghívták az érdekelt személyeket, másnap üzemi nagygyűléseken jelentették be a történelmi kormányhatározatot: mától kezdve a munkásoké a gyár! Ezzel kezdődött el az új, kizsákmányolás nélküli élet, a szocializmus építése Magyarországon. A Hubertus élére Badacsonyi György került, míg a Rokkában Leitmann Istvánná varrónő lett az első munkásigazgató. A két gyárat rövidesen összevonták és igazgatójául Kovács Pált, a Hubertus volt párttitkárát (ki a későbbi választások során országgyűlési képviselő lett és ebben a funkcióban volt 1975-ben bekövetkezett haláláig) jelölték ki. A Merkur első munkásigazgatója Val- juch András lett. A munkáshatalom, a Tanácsköztársaság példáján okulva, gyökeres változást hozott létre az üzemek vezetésében és egész társadalmi, s közéletünkben is. A munkásigazgatók mellé munkáskáderek kerültek az irányításba. Az összevont gyár főmérnöke Erdős Károly lett, Máté Mátyásné, Zsibrita Mária, Papp József (akit Osváth főhadnagy úr pribékjei megkínoztak), Ku- rilla János, Krizsán Ádám, Krnács Pál, Moravszky Endre, Baukó Mátyásné — és folytathatnánk a sort —, a gyár vezető beosztású dolgozói, a termelés közvetlen irányítói lettek. A Merkur igazgatásával bízták meg később Pribolyszki Mátyást és Gajdács András üb-elnök (a Merkúrban) a Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok igazgatói tisztségét töltötte be nyugdíjaztatásáig. Szombati András életpályájáról, ki végül ugyancsak nyugdíjaztatásáig a Kötöttárugyár igazgatója volt, valamint Galbicsek Károly és Kucsera Mihály életútjá- ról már korábban írtunk. Klenk Ilona (ma özv. Barto- lák Andrásné) 1949-től előbb Békéscsaba polgármestere, majd négy évig tanácselnöke volt, Botyánszki András az Excelsior dolgozója a Népjóléti Minisztérium titkárságának a vezetője lett, s ki tudja még hány kádert adott az országnak a békéscsabai textilmunkás-mozgalom. Botyánszki Pálné emlékezetére Békéscsabán, a III. kerületben utcát neveztek el. 1912-ben, hatvanöt évvel . ezelőtt és ezekben a hónapokban, 16 géppel és mindössze harmincán kezdték el a munkát a textiliparban. A 20-as évek vége felé már úgy emlegették Békéscsabát, mint a magyar textilipar vidéki fellegvárát, és több mint ezren dolgoztak a textilgyárakban. E fellegvár árnyékában sínylődő dolgozók kemény küzdelmek után, a felszabadító szovjet hadsereg segítségével jutottak a fényre, és élni' tudtak szabadságukkal. Ma csaknem hatezer szervezett dolgozót számlálnak a város textilüzemei. Termékeik messzi földön híresek. Hogy az államosítás óta milyen eredményeket értek el, ennek összegyűjtését az új korszak krónikásának kutatómunkájára hagyom... (Vége) ben tartva a környező falvakat. Sábán Murtezi és bandája azt tervezi, hogy illegálisan elhagyja az országot, de előtte a pénzszerzésért felajánlja szolgálatait a dúsgazdag Hasan bégnek. A bég és a bandavezér több éve küzdelemben áll a legendás hírű Lesi kapitánnyal. Sábán és a kapitány a háború elején együtt indult, de útjuk kettévált, Murtezi a rossz ügy szolgálatába állt. Hasan béget személyes bosszúvágy fűti a kapitány ellen. Így bonyolódik a cselekmény a Végső leszámolás című jugoszláv történelmi kalandfilmben, amelyet a Szabadság mozi vetít szeptember 29— 30-án. „Ha egy színész, aki főleg komikusként ismert, mint rendező is bemutatkozik, többnyire kevésbé lesz meggyőző így, mint főszerepeinek gyűjteményével. Gene Wilder rendezői bemutatkozása a Sherlock Holmes legkedvesebb bátyjának kalandja című filmben azonban bravúr. A forgatókönyvet (mely szintén az ő műve) a „kezdők” remek bátorságával dolgozta fel, végigportyázva az összes filmműfajon, a vásári komédiától a musicalig. ..” — írja egy német újság a legújabb színes amerikai filmvígjátékról. A Buckingam-palota óriási megrázkódtatás előtt áll. Lord Redcliff külügyminisztertől elloptak egy fontos dokumentumot, s ha nem kerül elő, az ország pusztító háborúba sodródhat, őfelsége, a Királynő a nagy Sherlock Holmeshoz fordul, aki a héthuszassal már utazik is Párizsba, mivel a franciákra gyanakszik. Azért, hogy az angol bűnözők nyugalma se legyen maradéktalan, egy-két sürgős ügyet átad eddig mélységesen titkolt kisöccsének, Sigersonnak. Si- gi élete 35 évét azzal töltötte, hogy reménytelenül kullogott fivére árnyékában, s mérhetetlenül gyűlölte őt. Most azonban itt van számára is a nagy lehetőség. Aki a továbbiakra is kíváncsi, menjen el a Brigád moziba szeptember 29-től október 3-ig valamelyik előadásra. ”
