Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-28 / 228. szám
1977. szeptember 28., szerda A magyarbánhegyesi BARTÖV évente mintegy 5,8 millió naposcsibét keltet. A tojást 7 közös gazdaság törzstenyészetéből szállítják keltetésre és az igényeknek megfelelően hetente 140—160 ezer naposcsibét adnak nagyüzemi tenyésztésre. Az idén hozzálátnak a keltető bővítéséhez és korszerűsítéséhez, új gépeket helyeznek üzembe, s jövőre már 12 millió naposcsibét keltetnek és adnak a közös gazdaságoknak Fotó: Veress Erzsi Szőnyegszövő szocialista brigádok versenyeredményei A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére 14 szocialista brigád tett versenyvállalást. Mivel a szövetkezet drága gyapjúból készült szövött és csomózott termékei saját védjeggyel és a Kiváló Áruk Fóruma címkével kerül hazai és külföldi értékesítésre, különösen nagy jelentőségű a minőségi munka és a takarékosság. A versenyt értékelő bizottság ala- oosan vizsgálja a hatékony-' sági mutatót is, de megnézik azt is: ki, hol, milyen társadalmi munkát végzett, milyen tevékenységet folytat kulturális téren, illetve hogyan kapcsolódik be a köz- művelődésbe. Nos, a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet brigádjai minden területen becsülettel állják a sarat. Időarányosan minden brigád túlteljesítette a tervet. Az első helyre került Május 1. brigád eredménye 156 százalék, s nem sokkal maradt le mögötte a Petőfi brigád sem. Az értékes perzsa- és torontáli szőnyegek készítésénél minőségi kifogás nem merült fel. Minden brigád részt vesz a Két nap az iskoiáért mozgalomban. A Május 1. briD jó takarmány receptje Szenázs és szilázs Az V. ötéves terv állattenyésztési programjában egyik jelentős célkitűzés a takarmánybázis megteremtése a megye adott körülményeihez mérten, optimálisan. A nagy mennyiségű, olcsó, jó minőségű, nagy táplálóértékű tömegtakarmány alapja a gazdaságos tejtermelésnek és a növendéknevelésnek. Az erjesztett tömegtakarmány — a szenázs és a szilázs — ezeknek a kívánalmaknak legjobb megvalósítója. Békés megyében legnagyobb mennyiségben silókukoricából készítenek erjesztett takarmányt a gazdaságok. A silókukorica vetésterületét 10 ezer 200 hektárra tervezték, de végül is 11 ezer 600 hektárra vetettek belőle, és a tervek szerint e területről 26 ezer vagonnyi silózott, tartósított takarmány készül ebben az évben. A silózott növények elsősorban a szarvasmarha és a juh takarmányozására alkalmasak. Ezeknek az állatoknak az étrendjébe kedvezően iktatható be az erjesztett takarmány, amely nagy mennyiségben etethető, ha ezenkívül az ásványi anyag és a rosttartalom kedvező beállításához szénát, illetve más ilyen tartalmú anyagokat is adagolunk. A silókukoricából készült erjesztett takarmány, azaz a kukoricaszilázs beltartalmi értéke a legoptimálisabb a silózott takarmányok között. Feltéve, ha a termesztés és a betakarítás technológiáját betartják a gazdaságok. Ebben az évben már jobb eredményeket tudnak kimutatni a szakemberek a silókukorica termesztésében. Bár még most is előfordul néhány gazdaságnál, hogy az elgyomosodott, a termés- becsléseknél rossz eredményt mutató kukoricatáblákat vágják le silózásra. Pedig az eleve silónak szánt kukoricát ugyanúgy kell művelni, gondozni, mint a magkukoricát. Békés megye eddig sohasem dúskálhatott tömegtakarmányokban. A megyei állatlétszám évről évre nő, de ezeket az állatokat ellátó tömegtakarmány-termő terület nagysága ugyanakkora marad. Számításunk szerint mintegy 2—3000 hektárral nagyobb vetésterületre lenne szükség. Például csalamádét 1691 hektáron vetettek ebben az évben a termelőszövetkezetek, ezt a területet is inkább silókukorica vetésére kellett volna használni. Szóljunk egy kicsit a silókukorica termesztéséről. Erre a takarmánytartósítási módra a rövid tenyészidejű, azaz a gyorsan • beérő fajták alkalmasak. Ezek mellett a fajták mellett szól az is, hogy míg a hosszú tenyészidejű fajták ugyan nagy tömeget adnak, a rövid te- nyészidejűek hamarabb beérnek, így betakarításig a szárazanyag-tartalmuk lesz nagyobb. Ez azért is fontos, mert a betakarítási csúcsidőkben már egy gazdaságnak sincsenek azt hiszem annyira fölösleges gépei, hogy nagy vízmennyiséget szállítsanak, teljesen fölöslegesen. Azonban a beltartalmi értékek közül nemcsak a szárazanyag-tartalom, hanem a keményítőérték is fordított arányban áll a betakarított zöldtömeg meny- nyiségével. Például az úgynevezett tejes érés végén az ideális 35 százalékos száraz anyaggal betakarított siló- kukorica zöldtömegmennyi- sége csupán 474 mázsa hektáronként, és ebben 105 mázsa keményítőérték van, addig a teljes érés előtti időben, amikor 20 százalékos száraz anyaggal takarították be a silókukoricát, akkor ugyan 508 mázsa hektáronkénti zöldtömeget adott, de a hektáronkénti keményítőérték csupán 56 mázsa volt. Tehát majdnem fele, mint a nagyobb szárazanyaggal betakarított kukoricának. Ha már jól megválasztották a gazdaságban a betakarítás idejét, a levágott kukoricát — ha jó minőségű silótakarmányt akarnak elérni — apróra, 2-3 centiméteresre kell szecskázni. Békés megyében nem sok betonozott silótér van, ezek építési költsége ugyanis magas és nincs is rájuk nagy szükség. Ha ilyen nem is áll a gazdaság rendelkezésére, akkor is a legjobb, ha az elkészült, gépekkel jól tömörített silókazlat fóliával fedik le, és ezt lesúlyozzák, hogy a szél meg ne bontsa. Erre azért van szükség, mert a fóliatakarás nélkül a levegő hatására a silókazal felső 15 centiméteres rétege megromlik, így tehát a fóliaterítés mindenképpen megéri. A kardoskúti Rákóczi Termelőszövetkezetben a kukoricaszilázs közé 0,3 százalékos takarmánykarbamidot adagoltak, hogy beltartalmi értéke a takarmányozáskor kedvezőbb legyen. A silókazal bálás szalma közé került, és ugyancsak — mikor már fóliával lefedték — bálás szalmával súlyozták le. így messziről akár szalmakazalnak is lehetne nézni a fontos tömegtakarmányt rejtő „építményt”. A kukoricaszilázs felhasználásával megoldható, hogy az állatok takarmányozásában ne legyen hirtelen takarmányváltás. Az ipari mellékterméket kiegészítőként érdemes adagolni, nem pedig akkor,, amikor a rosz- szul tervezett silómennyiség már elfogyott. így a szarvasmarha, illetve a juh 'az átállás miatti fejlődésében, tejtermelésében és húsgyarapodásában nem áll meg. Gál Eszter gád óvodát, a Petőfi brigád pedig az öregek napközi otthonát patronálja szép eredménnyel. Akár szövetkezeti dolgozó, akár kívülálló részére rendeznek Bé- késszentandráson társadalmi esküvőt, vagy névadó ünnepséget, a műsorról a szőnyegszövő fiatalok gondoskodnak. Az alkalomhoz illően verseket szavalnak, éneA Sarkadi Cukorgyár a betakarítás kezdete óta napi átlagban mintegy 340 vagon cukorrépát vett át a termelőktől. Ezt a mennyiséget most 400 vagonra emelték, tudniillik a szeptember elejére kiszáradt talajokon jó néhány cukorrépakombánj tárcsája eltörött és ezek a gépek az akadozó alkatrész- ellátás miatt állni kényszerültek — így a múlt hét végére a gyár csaknem 700 vagonnal maradt le az ütemtervtől. Az időközben megérkezett pótalkatrészek változtattak a helyzeten és a gazdaságok a javuló időben a hét elejéig már több mint hatezer vagon répát adtak át feldolgozásra. A szállítások ütemezése a tervekríek megfelelő, a gyár felkészült a termés éjszakai fogadására, amit az újkígyósi Aranykalász Tsz külön is kért a cukorgyáriaktól. Vezetőségi ülést tartott hétfőn este a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete. A megbeszélésen, amelyen részt vettek az egyesület munkájában érdekelt vállalatok képviselői is, ismertették az 1978. évi munkaterv feladatait és egy, már korábban közreadott tervezetet vitattak meg, a GTE cselekvési programját 1980- igHatározat született arról, hogy 1978-tól kiemelten foglalkoznak a gépipari vállalatok technológiai fejlesztésével, és a vállalati gazdálkodás hatékonyságának fokozását célzó intézkedéseket, fejlesztési javaslatokat dolgoznak ki. Kiemelten foglalkoznak például a szántóföldi zöldségtermesztés komplex kelnek. A KISZ-fiatalokon kívül bevonják ebbe a munkába a szövőnők úttörőgyermekéit is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára készülve termelésben, tanulásban, társadalmi munkában, közművelődésben egyaránt szép sikereket értek el a Békésszentandrási Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet szocialista brigádjai. Az eddig beérkezett, szállítmányok alapján a sarkadi gyár körzetében már betakarított répák hektáronkénti átlagtermése meghaladta a 300 mázsát. Tavaly ez a szám szeptember utolsó harmadában 230 volt és a betakarítás végére a megyei átlag 270 mázsára emelkedett. Ezek szerint, illetve figyelembe véve az augusztusi termésbecslések eredményét, a sarkadi körzetben a cukorrépa termésátlaga várhatóan eléri a 340—360 mázsát hektáronként. Kedvezően alakul a répa cukortartalma is. A körzet termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a leggyengébb termésekben is közelíti a 12 százalékot, a leg- jobbakban — Füzesgyarmaton, Békésen, Gyomán és Okányban — helyenként a 14—15 százalékot is meghaladja a cukortartalom. gépesítésével, a DH-munka- rendszer, valamint a mező- gazdasági és élelmiszeripari gépgyártás kérdéseivel. A cselekvési program az egyesületi munka hatékonyságának növelését és társadalmi hátterének szélesítését tűzte célul. A jövőben az egyesület munkája ugyanis csak akkor lehet hasznos, ha jelentősen nő mind az érdekelt vállalatok, mind a munkában részt vevő műszakiak aktivitása, önálló kezdeményezőkészsége. Hogy ez megvalósuljon, a GTE szakosztályai, területi és vállalati szervezetei rövidesen a gyakorlati élet problémáinak, követelményeinek az eddigieknél jobban megfelelő önálló cselekvési programokat dolgoznak ki. JEGYZET lói címzett büntetés A PM Bevételi Főigazgatóság információja szerint 1976-ban a vállalatok 70.5 millió forint gazdasági bírságot fizettek, elsősorban a jogtalanul szerzett nyereség miatt. Ez az összeg, figyelembe véve a szocialista ipar termelési értékét, elenyésző. A gazdasági bírság célja, hogy azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be a szabályozókban előirt nyereségszerzési normákat, kollektiven büntesse, ezzel csökkentve a felosztható nyereség összegét. Ez az elgondolás a vállalati önállóság egyik következménye, hiszen a jogtalanul szerzett előnyök miatt felelnie kell. A gazdasági bírság összege látszólag jelentéktelen, mert csak a tetten ért és a bíróság által jogerőre emelt büntetéseket tükrözi. A különböző ellenőrző szervek nem képesek minden vállalatot és minden jogtalan nyereségszerzési trükköt feltárni és büntetésükre javaslatot tenni. A tényleges visz- szaélés valószínűleg sokkal nagyobb, mint amennyiről a statisztika tájékoztat. A kollektíva büntetése önmagában morális szempontból vitatható, mert a vállalaton belül azonos elbírálás alá helyezi a döntésekben jelentős szerepet játszó vezetőket és azokat a kétkezi dolgozókat, akik vajmi kevés szerepet játszhatnak az értékesítési stb. vállalati politika kialakításában. Nagyon gyakran azt lehet tapasztalni, hogy a vállalati bírság nem jár a vezetők prémiumának csökkentésével, mert a bírság kivetése és jogerőre emelkedése elhúzódik és az utólagos prémiumvisszafizetésre gyakorlatilag nincs példa. A vállalatvezetők egy része ezért a várható bírságot előre bekalkulálja és ha az ügyeskedés lelepleződik, akkor sincs baj, mert a jövedelmeket végső soron nem befolyásolja a vállalatnál. A vállalatok szabadon gazdálkodnak az érdekeltségi alapokkal és ha azok bizonyos fejlesztésre nem elegendők, akkor azt hitellel vagy támogatással pótolják, pontosabban valamilyen jogcímen „kisírják” a felügyeleti szervüktől. így félő, hogy a 'gazdasági bírság visszatartó hatása nem olyan mértékű, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Külön kérdés, hogy a gazdasági bírságolás nem jelenti a fogyasztók kártalanítását, s így a felhasználók nem érzékelik, hogy ez az intézkedés az ő védelmüket szolgálja. Sok példa van arra, hogy a vállalatok tudatosan sértik meg a környezetvédelem előírásait; a bírságokat kalkulációjukban előre számba veszik, mert ez számukra gazdaságosabb, mint a különböző védőberendezésekkel járó beruházás. Például a vállalatok 1976-ban a szennyvizek előírástól eltérő elvezetése miatt 335 millió forint bírságot fizettek. Bizonyos, hogy a természeti környezetben okozott kár ennek sokszorosa, s ez már túlnő a vállalati érdekeltségen. Elvben híve vagyok annak, hogy a vállalatok, ha megsértik a különböző előírásokat, akkor azt gazdaságilag is büntessék. De el kellene érni, hogy a büntetést jó helyre címezzék, tehát azokat sújtsa, akik a visszaélésekért valóban felelősséggel tartoznak. Wiesel Iván Csehszlovák exportra 4 ezer darab ventillátort készítenek Sarkadon, a Szellőzőm űvck 3. számú Gyárában. A légszárításhoz használható berendezések iránt igen nagy a kereslet külföldön. Képünkön mérőműszerekkel ellenőrzik a ventillátor rezgésszámát Fotó: Veress Erzsi Cukrosak a répák a sarkadi körzetben Összefogással a műszaki haladásért
