Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-28 / 228. szám

1977. szeptember 28., szerda o Fürge kézzel sodorják a csigatésztát az okányi termelőszö­vetkezet tésztaüzemének asszonyai. Olyan jó minőségű tész­tákat készítenek, hogy alig tudják kielégíteni az Orosházi ÁFÉSZ megrendeléseit Fotó: Gál Edit Békéscsaba és környéke közegészségügyéről Kitüntetéses doktoravatás a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen A közhangulat megismerése Egészségünk, jó közérze­tünk nélkülözhetetlen felté­tele, mindennapi természetes igényünk a jó ivóvíz, a tisz­ta környezet, az élelmiszer­higiénia, a megfelelő munka- körülmény. Ezek a közérde­kű, a lakosságot közvetlenül érintő témák szerepeltek teg­i Dömping | és hiány ■ Az se jó, ha valami- j bői kevés van, de az ; sem, ha sok. Mostaná­• ban sokszor lehet hal­■ lani ilyen szavakat. A : zöldségprogram túlsá­• gosan is jól sikerült az ! idén. Ehhez nemcsak a ! termelési kedv, hanem E a jó időjárás is hozzá­■ járult. A sok paprika, ■ de főleg a paradicsom E máris nagy gondot okoz • a feldolgozó iparnak. • Békéscsabán különösen, : mivel hogy nemcsak ■ kevés a munkáskéz — • a konzervgyárban a : diákok mellett még az ■ irodai dolgozók is a » termelésben vesznek ! részt —, hanem azért is, ; mert éppen ebben a ■ gyárban kevés a víz. Furcsa, de igaz: kor- | látozni kellett az ivó- ; és mosdóvizet. Sőt, fe- > ketekávét főzni is csak | meghatározott időben ; lehet. Mivel a konzerv­■ gyárban sok kávé fo­• gyott, ahhoz is sok víz ; kellett. És most — bár j hihetetlennek tűnik — ; minden liter vízre szük­• ség van. • Hogy meddig tart ez ■ a korlátozás? A szezon : végéig. De senki sem ■ zúgolódik. Mindenki [ megérti, hogy a paradi- j csomdömping megköve­■ teli a víztakarékosko­• dást. Ennek eredménye ! majd a több paradi- ! csomlé és -konzerv. Így • hát megéri. A téli hó- j napokban nem lesz hi- ; ány sem vízből, sem • paradicsomból. Mondhatjuk hát nyu­• godtan: egészségünkre! Kasnyik Judit i----------­n ap a békéscsabai Városi Ta­nács egészségügyi és szociá­lis bizottságának kihelyezett ülésén a helyi Szabadság Tsz-ben. Dr. Simonné, dr. Varga Zita közegészségügyi járványügyi felügyelő Békés­csaba és a város környéki községek közegészségügyi járványügyi helyzetéről adott jelentést a bizottságnak. A jelentés foglalkozott többek között az élelmezés-, a település-, a munka-, az iskola-egészségüggyel, a víz­ellátással, a szennyvízelveze­téssel, a köztisztasággal, a környezetvédelemmel, vala­mint a járvány-üggyel. A fel­ügyelőség az idén eddig 250 élelmezés-egészségügyi el­lenőrzést tartott, melyek ta­pasztalatai korántsem meg­nyugtatóak. Kevés a takarító- személyzet, piszkosak a mel­lékhelyiségek. A nagy forga­lom, és több egységben a tisztaságra keveset adó né­hány vendég miatt a kis létszámú személyzetnek az alapvető higiénés rendsza­bályok betartására sincs ide­je. Ételmérgezés ez évben sem Békéscsabán, sem a vá­ros környékbeli községekben nem történt. Az egész lakosságot napon­ta közvetlenül érintő téma az ivóvíz. A megyeszékhely víz­ellátását segíti a Makkosháti Vízműtelep, amely még csak részlegesen üzemel. Ezzel ja­vult az ellátás, több vizet kap a város. A gond jelen­leg az, hogy a víz gáztartal­mú, emiatt kellemetlen sza­gú. Nyomban tegyük hozzá: nem fertőzött a víz, csak gá­zos. A környezetvédelmet szol­gáló szabályok ellen a me­gyeszékhelyen két gazdasági egység vét a leginkább: a vá­ros beépített területének köz­vetlen közelében működő hizlalda, és a kötöttárugyár új festödéje. A hizlalda sza­ga a város levegőjét rontja, a trágyaszállító tehergépko­csikról esetleg lehulló trágya pedig a közutak tisztaságát veszélyezteti. A megengedett­nél zajosabb a kötöttárugyár új festödéje. A jelentés megvitatása után a békéscsabai Szabad­ság Tsz egészségügyi helyze­téről szóló tájékoztatót hall­gatták 'meg a bizottság tag­jai. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy dr. Kantomé Varga Tünde Emese, Kósáné Oláh Julianna okleveles középis­kolai tanárokat, Demény András okleveles fizikust és dr. Harcsásné Marossy Kata­lin okleveles vegyészt a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Sub Auspi- ciis Rei Puplicae kitüntetéses doktorokká avassa. Az avató ünnepséget ked­den tartották az egyetem aulájában. Kónya István rek­tor megnyitója után a leen­dő doktorok ismertették dok­tori értekezésüket és letették az esküt. A Magyar Népköz- társaság címerével díszített aranygyűrűt Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács elnök- helyettese adta át az új dok­Hogyan, és hol töltötték a nyári vakációt a kisdobosok és úttörők? A gyulai járás­ban például — mint azt az úttörőszövetség Békés me­gyei elnöksége szeptember 27-i, tegnapi kihelyezett ülé­sén, Újkígyóson megállapí­totta — színes, tartalmas volt a nyári lakóterületi út­törőmunka. Az elnökség kü­lön kiemelte, hogy a járás községeiben a csapatvezető­ségek a helyi közművelődési munkabizottságokkal, illetve a gyermekklubbokkal közö­A Békés megyei Népújság május 13-i számában Pályá­zati felhívás — A korszerű munkavédelemért cím alatt közöltük a SZOT munkavé­delmi osztályának a pályáza­tát: „Mit tennének a dolgozó embeir biztonságáért, a kor­szerű munkavédelemért?”. Ismertetik azt is, hogy pá­lyázni lehet a munkavéde­lemmel kapcsolatos bármely kérdés megoldására, tovább­fejlesztésére szolgáló új, még be nem vezetett javas­toroknak. Beszédében emlé­keztetett arra, hogy az Elnö­ki Tanács 25 esztendővel ez­előtt ékesítette fel a debre­ceni egyetemet Kossuth La­jos nevével, a magyar sza­badságharc nagy vezéralak­ja, történelmünk kiemelkedő államférfia születésének 150. évfordulója alkalmából. A fiatal doktorokhoz fordulva kérte, hogy hassa át életük munkásságát az emberi mél­tóság tisztelete, hivatásuk ál­tal megkövetelt emelkedett erkölcsiség. Vállaljanak to­vábbra is elkötelezettséget a tudomány művelése iránt, gyarapítsák az elméleti ala­pokat és segítsék elő a tu­dományos eredmények meg­ismertetését, továbbá gya­korlati alkalmazását. sen állították össze a nyári programokat. A gyulai beszámolót kö­vetően a nyári úttörő csapat­táborok, vándortáborok me­gyei tapasztalatai kerültek napirendre. A táborozási szakbizottság vezetőjének tájékoztatása szerint az idei nyáron csaknem tízezer Bé­kés megyei úttörő vett részt valamilyen táborozáson. A megyei elnökség eredmé­nyesnek minősítette az or­szágjáró úttörők I. megyei találkozóját is. lattal, ötlettel, nem publikált tanulmánnyal. A munkavédelmi osztály vezetőjének tájékoztatása szerint már eddig is több pá­lyamunka, ötlet, javaslat, ér­kezett a SZOT-hoz. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy a beküldési határidő október 31. Aki tehát a pá­lyázaton még részt kíván venni, több mint egy hónap áll a rendelkezésére. Részletesebb tájékoztatá­sért az SZMT munkavédelmi osztályához lehet fordulni. Ö párt csak akkor tud eredményes munkát végezni, ha jól isme­ri a közhangulatot, az em­berek véleményét a külön­féle politikai kérdésekről, eseményekről, intézkedések­ről. A döntéseknek termé­szetesen soha nem lehet egyedüli vagy legfőbb meg­határozója a közvélemény; az elhatározásoknál minde­nekelőtt megvalósitandó tár­sadalompolitikai céljainkból, valamint az objektív felté­telekből, körülményekből kell kiindulni. Ám a közvé­lemény, a közhangulat ma­ga is egyik tényezője, ele­me a számításba veendő fel­tételeknek. Ezért a párt kü­lönböző szintű vezető testü­letéi céltudatosan igyekez­nek megismerni a dolgozók véleményét és hasznosítani azt a döntések előkészítésé­ben, a politikai munka fel­adatainak kijelölésében. Ez feltétele az irányító munka eredményességének, s egy­úttal kifejeződik benne po­litikai rendszerünk demok­ratizmusa. Az embereket foglalkozta­tó kérdések és az ezekről alkotott vélemények megis­merésében nagyon fontos szerepük van a párt alap­szervezeteinek. Túlzás nél­kül mondhatjuk: semmiféle közvéleménykutató intézet nem helyettesíthetné az alapszervezetek tagságának állandó, eleven kapcsolatát környezetével, s az így szer­zett friss, naprakész infor­mációk sokaságát. Mindenki tudja, hogy az emberek ma bíznak a pártban, s ezért nyíltan, őszintén mondják el elismerő és elmarasztaló vé­leményüket egyaránt. Azt is hozzátehetjük: általában az­zal a meggyőződéssel mond­ják el, hogy ez a vélemény eljut az illetékes vezető tes­tületekig, fórumokig, ahol majd a többivel együtt mér­legelik, figyelembe veszik. Az alapszervezetek tehát tehát ilyen értelemben ket­tős elvárásnak tesznek ele­get, amikor figyelemmel kí­sérik, számba veszik, érté­kelik a dolgozók politikai természetű véleményét. Ez a — pártéletünk gyakorlatá­ban információs munkának nevezett — tevékenység egyformán fontos mind a párt felsőbb szervei, mind maga az alapszervezet szá­mára. Az e tevékenység eredményeit tükröző össze­gezésekből ugyanis nemcsak az irányító testületek, de maga az alapszervezet is fontos következtetésekhez juthat el. Nem csupán „má­sok” számára készíti tehát ezeket, hanem önmaga szá­mára is. Ahhoz, hogy ezek az in­formációk hasznosíthatók le­gyenek, mindenekelőtt iga­zaknak kell lenniük, a va­lósághoz híven, mindenfaj­ta torzítástól mentesen kell tükrözniük a közhangulatot. Ehhez ma minden feltétel adott. Az MSZMP — sza­kítva az ötvenes évek ele­jén eluralkodott gyakorlat­tal — a valóság ismeretére építi politikáját, a pártveze­tés nem az intézkedések „visszaigazolását”, az ellent­mondások „kisimítását”, a gondok elkendőzését várja a A Dél-alföldi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság gyulai . erdészetében, de más hason­ló tevékenységet végző ter­melőszövetkezetnél, vízügyi igazgatóságnál, erdőgazda­ságnál gondot okoz képzett munkások hiánya. Ezen a gondon segített a gyulai er­dészet, amikor az ásotthalmi erdőgazdasági szakmunkás- képző intézet irányításával képesítést nyújtó betanított- munkás-tanfolyamot rendez­tek és motorosfűrész-kezelő- ket képeztek ki. Harmincha- tan jelentkeztek a megye te­rületéről és tettek sikeres vizsgát az elmúlt napokban. Az ásotthalmi intézet és a közvéleményt tükröző-fel­mérő jelentésektől. Azt is hozzátehetjük, hogy egyet­len alapszervezetre sem vet árnyékot, ha kitűnik, hogy működési területén az em­berek nem mindent ítélnek meg azonnal helyesen, hogy vannak félreértések, téves vélekedések, s akad intéz­kedés, melynek kedvezőtlen a fogadtatása, netán viták is vannak. Sőt, sokkal in­kább mérhető a munkája azon, hogy tud-e árnyalt és sokszínű képet kialakítani a közvéleményről. Hiszen ez arról tanúskodik, hogy meg­felelőek a tömegkapcsolatai, a párttagok állandó véle­ménycserét folytatnak kör­nyezetükben, a pártszerve­zet következetesen feltárja és számon tartja az embe­reket foglalkoztató dolgokat, a jót s a rosszat egyaránt. Ha eleven és mindenna­pos a politikai vélemény- csere, ha érdemben működ­nek a munkahelyi demok­rácia, a mozgalmi szerveze­tek fórumai, akkor a párt- szervezet sok-sok ismeret­hez juthat. Ezért helyes a közhangulat megismerésé­ben — mint általában a po­litikai tömegmunkában — messzemenően építeni a pártcsoportokra, azok gaz­dag, sokrétű tapasztalataira. A párt- és tömegszerveze­tek tanácskozásai, gyűlései, a munkahelyi értekezletek, a politikai oktatás foglalko­zásai, a vitaköri megbeszé­lések, a különféle csoportos és egyéni beszélgetések mind fontos forrásai az informá­ciónak. Mindezek összegyűj­téséhez, válogatásához, ösz- szegezéséhez, elemzéséhez felkészültség, tapasztalat, po­litikai érzék szükséges; ezért az alapszervezeti vezetősé­gek mérlegeljék gondosan, kiket bíznak meg ilyen párt­feladattal. A munka azonban nem ér véget az összegezés elkészí­tésével. Az emberek joggal várják, hogy véleményükre reagáljanak is valamilyen módon — szóban vagy cse­lekedetekkel. E reagálásnak természetesen mindig attól kell kiindulnia, aki az adott kérdésben illetékes. Az ese­tek nem csekély részében ez a felsőbb irányító pártszer­vekre vár, ám az alapszer­vezeteknek ilyenkor is gya­korta van tennivalójuk a vá­lasz továbbításában és ma­gyarázatában, az intézkedés megvalósításában. Nem ke­vésszer azonban közvetlenül nekik kell reagálniuk. Oly módon, hogy az agitációs munkában, az oktatásban megmagyarázzák a nem ér­tett problémákat, válaszol­nak a nyitott kérdésekre, érvelnek igazuk mellett. S oly módon is, hogy egyes dolgokban intézkednek, mó­dosítanak a fennálló helyze­ten, megoldják az arra meg­érett és a közhangulatot be­folyásoló kérdéseket. lanulmányozni a köz­hangulatot tehát »so- I hasem öncélú isme­retszerzés. Mindig valami­lyen cselekvésre kell hogy késztesse a pártszervezete­ket, s e cselekvés eredmé­nyességét szolgálja. Gyenes László DEFAG között hét évvel ez­előtt született együttműkö­dési megállapodás a felnőtt- oktatásra. Ez idő alatt csak­nem félezer felnőtt munkás tanulhatott és sajátított el valamilyen szakmai jártassá­got, különböző kihelyezett tanfolyamokon. A mostani is sikeresnek bizonyult, amint azt Frölich András, az inté­zet igazgatója mondta, mi­után a DEFAG igazgatója át­adta az egész országra érvé­nyes motorosfűrész-kezelői oklevelet a hallgatóknak. Külön gratulált Guth János­nak és Doma Jánosnak, akik a tanfolyamot kiváló ered­ménnyel végezték el. Jól jártak a békési óvodások a nyári alkotótábor rendezésé­vel. Vágó Ferenc békéscsabai fafaragó népművész a Jantyik utcai ovisoknak ajándékozta a táborban faragott falovacská­ját. Nyár óta már a gyerekek kedves játékává vált a döc- cenő hintaló Fotó: Gál Edit Több mint tízezer Békés megyei úttörő táborozott a nyáron fl munkavédelem fejlesztéséért Tanuló munkások Gyulán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom