Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

0 1977. szeptember 22., csütörtök igmuMW SZERKESSZEN VELÜNK! Balesetveszély! Békéscsabán, a Szabolcs utcában, a Vízmű SC kézilabda- pályája nincs teljesen körülkerítve magas dróthálóval. Mint ahogy az a képen is látható, a bejárati részen egy darabon megszakad. Edzések és mérkőzések közben a labdák kivá­gódnak a Szabolcs utcán haladó járművek közé. Ezzel ko­moly balesetveszélyt teremtenek. Jó lenne, ha a sportkör vezetősége sürgősen pótolná a dróthálót Fotó: Demény Gyula Szerkesztői üzenetek Boldizsár Gyula, Békés: A békéscsabai Városi Tanács megvizsgálta panaszát. Me- zőmegyeren a Kossuth utcán levő vil'anyoszlop valóban zavarja a közlekedést. A vá­rosi tanács a DÉMÁSZ-nál megrendelte a villanyoszlop áthelyezését. Békéscsabán a Berényi úton is áthelyeznek két villanyoszlopot, mert ve­szélyeztetik a közúti forgal­mat. Körömi Vilmosné, Kever- mes: Békéscsabán a Megyei Művelődési Központ szerve­zésében indul szabás-varrás tanfolyam. A képzés időtar­tama két hónap. Minden hé­ten szerdán 17 órától 19.30-ig tartanak foglalkozást. A részvételi díj személyenként 200 forint. Október 26-án in­dul ilyen tanfolyam. Még le­het rá jelentkezni. Nagy Lajosné, Békéscsaba: Panaszát továbbítottuk az OTP megyei igazgatóságára. Reméljük, hamarosan ér­demleges választ tudunk ad­ni. Köszönet a brigádnak A penészes csokoládé Egy csomag érkezett szer­kesztőségünkbe. Két szelet csokoládé volt benne. A fel­adó, Rácz Zoltánná egy le­velet is mellékelt, amelyben azt írja, hogy a napokban az eleki ABC-ben vásárolta ezt a két szelet csokoládét. Mire kifizette, kislánya ki is bon­totta. Meglepetésére penészes volt mind a kettő. A bolt dolgozói nem akarták kicse­rélni, hivatkozva a vezetőre, aki mindenféle cserét meg­tiltott. Jóllehet, a csokoládé szavatossági ideje még júni­usban lejárt. Furcsa takarékosság Szénási Judit Csabacsűdről küldött levelet. Arról ír, hogy a községben este gyakran nem égnek a villanyok, nappal viszont igen. Furcsa módja ez a takarékosságnak. Békés­csabán dolgozik és munka mellett végzi az iskolát. Emiatt sokszor késő este ér haza. A sötétségben riasztó érzés vé­gigmenni az utcákon. Bizony helyénvaló a kérés, hogy in­tézkedni kellene ebben az ügyben „Dísz” az úttesten Béla Vali vette lencsevégre ezt a különös „dísz”-t Békés­csabán, a Kazinczy utcában. A busz már hetek óta nem tud beállni a megállóba. Ahelyett, hogy kijavítanák az út­testet, elzárják a forgalomtól, holott ez nagyon baleset- veszélyes megoldás A KRESZ-táblák A „Mi jön ezután” című, fényképpel illusztrált cikkre a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága válaszolt: Kö- röstarcsán, a 47-es számú út kilencméteres szélességben kanyarodik, a Széchenyi ut­ca pedig hat méter széles. Az út tehát nem a teljes szé­lességben folytatódik a ke­resztezés után. A kiemelt út vonalvezetését a forgalmi sávokat elválasztó terelő út­vonalnak a kereszteződésben való átvezetésével is megje­lölték. A kereszteződést jel­ző tábla távolsága a régi KRESZ-nek megfelelően 150 —250 méteren belül van, te­hát nincs messze a veszély­zónától. Ez a jelzés decem­ber 31-re megszűnik. A for­galmi rend felülvizsgálata során az igazgatóság a 47-es számú utat főútvonallá je­lölte ki. A „Feledékenység” című cikkre a következő választ kaptuk: Köröstarcsa és Körösla- dány között a 60 méter szé­lességű híd előtt a sebesség- korlátozás bevezetését az tet­te szükségessé, hogy a hidat érő dinamikus hatások csök­kenjenek. A híd végleges forgalomba helyezéséhez szükséges betonszilárdságra vonatkozó műbizonylatokat a Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság — a híd építője — nem biztosította ez ideig. Eleken az „új telep” öt évvel ezelőtt arról volt fel­ismerhető, hogy a telkeken sok építési anyag vár fel- használásra. Azóta a telkek többsége beépült. Különösen sok fiatal épített itt házat családjának. A kisgyermekek száma is megsokszorozódott. Mivel közel van a kövesút, a gyerekek sokszor kisza­ladtak, s életüket veszélyez­tették a járművek. A közel­múltban, az egyik vasárnap az új telep közelében levő — tanács tulajdonában levő — füves területén mintegy 20 ember látott munkához. Az eleki Lenin Termelőszö­vetkezetből jöttek, s vala­mennyien a Kilián György ifjúsági brigád tagjai voltak. Néhány nap alatt elkészítet­ték a játszóteret. A brigád tagjainak mond köszönetét Szilágyi Mihály eleki olva­sónk. A békési sétány Békésről, a Karacs Teréz utca lakóinak nevében ír le­velet özv. Bartyik Mihály- né. Az utcában szép új épü­letek sorakoznak. Üj burko­latot kapott az utca is, me­lyet sétánynak terveztek. Am éppen ezen az utcán szállít­ják nagy teherautókkal az építkezéshez az anyagot. Ha beáll a rossz idő, bizony a sétánynak nevezett terület pocsolyássá válik. Ugyan mi­ért kell tönkretenni ezt a szép területet? Bizonyára más úton is lehetne szállí­tani anyagot az építkezés­hez. Száguldó jármüvek A Penza-lakótelepen sokszor nagy sebességgel száguldanak az autósok és a motorosok — írja S. Istvánné békéscsabai olvasónk. Az út közelében van a játszótér. A gyerekek néha kiszaladnak az útra is. A szülőket aggodalommal töltik el a száguldó járművezetők. Jó lenne, ha sebességkorláto­zó-táblát állítanának fel az utcában, illetőleg valami figyel­meztető jelzést, hogy a közelben játszótér van H kulcsok A minap egy rokkant fér­fi kereste fel szerkesztősé­günket. Elkeseredve pana­szolta, hogy augusztus elején Békéscsabán, a Tanácsköz­társaság útján elvesztette hét darabból álló kulcscso­móját. Azóta sem neki, sem a feleségének nincs nyugta. A talált tárgyakat a városi tanács „talált tárgyak osztá­lyára” kell bevinni. Remél­jük, a kulcscsomó hamaro­san megkerül. JOGÁSZUNK VÁLASZOL Kovács János, Békés: A jubileumi jutalmat a Munka Törvénykönyve szabályozza. A jutalom a dolgozó egyhavi alapbére. A nyugdíjazás évé­ben esedékessé váló jubileu­mi jutalmat a nyugdíjazás­kor ki kell fizetni. A 40, il­letve 50 éves munkaviszony­nyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak nyugdíjazáskor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonya van. A 40 illetőleg 50 éves munkavi- szonpyal járó jubileumi ju- talníat csak a korábbi jubi­leumi jutalom kézhezvételé­től számított öt év elteltével fizethető ki. E korlátozástól a vállalat a dolgozó javára eltekinthet. Szabó Mihály, Mezőkovács- háza: A munkakönyvi be­jegyzések közül csak a „Ki­lépett” bejegyzés jár követ­kezményekkel. A munkaerő­vándorlás, valamint a mun­kaerő-csábítás megszünteté­sére, illetve csökkentésére törekedve jogalkotásunk lét­rehozta a 10/1976. (VI. 24.) MüM számú-rendeletét. Ez a rendelet kimondja, hogy a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor s az azt kö­vető egyéves időtartam alatt nem haladhatja meg a mun­kakörére előírt besorolás sze­rinti bértétel alsó határát, ha a dolgozó „Kilépett” munka­köri bejegyzéssel változta­tott munkahelyet. Egy évig jutalomban nem részesíthe­tő, prémium is csak a jog­szabályban meghatározott ki­vételek esetén adható szá­mára. A 7/1976. (IV. 10.) MüM számú rendelet pedig úgy intézkedett, hogy csak kötelező munkaerő-közvetí­tés útján helyezkedhet el az a dolgozó, aki „Kilépett” be­jegyzéssel változtatott mun­kahelyet. Aki azonban mun­kaviszonyát „Munkaviszo­nya megszűnt” bejegyzés mellett, vagyis szabályos felmondással szüntette meg, a hátrányos megkülönbözte­téstől mentesül. Levelében azt írja, hogy betegsége alatt mondta fel a munkaviszo­nyát a mezőkovácsházi Tö- VÁLL-nál. Az igazgató ér­tesítette, hogy felmondását elfogadja. Érthetetlen, hogy a munkakönyvébe mégis a „Kilépett” bejegyzés került. A „Kilépett” bejegyzés ugyanis akkor kerül a mun­kakönyvbe, ha a dolgozó a munkaviszonyt felmondás nélkül szüntette meg. Vagy a munkaviszonyt ugyan fel­mondta, de az előírt felmon­dási időt nem töltötte le. To­vábbá akkor is, ha a vállalat fegyelmileg elbocsátotta vagy jogerős bírói ítélet alapján szűnt meg a munka­viszonya. Arról viszont nem ír, hogy a TÖVÁLL kötelez­te-e a felmondási idő letöl­tésére, illetve letöltötte-e azt. Ha a felmondási időt nem töltötte le, akkor a „Ki­lépett” bejegyzés jogosan ke­rült a munkakönyvébe. El­lenkező esetben kérje a TÖVÁLL-tól a bejegyzés ki­javítását. Megvan arra is a lehetősége, hogy a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­duljon. Papp Kálmánná, Ecsegfal- va: A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb 12 munkanap pót- szabadság jár. Ha az össze­számítás során töredék év keletkezik és ez legalább fél évet tesz ki, egész évként kell figyelembe venni. An­nak a dolgozó- nőnek, és gyermekeit egyedül nevelő apának, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére —, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyez­ni. A fizetés nélküli szabad­napon túlmenően a 14 éves­nél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermek után öt, három és ennéí több gyermek után pedig kilenc fizetett szabadnap jár. A szabadnapokat a dolgozó kí­vánságának figyelembevéte­lével egyben vagy részletek­ben kell kiadni. A jogosult­ság megállapítása szempont­jából a gyermeket utoljára abban az évben kell figye­lembe venni, amikor a 14. életévét betölti. Többeknek: A napokban jelent meg a 4/1977. (IX. 15.) MT TH számú rendelet a tanácsi jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlatról, és a szakvizsgához kötött mun­kakörökről. A tanácsoknál a jogi szakvizsga letételére kö­telezett vagy arra önkénte­sen készülő joggyakorlaton levő tanácsi jogászok szak­mai oktatását a Tanácsaka­démia Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem Jogi Tovább­képző Intézete útján szerve­zi meg. A tanfolymai elvég­zéséről az intézet igazolást állít ki, amellyel a jelölt elő­vizsgára, illetőleg szakvizs­gára jelentkezhet. Az elő­vizsgára és a szakvizsgára való felkészülés érdekében összesen 24 munkanapig ter­jedő rendkívüli szabadság, valamint a továbbtanuló dol­gozó kedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények ületik meg. A szakvizsgát tett dol­gozót rendkívüli előléptetés­ben kell részesíteni. (dr. Serédi) MIT MOND 11 JOGSZABÁLY? A tanácsi értékesítésíi lakásokról A tanács az állami beru­házásban épülő új állami la­kások egy részét értékesítés útján közvetlenül adja el a lakosságnak. A városi vagy a községi tanács végrehajtó bizottsága azonban közületi szervvel megállapodást is köthet, ha az építési költség­ből egy meghatározott há­nyadot átvállal. Ez esetben az eladás közvetett, mert az ilyen lakás vevőjéül azt a személyt kell kijelölni, akit az erre jogosult közületi szerv választott ki. Más esetben a tanácsokat —meg­állapodás alapján — vevőki­választási jog illeti meg az OTP beruházásában megva­lósult lakások túlnyomó ré­szére is. Tanácsi értékesítésű lakás­ként az állampolgároknak csak tizenkét vagy ennél több lakásos, több szintes lakóépületben levő lakásokat adhatnák el. A tanácsi érté­kesítésű lakások első vevőit a lakásügyi hatóság jelöli ki azok közül, akik tanácsi bér­lakásra azért nem jogosul­tak, mert jövedelmük, va­gyoni és szociális helyzetük révén más lakásellátási for­mában is hozzájuthatnak la­káshoz. Tanácsi bérlakásra ugyan jogosultak, mégis azt kérik, hogy tanácsi értékesí­tésű lakás vevőjéül jelöljék ki őket, mert a lakásvétel pénzügyi feltételeit vállalják. Esetleg meglevő tanácsi bér­lakásra érvényes lakásbérleti jogviszonyáról — pénzbeli térítés ellenében — lemon­danak a lakásügyi hatóság javára. A vevő kijelölése­kor előnyben részesül az, aki valamely tanácsi bérla­kásnak a bérlője. Ha a la­kásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára pénzbeli térítés ellenében le­mond, s egyidejűleg kéri, hogy tanácsi értékesítésű la­kás vevőjéül jelöljék ki őt, kérelmét soron kívül telje­sítik. Az állami pénzből épült tanácsi értékesítésű lakások eladására a rendelet az alábbi pénzügyi föltételeket szabja meg: a szociálpoliti­kai kedvezménnyel (eltar­tott, közös háztartásban élő gyermekenként 30 ezer fo­rinttal, más családtagok után személyenként 20 ezer fo­rinttal) csökkentett eladási árnak 12 százalékát előtör­lesztésként köteles megfizet­ni, 88 százaléka erejéig köl­csönt kell nyújtani számára, mégpedig úgy, hogy a kamat mértéke évi egy százalék le­gyen. A kölcsön törlesztésé­nek ideje 35 év lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom