Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-16 / 192. szám

1977. augusztus 16., kedd Múlt és jelen... Jubileumi kiállítás Gyomán Képünkön Varga Béla megnyitja a kiállítást Gazdaságpolitikai célok, politikai eszkozok fl moszkvai egyetem tiszteletbeli tagjai Hétfőn, a kora délutáni órákban bensőséges hangula­tú ünnepséget rendeztek Te­lekgerendáson, amelyen részt vettek Lacsuga Jurij Fedorovics, a moszkvai Gor- jacskinról elnevezett Mező- gazdasági Műszaki Egyetem rektorhelyettese, dr. Panko- tai István, az MSZMP bé­késcsabai városi bizottságá­nak osztályvezetője, vala­mint a Békéscsabai Állami Gazdaság párt-, gazdasági, KISZ- és szakszervezeti ve­zetői. Elsőként Csomós István, a gazdaság igazgatóhelyettese mondott rövid üdvözlő be- széket, amelyben felelevení­tette a moszkvai egyetem és a gazdaság immár nyolcéves kapcsolatának eddigi tapasz­talatait. Ugyanis a moszkvai egyetemről azóta járnak minden évben a hallgatók, hogy itt töltsenek néhány hetet a gyakorlati munká­val. Elismeréssel szólt a szovjet fiatalok példamutató munkájáról, amellyel nem­csak a vezetők, hanem a velük dolgozók elismerését is kivívták. Lacsuga Jurij Fe­dorovics válaszbeszédében egyebek között elmondotta, hogy az itt dolgozó diákok és az őket kísérő egyetemi vezetők mindig szívesen gon­dolnak vissza az itt töltött időre, amely alatt hasznos tapasztalatokat szereztek nemcsak a gazdaság tevé­kenységéről, hanem a ma­gyar nép szocializmust épí­tő munkájáról, a két nép testvéri barátságáról. Ez­után a moszkvai egyetem rektorának és pártbizottsá­gának megbízásából elisme­rő oklevelet adott át azért, hogy a szovjet egyetemi hallgatók a Békéscsabai Ál­lami Gazdaságban több éve cseregyakorlaton vehetnek részt. Ebben az oklevélben a gazdaság igazgatóját, Sass Jánost és helyettesét, Cso­mós Istvánt az egyetem tiszteletbeli tagjának válasz­tották. B. O. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, vala­mint a Pénzügyminisztérium két korábbi rendelete elvi lehetőséget nyújt arra, hogy a műszaki tervező vállala­tok a közreműködők köz­vetlen anyagi ösztönzésével is segítsék a beruházások ha­tékonyságát növelő műszaki­gazdasági megoldások és a típustervek kidolgozását, a beruházási költségek csök­kentését, illetve a beruházás üzembe helyezési határidejé­nek előrehozását. A végre­hajtás szabályairól most ad­tak ki közös közleményt. Az anyagi ösztönzésnek ez a rendszere, a korábbiaktól eltérően, elsősorban a sze­mélyi érdekeltségre épül, mert mind a tipizálásban, mind a beruházási költség­megtakarításban és határidő­előrehozatalban a prémium­összeg 70 százalékát egyéni feladatokra kell kitűzni, s csak 30 százalékát lehet fel­használni jutalmazásra a vállalati szintű feltételek tel­jesítése esetén. A hatható­sabb anyagi ösztönzést cé­lozza hogy a személyre szó­ló prémiumfeladat teljesíté­sekor úgyszólván azonnal ki kell fizetni a kitűzött ösz- szeget, még akkor is, ha az ugyanahhoz a létesítményhez fűződő egyéb prémiumfel­adatokat mások nem teljesí­tik itehát a kifizetés füg­getlen ■ a vállalati ered­ménytől. Az utóbbi években jó né­hány típusterv elavult már, s a tervezők sem voltak ér­dekeltek korszerű és gazda­ságos típustervek kidolgozá­sárban. A személyre szóló anyagi ösztönzés tehát most Gyoma harmadszori újra­telepítésének 260. évforduló­ját gazdag programmal ün­nepelte és ünnepli a jubilá­ló nagyközség. Tegnap került sor a régóta folyó ünnepség­sorozat egyik nevezetes ese­ményére a gyomai Kiss Ist­ván Gimnázium és Cipőipari Szakközépiskolában: megnyi­tották a nagyközség történe­ti, gazdasági és kulturális életét bemutató reprezenta­tív kiállítást. A megnyitón Farkas Sándor, a gyomai Nagyközségi Tanács elnöke köszöntötte a részvevőket és a nagyközség vendégeit, töb­bek között az ünnepségre meghívott gyomai származá­sú dr. Szabó Ferejicet, a Központi Fizikai Kutatóin­tézet igazgatóját, Mester Fe­rencet, az Egyesült Izzó nyu­jelentősen hozzájárul a ti­pizálás kiterjesztéséhez. A premizálható tipizálási feladatokat pályázati rend­szer keretében kell megolda­ni, amely szerint a tervező vállalat felügyeleti szerve bírálja el, hogy a benyújtott típusterv javaslat megfelel-e a tervidőszak építéspolitikai, műszaki fejlesztési céljai­nak, összhangban áll-e a kivitelező és szerkezetgyártó ipar technikai lehetőségei­vel, s a jutalom összege ará­nyos-e a feladat népgazdasá­gi jelentőségével. Hasonló­képpen a felügyeleti szerv értékeli a kész típustervet vagy tipizált szerkezettervet, s döntéséről 30 napon belül írásban értesíti a vállalatot. galmazott igazgatóhelyette­sét és Mónus Gábort, a SZOT nemzetközi osztályá­nak nyugalmazott vezetőjét. A köszöntő szavak után Var­ga Béla, a HNF nagyközségi elnöke méltatta a kiállításon szereplő szövetkezetek, vál­lalatok, intézmények áldozat­kész munkáját. Megnyitójá­ban utalt a gyomai ifjúsági napokra is, amelyet szintén a jubileum szellemében ren­deztek. — Az emlékezés célja az volt, hogy erősítsük az ifjú­ságban a hazaszeretet érzé­sét, szűkebb hazájuk, szülő­földjük jobb megismerésével. A most megnyílt kiállítás, amelyen a község fejlődését, legfrissebb eredményét lát­hatják a látogatók, reméljük hozzájárul ahhoz, hogy jo­gos büszkeség töltse el köz­A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulóját köszöntő, a nemzet­közi méretűvé fejlődött mun­kaverseny új színnel gazda­godik: a szovjetunióbeli Uszty-Ilimszkben készülő fa­ipari kombinát építői, köz­tük a magyar Kim Béla ifjú­sági építőbrigád tagjai, a ju­bileum tiszteletére versenyre szólították az első magyar atomerőmű építőit. A kihívás elfogadását tar­talmazó válaszlevelet hétfőn indították útnak a Duna Fotó: Gál Edit ségünk minden lakóját és hozzásegítsen bennünket ah­hoz, hogy minél lelkesebb . munkával gyorsítsuk meg községünk városiasodását — mondotta befejezésül. A megnyitó után megtel­tek látogatókkal a 25 éves házüpari szövetkezet, a ve­gyesipari, a sütőipari, az ÁFÉSZ, az építőipari és a bú­toripari szövetkezet, vala­mint a régi és új Kner Nyomda életét és termékeit bemutató pavilonok. A Gyo­ma közművelődését repre­zentáló pavilonban úttörők fogadták a vendégeket, itt az iskolák és a művelődési köz­pont eredményeiről vallanak a kiállított tárgyak. A kiál­lítást augusztus 21-ig 10—19 óráig tekinthetik meg a lá­togatók. mentéről a 9000 kilométer távolságra levő Angara fo­lyó melletti Uszty-Ilimszkbe, ahol a világ egyik legna­gyobb fa- és cellulózipari kombinátja készül, a KGST- országok hozzájárulásával. A paksi atomerőmű-beru­házás gazdasági, párt-, szak- szervezeti és KISZ-vezetői által aláírt dokumentumban felsorolták az idei feladato­kat és a távolabbi célokat. E szerint a Paksi Atomerőmű első blokkját 1980-ban kí­vánják üzembe helyezni, 1985-ben pedig mind a négy blokknak termelni kell a be­ruházási javaslatban megha­tározott 1760 megawatt telje­sítménnyel. Ezéknek a célki­tűzéseknek a valóra váltását segíti a csepeli példa nyo­mán kibontakozott jubileumi munkaverseny. A munkás­kollektívák felajánlásokat tettek az építés, szerelés, pon­tos, jó minőségű teljesítésé­re. Az atomerőmű építése mellett jelentős feladatokat vállaltak Paks várossá alakí­tásában. Társadalmi munká­val, kommunista szombatok szervezésével veszik ki ré­szüket a leendő város arcu­latának formálásában. Politi­kai, szakmai téren gyarapít­ják tudásukat. A válaszlevél­ben elfogadták azt a javas­latot is, hogy kölcsönösen cseréljék ki az építkezés múltjának és jelenének ta­pasztalatait, tájékoztassák egymást a végzett munkáról. (MTI) Ö z alapszervezeteket irá­nyító pártszervek be­számolóiban, jelenté­seiben gyakran olvashatjuk, hogy a pártszervezetek fi­gyelme mindinkább a gaz­dasági munka irányába for­dul. Számadatokkal is bizo­nyítják, hogy a vezetőségi ülések és a taggyűlések na­pirendjein elsőbbséget kap­tak a gazdasági kérdések. Könnyen hibát vétenénk azonban, ha ebből a növek­vő arányból olyan következ­tetést vonnánk le, hogy a gazdasági munka pártirá­nyításában napjainkban minden rendben van, a tes­tületek előtt szereplő gazda­sági napirendek arányának növekedésével azonos mér­tékben javult a pártszerve­zetek ilyen irányú tevékeny­sége, vagy ilyen arányban fejlődött munkájuk haté­konysága. A pártszervezetek többsé­ge napjainkban már jól ér­zékeli az e területen rá há­ruló feladatokat, s egyre na­gyobb biztonsággal segítik a gazdasági vezetést üzemük, vállalatuk, gazdaságuk ter­vének teljesítésében. Ami a pártszervezetek e tevékeny­ségében ugyancsak fontos, elsősorban a politikai mun­ka eszközeivel segítik a párt gazdaságpolitikájának meg­valósítását. Ugyanakkor elég gyakori, hogy egyes párt­szervezetek termelését segí­tő munkája egysíkú, a poli­tikai munkát leegyszerűsítő, gyakran a gazdasági mun­kával azonosító, tehát mód­szereiben és tartalmában sincs vagy alig tapasztalha­tó előrelépés. Az egyes pártszervezetek­nek a gazdasági munka pártirányításával és -el­lenőrzésével kapcsolatos hiá­nyosságai elsősorban arra vezethetők vissza, hogy nem könnyű a politikai munkát megítélni, ezt ugyanis nem lehet mechanikusan tonnák­ban és mennyiségi mutatók­ban kifejezni. Ennek ellené­re gyakran azonosítják a gazdasági tevékenység ered­ményeivel. Az azonos „mér­ce” a pártvezetők egy részét arra ösztönzi, hogy minél többet „produkáljanak”, s félreérthetetlenül bizonyít­sák, hogy a gazdasági ered­ményekben a pártszervezet­nek is vannak érdemei. Ügy vélik, az eredmények eléré­sének leggyorsabb és leg­kézzelfoghatóbb módja, ha „kézbe veszik” az irányítást, utasítgatnak, intézkednek, ezzel nemegyszer megsértve a gazdasági vezetők önálló­ságát, jog- és felelősségkö­rét. A politikai és gazdasági munka között szoros köl­csönhatás van, de a köztük levő kapcsolat nem mecha­nikus. A gazdasági munka eredményessége sokféle té­nyező függvénye — az irá­nyítás rendszere, az alkal­mazott technológia, a mű­szaki és a munkafegyelem stb. —, s a politikai munka is közé tartozik. A politikai munka azonban önmagában vagy a termelés többi té­nyezőinek ellenére tartósan nem lehet eredményes, te­hát éppen ezért színvonalát, hatékonyságát nem lehet ki­zárólag gazdasági mutatók­kal mérni. Ez konkrét elem­zést, vizsgálatot követel, vagyis mindazoknak a té­nyezőknek a számbavételét, amelyek a ■ pártszervezete speciális tevékenységi köré­hez tartozik, így a gazdasági döntések kialakításában va­ló részvétel, az emberi felté­telek megteremtésében be­töltött szerep, a dolgozók mozgósításában kifejtett munka, az ellenőrzés stb. A gazdasági munka irá­nyításával, ellenőrzésével, a termelés hatékonyságával, az alkalmazott technológia megválasztásával kapcsola­tos elemzések, döntések, a konkrét intézkedések kidol­gozása, tervezése és beveze­tése elsődlegesen a gazdasá­gi vezetők feladata. A poli­tikai munka lényege az em­beri viszonyokkal való fog­lalkozás. Ennek köre rend­kívül széles és sokoldalú, ki­terjed a gazdasági élet min­den területére. Csak néhány példát erre! Egy-egy kor­szerű termék és technológia bevezetése embereket érint, amivel a politikai munká­ban számolni kell. Ahhoz, hogy . az új győzedelmesked­jen, emberek tömegeit kell meggyőzni annak hasznossá­gáról, előnyeiről, vagy aho­gyan gyakran mondjuk, meg kell változtatni szemléletü­ket. A korszerű termelés és termékszerkezet kialakítása rendszerint szétszórja a régi munkakollektívákat, új munkamegosztás alakul ki. A politikai munka feladata, hogy ez az átrendeződés ne rontsa a munkahelyi légkört, vagyis a legkisebb zökke­nőkkel járjon. Az újra, a korszerűbbre való áttérés egyben azt is megköveteli, hogy növekedjen a munká­sok szakmai, általános és politikai műveltsége. A jól felkészült munkás érzi mun­kája értelmét. Enélkül a legfejlettebb technika sem hozza meg a várt ered­ményt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a gazdasági munka ak­kor eredményes igazán, ha a gazdasági vezetés és a pártszervezetek azonos cé­lért dolgoznak a maguk sa­játos eszközeivel. Hogyan alakul ki ez a nézetazonos­ság a mindenapi élet gya­korlatában? A közös válla­lati célt a párt gazdaságpo­litikai törekvései határozzák meg. Ez az elvi alap, ame­lyen az egységes szemlélet és cselekvés létrejön. Hiába­való lenne azonban erre várni és semmit nem ten­ni érte. A gazdasági vezetés felelősséggel tartozik a párt gazdaságpolitikájának vég­rehajtásáért, ugyanígy a pártszervek és pártszerveze­tek is. A pártszervezetek fe­lelőssége abban van, hogy gondos politikai előkészítés­sel minden gazdasági vezető és párttag ügyévé tegyék a Központi Bizottság határo­zatait. Így válhatnak azok a dolgozók körében tudatosan vállalt cselekvési program­má. meggyőzés a legcélra- !■ vezetőbb módszer a n pártszervezetek gazda­ságszervező munkájában, de időről időre arról is meg kell győződniük, hol tarta­nak egyes párthatározatok végrehajtásában, a terv tel­jesítésében. A pártszerveze­tek jelentős részében a párt­ellenőrzés fogalmát leegy­szerűsítik a gazdasági veze­tők beszámoltatására. Nap­jainkban mind több párt- szervezet szakít ezzel a gya­korlattal, mert a pártellen­őrzés tárháza ennél sokkal gazdagabb. Célravezető az ellenőrzést képező témát jól ismerő szakemberek bevoná­sa, a párttagság, a tömeg­szervezetek tagjainak, a jól dolgozó munkáskollektívák véleményének kikérése, rö­viden a pártellenőrzés de­mokratizmusának fejleszté­se. Ahogyan a feladatok elő­készítésének, szervezésének, a munka folyamatának sza­kaszaiban a tömegekkel va­ló foglalkozásban, a töme­gekre való támaszkodásban van a pártszervezetek igazi ereje, úgy ez érvényes a pártellenőrzésre is. Mihók Sándor Az idén is sikerrel rendezték meg Gyulán a pedagógus képzőművészek nyári találkozóját, alkotótáborát. A Gyulán töltött napok során született képeket — festményeket, gra­fikákat — a Várfürdő előcsarnokában állították ki. A hu­szonkilenc festmény és több tucat grafika a tábor ered­ményességét bizonyítja. Képünk Fényes Mária „Tanya” című akvarellje a kiállítás anyagából Fotó: Gál Edit Anyagi ösztönzés a gazdaságos építéstervezésre és tipizálásra Paks—UsztY-llimszk: Jubileumi versenykapcsolat az építők között

Next

/
Oldalképek
Tartalom