Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

A Békés megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomáson 5,2 millió forint értékű talajvizsgáló laboratóriumot építenek mezőpanel elemekből Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács Talaj-előkészítés, kenderaratás, Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXIL ÉVFOLYAM, 189. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány a kohó- és gépipari miniszter előter­jesztése alapján jóváhagyta a Dunai Vasmű konverteres acélművének beruházási ja­vaslatát. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a ne­hézipari miniszter jelentését a petrolkémiai központi fej­lesztési program 1976. évi végrehajtásáról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter előterjesztését a mező- gazdasági szakcsoportokról szóló korábbi rendeletének módosításáról. A Minisztertanács jóvá­hagyta a miniszterek és or­szágos hatáskörű szervek ve­zetői által alapított és ado­mányozható kitüntetések rendjét. Határozatot hozottá tanácsok által alapítható ki­tüntetésekről és egyéb elis­merésekről. Módosította az „önkéntes Rendőri Szolgá­latért” kitüntető jelvény ala­pításáról szóló határozatát. A kormány tudomásul vet­te az Állami Tervbizottság elnökének tájékoztató jelen­tését a készletgazdálkodás javítására hozott intézkedé­sek végrehajtásának eredmé­nyeiről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) burgonyaszedés A mezőgazdasági üzemek­ben nem áll az élet ebben az időszakban sem. A gépek az időszerű munkát végzik a határban, a szalmalehúzás, a műtrágyázás, a jövő évi bő termés érdekében végzett jó minőségű talajmunkák ide­je van. A magyarbánhegyesi Egyetértés Termelőszövetke­zetben a terméshozamok jó év végi zárást ígérnek a nö­vénytermesztésben. A terve­zettnél mintegy 15—20 szá­zalékkal nagyobb termést várnak a gazdaságban a leg­több növénytől. A búza 60 mázsás hektáronkénti ter­mése már igazolta várakozá­Döntött a kormány a kitüntetések alapításának és adományozásának továbbfejlesztéséről GYŐRI MARGIT, AZ MTI HlRMAGYARÄZÖJA ÍRJA: A Minisztertanács ülésén döntés született a kitünteté­sek alapításának és adomá­nyozásának továbbfejleszté­séről. Egységesen szabályoz­ták a többi között a tanácsi kitüntetések és egyéb elis­merések rendszerét. A ren­dezésre annál is inkább szükség volt, mivel jelenleg több mint 120 kitüntetést alapító szabályzat van ha­tályban. Az egységesítéssel a helyi jellegű elismerések is beilleszkednek majd az álla­mi kitüntetések rendszerébe. A települések gazdasági, társadalmi fejlesztésében, a helyi közéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó állam­polgároknak juttatják példá­ul a „A városért”, „A köz­ségért”, a „Pro űrbe”, a „Pro arte”, vagy a „Miskolc vá­rosért”, a „Pécs városért” elnevezésű kitüntetéseket. A Minisztertanács indokoltnak találta, továbbra is alapít­hassanak a lakosság áldozat- készségét elismerő jutalma­kat a fővárosi, a megyei vá­rosi, a városi vagy nagyköz­ségi és a községi tanácsok. Ugyanakkor meghatározta a kitüntetésekkel adható pénz­vagy tárgyjutalom együttes értékét. Különböző városaink hí­ressé vált szülöttjeiről elne­vezett különdíj, vagy emlék­plakett csaknem minden nagyvárosban található. Ed­dig ezeket a városi vagy a megyei tanács, illetőleg szak- igazgatási szervei alapították, adományozták. A főleg értel­miségiek, művészek közéleti tevékenységét elismerő díjak alapítására ezentúl csak a fővárosi és a megyei taná­csok jogosultak, míg az ado­mányozás joga megilleti a megyei városi, a városi, a fő­városi kerületi tanácsok vég­rehajtó bizottságait is. Mivel hasonlítanak a magas szintű óhapii kitüntetésekhez, szük­ség . van elnevezésük módosí­tására is. Ezért a továbbiak­ban a díj nevében feltünte­tik a helység, illetve a me­gye nevét is. A társadalmi munka ma­gasabb szintű elismerését szolgálja a kormány ez év februári határozatában ala­pított „Kiváló Társadalmi Munkáért” elnevezésű érem. A lakóhelyük szépítésében, gyarapításában élenjárókat elismerésben részesíthetik a tanácsok is. Az eddigi gya­korlat most egyszerűbbé vá­lik; a kitüntetés alapítója a jövőben a megyei tanács, adományozói pedig az alsóbb szintű tanácsok végrehajtó bizottságai. A helyi államigazgatásban tevékenykedők kiemelkedő teljesítményét magas szintű állami kitüntetésekkel isme­rik el — állapította meg a Minisztertanács —, ezért a jövőben a tanácsok ilyen jel­legű kitüntetéseket nem ala­píthatnak. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány megtárgyalta és módosította az „önkéntes Rendőri Szol­gálatért" kitüntető jelvény alapításáról szóló 1048/1970. (XI. 11.) számú határozatát. Eddig a kitüntető jelvényt csak azok az önkéntes rend­őrök kaphatták meg, akik 10, illetve 15 évig folyamatos társadalmi munkában eltöl­tött szolgálati idővel rendel­keztek. Az önkéntes rendőri in­tézmény 1975. július 27-én múlt 20 éves. Az elmúlt év­ben mintegy ezer olyan ön­kéntes rendőr volt, aki több mint 20 éves folyamatos szol­gálatot teljesített már. Több ezren pedig meghaladták az ötéves folyamatos szolgálatot, viszont a hatályos jogszabály — az 5. illetve a 20. évre — kitüntető jelvény adományo­zását nem tette lehetővé. A módosított miniszterta­nácsi határozat már előírja, hogy ezentúl az önkéntes rendőr ötévi folyamatos, majd ezt követően minden további ötévi társadalmi te­vékenység után e kitüntetés­ben részesüljön. Az önkéntes rendőrök döntő többsége po­litikai meggyőződésből, min­den ellenszolgáltatás nélkül . vállalja e társadalmi mun­kát, az esetenként nem ve­szélytelen feladatok ellátá­sát. Az önzetlen társadalmi segítők áldozatkész munkája rendkívül sokrétű. Szinte át­fogja az egész belügyi alap­tevékenységet, a közbizton­sági, közlekedési, társadalmi tulajdonvédelmi, bűnügyi, if­júságvédelmi, vízi- és légi­rendészeti szakterületeket. A belügyi szervek munkáját szerte az országban mintegy 47 ezer önkéntes rendőr se­gíti. Kiemelkedő munkát vé­geznek a bűncselekmények, a jogszabálysértések okainak megszüntetésében. Példamutató áldozatkész­ségről tesznek tanúbizonysá­got közrendvédelmi, közbiz­tonsági tevékenységük so­rán, az elemi csapások, ár­víz és egyéb természeti ka­tasztrófák alkalmával köte­lezettségeik teljesítésével. Az önkéntes társadalmi tevé­kenység a belügyi munka se­gítésében olyan politikai ál­lásfoglalás és részvállalás az állam- és közbiztonság szi­lárdításában, amely méltó alapot nyújt a Miniszterta­nács által alapított kitüntető jelvény adományozására és viselésére. sukat. A cukorrépa-terület is kedvező képet mutat, az állomány beállítottsága na­gyon jó. A talajmunkákat 1300 hektáron végzik a gaz­daságban, jól haladnak, hi­szen a terület 90 százalékán már befejezték a talajelőké­szítést. „ A 70 hektáros hagymá „szüretelése” most tart, elő­reláthatóan 170 mázsa hek­táronkénti termést ad. A dombegyházi Petőfi Termelőszövetkezetben 1460 hektáros búza nagyon jó termést, 62 mázsát adott hektáronként, 96 hektáron termesztett mákot, ez a nö­vény ebben az évben szin­tén jó termést adott, hektá­ronként 6 mázsát. Most aratják a 214 hektár ken­dert, a tervezett termés en­nél a növénynél 80 mázsa hektáronként, de valószínű, hogy a száz mázsát is el­érik. A cukorrépa alá istál­lótrágyáznak 630 hektáron, és a többi, mintegy 800 hek­táron a talajelőkészítést vég­zik. A gazdaságnak 250 hek­táron hibridkukoricája te­rem, címerezését a növény- termesztés 100 dolgozója ki­fogástalanul hajtotta végre. A régi és az új telepítésű lu­cernát harmadszor, illetve negyedszer kaszálják. A ter­melőszövetkezet saját szárí­tójában készül belőle lucer­naliszt. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban óriási területen termeltek' búzát, több mint ötezer hektáron. E növény termésátlaga 56 mázsa lett A 113 hektáron a magnak való mustár betakarítását a közelmúltban fejezték be, termése 16 mázsa hektáron­ként. Az állami gazdaság sok állatot tart. Ezért bizony szükség van az 1500 hektá­ros lucerna termésére, amit saját LKB-szárítójukban ké­szítenek elő takarmányozás­ra. Eddig innen 190 vagon lucernaliszt került ki. Négy és félezer vagon siló készí­tését tervezték, hogy ezt tel­jesíteni tudják, azért 400 hektárra vetettek másodve­tésű silókukoricát. Megkezdődött az Adria-kőolajvezeték magyarországi szaka­szának építése. A Kőolajvezeték-építő Vállalat, a csehszlo­vák PL YN OST A V céggel közösen építi meg a 200 kilométer hosszú szakaszt. A siófoki kőolajvezeték-építők Berzence község határában megkezdték az országhatár és Kára köz­ség közötti 95 km-es szakasz építését. A képen: a távvezeték építése az országhatárnál (MTI-fotó, Bajkor József felvétele — KS) «WMMMMHHtMMMtMMMHMMMHMtWMMMIMMM Összefogás a fegyverkezési hajsza megállításáért Dr. Sztanyik B. László, a Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Intézet igazga­tója, az Országos Béketanács tudományos bizottságának tagja, aki az OBT képvisele­tében részt vett Japánban, a „Hirosima- és Nagaszaki el­len intézett atombomba-tá­madás utóhatásai” címmel megrendezett tudományos szimpozionon, valamint az atom- és hidrogénbomba- elleni világkonferencián, ha­zaérkezett Budapestre. Ta­pasztalatairól a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának; Az 1977. évi atom- és hid- rogénbomba-ellenes világ- konferencia résztvevői arra szólították föl a j óakaratú embereket, hogy a jövő év május-júniusában összeülő ENSZ leszerelési __ értekezlet előkészítéseként emeljék feí szavukat és kezdjenek ak­ciókat a nukleáris fegyverek teljes eltiltásáért. Rámuta­tott a felhívás, hogy a fegy­verkezési verseny rendkívül veszélyes méreteket öltött. A felhalmozott nukleáris fegyverek hatóereje négy­milliószorosa a Hirosimára ledobott atombomba ható­erejének. Sőt, az Egyesült Államokban elkezdték egy még embertelenebb fegyver­fajta, a neutronbomba elő­állítását is. Az emberiséget teljes kipusztulás fenyegeti, ha képtelen a hirosimai és nagaszaki atombombázás ta­nulságait levonni. A konferencia határozatai kimondják, hogy az elkövet­kező év legyen „az atom­fegyverek kiküszöbölésére és a közvélemény felrázásá­ra tett akciók éve”. Világ­szerte aláírásgyűjtést és más akciókat kell kezdeményezni a nukleáris fegyverek teljes eltiltását eredményező nem­zetközi megállapodás előké­szítése érdekében. A japáni tanácskozáson kezdeményezték, hogy a Bikini-szigeti tragédia 24. évfordulóját, 1978. március 1-ét nyilvánítsák Bikini­napnak, a nukleáris fegyve­rek kiküszöbölését célzó, kö­zös nemzetközi akciók nap­jának. Javasolják atom­fegyvermentes övezetek lé­tesítését, a világ különböző körzeteiben, az atomfegyver­kísérletek teljes eltiltását, nukleáris katonai bázisok megszüntetését, atomfegyve­rekkel felszerelt hajók köz­lekedésének megtiltását. Felhívják az Egyesült Álla­mokat a Dél-Koreában állo­másozó csapatai kivonására, a Dél-Koreában és Okinava szigetén levő nukleáris fegy­verei eltávolítására. Az ENSZ jövő évi lesze­relési értekezletét felkérik, hogy — készítsen elő nemzet­közi egyezményt a nukleá­ris fegyverek használatá­nak törvényen kívül he­lyezésére és a nemzetközi jogba ütköző háborús bűn­tetté nyilvánítására; — dolgozza ki az általá­nos leszerelés meghatáro­zott időn belül történő megvalósításának prog­ramját, és kérje fel az ENSZ-et leszerelési világ- konf erencia összehívására; — tegyen gyors és ha­tékony lépéseket a nuk­leáris fegyverek elterjedé­sének és a környezet rá­dióaktív elszennyeződésé­nek megakadályozására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom