Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-07 / 185. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1977. AUGUSZTUS 7-, VASÁRNAP Ara: 1,20 Fl XXXII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ötmilliárd forint értékű termék megyénk könnyűiparából Megyénkben — természeti helyzetétől függően — elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása dominál. De jelentősen fejlődik a könnyűipar is, melyen belül a főszerepet a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Budapesti Harisnyagyár gyulai, valamint a Budapesti Férfife- hérnemű-gyár békéscsabai üzeme összességében 1,2 milliárdos termelési értékével „képviseli”. A szövetkezeti iparban a Szarvasi „SZIRÉN” Ruházati Szövetkezeté, a Békéscsabai Textilfeldolgozó Szövetkezeté, valamint a békéscsabai Méretes Szabók és Szűcsök Szövetkezetéé a legnagyobb termelési volumen. Árbevételük éves szinten meghaladja a háromszázötvenmillió forintot. A kép még világosabb, ha .tudjuk, hogy megyénk köny- nyűipara az össziparon belül majdnem harminc százalékot képvisel a mintegy ötmilliárd forint értékű termékével, aminek huszonnégy százaléka kerül exportértékesítésre. Ez évi tervek szerint az export árbevétel előreláthatóan tizenkét százalékkal növekszik, csupán két és fél százalékos létszámnövelés mellett. Mivel a textil- és a cipőipar a legjelentősebb ipari szektor Békésben, ezért az illetékes szervek a csaknem háromszázötvenmillió forintos ez évi beruházási összeg kétharmadát e két ágazatnak biztosították. Tovább fejlesztik a téglaipart Több kisméretű tégla készül A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáraiban az első fél évben nyerstéglából 1, égetett téglából 3 millióval több, cserépből azonban 5 millióval kevesebb készült. Az utóbbinak a csökkentése azért volt indokolt, mert mintegy 10 millió eladatlan van még a békéscsabai cserépgyár udvarán. Ez a mennyiség — Kóti Imréné- nek, a vállalat termelési osztályvezetőjének tájékoztatása szerint — nem növekszik, mert amennyit gyártanak, annyit megvásárolnak az Katonaeskii Orosházán „Én .........határőr esküszöm. T egnap, szombaton Orosházán esküt tettek a nemrég bevonult határőrök. Ezen a napon ünnepi külsőt öltött a laktanya, a katonafiatalok új otthona. Az otthoniasSágot fokozta az is, hogy eljöttek erre a fontos eseményre a szülők, a feleségek, menyasz- szonyok és hozzátartozók, hogy szemtanúi legyenek az ünnepélyes eskütételnek. A dísztribünön levő elnökségben ott volt Szakáll József, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Ki- bédy Varga Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára, a társ fegyveres erők, a városi és a járási párt-, állami, társadalmi Szerveinek képviselői. Elsőként Bana Ferenc alezredes üdvözölte a felsorakozott egységet és a vendégeket. Ezután Czipa Antal határőr olvasta fel az eskü szövegét, s a határőrök ökölbe szorított kézzel, vigyázzállásban ismételték azt, közben halkan — mintegy az eskü hangsúlyozására — a zenekar a Himnuszt játszotta. Az eskütétel utáa> dr. Csentes Mihály ezredes mondott beszédet. Többek között kiemelte a nap eseményének fontosságát, -amellyel a fiatalok átlépve a felnőtt kor küszöbét, esküjükkel fogadalmat tettek a haza, az államhatárok védelmére. A KISZ képviseletében Sinkó József, a KISZ orosházi bizottságának titkára üdvözölte a fiatalokat, majd díszmenet következett. Emlékezetes marad az újoncoknak az eskü napja, mert bevonulásuk óta először látogathattak ki a városba és tölthették a napot a hozzátartozókkal. A hozzátartozók érdeklődéssel és büszkén figyelték katonafiuk eskütételét Fotó: Béla Ottó építtetők. Nemrég Libanonba szállítottak százezret és nyugati országokban is érdeklődés mutatkozik a kiváló minőségű békéscsabai cserép iránt. Elkezdődött a festett cserép szállítása is, amelyből eddig mintegy 150 ezer készült. Várható azonban, hogy ősszel, a családi házak építésének befejezésekor a festetten és a festett cserépből egyaránt növekszik majd a belföldi kereslet. Egyre nagyobb igény mutatkozik a hagyományos kisméretű téglából, ezért a régi — a békéscsabai Il-es számú, a gyulai, a hódmezővásárhelyi és a mezőberényi Il-es számú — gyárakban a korábbi üreges tégla helyett ismét kisméretű tégla gyártására tértek át. A középfalazóblokk gyártását — ha az építőipari vállalatok, szövetkezetek igényt tartanak rá — fejleszti majd a vállalat. Mód van arra, hogy az NSZK-ból olyan gyártóberendezést szerezzen be, amelyen igen termelékenyen szobafal magasságú vakolt blokk állítható elő. A békéscsabai Il-es számú téglagyárban megkezdődött egy új üzemrész építése, amely több mint 140 millió forintba kerül és 1979 végére készül el. Ebben az üzemrészben üreges téglát gyártanak majd. A békéscsabai cserépgyár melletti új téglagyár építését várhatóan jövőre kezdik el és 1981 szeptemberében fejezik be. Ennek a beruházási költsége 320 millió forint. A gépi berendezések egy részét a vállalat gépgyártó üzemében készítik el. A békéscsabai I-es számú téglagyár területén megkezdődött a gépgyártó üzem fejlesztése, amely 50 millió forintba kerül. Egy nagy műhelycsarnok épül, amelyet különböző forgácsológépekkel rendeznek be. p. jj. Propagandista felkészítés Békéscsabán A KISZ Békés megyei bizottsága szervezésében augusztus 4-én propagandista felkészítés kezdődött Békéscsabán, a Sebes György KISZ-iskolán. Az ifjúsági vitakörök propagandistáinak ezen a tanfolyamán a megye városaiból, járásaiból 130-an jelentek meg. A résztvevők többek közt megismerkedhetnek a politikai képzési évre való felkészülés elméleti kérdéseivel. Így arról is képet kapnak, hogy a vitaköri foglalkozások milyen módon segíthetik az akcióprogramok végrehajtását. A tapasztalatok átadását gyakoroltató foglalkozások, eszmecserék biztosítják. A propagandisták megismerkedhetnek a szemléltető eszközök és anyagok; használatával, a VIT előkészítésének feladataival, valamint néhány szervezési módszerrel is. A felkészülés, melyet sport- és kulturális rendezvények színesítenek, augusztus 9-ig tart. Emberek és gépek versenyben Hazánk legnagyobb termesztési rendszere, az IKR kilenc termesztési egységre tagolódik. Békés és Csong- rád megye alkot egy közös egységet. A két megye IKR termesztési rendszeréhez tartozó gazdaságok legjobb traktorosai tegnap Orosházán, az Űj Élet Tsz határában szántóversenyen mérték össze erejüket. Gyakorlati felkészültségük mellett megmutathatták, mit sajátítottak el a közelmúltban az elméleti oktatásokon, az ott hallottakat hogyan hasznosítják a mindennapi munkában. A szombati versenyen a termesztés legfontosabb talajművelési technológiájában, a szántásban mérték össze tudásukat. Ezt a munkát a versenybírók több mozzanatra bontották, ezeket külön-külön pontozta az igen szigorú zsűri. Szerepelt a programban nyitóbarázda húzása, össze- szántás, záróbarázda készítése és talajfelszín-forgatás. Külön pontozták a szántás felszínének egyenetlenségét, valamint a porhanyítást, a forgócsatlakozást, a táblaha- tárok egyenetlenségét. A zsűri tagjai — olyan tsz-ek, állami gazdaságok szakemberei, akik nem voltak érdekelve a versenyben — mozzanatonként értékelték a versenyzők teljesítményét. Azon túl, hogy a legkorszerűbb gépekkel szerepeltek, versenyeztek a legjobb traktorosok, mód nyűt egy-*egy munkafogás ellesé- sére is. — Most versenyeztem először — mondta István János, a tótkomlósi Viharsarok Tsz traktorosa. — Versenyzőként is tanultunk egymástól, például ki hogyan ereszti le vagy emeli fel az ekét, mekkorát fogat egy- egy ekefejjel, hogy állítja be az ekét vagy éppen milyen sebesség mellett éri el a legjobb szántást. Délutánra járt az idő, amikor a zsűri döntése ismertté vált. A dobogó legmagasabb fokára Kocsis Lajos, a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság traktorosa állhatott. A második helyet szerezte meg Dobsa Imre, a makói Kossuth Tsz traktorosa, míg harmadik lett Tóth Pál, az eleki Lenin Tsz tagja. A területi verseny győztese szerepel majd a később rendezendő országos versenyen. — sz — Indulás előtt ellenőrzik az ekék helyes beállítását Fotó: Veress Erzsi
