Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
1917. augusztus 4., csütörtök Százhuszonötezer hektárra elegendő vetőmag Másod- és tarlóvetés a gazdaságokban Az aratás a gazdaságok döntő többségében befejeződött, s így lehetővé vált a felszabaduló területeken a tarlók ismételt felhasználása; országszerte dolgoznak a vetőgépek. A gazdaságok másodvetésekkel is igyekeznek újabb takarmányokhoz jutni. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat 125 ezer hektár bevetéséhez elegendő készletet biztosított. Ez nagyobb a tavalyi lehetőségeknél. Különösen nagy az érdeklődés a napraforgó iránt, ebből a növényből már kifogytak a készletek, s helyette más növényeket ajánl a vállalat. Kelendő volt az olaj repce is, amely nagy takarmánytömeget ad, s ennél fogva a gazdászok jól hasznosíthatják. Van elegendő kukorica vetőmag; a vállalat több mint 50 ezer hektár elvetéséhez biztosított szaporító anyagot. Különösen szívesen vásárolják a korai érésű — és silótermesztésre is alkalmas beke — kukorica hibridet, de egyéb középérésű fajták is kedveltek az üzemekben. Takarmányborsóból is kielégítik az igényeket. Kelendőek a kertészeti növények vetőmagjai, mintegy 12 ezer mázsa vetőmagból szolgálják ki a vásárlókat, ez a készlet 30 ezer hektárra elegendő. A másodvetések sokfelé az országban már szemmel látható eredményt hoztak: a hét eleji esőzések nyomán kizöldült a határ, a fiatal, zsenge növények erőteljes növekedésnek indultak. Jól jött az eső azoknak a gazdaságoknak is, amelyek a talaj kiszáradása miatt eddig nem tudtak megfelelő magágyat készíteni a vetéshez. Az esőzések nyomán most alkalom lesz a gyorsított vetésekre. A további igény kielégítésére a vetőmag vállalatok raktárai felkészültek. (MTI) Svéd megrendelésre, kizárólag borovi fenyőből készítenek ebédlőasztalokat Battonyán, az asztalosipari szövetkezetben. Képünkön az első darabokat állítják össze Fotő: Veress Erzsi augusztus 19—20 Kertészeti termékbemutató Medgyesegyházán A korszerűbb sertéstenyésztésért Az utóbbi években fellendült Medgyesegyházán és környékén a zöldségtermesztés. Az idén is több száz vagon fóliás és szárazföldi zöldségfélét ad ellátásra a megye ezen része. A termesztés felfelé ívelése megannyi jó módszert is felszínre hozott. Ezért is határozott úgy a Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága, hogy kétnapos kertészeti termékbemutatót rendez. A szakmai programmal bővített termékbemutatónak Medgyesegyháza művelődési otthona ad kitűnő lehetőséget. Itt mutatják majd be e község és a környékbeli települések háztáji kisgazdaságai legszebb termékeiket, illetve állatállományukat. Amint Fekete Béláné, a MÉSZÖV csoportvezetője két nappal ezelőtt mondotta, még van lehetőség arra, hogy a környékbeli termelők áruikkal részt vegyenek a kiállításon. Ehhez nevezési lapot az ÁFÉSZ felvásárlóhelyein és a szövetkezet központjában kaphatnak. Ugyanis e nagyszabású kertészeti termékbemutató sikere attól is függ, hogy a kistermelők milyen számban jelentkeznek, hogy termékeiket, legszebb állataikat bemutassák. Az ÁFÉSZ igazgatósága bízik abban, hogy olyan termékbemutatót rendezhetnek Medgyesegyháza művelődési otthonában, melyről a szakemberek és a termelők sokáig beszélnek majd elismerőBékés megyében ebben az évben 540 ezer hízott sertést adnak át a tervek szerint a gazdaságok és a kistermelők feldolgozásra. A tervszámok teljesítésére garancia a fellendült tenyésztési kedv mind a kisgazdaságokban, mind a mezőgazdasági nagyüzemekben. A tenyésztési kedvet növelő egyik tényező, hogy a gazdaságokban a malacnevelést minél kevesebb befektetéssel és minél hatékonyabban folytathassák. A szakosított sertéstelepek felépítése nagy terheket ró a gazdaságokra. Az ISV szakemberei azonban hamar felismerték, hogy a mezőgazdasági üzemek többsége rendelkezik olyan épületekkel, amelyeket úgynevezett batté- ráikkal lehet felszerelni. A battériás malacnevelésnek nem egy előnye van. A már meglevő épületek kihasználhatók és magának a battériának a megszerkesztése és beszerelése olcsó. Tehát minimális befektetéssel korszerű telepet lehet létesíteni. A battéria, mint minden új berendezés, új technológiát is kíván. Az új technológia megtartása azonban megéri a fáradságot. A malacok és a süldők egészségesebb körülmények között élnek, nincs túlzsúfoltság, az állatok kevésbé tudják megfertőzni egymást. Az alomtól, ami nyáron túl meleg és télen sem ideális hőmérsékletű, a battéria padozata elválasztja az állatokat. így az állatállomány erőteljesebb, ellenállóbb. Az elhullás a hagyományos telepeken 18—22, a battériás telepeken csupán 6-8 százalék. A munkaerőgazdálkodásban is jelent előrelépést a battériás sertésnevelés. Egy dolgozó ebben a rendszerben mintegy egyharmadával több állatot tud ellátni, mint a hagyományos rendszerű telepeken. Munkája eredményével azonban körülbelül 30 százalékkal jobban meg lehet elégedve, ugyanis eny- nyivel több hízóval jelentkezhet a felvásárlásoknál. A hízott sertések — ilyen körülmények között nevelve — azonos korra majdnem azonos súlyt érnek el. A takarmány értékesítése is sokkal jobb az ily módon nevelt állatoknál. Az eddigi 4.60 kilogramm helyett csupán 4 kilogramm takarmányra van szükségük 1 kg élősúly előállításához. Békés megyében a 70 sertéstelepből eddig 23-ban álltak már át, illetve építettek battériás rendszert. Ebben az ötéves tervben 35-40 gazdaságban vezetik be a tervek szerint a battéria használatát, és ezekből a gazdaságokból akkor már 500 ezer hízót bocsátanak ki. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság vállalta el a battériás sertéstelepek rendszerének „gazdaszerepét”. Nagy műszaki kapacitása miatt képes arra, hogy partnereinek megszerkessze és a helyszínen be is építse a battériákat. Ezenkívül a gyógyszer- ellátásra, a takarmányozásra. a szervizellátásra is adnak szaktanácsot. A rendszerben azonos típusú AHIB- sertéseket tenyésztenek. Kézzel fogható eredményekről számolhatnak be a nagybánhegyesi Zalka Máté, a mezőberényi Petőfi Termelőszövetkezetnél és a kon- dorosi SERKÖV-nél. Valamennyi gazdaságban áttértek már a battériás rendszerre. Azóta mintegy 30 százalékkal több hízót adnak át a feldolgozó élelmiszeripari vállalatoknak. G. E. — Balkus Kedveltek a békési kosarak u iHH* forint forgalmat bonyolít le havonta Békéoen a kosáripari vállalat központi raktára. Képünkön előkészítésre, mosásra szállít ják a kosarakat a raktárban dolgosá asszonyok Fotó: Veress Erzsi Sok pénz, kevés vállalkozó ögtön igazítva a cím túl feszesre szabott mondatán: tisztességes javadalmazásért sincs elegendő jelentkező bizonyos — köznapian nehéznek nevezett — fizikai munkákra. Arra persze sokféle a válasz, ki mit ért tisztességes javadalmazáson, s nehéz fizikai munkán. Megtörténhet ugyanis, hogy aki már kapja, csinálja, elfogadhatónak tartja mindkettőt, ám aki most választaná, visszahőköl, s másfelé kereskedik. A kiinduló pontul szolgáló tény egyértelmű: ha lassan is, de fogyatkozik azok száma, akik hosszabb távon vállalják — mert rövid időre akadnak jövők és menők — a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények közötti kenyérkeresetet. Ma a munkásoknak körülbelül egyharmada lát el olyan feladatokat, amelyeket nehéznek nevezhetünk. (A hivatalos csoportosítás ugyanis többféle kategóriát különböztet meg, négy főbbet, s közülük kettő a közgondolkozás szerinti nehéz.) Ez a tábor 430 ezer főt számlál, tekintélyes sereg tehát, apadása fontos népgazdasági területeket hozhat súlyos helyzetbe. Ami történik, az könnyen nyomon követhető. Amiért történik, annak felderítése már bonyolultabb. Sémákra hajló osztályozó kedvünk könnyen meghúzza a határvonalat: nehéz fizikai munkával keresi a kenyerét a bányász, a kohász, néhány fémfeldolgozó szakma művelője, azután a rakodómunkás ... Ami ugyan igaz, de bővíteni szükséges a sort. Hiszen a könnyűiparban — a fafeldolgozásban, a bőrgyártásban, a textilüzemek festődéiben, a papírgyártásban — szintén tekintélyes számban lelni nagy erőkifejtéssel vagy kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozókat. Ugyanakkor tevékenykednek már úgy kohászok, hogy fizikai igénybevételük a vezérlőasztal gombjainak nyomo- gatása és karok tologatása, s működnek teljesen automatizált fafeldolgozó sorok, ahol a fizikai munka a berendezések felügyelete. Ellentmondásos, vagy inkább átmeneti helyzetről van szó, amikor technikában és technológiában együtt él a korszerű és a többszörösen elavult. Kezdjük röpke vizsgálódásunkat a lényeggel, azaz — mert sokak számára tagadhatatlanul ez az egy a fontos — a pénzzel, a jövedelmi forinttal. Az idén májusban a szocialista iparban a fizikai foglalkozásúak havi átlagbére háromezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421 forintját, a fafeldolgozó ipar 2743, s a textil- ruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érdemel papírt, hogy kitapinthassuk, egy-egy iparterületen belül is jelentősek az eltérések, mert a kohászat 3421 forintos összegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pontok is ott rejlenek. Közelebb visz a megértéshez, ha a normál erőkifejtéssel, normál munkakörülmények között dolgozók, valamint a nagy erőkifejtéssel és kedvezőtlen munkakörülmények között tevékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, megintfcsak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fogalmaznak — nagy a szóródás. Van 6,60-as és 29,40-es tényleges órabér; négy és félszeres különbség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban léteznek kivételek — különösebb baj nincsen. A kemény munka adta kenyér vastagabb. Ez azonban — a létszám- változási adatok tanúsítják — nem elég. Folyamatosan emelkedik a munkások iskolázottsági szintje — öt esztendő alatt például a betanított munkásoknál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya —, s vele igényük az emberibb feladatok iránt. Az inat szakasztó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a fiatalok magatartása int erre — nem életcél, nem szükségszérű. „Ha nehéz is, de legyen érdekes, változatos a feladat, s ne izmok monoton őrlése. A kedvezőtlen munkakörülmények egy részét — lám, van tárgyilagosság is — rövid idő alatt üzemen belüli intézkedésekkel fölszámolhatnák. Sűrűn pusztán azért kell nagy fizikai erőt kifejteni, mert az eszközök rosszak, hibásan állnak hosszú ideig.” Az előbbi három mondatot egy szociológiai vizsgálat anyagából idéztük, a kutatok fiatalokat kérdeztek meg helyzetükről, olyan fiatalokat, akik vállalták a nehéz fizikai munkát, a kedvezőtlen munkakörülményeket, olykor a kettőt együtt. | öprengésre okot adó vélemények, mert sok bennük az igazság. A vállalatok, üzemek irányító posztjain állók azonban legtöbbször úgy vélekednek, „oda kell nyomni bőven a forintot”, s kész, a holnap meg majd csak kialakul valahogy. A szemléleti torzulások, tévhitek mellett a lassú haladásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében, illetve fölszámolásában — oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése géppel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem a pénzügyi lehetőségek döntik tehát el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz, sűrűn a nemtörődömség tartja fenn a korábbi állapotokat, mert csekély beruházással, de sok szervezéssel javítani lehetne azokon. A tény, a sok pénzért is kevés vállalkozó folyamata ma már világosan kirajzolódott. Csak a tényt tudomásul venni kevés. A következtetések levonása a feladat, mert máskülönben tevékenységi körök sora juthat oda, hogy egyre több pénzért egyre kevesebb lesz a vállalkozó. Mészáros Ottó Keresettek a soproni szőnyegek A Soproni Szőnyeggyár termékei egyre keresettebbe« lesznek és képesek arra, hogy meghódítsák az igényes külföldi piacot is. Ezt tükrözi az exportfelfutás, hiszen a tavalyinak ötszörösére növeli tőkés exportját a gyár. Tavaly 20 ezer négyzetméter velúrszőnyeget szállítottak a nagy múltú szőnyegkultúrával rendelkező közel-keleti országokba: Kuvaitba. Irakba, Iránba és Szaúd-Arábiá- ba. A gyárban még az idén két darab belga gyártmányú széles gépet helyeznek üzembe, melyek exluzív minőségben szövik a különleges méretű: háromszor öt méteres ebédlőszőnyegeket és az egy méterszer 5 méteres folyosói szőnyegeket, mivel a közel- keleti partnerek az extra méretek kedvelői. Ezek a termékek az európai ízléstől sokszor eltérő színvilágúak, mintázatuk különböző kompozícióid, melyet a gyár saját tervezőgárdája dolgoz ki. Állandóan fejlődő technológiája révén a gyár eleget tud tenni ezeknek a különleges igényeknek. Ennek tudható be, hogy a szőnyeg hazájában is egyre kedveltebbek a soproni szőnyegek.