Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-03 / 181. szám
izniiukfitö 1977. augusztus 3., szerda Harmincmillió forint feletti a viharkár Ez a bizonyítás éve Márciusban kezdődött meg a munka a MOM battonyai gyáregységében, ahol most főként Járműipari részegységeket készítenek. Borovics Ferenc marós a fékszelep nyomócsapjait munkálja meg Fotó: Lónyai László felét használják fel. Az ele- ki Lenin Termelőszövetkezetben az idén fejezik be a vízrendezést. A második fél évben viszont megkezdik Köröstarcsán a vízrendezési munkát. Már a felsorolásból is kitűnik, hogy egyik legfontosabb tevékenységük a termelőszövetkezetek vízrendezése. Ezenkívül mintegy 400 kilométernyi üzemi csatornát hoznak rendbe az idén. Nemcsak a vizek elvezetésén fáradoznak, hanem nagy mennyiségű öntözővizet is biztosítanak a termelőszövetkezetnek. A Hármas- Körösből a félhalmi Danzu- gi öntözőrendszerből a csárdaszállási és a köröstarcsai Petőfi, valamint a Gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet rizstábláiba adnak éltető vizet. Tavaly 13, az idén már 17 millió köbméter vizet emelnek át a Körösből. ♦ Az új igazgató, Habóczky Sándor a fiatalabb korosztályhoz tartozik. Mielőtt idekerült, a békési társulatnál dolgozott, így nem volt teljesen ismeretlen előtte a társulati munka. Itt azonban szövevényes szálakat kellett kibogozni, hiszen az előző évek sűrű vezetőségcseréje, az ebből adódó zűrzavar, a munka szervezetlensége, a dolgozók és a társulati tagság bizalmának megingása olyan helyzet elé állította, amelynek megoldása sok tapasztalattal felvértezett vezetőnek is becsületére vált volna. Mindenesetre első teendője az volt, hogy a légkör kedvezően megváltozzon. Ehhez elsősorban is a párt-, a szakszervezet és a KISZ támogatását vette igénybe. A belső rendcsinálás megkezdésekor elbeszélgetett a középszintű vezetőkkel is. A megváltozott körülmények nem mindenkinek voltak ínyére. Volt, aki to- vábbállt, de olyan is, akinek kerek perec megmondták, keressen más munkahelyet. Ez még az első esztendő elején történt. A munkahelyi légkör kialakításának szerves része volt az üzemi demokratizmus kiszélesítése. Ennek egyik része, hogy rendszeres beszámoltatást kérnek az építésvezetőktől, illetve a gépészeti és műhelyvezetőktől. Nem kisebb gondot okozott a szervezeti életén kívül a társulat gazdasági tevékenységének megújítása sem. Az előző években, a gyors, látványos eredményekre való törekvés miatt háttérbe szorult a munka minősége, s emiatt bizony nem volt ritka a reklamáció. Ezeknek a felszámolása nem kis energiát és pluszköltséget igényelt. — Sok álmatlan éjszakám volt ezekben a hónapokban — emlékezik vissza az igazgató — és ami a legrosszabb, magam sem voltam mindig meggyőződve arról, hogy helyesen csináltunk-e mindent. Eleinte úgy éreztem, hogy mély szakadék választ el a dolgozóktól. Nagyon kínos volt egyszál magamban az egyik oldalon állni. Velem is, de egymással szemben is bizalmatlanok voltak az emberek. Szerencsére a döntő többségük becsületes volt, szerették volna látni a kivezető utat és tudni, hogy milyen irányban haladjanak. A legnehezebb volt ezt a keskeny ösvényt megtalálni. Aztán lassan tisztult a látóhatár, a közös összefogásnak, az erőfeszítéseknek kezdett látszani az eredménye. Biztonságot jelentett számomra, hogy a kritikus időkben éreztem a párt városi bizottságának és a felügyeleti szerveknek megértő támogatását, segítségét. Időt is kaptam a kibontakozáshoz. Az 1976-os évet a tisztulás évének tekintettük, az idei év azonban már a bizonyításé. ♦ Az elmúlt év végén a dolgozók hangulata jótékonyan megváltozott, ez lemérhető volt a munkához való hozzáállásból is, gazdasági téren pedig az idei első fél év eredményei bizonyítanak. Újjászervezték a szocialista brigádmozgalmat, amely az 1970-es évek elején már kiemelkedő eredményeket produkált, azonban később fokozatosan elsorvadt. Az idén termelési tervük 15 és fél millió forint. Az első fél évben a tervet 8 és fél millió forintra teljesítették és nemcsak a termelékenység, hanem az átlagbérek is ennek megfelelően alakultak, ösz- szességében úgy értékelhető a társulat munkája — ez a párt városi végrehajtó bizottságának megállapítása is —, hogy sikeres fél évet zártak. Ahhoz azonban, hogy ugyanez elmondható legyen év végén is, még sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a még fellelhető szervezési hiányosságok megszüntetésére, mert a terv teljesítése továbbra is nagy erőfeszítést igényel, nemcsak a társulat valamennyi dolgozójától, hanem a vezetőktől is. Béla Ottó Amint arról már beszámoltunk, a vasárnapi vihar nagy károkat okozott megyeszerte. A DÉMÁSZ igazgatójától, Trefil Károlytól arról kaptunk tájékoztatást, hogy Két- soprony térségében a 100 kilovoltos vezeték öt hatalmas tartóoszlopa teljesen tönkrement, emiatt most ott teljes erővel folyik a helyreállítás. Ezenkívül kidőlt 11 betonoszlop is, ugyancsak Kétsop- rony térségében, a 20 kilovoltos vezeték oszlopai. Budapestről az Országos Villamosenergiaipari Vállalat szakemberei is hamarosan a helyszínre érkeznek. Előreláthatóan a jövő hét közepére készülnek el a helyreállítással, addig a békéscsabai állomás tartalékai szolgáltatják a villamos energiát, amit Debrecenből és Szegedről kapnak. Az Állami Biztosító Békés megyei igazgatója, Szabó András kérésünkre elmondotta, hogy kedd reggelig 185 lakossági bejelentés érkezett a lakóépületekben keletkezett vihar- és jégkárról. A mezőgazdasági üzemek közül 19-ből jelentették be a növényi kultúrákban történt jégverést, amely mintegy 14 ezer hektáron pusztított. A legrosszabb a helyzet a békési járásban, ahonnan 138 lakossági bejelentés érkezett és hat mezőgazdasági üzem mintegy 5 ezer hektárnyi vihar- és jégkárról adott jelentést. Az eddigi megállapítások szerint a felmért károk értéke meghaladja a 30 millió forintot. A Békéscsabai Meteorológiai Állomás vezetője, Ku- rucz Gyula elmondotta, hogy vasárnap 17.28 órakor észlelték a szélrohamot, amelynek sebessége megközelítette óránként a 110 kilométert. Mindössze két percig tartott a hatalmas szélroham és ugyanebben az időben 19 perc alatt csaknem 19 ínllli- méter csapadék hullott. Nagyon mélyről — forintban kifejezve 3,3 milliós veszteségről kellett kezdeni a munkát a Körösi Vízgazdálkodási Társulat élére 1976 januárjában került vezetőinek. Az út hosszú volt és rögös, de helyes irányba Üzemi útépítés Zsadányban vezetett, amit az is bizonyít, hogy az idén az első fél évben, ha szerény is — 200 ezer forint —, de már nyereséget mutatnak a számok. ♦ A társulat dolgozói szinte az egész megyében tevékenykednek. ők készítették el a Gyula városerdői körtöltést, amelyet hamarosan átadnak rendeltetésének. A nehéz- gépkezelők ennek felépítésére 34 ezer köbméter földet dolgoztak be. Részt vesznek Zsadányban a Magyar— Lengyel Barátság Termelő- szövetkezet vízrendezési munkálataiban. Ez mintegy hatmillió forintba kerül, az idén ennek az összegnek a Kétszázezer hizett lila ÍFÉSZ-ektöl A SZÖVOSZ által meghirdetett libahizlalási program az országban elsőként Bács- Kiskun megyében kezdett gyakorlatilag is valóra válni. A kiskunfélegyházi modell- bemutatón látottak meggyőzően hatottak megyénk több fogyasztási szövetkezetének szakemberére. Ennek eredményeként a sarkadi és a békési ÁFÉSZ elsőként vállalkozott a libahizlalási módszerek átvételére. Tulajdonképpen ezzel vette kezdetét megyénkben a szervezett libahizlalás, pontosabban a májra hizlalás. A sarkadi és a békési szövetkezet elhatározásával egy időben a békéscsabai ÁFÉSZ kimondotta: libahizlaló tantelepet létesít. A telepet a múlt év augusztusában adták át rendeltetésének, ahol — már tavaly — négy tömőciklusban 2400 libát hizlaltak. A négy ciklus alatt 12 olyan tenyésztő sajátította el a májra hizlalást, akik vállalták, hogy hazatérve továbbadják ismereteiket. A májlibahizlalás szervezésére vállalkozó ÁFÉSZ-ek nemcsak erkölcsi támogatást adtak a tenyésztőknek, hanem tömőgépeket és egyéb eszközöket szereztek be díjtalanul, kamatmentes hitelt nyújtottak a sovány liba, valamint a takarmány vásárlására. A kezdeti lépések biztatóak. Erdei Lajos, a MÉSZÖV kiásállattenyésztési főelőadója említette, 1976 végén 52 ezer hízott libát értékesítettek megyénk tenyésztői, akiknek csak májprémiumként 1 millió 996 ezer 868 forintot fizettek ki az ÁFÉSZ-ek. Tavaly a BOV a megye fogyasztási szövetkezeteinél összesen 75 ezer kövér libára kötött szerződést. A feldolgozó vállalat kezdetben felismerte a májlibahizlalás népgazdasági jelentőségét. Kifejezésre juttatta ezt azzal is, hogy a sovány libát kedvezményesen adta a tenyésztőknek, továbbá lehetővé tette az egyedi máj- libabontást. A tömők ott lehettek a bontásnál és minden libánál külön-külön lemérhették a májat a következtetések levonására. A májlibahizlalásban már tavaly kiemelkedő eredményt ért el az orosházi és a békéscsabai ÁFÉSZ. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ — a békéscsabaihoz hasonlóan — saját tan telepet létesített, ahol további jelentkezőkkel ismertetik meg a májra hizlalás módszereit. A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ más érdemeket is sajátjának mondhat. Mindenekelőtt: eredményesen üzemeltette a megyében elsőként létrehozott libatömő tantelepet, ugyanakkor vállalta az odaérkező sovány libák és a takarmány árának megelőlegezését. Közben egy 25 tagot számláló szakcsoportot is megalakított. Békésen, Sarkadon, Gyo- mán és Battonyán is segített az ÁFÉSZ. Az említett négy szövetkezet közül azonban Békésen és Sarkadon tovább kell fejleszteni a hizlalás módszereit. A közelmúltban történt felmérések szerint várható, hogy az idén a békéscsabai ÁFÉSZ 70 ezer, az orosházi 50 ezer, a sarkadi 14 ezer, a békési 10 ezer, a gyomai 15 ezer, a battonyai 11 ezer, a gyulai ÁFÉSZ pedig 15 ezer májra tömött libát ad át a BOV-nak. A MÉSZÖV és a feldolgozóipar legalább 200 ezer májlibára számít 1977- ben. B. I. Százezer liter tej feldolgozása naponta A Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai tejporgyárában naponta százezer liter tej sűrítését és porítását végzik. Képűnkön vákuumbesűrítő munkáját ellenőrzi az ügyeletes Fotó: Veress Erzsi
