Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
A negyvenötösök M em a „hányás vagy?” kérdésére válaszol a megjelölés: negyvenötösök. Hiszen akad közöttük, aki még a századforduló idején született, s olyan is, aki a második évtized vége felé pillantotta meg a napvilágot. Más köti össze, fogja egységbe őket: párttagságuk kelte. Az a tény, hogy közvetlenül a felszabadulás után, 1945-ben (illetve egyes tiszántúli területeken már 1944-ben) lettek tagjai pártunknak, s miként akkor, azóta is rendíthetetlen képviselői, harcosai a szocializmus ügyének. Az évek telnek, egyik követi a másikat, s az idő múlásával lassan megváltozik a negyvenötös kommunisták helyzete. Mind többen érik el közülük a nyugdíj- korhatárt. S egyre sokasodnak körülöttük, mellettük azok, akiknek már történelem az az idő, amikor ők megkezdték politikai, közéleti tevékenységüket. A fiataloknak bizony lassan már ők is veteránok, „régi harcosai” a munkásmozgalomnak, „nagy idők részesei, tanúi”. Igaz, más helyzetben kapcsolódtak be a párt harcaiba, mint azok, akik még a felszabadulás előtt találták meg az utat a forradalmi munkásmozgalomhoz. Amazoknak a halállal kellett szembenézniük, börtön, koncentrációs tábor ásta alá egészségüket. Nagyon is indokolt és méltányos az a fokozott gondoskodás, amely- lyel a megvalósuló szocializmus társadalma őket körülveszi. A negyvenötösök esetében az efféle, különleges gondoskodás indokolatlan lenne. Ám annál szükségesebb az odafigyelés szavukra, tapasztalataik hasznosítására, a megfelelő feltételek biztosítása ahhoz, hogy érdemi részesei lehessenek a pártmunkának, a közéletnek. Ezzel együtt nem kevésbé fontos, hogy mindig és mindenütt érezzék a pártszervezetek erkölcsi megbecsülését és a segítőkészséget személyes gondjaik megoldásához. Tetteikkel teremtettek alapot ehhez az erkölcsi megbecsüléshez. Hiszen elsősorban a kommunista párt tagjainak, a baloldali szociáldemokratáknak köszönhető, hogy a magyar munkásosztály a felszabadulást követően élni tudott a szovjet hadsereg győzelme nyomán létrejött lehetőségekkel, s a szocializmus útjára tudta vezetni hazánkat. Csatáztak a reakcióval, agitáltak, szervezték a tömegmegmozdulásokat, döntésig vitték a politikai küzdelmeket. Alapvető részük volt abban, hogy a munkásosztály és szövetségesei javára dőlt el a „ki kit győz le?” történelmi kérdése. S ezt követően is részesei maradtak a küzdelemnek — sokan közülük fontos és nehéz posztokon —, együtt az újonnan felnövő-csatlakozó generációkkal. Ha akadtak is közöttük, akik a történelem vagy személyes életük valamelyik fordulóján félreálltak, kiálltak a sorból, a többség a harcosok között maradt. Sok, nagyon- sók tapasztalatot szereztek ezekben az évtizedekben. Már a legelső esztendőben is, amikor nyílt politikai harcot kellett folytatni, meggyőző érvekkel kellett elfogadtatni az emberekkel a párt igazságát, okosan párosítva a nagy tömegakciókat a szívós mindennapi munkával. A politikai tömegmunkában ma is hasznosíthatunk ezekből a tapasztalatokból, ma is szükség van az akkor kifejlődött politizáló érzékre. De természetesen a szocialista építés majd három évtizedének közéleti tapasztalatai is fontos politikai tőkét jelentenek. Olyat, amit veszendőbe hágyni komoly kár lenne, amit hasznosítani politikai érdek és kötelesség. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a párttagsági könyvek cseréjét kísérő eszmecserék feltárták, hogy ebben a tekintetben nincs nálunk minden rendben. Néhol elhalványult a negyvenötös párttagok tetteinek emléke, csökkent a figyelem helyzetük, problémáik iránt, nem vonták be őket eléggé a pártszervezetek tevékenységébe, a társadalmi életbe. A Központi Bizottságnak a tagkönyvcserét lezáró határozata ezért hívja fel külön a figyelmet a népi demokratikus rendszer megteremtésében részt vett, nagy tapasztalatokkal rendelkező párttagok erkölcsi megbecsülésére, s fokozottabb bevonására a párt- és társadalmi munkába. Erkölcsi kötelezettsége ez a fiatalabb generációknak. De egyúttal olyan erőforrást is jelent, amely hozzásegít a pártmunka színvonalának további emeléséhez. Gyenes László A gyermekintézmények díja A gyakorlatban esetenként vitát okoz, hogy az 1976. évben megjelent rendelkezések alapján hogyan változott a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak megállapításának időpontja és az ehhez szükséges keretigazolások rendszere. Ezzel kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium a következőket közli: A szülők jövedelemigazolásának évi egyszeri bekérését és ennek alapján a gyermekintézményekben fizetendő térítési díjak évi egyszeri megállapítását az adminisztratív munka egyszerűsítése érdekében 1977-től kezdődően rendelték el. Ezek szerint a szülők évente egyszer — szeptember 1-ig — kötelesek igazolást adni, mégpedig a február 1.—július 31. — közötti munkabérükről, illetve jövedelmükről. Az igazolások alapján a gyermekintézményekben a térítési díjakat szeptembertől—szeptemberig terjedő időre állítják ig terjedő időre állapítják meg. Változatlanul érvényben van az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, üdülők, stb. dolgozói, valamint a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagok jövedelemigazolásának éves rendszere. (MTI) Budapesten búcsúztatták a II. szovjet—magyar Képünkön dr. Némedi Endre átveszi Nagy Jánostól, a megyei tanács elnökhelyettesétől a Békés megye Közművelődéséért kitüntetést. Fotó: Gál Edit Közművelődési dolgozók küldötteit Több ezer budapesti fiatal búcsúztatta ünnepélyes külsőségek között szerda este a Sportcsarnokban a II. szovjet—magyar ifjúsági barátság-fesztiválra Leningrádba utazó magyar delegációt. Énekszó, taps köszöntötte a nagygyűlés elnökségének tagjait, köztük Biszku Bélát, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát és Maróthy Lászlót, a KISZ KB első titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, Katona Imrét, a budapesti pártbizottság első titkárát. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a delegáció díszvendégei. A küldöttséggel utazik a II. szovjet—magyar ifjúsági barátság-fesztiválra Úszta Gyula, a Magyar Partizán Szövetség főtitkára, Pál Lénáról akadémikus, Pothor- nik József és Nagy Jenő, a munkásmozgalom régi harcosa, Veszprémi István tatabányai vájár, szocialista brigádvezető és Gyurkó László író, országgyűlési képviselő. Jelen voltak az ünnepélyes búcsúztatáson Marjai József, hazánk moszkvai nagykövete, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Cs. Németh Lajos — aki szintén a delegáció tagja — elszavalta Nagy László Tűz című versét, majd Hámori Csaba, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Ezt követően Biszku Béla mondott beszédet. A KISZ Központi Művész- együttes énekkarának énekszáma után Nagy Jenő szólt a fiatalokhoz. Hangsúlyozta, hogy a magyar és a szovjet emberek közötti barátság a régmúltban gyökeredzik: e megbonthatatlan barátság további gazdagítását kívánta a fesztivál minden résztvevőjének. Ismét „delegációtag”, a Kormorán-együttes adott ízelítőt leningrádi műsorából, majd V. K. Nazarov, a budapesti szovjet nagykövetség Komszomol szervezetének titkára a hazánkban dolgozó és tanuló szovjet komszomo- listák nevében üdvözölte a barátság-fesztivál magyar résztvevőit. Elmondotta: a fesztivál legfőbb szervező ereje maga a barátság volt: az a barátság, amelyet a szovjet és a magyar dolgozók milliói vallanak magukénak. Végül azt kívánta a fesztivál résztvevőinek, érezzék magukat jól abban a városban, amely bölcsője volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. A küldöttséggel utazó Beregszászi Olga színművész orosz népdalokat adott elő, majd Maróthy László, a delegáció vezetője beszélt. Az ünnepi nagygyűlés a DlVSZ-induló hangjaival fejeződött be. • * * A II. szovjet—magyar ifjúsági barátság-fesztiválon részt vevő magyar delegáció szerdán éjszaka különvona- tokon elutazott a Szovjetunióba. (MTI) kitüntetése Tegnap délelőtt a megyei tanács tanácstermében, az alkotmány ünnepe alkalmából bensőséges hangulatú ünnepség keretében adták át a kitüntetéseket és jutalmakat a megyénk közművelődéséért kiemelkedő munkát végző közművelődési dolgozóknak, pedagógusoknak. Az elnökség tagjait — többek között Nagy Imrét, munkaügyi miniszterhelyettest, Nagy Jenőt, a megyei pártbizottság titkárát, Aracz- ki Jánost, a békéscsabai Városi Tanács elnökét és az ünnepség résztvevőit — dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztály- vezetője köszöntötte a megyei tanács és a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága nevében. A megnyitó után Pagyoga Lajosné, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Köszöntőjében kitért a közművelődési törvényben megfogalmazott célokra és feladatokra, amelyek végrehajtása egyre több erőfeszítést követel közművelődési dolgozóinktól. Mint mondotta: „A közösséget művelők munkájának gyümölcse hosszú idő után érik. Az eredményeket elérni, a sikerekben gyönyörködni nem lehet azonnal.” Ezért kíván a közművelődésért tevékenykedőktől hosszú ideig tartó egyenletes munkát és egyre fokozódó követelményeket feladatuk teljesítése. A továbbiakban kiemelt helyen szólt a munkásművelődésért folytatott tevékenység fontosságáról, valamint az év két jelentős jubileumi eseménye: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. — és Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából már eddig is teljesített és a majd ezután megvalósítandó tartalmi, szemléletformáló feladatokról. A közművelődési munka általános, mindenkit érintő kötelességét így fogalmazta meg: „Népünk műveltségének fokozása a kulturális felemelkedés szocialista társadalmunk lényegéből fakadó nagy cél. Az ember alkotókészségének kiteljesedése, az emberi alkotások szerete- te, megbecsülése, védelme a szocialista társadalom kincse. Az ember nemcsak saját alkotásában gyönyörködik és nemcsak önmagának alkot. A szépet és a jót az ember sugározza és vonzza is. Az elődök és kortársak által feltárt értékekkel szemben mindenkinek van ismereteket továbbadó, közrebocsátó kötelessége. Ebből következik, hogy a kultúra terjesztése nemcsak a közművelődés hivatásos apparátusának feladata. Ezért tartjuk nagyon jelentősnek azt a társadalmi hálózatot, amely megyénkben a köz- művelődési intézmények köré tömörül. Ennek a társadalmi bázisnak az erősítésére egyre nagyobb szükségünk van.” A barátság útja Ezt követően Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese átadta a kitüntetéseket. Tizenyolcan részesültek a Szocialista Kultúráért — kilencen az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben — tízen vették át a Kiváló Dolgozó kitüntetést — kilencen pedig tanácselnöki dicséretben részesültek. A Békés megyei Tanács V. B. által alapított Békés megye közművelődéséért kitüntetést Lovas Edit, dr. Némedi Endre, Nyisztor György, Szigeti Zoltán és dr. Tábori György kapta meg. Említést tett a közművelődési dolgozók társadalmi és anyagi megbecsülését szolgáló új bérrendszerről is. Zárszavában még egyszer köszöntötte az ünnepeiteket. A II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál alkalmából 16 fiatal utazott megyénkből a Szovjetunióba, a testvéri Penza megyébe. A KISZ-fiatalokból álló csoport vezetője Duna Mihály, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára. A csoport augusztus 17-én, tegnap utazott el Békéscsabáról. Felvételünkön: Pataki József, az Üttörőszövetség megyei elnöke búcsúztatja a fiatalokat Fotó: Gál Edit Végül tíz szakszervezeti közművelődési aktívát részesítettek jutalomban jó munkájuk elismeréseként. Az ünnepség után a kitüntetettek és a vendégek fogadáson vettek részt. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárfai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM
