Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-17 / 193. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TUNflCS LflPJB 1977. AUGUSZTUS 17., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM Mezőgazdasági vezetők levele az aratásban részt vett dolgozókhoz Megtermett népünk kenyere. A búza magtárakba került, befejeződött a kalászosok aratása. Az időjárástól nehezített, egyébként is nagy erőfeszítést igénylő munka gyors és eredményes befejezése alkalmából a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete tisztelettel és megbecsüléssel köszönti mindazokat, akik példás helytállásukkal cselekvő részesei voltak e munkának. Amikor az aratási és cséplési munkát elvégző kombájnosokat köszöntjük, nem feledkezünk meg a magot vető, a növényt ápoló emberekről, azokról, akik a korábbi éveknél is szervezettebben és eredményesebben ellátták a gépeket, akik raktárakba szállították a termést, akik új fajtáinkat nemesítették, elterjesztették. Valamennyien jól, érdemesen dolgoztak. Az aratási munkában dolgozóink összefogtak, s dacolva esővel és kánikulával — időben, sikeresen betakarították az ország kenyerét. Az idei aratás lényeges jellemzője volt, hogy soha ilyen rövid idő alatt még nem fejeztük be ezt a nagy munkát. Az eddiginél harmonikusabb volt a megyék és gazdaságok közötti együttműködés. Mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi legnagyobb teljesítőképességű gépparkkal és a legkisebb számú emberrel megoldjuk e nagy feladatot. Az elért eredmények a dolgozó kollektívákat, a szocialista brigádokat, a gépek kezelőit, az irányító, szervező, dolgozó embereket dicsérik, akik vállalásaiknak eleget téve hozzájárultak népgazdasági terveink megvalósításához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó, munkasikerekkel történő köszöntéséből így az élelmiszer- termelés dolgozói is kiveszik részüket. Most, amikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete vezetése megköszöni a kalászosok betakarításában részt vett dolgozók munkáját, példás helytállását, egyben további munkasikereket is kíván a mezőgazdasági dolgozók nagy családjának a soron levő őszi betakarítási és a jövő évet megalapozó munkához, valamennyi tervfeladat teljesítéséhez. DR. ROMANY PÁL s. k. miniszter DR. CZIMBALMOS BÉLA s. k., DR. DOBI FERENC s. k., a TOT főtitkára a MEDOSZ főtitkára Öntözési bemutató Szarvason Űj kenyér Az új kenyér ünnepére készül az ország. Járnak a malmok, őrlik az új búzát — igaz inkább csak próbaképp: hadd lássuk, milyen kenyér süthető az idei termésből. A pékek nap mint nap száz- meg ezerszámra emelik ki a kemencékből a formás, fényes-barna cipókat. A cipók melege, illata akár a tíz, húsz, harminc vagy ötven évvel ezelőttieké. Talán az ízük is azonos. Maga a kenyér valahogy mégis egészen más. Ezekre a kenyerekre nem kell keresztet vetni hálából: mert csak sikerült kitartanunk „újtól—újig”. Ezek a kenyerek valóban új kenyerek, abban az értelemben is, hogy mást jelképeznek ma, mint akár csak egy jó évtizeddel ezelőtt. Akkor ugyan szegre kerültek már az ősi aratószerszámok: a kaszák és helyettük kombájnok vágták a búzát — de a termés nagyságáról még mindig a természet döntött. Keveset szólunk róla, mert a változás a szemünk előtt, közreműködésünkkel zajlik le, s így minden egyszerűnek, természetesnek tűnik. Ki lepődik meg azon, hogy Ka- muton hektáronként hatvan mázsánál is többet arattak az idén? Ki csóválja a fejét hitetlenkedve, amikor azt hallja: Mezőkovácsházán 1980- ban 100 mázsa kukoricát szeretnének betakarítani átlagosan egy hektárról? Azonnal elfogadjuk, pedig harminc évvel ezelőtt egy hektáron legfeljebb negyedany- nyi termett búzából, mint most Kamuton, és tíz évvel ezelőtt még kézzel kapálták a kukoricát a mezőkovácsházi termelőszövetkezetben is. Azon sem lepődünk meg, hogy Füzesgyarmaton — a megye egyik legnagyobb közös gazdaságában — félszáz ember műveli a hektárak ezreit. Szántástól szántásig ugyanaz az ötven ember. A mélyszántó traktorról átszállnak a vetőkre, azután a növényvédő gépekre ülnek, majd a kombájnok nyergébe kapaszkodnak föl. Irányítják a kukoricatörő gépeket és így tovább sorbán, miként dombegyházi társaik, akik a cukorrépa-kombájnokat is elvezetik, s ha kell javítják is két, három, sőt négy szakma birtokában. Repülőgépek, helikopterek szórják a növényvédő szert meg a műtrágyái is-újabban — s föl sem tűnik. Elkönyveljük és kész. Hiszen napirendre tértünk az űrutazások felett is. Nincs ebben a magatartásban semmi kivetni való. Természetes törekvés, hogy az ember évezredek óta ugyanazt — a kenyeret — egyre emberhez méltóbb munkával igyekszik megszerezni. Hogy milyen ez az emberhez igazán méltó munka, arra aratóink adták most a legjobb példát. Olyan példát, amelyet egy, még nagyobb erőpróbát jelentő tettel készülnek megerősíteni: a búzaaratáshoz hasonlóan rendben elvégzett kukoricatöréssel, cukorrépaszedéssel, napraforgó-betakarítással. És itt a rendben végzett munkán van a hangsúly. A munkán, amely végül is alkotmányos rendünk egyik legfőbb alapja. Nem a véletlenek egybeesése hát, ha minderre emlékezve várjuk az ünnepélyes pillanatot, amikor az új kenyeret megszegik. Kőváry E. Péter Tegnap, kedden Szarvason az Öntözési Kutató Intézet szakemberei tartottak bemutatót a mezőgazdasági üzemek növénytermesztőinek. Nem is olyan régen, volt- egy olyan időszak, amikor az öntözés fejlesztése erősen visszaesett. Tizenöt évvel ezelőtt, 1962—63-ban kerültek először hazánkba korszerű öntözőberendezések. Azóta, ha lassan, és időnkénti kisebb visszaesésekkel is, de fejlődött az öntözési technika. Ma már eljutottunk odáig, hogy az öntözés nem csupán védekezés az aszály ellen, hanem voltaképpen a modern növénytermesztés nélkülözhetetlen módszere, eszköze. Ebben az évben a korábbiaknál kiterjedtebben öntözték a gabonanövényeket. Meg kell azonban jegyezni, hogy bár a kukorica termesztése szinte az összes növény- kultúrák között a legjobban gépesített, mégis épp ennek öntözése a legkevésbé megoldott. Ezt a gondot látszik enyhíteni a magasra növő kultúrák, illetve a gyümölcsösök öntözésére is alkalmas KÖRÖS—200 öntöző berendezés, amelyet most üzemelés közben láthattak a bemutatón részt vevő szakemberek. Az ÖKI igazgatóhelyettesének, dr. Németh Sándornak öntözési és agrotechnikai kísérletéből a bemutatón azt a következtetést vonhatták le a gyakorlati szakemberek, hogy az öntözés és a műtrágyázás egymást kiegészítő hatásával a kukorica termése még monokultúrában is jócskán megnövelhető. Ilyen esetben sem ajánlatos azonban 200 kilogrammnál több hektáronkénti nitrogénműtrágya kiadagolása, mert ez már csökkentheti a jó termést. Vízellátási kísérletet is mutattak be a kutatók, amelynek alapján megállapíthatták, hogy például a cukorrépa gyökértermésének növelésére a júliusi és az augusztusi öntözés van a legnagyobb hatással. Ha azonban a cukortermelés a cél, akkor a júniusi, optimális vízkiadagolás a lényegesebb. A burgonyagumó nagyságát is lehet az öntözési időpontokkal szabályozni. Az étkezési nagyságú burgonyát júniusban maximálisan, a vetőgumóknak használatosat pedig folyamatosan szükséges öntözni. _ A jó talajművelés nagyban hozzájárul, hogy az öntözővíz hatékonyabban hasznosuljon. Ennek kísérletét mutatta be dr. Kovács Gábor, az ÖKI igazgatója. Orosházán A napokban Orosházán a Jambrik József nevét viselő munkásőregység megtartotta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére meghirdetett verseny második fordulóját. Most az első fordulóból továbbjutott rajok vettek részt, s számot adtak a munkásőrfeladatok ellátásának ismeretéről. Kiemelt témakör volt a Szovjetunió eseménytörténete, a gazdasági építés és a külpolitika. Ez nem kis feladat elé állította a munkásőröket, hiszen 1917-től napjainkig 60 A mozgalmi munkában jól dolgozó mintegy kétszáz Békés megyei KISZ-tag ötnapos jutalomkirándulásra utazott Lengyelországba kedden délelőtt. A Krakkó városáKedves vendégeket fogadtak az elmúlt napokban Bé- késszentandráson, a Szőnyeg- szövő Háziipari Szövetkezet vezetői és dolgozói. Az AR- TEX Külkereskedelmi Vállalat szervezésében tapasztalatcserére hazánkba érkezett vietnami munkásnők látogattak Békésszentandrásra. A szövetkezetben egy hétig tartózkodnak, s a KISZ- alapszervezet vállalta a vendégek elhelyezését és patro- nálását. A dolgozók nagy szeretettel fogadták a vietnami szövőnőket, akik megismerkedtek a szövött és csomózott békésszentandrá- si szőnyegek készítésével. A házigazdák gondoskodtak gazdag szórakoztató programról is. A szövetkezet kézilabdacsapatával és a Tegnap, augusztus 16-án Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet központjában ülést tartott a Békés megyei cukorrépatermesztési szakbizottság. Az idén ősszel a tavalyinál nagyobb feladatok előtt állnak a cukorrépát termesztő gazdaságok és a cukorgyárak. Megyénkben ebben az évben 16 ezer 700 hektáron termesztenek répát a nagyüzemek. Ez 1300 hektárral kevesebb ugyan a tavalyinál, mégis előzetes becslések szerint mintegy 15 ezer vagonnal több répára számítanak a szakemberek. A vetésterület a tavaszi tartós belvíz pusztítása miatt csökkent. A termésátlag — év eseményeit és összefüggéseit kellett ismertetni. Érdekes feladatot jelentett a tablókészítés is, amelynek témája a Szovjetunió 60 éves történetének tárgyi emlékekkel való illusztrálása volt. A csaknem háromórás izgalmas vetélkedőnek az drosházi Petőfi Művelődési Központ adott helyet. A forduló eredményeképpen az orosházi üveggyári munkásőrök raja került ki győztesen. A megyei versenyben ők képviselik az orosháziakat. Képünkön a győztes rajt láthatják. Faludi János ban és körzetében baráti találkozón részt vevő ipari és szövetkezeti ifjúmunkások Auswitzban koszorút helyeznek el a fasizmus áldozatainak síremlékén. KISZ-alapszervezet tagjaival Kondorosra is ellátogattak a vendégek, valamint kerékpártúrán vettek részt, megtekintették a duzzasztóművet és megismerkedtek a magyaros szalonnasütés fortélyaival. Természetesen nem hiányzott a programból a szarvasi kirándulás sem, ahol a város nevezetességeit tekintették meg és a híres arborétumot. A vietnami szövőnők és a vendéglátók között kölcsönös barátság alakult ki, ajándékokkal, emléktárgyakkal halmozták el a békés- szentandrásiak a vendégeket, akik rendkívül jól érezték magukat. Ügy búcsúztak el, mint régi jó barátok. Szucsáh Mária ez várhatóan 370 mázsa lesz hektáronként — növekedésének köszönhető tehát, hogy összességében több répát dolgozhatnak fel a gyárak. Az elmúlt hetek csapadékos időjárása kedvezően befolyásolta a répa fejlődését, így a cukortartalom is magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Az esőket követően azonban megnőtt a gaz, ezért néhány helyen el kellett végezni irtását. Ugyancsak a nedvesség hatására nőtt a répa fertőzésének veszélye, különösen nagy károkat okozhat a bagolypille elleni védekezés elmulasztása. (Folytatás a 3. oldalon) A magasra növő növényi kultúrák öntözésére alkalmas a KOROS—200 öntözőberendezés Fotó: Veress Erzsi Kétszáz Békés megyei fiatal utazott Krakkéba Vietnami asszonyok Békésszentandráson Felkészültek a répa fogadására a cukorgyáriak
