Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
1977. július 24., vasárnap a Tanácsok autósoknak \ Hogyan használjuk a biztonsági övét? Örökség, lakásigény a jogsegélyszolgálat előtt--------------------IgHJUJl-fíTd C sere látogatás Különösen most aktuális a kérdés és annak megválaszolása: hogyan használjuk a biztonsági övét? Hiszen július elsejétől már kötelező valamennyi személygépkocsiban. Aki már megvásárolta és beszereltette, még csak az első lépést tette meg, csak a kezdetnél tart a biztonságos közlekedés egyik feltételének a megteremtésében. Tennivalója még igen sokoldalú. Az öv biztonságot nyújt, de csak akkor, ha rendszeresen és szakszerűen használjuk a forgalomban. Nem a sebesség határozza meg az öv használatát, hanem a közúti közlekedés biztonsága. Éppen ezért, amikor beszállunk a gépkocsiba, első dolgunk legyen a biztonsági öv bekapcsolása. Csak ezután indítsuk be a motort Sokan talán feleslegesnek, túlzottnak tartják ezt, de gondoljuk csak meg: a forgalom szinte másodpercenként változik. Előfordulhat (s gyakran előfordul), hogy szabad az út és elindulunk a forgalomban. Az övét pedig ilyenkor, menet közben próbáljuk becsatolni. Ez nem éppen balesetmentes manőver. Elvonja a figyelmünket a forgalomtól. Fontos, hogy meggyőződjünk a biztonsági öv kényelmességéről. Ne legyen túl szoros. Könnyen hozzáférhessünk a műszerfal kapcsolóihoz. Ne legyen túlságosan laza, mert akkor viszont csökken a fékező, védő hatása. Előre állítsuk be az övét testméretünkhöz. Legyen mindig üzemképes, tiszta állapotban. Menet közben semmiképpen se kapcsoljuk ki a biztonsági övét. Ha mégis valamire szükségünk van, amit miatta nem érhetünk el, akkor álljunk félre az úttesten és csakis így keressük meg a számunkra szükséges tárgyat. A biztonsági öv csak akkor védi a testi épségünket, ha vezetés közben gondosan megtartjuk a közlekedési A kényelmes fotelben középkorú asszony ül. Omlik belőle a szó. Hozzátartozója meghalt, ő örökli az ingatlant. De mit kell tenni, ha más is beadta az igényét az örökségre? Mennyi az illeték? Hogyan számítják ki? Lesz-e tárgyalás? Mikor kell kifizetni, és még sok-sok kérdés hangzik el, amelyre választ vár. Hamarosan megtudja mit kell tennie és hogy el ne felejtse, előkerül a toll és a papír, feljegyzik neki a hivatalok címeit, a szükséges iratok mennyiségét és milyenségét. Megnyugodva távozik. A kép nem egyedi. A téma annál inkább, hiszen mindenkinek más a gondja, baja, kérése. Annak, aki a jogsegélyszolgálat funkcióját vállalja, igencsak tájékozottnak kell lennie. Ismernie kell a különböző törvényeket, hiszen a kicsi ügyektől a bonyolultakig, a legkülönfélébb téma kerül terítékre az íróasztal másik oldalán ülő jogász elé. A Férfifehérnemű-gyár orosházi üzemében éppen egy ilyen fogadónapon veszünk részt. Dr. Wlasits Nándor fogadja az ügyfeleket ez év január 1. óta, nyugdíjkiegészítésként. Elmondja, hogy kezdetben volt némi tartózkodás a dolgozók részéről, hiszen ismeretlen volt számukra, így nem éltek az adott lehetőségekkel. De amióta néhány ügyet sikerült elintézni, egyre gyakrabban keresik fel a csütörtöki napokon megtartott tanácsadáson. Az ilyesminek hamarosan híre megy az üzemben, s utána megnő az érdeklődés, szaporodik a segítséget kérők száma. ÖRÖKZÖLD TÉMA: A GYERMEKTARTÁS A sokféle témából, ügyből néhányat: egy fiatal asszony egyedül maradt. Az apa otthagyta a családot. Gyermek- tartást nem fizetett — általában az ilyen a leggyakoribb. — Két gyermek maradt az anyánál, a lakás- fenntartás, a megélhetés egy fizetésből nem könnyű. Mit lehet ilyenkor tenni? Kötelezni az apát a gyermektartás fizetésére. Csakhogy ez bonyodalma« utánjárást igényel. Van aki nem is tudja a rendelkezéseket, a jogait. Ilyenkor segít a jogsegélyszolgálat. Ebben az ügyben is sikerült. Az apát megkeresték, és a bíróság megítélte a gyermektartást. Az anya azóta is rendszeresen kapja. Ez hát simán ment. Nagyobb baj az, ha a gyermek- tartásra kötelezett szülő gyakran változtat munkahelyet. Ilyen is előfordul. Meg kell keresni, s minden alkalommal a bíróságra kerül az ügy. BALESETI JÁRADÉK — ELINTÉZVE Volt több társadalombiztosítási ügy is, amit sikerült elintézni. Az egyik asszony üzemi balesetet szenvedett A gerinczúzódás miatt hónapokig tartó táppénzes időszak, hosszadalmas gyógykezelés következett, ám ez sem tudta rendbehozni. Amikor visszakerült az üzembe, már nem volt olyan teljesítménye, mint azelőtt Érthető hát, hogy keresete is csökkent. De a jogsegély- szolgálathoz nem hiába fordult. Sikerült elintézni, s az asszony havi 400 forint baleseti járadékot kap. Nagy segítség volt ez. S azóta rendkívül hálás. HÁLAPÉNZ NINCS önkéntelenül adódik a kérdés, de a válasz: hálapénz nincs, nem is lehet! Csak köszönetét kapnak, de néha még azt sem. Hiszen vannak, akiknek az ügyét nem sikerül elintézni. A négy társadalombiztosítási esetből egy olyan volt például, amit el kellett utasítani. A munkáltatónak volt igaza. Az ilyesmi természetesen nem tetszik a panaszosnak, aki a maga igaza mellett kardoskodik. És még egy: jönnek lakáskérelemmel is. Ez a legnehezebb. A jogász ilyen ügyekben is a legnagyobb odaadással jár el. Kilincsel, tárgyal, érvel, de a legtöbbször eredménytelenül. Hiszen kevés a lakás és sok az igénylő mindenütt. Persze, hogy az ilyesmi nem tetszik a panaszosnak. Azonban be kell látniuk, ami nincs, abból nem lehet adni. A jogsegélyszolgálat nem lakásügyi hivatal. Az orosházi üzemben az idén 13 ügyet sikerült elintézni. Minden panaszról, kérésről nyilvántartást vezetnek, ha sikerül valami, a dossziét lecsukhatják. Az üzemi jogsegélyszolgálatban dolgozó ilyenkor a legboldogabb, s nyugodtan írhatja rá: ad acta... Kasnyik Judit A ribnitz-damgarteni diákok kési gyárát Immár 13 éve, hogy a békési Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola az NDK-beli ribnitz-damgarteni mezőgazdasági iskolával kapcsolatot létesített Ebben nem kis érdeme van Polgár Lajosnak, a gimnázium egykori igazgatójának és Laudisz László szakfelügyelőnek, a szakközépiskola volt tanárának, valamint Gerd Stabenownak, a német intézmény vezetőjének. Sok időt és energiát fektettek abba, hogy ez a kapcsolat — az évenkénti cserelátogatások révén — fennmaradjon és mindinkább megerősödjön. örvendetesen hagyománnyá vált, hogy minden nyáron 30 tagú csoport két- két hetet tölt egymás országában. A diákokon és a kísérő tanárokon kívül az iskolákkal kapcsolatban álló bázisüzemek egy-egy képviselője is részt vesz a baráti látogatásokon. Július első felében az NDK-ban járt békésiek csoportját Leiner Gyula igazgató, a damgarteniekét Norbert Prochatzki és Karin Pabst német tanárok vezették. A magyar diákok megtekintették Rostock és Warnemünde nevezetességeit, részt vettek hajókirándulásokon, meglátogattak néhány termelőszövetkézetet és felkeresték a Keleti-tenger legkedveltebb fürdőhelyeit. Kétnapos drezdai látogatás is szerepelt programjukban. A teljesen újjáépült város múzeumaiban sok érdekes látnivalóval ismerkedtek. Ami érdekes: a világhírű drezdai képtárban, a közlekedési múzeumban és más hasonló intézményekben a szakközépiskolás tanulók sokkal több időt töltöttek, mint amennyit eredetileg megbeszéltek. A tanulmányi útnak is beillő látogatás alkalmával felkerestek egy vimegtekintik a MEZŐGÉP bészonylag kis települést, ahol a gyönyörű, új szakközépiskolának városi méretű tornaterme van. A békési tanulók, akiket mindenütt nagy szeretettel fogadtak, tapasztalatokban gazdag élményekkel tértek haza a kirándulásról. A német diákok programjában hasonló látogatások szerepeltek. Felkeresték többek között Békésen a kosár- üzemet, a Hidasháti Állami Gazdaságot és más hasonló létesítményeket Magyarországi tartózkodásuk balatoni üdüléssel és Budapest nevezetességeinek megtekintésével ért véget. ♦ Diákok, tanárok külföldi utazásairól egyre több hír jelenik meg a sajtóban. E látogatások hasznát nem kell külön bizonygatni, hiszen egyértelmű, hogy az ismeretek bővítésén kívül tágul látókörük és egy életre szóló élményben van részük. Az iskolában tanultakat hazai és külföldi tapasztalataikkal jól ki tudják egészíteni. Ma már nem elegendő csak a televízióból, a rádióból vagy a könyvekből megszerezni az információkat. Ha az ismeretek elsajátítása helyszíni benyomásokkal, élményekkel is kiegészül, sokkal alaposabb, maradandóbb lesz a tudás. Azon túlmenően, hogy a gyakran utazók jobban eligazodnak a politikai, gazdasági, kulturális kérdésekben, lehetőség nyílik a nyelv- tanulásra és a baráti kapcsolatok kialakítására. ök másképp tekintenek a világra, mint azok, akik nemcsak idegen országokat, hanem saját hazájukat sem ismerik eléggé. —y—n Békés megyei ipari vállalat pályázatot hirdet vállalati KÖZGAZDÁSZ munkakör betöltésére Követelmény: számviteli főiskola, vagy közgazdasági egyetem iparszakos tagozat Fizetés megegyezés szerint Pályázatokat írásban „Megbízható” jeligére a békéscsabai hirdetőbe kérjük beküldeni szabályokat. gáldonyi — A városerdői természetvédelmi táborban Zöld küllő gyűrűt kap A táborban nagy riadalom támadt. Reggeli előtt történt a tragédia. Az erdész macskája elkapta az éppen meggyűrűzött feketerigót és eltűnt vele a kukoricásban. Tirják Laciék utolérték, .de már késő volt. Ettől eltekintve a békéscsabai ifjúsági és úttörőház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum közös madártani és természetvédelmi táborában megszokott az élet Harmadik éve — Eddig tizennégy fajt és 51 példány madarat gyűrűztünk meg és engedtünk további útjára, köztük egy zöld küllőt is, ami nagyon ritka. Két nap alatt ez igen jó eredménynek mondható — fogad Réthy Zsigmond muzeológus, a tábor vezetője. Aztán nagyot szippant a pipájából és a tábor céljairól beszél: — Harmadik éve minden nyáron felütjük tanyánkat valamelyik erdőben, ezúttal itt, Gyula-Városerdőn, amely mellesleg a megye egyetlen kiépített parkerdeje. A 18 általános iskolás fiatal a csabai ifjúsági és úttörőház természetvédelmi klubjának tagja. Az előző esztendőkben általános természetvédelmi ismereteiket gyarapították a gyerekek, ismerkedtek az erdők-mezők madár- és növényvilágával. Most a ma- dárgyűrűzés a legfontosabb. Akik itt vannak, már régebben a természet barátaivá lettek. Azt szeretnénk, ha őket már egész életükben elkísérné a természet szerete- te. S ha nem is lesznek valamennyien hivatásos szakemberek, de szenvedélyesen kutatják majd környezetük élővilágát A tíznapos programban madarászások, terepgyakorlatok, kirándulások is szerepelnek. Máskor a gyerekek körbeülik a tábori asztalokat és beszélgetnek a dobozi és gyulai erdők madárvilágáról, a hazai természetvédelem múltjáról és jelenéről. Esténként diavetítéseket is tartanak, a téma természetesen itt is a természet, annak megismerése. Hálólesen Marik Pali és Opauszki Zoli érkezik futva. Hálólesről. — Zsiga bácsi! Egy feketerigó van a 2-es hálóban. — Azonnal indulunk! — intézkedik Zsiga bácsi és a kis csapat eltűnik a sűrűben. Velük tartunk. Csendben közelítjük meg a két bokorsáv közé kifeszített 4 méter magas, 12 méter hosszú hálót, melyet még kéztávolságból is alig lehet észrevenni. Ott van még a megriadt kis madárka. Tehetetlenül várja, mi történik most vele. Boldog Guszti és Tirják Pali ügyesen kiveszik a hálóból a feketerigót, és vászonzsákba helyezik. Megyünk vissza a táborba Pali magyarázza útközben: — Ez fiatal példány. Pállott a csőrtöve, hegyesek a farktollai, erről lehet megtudni. A többiek közben már előkészítették a bicikliküllőkre feltűzött gyűrűt. Feketerigónkra nyomban rákerül a kis fémszalag: „Budapest Omith. 674 025”. A műveletet napló rögzíti, aztán útjára engedik a kis rigót. A megfigyelt és gyűrűzött példányokra vonatkozó adatok a Madártani Intézetbe kerülnek. Idill Gyarapszik a bogárgyűjtemény is Az erdő délelőtti csendjét néha zavarja meg a Sarkad felé tartó vonat zaja, vagy a Fekete-Körös töltésén dolgozó lánctalpas traktor dübörgése. De ezek a zajok is csak ritkán tudnak bekeveredni az erdőbe. Mozdulatlanul függ két fa közé kifeszített kötelén a kék tábori zászló, rajta a kis kócsag. Miközben a gyerekek egyik csoportja Kiss Edit biológiatanámő irányításával bogárgyűjteményét rendez- * geti, a tábor mindenese, Bo- hus János is csak visszafogott hangon adja tudtul a tábor lakóinak: „Lehet készülődni az ebédre.” (fábián)
