Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

1977. július 2L, csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Társadalmi munkával az iskoláért Nátor János Szeghalomról arról ír, hogy a Vigh Matild Általános Iskola és a Békés megyei Tanácsi ÉPSZER Vál­lalat 6-os számú építésveze­tőségének szocialista brigád­ja megállapodást kötött A vállalat Alkotmány Szocia­lista Brigádja vállalta, hogy segítséget nyújt az iskola felújításához. A közelmúltban a brigád 15 tagja társadalmi Gergely István Méhkerék­ről küldött levelet. A háztáji zöldségtermelésről ír. Méh­keréken ugyanis sokan fog­lalkoznak uborkatermesztés­sel. „Én ugyan ipari munkás vagyok, s így kevés időm jut a házkörüli munkára. Csa­ládtagjaim közül azonban többen kertészkednek. Egy nagyon is elgondolkoztató problémát teszek szóvá. A szerződéses uborkát a sarka- di ÁFÉSZ a megyei ZÖL- DÉRT-nek szállítja. Onnan továbbjut a termék a buda­pesti eladókhoz. A zöldség A „Boyler dísznek?” cí­mű cikkre a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lat békéscsabai üzemigazga­tósága válaszolt. „A Magyar Villamosmű­vek Tröszt 15 évvel ezelőtt saját kezdeményezésére el­határozta, hogy a melegvíz­tároló éjszakai üzemeléséhez ingyen biztosít kapcsolóórát és fogyasztómérőt Akkori­ban a fogyasztók a jelentős beruházási összeg miatt az éjszakai áramdíjkedvez­ményt nem vették igénybe. A csaknem kétezer forintos beruházási és .a kilowatton­ként 30 filléres áramdíjked­vezményt továbbra is bizto­sítjuk. A 15 évvel ezelőtti döntés helyesnek bizonyult. Megyénkben évente mint­egy 1800 korszerű boyleres munkában lebontotta a régi épületet, s a napokban hozzá­láttak az új épület alapozásá­hoz. Eddig több mint 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A fotón az Alkotmány Szocialista Brigád két tagját, Szilágyi Jánost és Pataj Józsefet az iskola ud­varán, alapozás közben lát­hatjuk. szabadáras termék. Azt hi­szem ezért fordulhat elő, hogy az uborkát — amit Méhkeréken 5—6 forintért vásároltak fel — egy kis uta­zás után Budapesten 17—18 forintért adják a fogyasztók­nak. Nem lehetne egy kissé ésszerűbben megszervezni ezeket a dolgokat? Miért szükséges az, hogy annyi ké­zen menjen át az áru, míg eljut a fogyasztóhoz? Aki to­vább adja, természetesen nyerni akar rajta, hát az ára emelkedik. Nem mai ke­letű a mondás: sok bába kö­zött elvész a gyerek”. fürdőszobát kapcsolunk be a hálózatba. A bekapcsoláshoz és a javításhoz szükséges kapcsolóórákat vállalatunk a gyártó cégnél időben és ele­gendő mennyiségben meg­rendelte. A gyártó vállalat azonban határidőként de­cember 31-ét jelölte meg. Az exportkötelezettségek miatt a negyedévenkénti szállítást nem vállalta. Ugyanakkor országszerte egyre több fürdőszoba épül. A fogyasztásmérő és a kap­csolóóra gyártása viszont le­maradt. Ezért kell várni egy évet a bekapcsolásra. A kö­zelmúltban a Magyar Villa­mosművek Tröszt megkezdte az új frekvenciás vezérlés kiépítését. Győrben már kis vevőkészülékek végzik a boyler fűtőkörének ki- és bekapcsolását.” Feledókenysóg vagy borravaló? Kurucz Istvánná újkígyós! olvasónk a borravalószerzés különös formájáról írt. „Az idén már háromszor voltunk Gyopároson füröd­ni. Nagyon jól éreztük ma­gunkat. Ám bosszantó dol­gok is előfordultak. Mivel többen voltunk, több üveg üdítő italt vásároltunk a büfében. Délután a férjem tíz üres üveget vitt Vissza. A kiszolgálónő tudomást sem vett róla, el volt fog­lalva a kiszolgálással. így hát az üvegbetétet nem fi­zette vissza. Úgy látszik, a borravalószerzésnek ez egy jól bevált módja. A kabi­noknál is hasonló eset for­dult elő. A lakatokért 10 fo­rintot kell fizetni. Amikor a vendég távozáskor leadja a lakatot, visszajárna 10 fo­rint. Viszont, ha nem kéri a 10 forintot, a kabinos ma­gától nem adja vissza.-Nem vagyok borravalóellenes, de az ilyen magatartást élíté­lem. Az egyik esetben én vittem vissza az üres üve­geket a büfébe, addig nem távoztam, míg nem kaptam meg a visszajáró pénzt. Ahogy a kezembe dobta a kiszolgálónő a visszajáró pénzt, abban nem volt kö­szönet.” Falra hányt borsó Békéscsabáról a VI. kerü­letből több nőolvasó aláírásá­val érkezett levél a szerkesz­tőségünkbe. Nagyon időszerű problémával foglalkozik ez a levél. „Az országos és a helyi lap is gyakran foglalkozik a sze­szes ital fogyasztás következ­ményeivel. Tény, hogy az al­koholizmus nagy teret hódí­tott. Az italboltokon kívül az élelmiszerüzletek is árulnak italt. Van azonban arra is igen szép és követendő pél­da, ahol csökkentették az élelmiszerüzletekben az 'ital árusítását. Békéscsabán, a VI. kerület, Szőlő út 14. szám alatti vegyesboltban azonban nem ez a helyzet. Gyakran előfordul, hogy délutánon­ként a bolt előtt italt fo­gyasztanak a férfiak. Sok a részeg is. Vannak olyan fér­fiak, akik szinte naponként betérnek a boltba, hogy italt vásároljanak. Nem tudjuk megérteni, hogy miért enge­dik meg az élelmiszerboltok­ban az ital árusítását. Így- az alkoholizmus elleni propa­ganda falra hányt borsó. Hi­szen a polcokon sorakozó üvegek csábítanak az italo­zásra.” Nyugdíjasok Hajdúszoboszlón A Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat szakszer­vezeti bizottsága kellemes meglepetést nyújtott a nyug­díjasoknak. Az IBUSZ-szal közösen külön autóbusszal kirándulást szervezett Haj­dúszoboszlóra a vállalat nyugdíjasainak. Az egynapos kiránduláson múzeumláto­gatás és fürdés szerepelt, s a szakszervezeti aktívák ju­talomként kapták ezt az utat. A többieknek sem ke­rült sokba, s ami a fő, igen jól érezték magukat, egy kellemes napot tölthettek, s élményekben gazdagon tér­hettek haza a szép alföldi fürdővárosból. Mindezt kö­szönhetik Ledzényi Pál szb- titkárnak, aki maga is elkí­sérte az idős embereket, s hozzájárult a vidám hangu­lathoz. Vendéglátóipar! nyugdíjasok Sok bába között elvész a gyerek Fogyasztásmóró és a kapcsolóóra Szerkesztői üzenetek Tóth Lajos, Mezőkovács- báza: Az általános jövede­lemadóról szóló pénzügymi­niszteri rendelet szerint a virágmagtermesztés adózás szempontjából egy tekintet alá esik a magánkereskedel­mi tevékenységgel, s így az abból származó jövedelem adóköteles. A megyei tanács v. b. pénzügyi osztálya pa­naszát megvizsgálta. A szakigazgatási szervek ügyé­ben helyesen jártak el. Schutz Károly, Elek: Pa­naszát eljuttattuk kivizsgá­lás végett az eleki tanács­hoz. Hamarosan érdemleges választ küldünk levelére. Szabó György, Békés: A belföldi CASCO-biztosítás érvényes a szocialista orszá­gokba is. Egyes nyugati or­szágokba úgynevezett kül­földre szóló CASCO-biztosí­tás köthető. Ennek díja 15 napra 330 forint Aki belföl­di CASCO-biztosítással ren­delkezik, a külföldi kiegé­szítő biztosítást 50 százalé­kos kedvezménnyel kötheti meg. Újkigyósiak kérése Több újkígyósi olvasó ké­rését tolmácsoljuk a Volán 8-as számú Vállalatnak. Ko­rábban, az új menetrend be­vezetése előtt a Békéscsabá­ról Újkígyósra közlekedő autóbusz 23.10 órakor mindig visszaindult a megyeszék­helyre, most ez a járat kima­radt. A kígyósiak Békéscsa­báról 22.40 órakor mehetnek Kígyósra, de visszafele csak kora reggel van járat. Levélíróink azt kérik, hogy a Volán legalább vasárnap esténként állítsa vissza ismét az Újkígyósról Békéscsabára 23.10 órakor közlekedő autó­buszt. Nem maradhat így! Békéscsabán, a város kü­lönböző pontjain nem egy olyan hirdetőtábla van, amelyről lekopott a festék, vagy — mint a fenti képünk is mutatja — a betört falú hirdetőoszlop elcsúfítja a környéket. Vajon kik és mi­kor gondoskodnak ezek rend- behozataláról? Fotó: Gál Edit JOGÁSZUNK válaszol Kesjár Andrásné, Békés­csaba: A gépjárművel való közlekedés fokozott veszélyt jelent. Éppen ezért a vele já­ró felelősség is fokozott. Az­az, a gépjármű üzemben tar­tója baleset okozása esetén köteles az egész kárt megté­ríteni. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizo­nyítja, hogy a kárt olyan el- hárítatlan ok idézte elő, amely a gépkocsivezetés kö­rén kívül esik. Ha belátási képességgel rendelkező fel­nőtt lép váratlanul a gépko­csi elé és ezzel maga is fel­róhatóan közrehat a baleset bekövetkezésében, a gépko­csivezetőnek, a gépkocsi üzemben tartójának nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható, figyelmet­len magatartásából szárma­zott. Ha nem a férje — aki gyalogosan közlekedett — volt a baleset előidézője, kártérítés címén követelheti a vagyonában beállott érték- csökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt. Ide tartoznak azok a költségek is, amelyek a károsultat ért hátrány csökkenéséhez vagy kiküszö­böléséhez szükségesek. így többek, között kérheti, hogy a károkozó gépkocsik veze­tője térítse meg férje ruhá­zatának és egyes vagyontár­gyainak rongálódása, szeny- nyeződése folytán keletkezett kárt. Ha a ruhája, cipője tönkrement, ennek ellenérté­két.. Szennyeződés esetén a tisztítás költségét. Ezenkívül igényt tarthat a gyógyítás költségének megtérítésére is, pl. a gyógyszerek és a gyó­gyászati segédeszközök rá­háruló költséghányadára. Férje azonban olyan súlyo­san megsérült, hogy az or­vosi segítség nem járt ered­ménnyel. Természetesen fér­je után — mivel nyugdíjas volt — özvegyi nyugdíjra jo­gosult. A személygépkocsi tulajdonosával szemben a veszélyes üzem felelősségi szabályai alapján 3 év alatt lehet kártérítési követelést érvényesíteni. Ha viszont a gépjármű vezetője vétkesen — azaz a közlekedésrendé­szeti szabályok szándékos, vagy gondatlan megsértésé­vel — okozott kárt, a kárté­rítési igény csak öt év múl­va évül el. A kártérítési pert a károkozás helyének a bí­rósága és az előtt a bíróság előtt ig lehet indítani, ahol a gépkocsi tulajdonosa la­kik. özvegy Szabó Lajosné, Bé­késcsaba: A nyugdíj szem­pontjából figyelembe veszik a katonai szolgálatban eltöl­tött időt is. Így többek kö­zött a honvédelmi munka- szolgálatban és a hadifogság­ban töltött időt, ha a volt hadifogoly a hadifogság megszűnését követő 180 na­pon belül Magyarország te­rületére visszatért. A depor­tálásban töltött időt, ha a volt deportált 1947 előtt Ma­gyarország területére vissza­tért. Továbbá a levente­szolgálatban külföldön töl­tött időt, ha a leventét aka­rata ellenére kényszerítették az ország területének az el­hagyására és szabadon bo­csátásától számított 180 na­pon belül Magyarország te­rületére visszaérkezett. A hadiözvegyi segélyt az 1949- ben hatályba lépett kor­mányrendelet szabályozza. A segélyre azonban csak a 45. életévét betöltött özvegy jo­gosult. Ügyét b tanács he­lyesen intézte el. Hiszen Ön, ahogy azt levelében írja, 1973 óta saját jogán nyugdíjat kap. A segélyre elsősorban azok tarthatnak igényt, akik semmiféle ellátásban nem részesülnek, s rá vannak ar­ra szorulva. Többeknek: A 6/1977. (VII. 6.) OVH rendelet a vízgaz­dálkodási társulatok dolgo­zóinak anyagi érdekeltségi rendszerét szabályozza. A prémiumfeladatot, a teljesí­tés feltételeit, valamint a tel­jesítés esetén járó összeget, a teljesítés határidejét és az értékelés módját a dolgozó­val a feladat végrehajtásá­nak megkezdése előtt írás­ban kell közölni. Egy évben legfeljebb az éves alapbér 20 százalékának megfelelő ösz- szeg fizethető ki prémium­ként. Az eredményességi ju­talom kifizetésének részletes szabályait a kollektív szer­ződésben kell meghatározni. Jutalomban a kiemelkedő, vagy tartósan jó munkát végző, példamutató maga­tartást tanúsító dolgozó ré­szesíthető. Az évközi jutal­mazásoknál fokozott figye­lemmel kell lenni a törzs- gárdatagokra. A magasabb vezető állású dolgozók ré­szére prémiumot, évközi ju­talmat és eredményességi ju­talmat csak a területileg il­letékes vízügyi igazgatóság vezetőjének egyetértésével szabad kifizetni. (dr. Serédi) MIT MOND OJOGSZDBÁLY? 0 lakásszövetkezetekről A közelmúltban jelent meg az Elnöki Tanács 1977. évi 12. számú törvényerejű rendele­té, mely szabályozza a lakás­építő és a lakásfenntartó szö­vetkezetek működését. A ren­delet célja, hogy a szövetke­zésben rejlő előnyök felhasz­nálásával, közös összefogás­sal, személyes közreműködés­sel és anyagi hozzájárulás­sal az állampolgárok gondos­kodjanak a lakásszükségle­tük kielégítését szolgáló épü­letek és más létesítmények felépítéséről, illetve fenntar­tásáról. Lakásszövetkezet leg­alább 12 lakás építésére, fenntartására hozható létre. A szervezéshez és a megala­kulás előkészítéséhez a szak- igazgatási szervek útján a he­lyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai és a pénzintézetek is segítséget nyújtanak. A rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok dolgozóik részére lakásszövetkezetet szervezze­nek. A lakásszövetkezet főbb szervei a közgyűlés, a kül­döttközgyűlés, az igazgató­ság, illetőleg a lakásszövet­kezeti bizottság. Az alakuló közgyűlés megtartásától szá­mított 15 napon belül kötele­sek a közgyűlés jegyzőköny­vét, s a közgyűlésen megálla­pított alapszabály 5 példá­nyát az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére jóváhagyás végett megküldeni. A tanácsok vég­rehajtó bizottságai 30 napon belül határoznak a jóváha­gyásról és a lakásszövetkezet nyilvántartásba vételéről. Létre lehet hozni lakásépí­tő, lakásfenntartó, üdülő- és garázsszövetkezetet. A lakás­építő szövetkezet tagja lehet az is, aki a belépéshez előírt készpénzzel ugyan nem ren­delkezik, de vállalja, hogy a fizetési kötelezettségét meg­határozott időpontig előtaka- rékosság útján teljesíti. Az így felvett tag azonban csak a fizetségi kötelezettségé­nek teljesítése után kaphat lakást. Az előtakarékosság a lakásépítő szövetkezet javára végzett munkával, vagy szol­gáltatással is teljesíthető. Az üdülőszövetkezet a helyi ta­nács végrehajtó bizottsága által meghatározott terüle­ten 12 üdülőegység építésére hozható létre. Egy üdülőszö­vetkezet több település terü­letén is működhet. Ilyen esetben azonban mindegyik településen legalább 12 üdü­lőegységgel kell rendelkeznie. A szövetkezet tagja az állan­dó, illetőleg az időleges hasz­nálat jogát átruházhatja olyan személyre, akit az igaz­gatóság tagként felvesz. Ha­lál esetén az állandó és az időleges használat joga arra száll át, aki a tulajdonjogot egyébként örökölné. —di

Next

/
Oldalképek
Tartalom