Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
1977. július 15., péntek o Százkettedik születésnap Nívódíj megyénk két festőjének Tegnap, július 14-én ünnepelte 102. születésnapját Békés megye legidősebb asszonya, Fischer Károlyné. Az idős nő 1964 óta a békéscsabai Városi Tanács „A” szociális otthonának lakója. Az otthon vezetője, Arvavölgyi Jánosné köszöntötte a 102 éves Fischer nénit Nem feledkeztek meg a ritka évfordulóról a szociális otthont patronáló szocialista brigádok sem. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat szocialista brigádjai nagy tortával és ajándékokkal kedveskedtek Fischer néninek, aki 102 éves korában még jól tartja magát, szellemileg friss. 102. születésnapján köszöntjük Fischer Károlynét, további jó erőt, egészséget kívánunk! I gyulai múzeum programjábil Nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílik ma délután 15.00 órakor a gyulai Vármúzeum lovagtermében. A Magyar Vízügyi Múzeum, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében ezen a napon nyitják meg a „Képek a Körös-vidék víz- gazdálkodásának történetéből” című kiállítást, amelyen a Bodoky család vízügyi alkotó munkásságátláthatják a múzeumlátogatók. A kiállítást dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője nyitja meg. Ugyancsak július 15-én nyílik meg 'az Erkel Ferenc Múzeum kertjében Nagy Sándor budapesti szobrász- művész kiállítása. A szabadtéri szoborkiállítás augusztus 1-ig tekinthető meg. Úszástanulás Tegnap délután a békési Jantyik Mátyás Múzeumban a Békés megyei Képzőművészeti Szakbizottság kiállítással egybekötött nívódíj átadó ünnepséget rendezett. 1973 óta dolgozik ez a szakbizottság, hogy munkájával segítse a művelődési házak képzőművészeti nevelő tevékenységét Szakmai tanácsokkal, vitavezetéssel, művész-közönség találkozók rendezésével közelebb hozza, megérteti a klasszikus képzőművészeti alkotásokat a nézőkkel. Megyénk festői, szobrászai, grafikusai közül Koszta Rozália, Gaburek Károly, Bartóki József, Feldmann Tibor, Párzsa János, Várkonyi János, Póka György, Vollmuth Frigyes, Görgényi Tamás, Meskó Anna, Váradi Kornél, Petrovszki Pál és Horváth János művei láthatók július 24-ig a tárlaton. Koszta Rozália alkotásaiért, a hivatásos és amatőr képzőművészek támogatásáért, a képzőművészeti ismeretterjesztésben évek óta végzett tevékenységéért a nívódíj első fokozatát kapta. A második fokozatot Fekete János, az orosházi fiatal festők körének tagja nyerte el. Nyári határszemle Kötegyánban Kedvező időjárás esetén általában a nyári határszemle nyújt legmaradandóbb élményt. Aranysárga búzatenger, haragoszöld napraforgó-, kukorica- és cukorrépatábla tarkítja a mezőt. Sokszor hallottam a korábbi években: aratáskor gazdaszemet hizlalóan szép a határ. Kötegyánban azonban olyan látkép fogadott a napokban, amelyre inkább az illik: égjük szemem sír, a másik nevet. örvendetes ugyanis, hogy szépen fejlett, jó termést adó búzatáblán aratnak-csépelnek a kombájnok. A dűlőúton az új terményt és a bálázott szalmát szállító gépjárművek kavarják a port. A kapásnövények földje azonban siralmas. Vannak jelentős területek, ahol egyáltalán nem kelt ki a tavaszi vetés, másutt mesz- sziről „integernek” egymásnak a kukorica- vagy napraforgószárak, a cukorrépáról nem is szólva. Akkorák az üres foltok, hogy egy pótkocsis tehergépkocsi könnyedén megfordulhat rajtuk. A zabbal felülvetett új . telepítésű lucerna sem ígér valami bő termést. A Petőfi Tsz vezetőitől megtudtuk, hogy bizony nagy az elemi kár. Belvíz és jégverés címen mintegy másfél millió forint kártérítést ad az Állami Biztosító, de ez csepp a tengerben. A 4700 hektáros szövetkezet határában többek között 480 hektáron nem kelt ki a napraforgó, 300 hektáron a közös-, 100 hektáron a háztáji kukorica, a 300 hektár cukorrépából csak 80 hektár kelt ki, az is hiányosan. A termelőszövetkezet vezetői már többször meghány- ták-vetették: hogyan tudnák pótolni a természet okozta kieséseket. Mindenekelőtt a meglevő szemes és szálas takarmány betakarítását úgy szervezik meg, hogy semmi ne menjen veszendőbe. Mivel itt az eső pillanatnyilag úgysem segíthet, másodvetéssel nem kísérleteznek, hanem amint lehet, a jövő évi jó termés érdekében készítik elő a talajokat. Aratás után azonnal felajánlják a betakarítógépeket és a szállító gépparkot társgazdaságoknak. Mivel ősszel a saját betakarítás alig ad elfoglaltságot, ugyancsak bérmunkával hasznosítják a gépeket, szállítójárműveket. Cukorrépa- betakarításra már történt megállapodás a szomszédos termelőszövetkezettel. Ugyanakkor vállalnak őszi betakarításkor szemester- mény-bérszárítást is. Az állattenyésztésben megfeszített erővel dolgoznak, hogy a tervet minél magasabban túlteljesítsék. A te- henenkénti tejhozam legalább 600 literrel lesz több a tervnél, gyöngyösből pedig 75 ezret nevelnek, ami 10 ezerrel több az eredeti tervnél. Bár szomorú a kép Kötegyán határában, a Petőfi Tsz tagjai és vezetői a siránkozás helyett a többlet- munkát és a nagyobb takarékosságot vállalják. Részlet a kiállítás képeiből Fotó: Gál Edit a Két hétig tanainak a gynlaremetei K RKSZ-úttö ró táborban a megye különböző helységeiből érkezett pajtások. A program fontos része az Ő^A.tan.ilá« Molnár Lajos vezetőedző oktatja a gyulai strandon a 80 kislányt, hogy a táborozás alatt elsajátítsák az úszás legfontosabb tudnivalóit Fotó: Gál Edit Elítélték a seregélyes! tömeges baleset okozéját Tragikus közlekedési baleset történt április 30-án a Fejér megyei Seregélyes község határában. Polgár Béla 21 éves sárosdi lakos, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat gépkocsivezetője alkoholtól közepesen befolyásolt állapotban vezette ZIL billenős tehergépkocsiját A község határában ösz- szeütközött a 10-es számú Volán Vállalat autóbuszával, amely 25 utast — a szegedi tanárképző főiskola hallgatóit és kísérőit — szállította. A karambol következtében négy diáklány meghalt 13- an — köztük a ZIL utasa, valamint az autóbusz mögött haladó személygépkocsi vezetője — megsérültek. Polgár Béla, amikor észrevette a vele szemben haladó autóbuszt, ahelyett, hogy nyomban az út szélére húzódott volna, lehajolt, mert a gázpedálon valami hibát gyanított. Közben a terelővonal másik oldalára tért át Az ezt követő másodpercekben már hiába próbált mindkét gépjármű vezetője kitérni az összeütközés elől. A tragikus tömeges baleset ügyében a székesfehérvári megyei bíróság dr. Tóth István tanácsa csütörtökön hirdetett ítéletet. Szeszes italtól befolyásolt állapotban több ember halálát előidéző tömeges közúti baleset gondatlan okozásának bűntette miatt Polgár Bélát hétévi szabadságvesztésre ítélte, a gépjárművezetéstől öt évre, a közügyek gyakorlásától három évre eltiltotta, s jelentős kártérítés megfizetésére is kötelezte. A vádlott és védője, csakúgy, mint az ügyész, három nap gondolkodási időt kért. Nem módszer, hanem politika! H a van valami, ami nem segíti az üzemi demokrácia egészséges kibontakozását, akkor ez az üzemi demokrácia téves értelmezése. Formáival sokféle változatban találkozhatunk. Néhol szinte kampányként kezelik, másutt meg vezetési stílusnak tartják. Néhol formálisan alkalmazzák, mert egy idői óta „ez a divat”, másutt pedig módszernek tekintik, mely alkalmas arra, hogy kiegészítse az egyszemélyi vezetést a kollektíva bölcsességével. Akik így értelmezik az üzemi, munkahelyi demokráciát, a lényegét nem értik. Nemrég egy különben jeles szövetkezeti elnökkel beszélgettem, s az ő fogalmazását hallottam egy üzemi igazgató szájából is. Így hangzott: „Széles körű beleszólást e n- gedek a vezetésbe”. Sarkítva: „engedélyezem” az üzemi demokrácia kibontakozását. Felettébb téves értelmezése ez! És valljuk meg, nagy: részt abból a régi áillapotból fakad, amikor még „csend” volt a dolgozók neve az úri Magyarország munkahelyein. Sajnos, nálunk nincsehek történelmi hagyományai általában a demokráciának, s ezért „alkalmazása” néhol csak a programszerűség érvényével hatott különösen, a szocialista építés első szakaszában. S néhol fennmaradt még formai értelmezése. Az olyan megnyilvánulások árulkodnak erről például, amilyenre fentebb utaltunk, hogy a vezető beleszólást „enged” a döntések meghozatalába. Pedig egyszerű lenne az üzemi demokrácia helyes értelmezése, ha mindenütt abból indulnának ki, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé. E hatalom gyakorlásának sajátos „ formája lényegében az üzemi demokrácia Nem véletlenül mondta ki a XI. pártkongresszus, hogy a pártszervezetek politikailag felelősek az üzemi demokrácia biztosításáért, fejlődéséért. Az üzemi demokráciában rejlő erőforrásokra támaszkodni tehát nem vezetői munkastílus, vezetési módszer, melyet gazdasági vezető vagy igénybe vesz, vagy nem, egyéni elképzeléseitől függően! Hanem: hatalmi-politikai kérdés. Nem más, mint a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése a gyakorlatban. Szocialista rendszerünk lényege! A gazdasági vezető csak „része” az üzemi demokráciát működtető mechanizmusnak, a feltételek biztosítását célzó kötelezettségei révén! Mindez nem mond ellent az egyszemélyi vezetésnek, mert hiszen az elnök, az igazgató, a vállalatvezető célja is mindenütt az adott munkahely hatékonyabb munkájának előreiendítése. Ez azonban nemcsak praktikus, gazdaságilag értelmezett hatékonysági és mennyiségi kérdés. Ez politikai ügy mindenekelőtt, mert a szocialista társadalom gazdasági erősítéséről, fejlesztésétől van szó, amelynek a gazdái a dolgozók. Éppen ezért csak velük együtt alakulhatnak ki a mindenkit érintő döntések, elhatározások. Ahol ez nincs így, ott valójában nem érzik tulajdonosnak magukat, ott az egyszemélyi vezetés — élesen fogalmazva — politikai bűnt követ el! Nemrég megjelent a Minisztertanács és a SZOT együttes határozata az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. Egyik paragrafusa kimondja: a vezető munkájának minősítésekor mérlegelni kell, hogy menynyiben képes az üzemi demokrácia érvényesülését biztosítani, a dolgozókat a vállalat ügyeinek intézésébe bevonni... Elmondhatjuk, hogy mióta' alkotmányunk rögzítette életünk alaptörvényét, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, s e hatalom gyakorlásának jogát, egyben pedig felelősségét biztosította, fokról folg-a eljutott népünk arra a tudati szintre, hogy igényelje is a közös dolgok döntésében való részvételt. Szép példáját tapasztaltuk ennek egyik legnagyobb vállalatunknál, a téglagyárban, ahol, ha a vezetés részéről mutatkozó hiányosságokat észlelnek, vagy a végrehajtás során jobb ötletük támad a kiadott utasításhoz képest, szóvá teszik, s javaslataiknak megfelelően halad tovább, zökkenőmentesebben a termelés. S mindezt azért teszik, mert ismerik feladataikat, a bázishoz képest jóval magasabbra állított követelményeket, melyek elérésében ezért felelősséget is éreznek. A munkafeltételekbe, a munkakörülmények alakításába, a termelési feladatok hatékonyabb végrehajtásába való beleszólás lehetősége azonban csaki úgy növekedhet meg, ha a dolgozók jártasak üzemük közös ügyeiben, tájékozottak mindabban, aminek megvalósítása rájuk van bízva. E tájékozottság nélkül elképzelhetetlen, hogy részt vehessenek a döntések kialakításában, a végrehajtást biztosító munkakörülmények megteremtésében. A Minisztertanács és a SZOT együttes határozata többek között azért is nagy horderejű dokumentum, mert úgymond törvényerőre emeli a vezetők tájékoztatási kötelezettségét, egyik legfőbb feltételét annak, hogy megvalósulhasson a dolgozók aktív és fegyelmezett, közvetlen és teljes körű részvétele a vállalat vezetésében. Az együttes határozat ehhez megjelöli a különböző munkásfórumok létrehozását és működtetésük biztosítását a vezetők! kötelességévé teszi, anélkül, hogy ezzel kisebbítené az egyszemélyi felelősségüket. A munkásfórumokra való támaszkodás, az ott történt állásfoglalások, véleményezések és bizonyos esetekben döntések figyelembevételével hozott vezetői utasítás' nem más végül is, mint a munkáshatalom jogok és felelősség alapján való demokratikus gyakorlása az üzemekben. P ártunk politikájából, szocialista rendszerünk lényegéből fakad, hogy növelni kell a dolgozóknak a vezetésben való részvételét, különösen a termelési, a gazdálkodási és az elosztási feladatokkal összefüggő kérdésekben. Ez az üzemi demokrácia fejlesztésével valósítható meg. Olyan vezetők segítségével, akik helyesen értelmezik az üzemi demokráciát, amelynek hatékonysága akkor lesz egyra magasabb fokú, ha a vezetők, a párt- és szakszervezetek az agitáció, az oktatás és nevelőmunka révén gondoskodnak arról is, hogy állandóan gyarapodjanak a dolgozók politikai, közgazda- sági ismeretei, növekedjen közéleti felkészültségük, miáltal hathatósabban tudnak bekapcsolódni a döntések meghozatalába. Varga Dezső
