Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

1977. július 9., szombat o Felkészülés az új mozgalmi évre A békéscsabai bizottsági és alapszervezeti KlSZ-titkárok- nak egyhetes éves felkészítést tartottak a Sebes György megyei KISZ-vezetőképző iskolán. A tanfolyam a héten zá­rult. Százhatvan békéscsabai KISZ-titkár ismerkedett meg az egy hét alatt az új, 1977/78-as mozgalmi év feladataival. Az idén először rendezték együtt a megyeszékhely ipari, mezőgazdasági üzemeiben működő KISZ'-szervezetek titká­rainak a tanfolyamot, amely kedvező tapasztalatokkal zá­rult. Felvételünk egy csoportfoglalkozáson készült. A ké­pen: Bánfalvi Mária, a KISZ KB politikai képzési osztály munkatársa (jobb szélen) foglalkozást tart az egyik cso­portnak. Fotó: Gál Edit Utazzunk ősszel is! Változatos lehetőségek az IBUSZ-nál Békéscsabai győzelem Vasutas MSZBT-vetélkedő Szegeden Szinte láthatatlanul... A közelmúltban sajtótájé­koztatón ismertette az IBUSZ őszi, téli és tavaszi útiterveit, lehetőségeit, aján­latait. Szemenkár Mátyásné, a Békés megyei iroda vezető­je elmondotta, hogy a várt­nál bővebb és gazdagabb programban válogathatnak azok, akik ősztől tavaszig szánják el magukat utazásra, pihenésre. Különösen olcsóbb lett az NDK-ba és Romániá­ba irányuló útiprogramok nagy része, és új vonás, hogy a megszokottnál sokkal több hétvégi utazást szerveznek. Ezek között is bizonyára nagy érdeklődésre tart majd számot a hétvégi londoni, párizsi, madridi és athéni út, bár a már hagyományosakra is változatlanul nagy a je­lentkezés. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ termelési és felvásárlási szakosztálya 1977-ben mint­egy 50 millió 600 ezer forint értékű áru felvásárlására számít. Ennek nagy részét az irányításuk alatt műkö­dő sarkadi és környékbeli 12 mezőgazdasági szakcsoport adja. Az ÁFÉSZ a zöldség-, gyümölcstermelő szakcso­portokat, a méhészeket, a házinyúl- és galambtenyész­tőket, a májlibahizlalókat, az árutojás-termelőket csaknem négymillió forint termelési előleggel segíti. Ezenkívül szakmai tanácsokkal szolgál, segít a fólia, a kisgép, a pa­lánta, a tenyészbaromfi be­szerzésében és egyéb fontos munkában. A szakcsoportoknak igen nagy a szerepe abban, hogy a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ 1977-ben többek között csak­nem 10 ezer mázsa zöldséget, 17 ezer májlibát, 250 mázsa A karácsonyi, szilveszteri utazások szervezésére — mint az a sajtótájékoztatón is elhangzott — nagy figyel­met fordítanak, és ezek kö­rét is tovább bővítik. Az őszi utazások ugyanakkor le­hetőséget nyújtanak üzemek, vállalatok és termelőszövet­kezetek részére kollektív ki­rándulásokra, ismeretbőví­tésre, szórakozásra. Számos utat szerveznek például a Szovjetunióba, ezek közül a Moszkva—Riga—Moszkva, és a Moszkva—Tallinn—Moszk­va utakra várnak a megszo­kottnál is több utast Az utazási csemegék kö­zött a 17 napos kubai, a 8 napos indiai, és a 11 napos japán utat említette, ezeken kívül ősszel is szerveznek több országot érintő utazáso­kat és egyéni utakat. mézet, 12 100 darab házinyu- lat, 80 mázsa libatollat és egyéb mezőgazdasági termé­ket vásárolhat fel, illetve ad­hat tovább lakossági ellátás­ra. Berendezkedett az ÁFÉSZ arra is, hogy gyümölcsfacse­mete- és szőlőoltványokkal lássa el a háztáji kisgazda­ságokat. A környékben ösz- szesen 1260 meggyfacsemetét adtak díjmentesen olyan ÁFÉSZ-tagnak, aki ha ter­mőre fordul a meggyfa, a fölös termést az AFÉSZ-nek adja el. Nagy gondot fordít az ÁFÉSZ arra is, hogy ne csak primőr zöldségből le­gyen jó az ellátás, de ter­meljenek lakossági ellátásra a szakcsoportok vöröshagy­mát, burgonyát, káposztát és egyéb fontos terméket. Jól szervezett termeltetéssel, árufelvásárlással segítenek abban, hogy a háztáji és ki­segítő gazdaságokból minél több árut értékesítsenek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére a MÁV Vezérigazgatósága szocialis­ta brigádoknak szellemi ve­télkedőt hirdetett meg. A MÁV Szegedi Igazgatósága területéről 446 brigád neve­zett be e nemes versengés­be. A szolgálati helyeken, majd az azt követő szakszol­gálati döntőkön részt vevő csapatok közül a legjobbak kerültek be a vasútigazgató- sági döntőbe, amelyet 1977. július 5-én rendeztek meg Szegeden, a MÁV művelődé­si házban. A döntőbe jutott hat brigád háromórás küz­delemben harcolt az elsősé­gért, amit végül is a békés­csabaiak érdemeltek ki. A Hazafias Népfront bé­késcsabai bizottságán a kör­nyezetvédelmi csoport tag­jainak egy előadássorozat el­ső részét tartotta meg a na­pokban dr. Földházi Sándor. Mit is értsünk környezet alatt és az milyen legyen, erre a kérdésre felelt maga az előadás. A miliő, amely­ben élünk, amelybe beletar­tozik a légkör, a víz, a fü­vek, fák, bokrok rendszere, de a lakás és környéke, a munkahellyel egyetemben. Tehát az egészséges emberi életet befolyásoló — közeli és távoli — összes tényező. Mi az első? A megfelelő lakás, a települések fásítása, parkosítása, tisztán tartása. De az embereknek elegendő helyre is szükség van és nemcsak otthon, hanem a munkahelyeken is, mert a A Villány—siklósi törté­nelmi borvidéken alakítják ki hazánk egyik legnagyobb szőlőszaporító üzemét. A fejlesztés eredménye­ként 1980-ra megduplázódik a szőlőoltvány-termelés: évente 2—2,2 millió jó mi­nőségű gyökeres oltványt készítenek Villányban. Or­szágszerte nő a fogyasztók Az 5—5 fős csapatok igen nagy jártasságról adtak szá­mot a magyar—szovjet kap­csolatok politikai, gazdasági és közlekedési témaköré­ből. A végig izgalmas vetélke­dő végeredménye: 1. Békés­csaba állomás Munkácsy Szocialista Brigádja (Légrá- di Zsuzsanna, Pusztai Pálné, Zacharidesz Jánosné, Kesjár Pál és Gerei Attila) 206 pont, 2. Kecskemét Pft. Főnökség 204 pont, 3. Szegedi Vasutas Óvoda Brunszvik Teréz Szo­cialista Brigádja 200 ponttal. A vetélkedő győztese be­jutott az országos vasutas döntőbe. Valamennyi részve­vő értékes tárgyjutalomban részesült. zsúfoltság ingerültségek és feszültségek forrása. Az ideális világítás és hőmér­séklet szintúgy követelmény akár egy iskolában, akár az üzemekben, hogy produktív munkát lehessen kifejteni. De nem kevésbé fontos a jó otthoni és munkahelyi lég­kör. A konfliktusok rombo­ló hatásának kiküszöbölése szintén környezetvédelmi feladat. S mivel maga az ember is környezeti tényező, a táplálékok termelője és fogyasztója, még a háziker­tek helyes növényvédelmét is meg kell szervezni. Majd a dohányzás és az alkohol­veszélyt hangsúlyozta. Végül, de nem utolsósor­ban a tudás és kultúra pozi­tív környezetformáló szere­péről beszélt az előadó. igénye a jó vörösbor iránt, ennek megfelelően az üze­mek bővíteni akarják a vö­rös bort adó szőlőültetvénye­ik területét. Villány kapta feladatul az igények kielé­gítését és ennek megfelelően a nyolcvanas években a mostaninál kétszerte több vörösbor-oltványt ad. (MTI) □ sarki fűszer- és cse­megebolt az utcára telepítette zöldség- és gyümölcsárusítását. A szé­pen, ízlésesen kirakott friss áruk kínálják magukat. A stand előtt asszonysor áll. Megkérdezem a kismamát: — Van elég zöldség és gyü­mölcs a városban? — Bőven van. Az üzletek­ben is, meg a piacon is. — Szóval, most nincs pa­nasz? — Nincs. Tavaly kevesebb volt Csak hát... A beszélgetésbe bekapcso­lódik az eladó is. — Tavaly ilyenkor ugyan kevesebbet kínáltunk, de jú­lius elejére már olcsóbb volt minden, mint most... — Ezt akartam én is mon­dani — így a kismama. * * * A fő probléma azért meg­oldódott ebben a nagy alföl­di, gyorsan iparosodó város­ban, Orosházán is: nincs hi­ánycikk a zöldség- és gyü­mölcsfronton, mindenből van elegendő. A város ellátása nagyjában és egészében ki­elégítő. Nem úgy, mint ta­valy, vagy néhány évvel ez­előtt, amikor bizony orszá­gos gondként jelentkezett a hiány zöldségfélékből. Sokan azonban nem tudják, milyen aprólékos szervező, koordi­náló munka kellett ahhoz, hogy ma már elégedett le­gyen a lakosság a zöldségel­látással. Azt mondjuk — mert így igaz —, hogy a közösségek életének, jobb körülményei alakításának egyengetője, irányítója, s e célratörő tö­rekvések összefogója a párt. Így van ez az élet minden területén. A párthatározatok, melyek az elmúlt négy esz­tendőben felmérték a lakos­ság ellátásának helyzetét, és feladatokat szabtak ennek javítására, központilag jelöl­ték ki a célt: a magyar me­zőgazdaságnak • egyszer s mindenkorra meg kell szün­tetnie azt a lehetetlen álla­potot, hogy az ország beho­zatalra szoruljon különféle zöldségfélékből. Érdekeltté kell tenni a termelőket, hogy termeljenek elegendőt min­den zöldségféléből. Az, hogy ma van elegen­dő zöldség és gyümölcs Oros­házán is, annak eredménye, hogy a termelőszövetkezetek, és minden érdekelt szerv magáévá tette a párthatáro­zatokat. Ebben pedig a vá­rosi pártbizottságnak a közös törekvéseket jól irányító munkája a lakosság előtt szinte láthatatlanul műkö­dött közre. Hogyan segítette a városi pártbizottság, és operatíve annak gazdaságpolitikai osz­tálya a párthatározatok meg­valósítását. Hogyan tudott hatni áttételesen is az érde­kelt szervek tevékenységére? Mindenekelőtt úgy, hogy összetett és sokrétű munkája mellett is kiemelt feladat­ként kezelte a zöldségfron­tot. A minden esztendőben elkészített városi helyzetfel­méréskor is különös figyel­met fordított arra, hogy mi­ként alakul a zöldségterme­lés a jelentkező igények ará­nyában. Az ÁFÉSZ, a kis­kereskedelmi vállalat meg­állapításai szerint 1977-re mintegy 370 vagonnyi zöld­ségfélére volt szükség Oros­háza ellátásához. Az igé­nyekhez kellett mérni a ter­melés lehetőségeit. Ebben a törekvésben a kormányhatá­rozatok által biztosított ked­vezmények a zöldségtermelés ösztönzésére agitatívabb módszernek bizonyultak minden másnál. Csak hát ezt tudatosítani kellett a ter­melők körében. A pártbizottság úgy kezd­te ezt a széles körű munkát, hogy az igényfelmérés alap­ján, s a lehetőségek számba­vételével intézkedési tervet készített, mely többek között tartalmazza, hogy: „növelni kell a zöldség, gyümölcs ve­tésterületét és a hozamokat. A nagyüzemek a saját szük­ségleteiken túl vállaljanak többet a lakossági ellátás ja­vításában. ..” Az intézkedési tervet min­den gazdaság megkapta, s ez elvek alapján elkészítették a pártszervezetek a területük cselekvési programját. A konkrét feladatokat titkári értekezleteken beszélték meg a városi pártbizottság tagjai a gazdasági egységekkel, valamint gazdasági aktíva­ülésen, amelyen a párttitká­rok mellett részt vettek a gazdaságvezetők is. A fel­adatokat mindenki értette, s a maga területén meg is tet­te végrehajtásukra az intéz­kedéseket. Ebben nagy se­gítségükre volt a pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztá­lya mellett működő munka- bizottság, valamint az osz­tály társadalmi aktívahálóza­ta, melynek tagjai támogat­ták e törekvések gyakorlatát. Az intézkedésekről, s a menet közbeni állapotokról szakosított megbeszéléseken és vb-üléseken számoltak be az egységek vezetői, párttit­kárai. E beszámolók mögött je­lentős, a párthatározatok végrehajtásában következe­tes tettek húzódnak. Három év intézkedései, illetve csak eredményei a Zöldségterme­lés alakulásának fejlődését is tükröztetve. Mik ezek az eredmények? Elsődlegesen: az egyetértés a határozat megvalósításá­ban, s ez a tendencia évről évre erősödik. Ezt számok is bizonyítják. 1974-ben mindössze ezer hektárnyi te­rületen termeltek zöldségfé­léket az orosházi gazdasá­gok 1975-ben a terület 1300 hektárra, tavaly 1400 hektár­ra, az idén pedig 1500 hek­tárra növekedett. Az egyéni gazdaságok most hat hektárral nagyobb terü­leten foglalkoznak zöldség- termeléssel, mint tavaly. Ebben nagy szerepe van az ÁFÉSZ-nek, mely minden módon (vetőmagellátással, kisgépkölcsönzéssel, szakmai tanácsadásokkal, stb.) segíti tevékenységüket, s a városi tanácsnak is, amely bővítet­te a kiskertek hálózatát. Ma­gyarán: 1974 óta 50 száza­lékkal nőtt a zöldségtermelő terület a városban. A zöldségtermelésben mi­nőségi változás is bekövetke­zett az utóbbi évek során és ez is az előrelátó, szervező munka eredménye, a lehető­ségek jobb kihasználásának következménye. A Sza­badság Tsz, mely korábban gazdaságtalanul termelt zöld­séget, most beleolvadván az Üj Élet Termelőszövetkezet­be, a tatársánci környéken eredményes zöldségtermelést folytat Az Üj Élet Tsz pedig célul tűzte, hogy 1980-ig modell-zöldségtermelő gaz­daságot alakít ki. Ehhez mintegy ötvenmilliónyi be­ruházás jóváhagyását nyúj­totta be a MÉM-nek. A Pe­tőfi Termelőszövetkezet a szentesi iparszerű zöldség- termelés útjára tért, a Dózsa pedig már hagyományosan nemcsak termeli a zöldséget, hanem saját pavilonjaiban a piacon és a város más he­lyein közvetlenül el is ad­ja. A tsz területi szövetség kebelében tavaly vetőmag­termelő társulás alakult, mely nemcsak a városi, ha­nem egyes növényekben az országos igényeket is képes ellátni vetőmagfélékből. * • • — Bőven van zöldség, csak hát... drága — mondták az elárusítóhelyen. Ez igaz. De az is igaz, hogy tavaly még többet is fizet­tünk volna mondjuk a bur­gonyáért — ha lett volna. Drága. Most érdemes ter­melni, most van benne fan­tázia — mondják a zöldség­termelők, akik a tavalyinál bizony drágábban jutnak a vetőmaghoz, meg a vegy­szerhez is, meg mindenhez, amivel bővíthetik a zöldség- termelést. A több kínálat el­lenére sem sikerült még hat­ni, éppen a fenti okok mi­att, az árak alakulására. Ö e hát a fontos, hogy az idén jobb az ellátás! Már nem szükséges külföldről kemény valutáért importálni zöldségféléket. És ez kedvezően befolyásol­ja a népgazdaságunk egyen­súlyát, melynek mindannyi­an hasznát látjuk. Varga Dezső Várhangverseny Gyulán Csütörtökön este a komoly zene barátai élvezhettek koncer­tet a nagyszerű akusztikájú gyulai vár udvarán. A Magyar Barokk Trió — Csetényi Gyula fuvolaművész, Bartha Zsolt csellóművész, Végvári Csaba csembalóművész — adott hangversenyt, közreműködött Gyulai Edit, a Pécsi Nemzeti Színház operaénekese és Frőhle Henrik fuvolaművész. A műsoron Vivaldi, Purcell, Leclair, C. Bach, F. Bach, Haydn és J. S. Bach művei szerepeltek Fotó: Fábián István Ötvenmillió forint áru Gellért József Lakás, munkahely, kiüsd, belső környezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom