Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-05 / 156. szám
NÉPÚJSÁG 1977. július 5., kedd lói felkészültek a megyei szemlére az ifjúgárdisták Helyi érdekek és pártszervezetek Kedvezett az időjárás a hétvége kiemelkedő ifjúsági rendezvényének: a VIII. megyei Ifjú Gárda szemlének, amelyen kilenc szakasz — a városi és a járási szemlék győztesei vettek részt, együttesen mintegy ^50 fiatal. A kétnapos rendezvényen az 1976—77-es végzési évben elsajátított elméleti ismeretekről, gyakorlati jártasságról, állóképességükről adtak számot az ifjúgárdisták ezen a komoly erőpróbán. A versenyre Békéscsabára érkezett szakaszok július 1-én, pénteken este vertek sátrat a megyei KISZ-iskolán, majd szombaton reggel kezdődött a háromtusa. Minden szakaszból egyik raj a KISZ- iskola sporttelepén gránátot dobott, a másik raj az Árpád fürdőben úszáson, a harmadik raj pedig az MHSZ- lövészeten vett részt. Délután a KISZ-iskola környékén. bonyolították le a menetdal- és alaki szemlét, majd innen a Szabadság térre, az ünnepi díszszemlére vonultak a szakaszok. Vasárnap reggel Gyulán, az Erkel kultúrházban tíz nemzet zászlaja fogadta az érkezőket. Kilenc órakor dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke köszöntötte a kül- és belföldi résztvevőket, s örömét fejezte ki, hogy évről évre többen jönnek el megismerni hazánkat, megyénket és Gyula városát. Barát Endre a Magyar Eszperantó Szövetség üdvözletét adta át, majd Po- nori Thewrewk Aurél, a TIT országos vezetősége nevében értékelte a 15 év eredményes munkáját. Vollmuth Frigyesné, a megyei TIT-el- nökség részéről szólt az eszperantó nyelven folyó tudományos ismeretterjesztés jelentőségéről. Dr. Wemer Bor- mann, az Eszperantó Világ- szövetség alelnöke elismerően beszélt a gyulai kulturális napokról és a gazdag programról, amelyek a béke és barátság ügyét szolgálják. Végezetül Kádár Imre, az egyetemi tanács titkára megnyitotta az egyhetes rendezvénysorozatot. Még a délelőtt folyamán elhangzott az első előadás. A szocialistái Magyarország és az egyetemes emberi kultúra címmel Bata Imre irodalom- történész tartotta. Hétfőn dr. Werner Bor- mann adott áttekintést az eszperantó jövőjéről, majd a Tisza és vidéke címmel dr. Batizi László előadását hallgatták meg. Délután pedig Az emelvényről Richweisz Ferenc, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka köszöntötte a szemlére felsorakozott szakaszok tagjait, és az elnökségben helyet foglaló vendégeket, közöttük Gyulavári Pált, a megyei pártbizottság titkárát, Szabó Miklóst, a KISZ megyei bizottsága első titkárát, Gombkötő Istvánt, az Ifjú Gárda országos parancsnokságának tagját, valamint a párt-, állami, társadalmi szervek, fegyveres testületek képviselőit. Ezt követően Szabó Miklós mondott rövid beszédet, és megnyitotta a díszszemlét. A Lenin-szobor megkoszorúzása után a szakaszok díszmenetben vonultak el a tribün előtt. Vasárnap volt a harci túra napja. Az ifjúgárdisták 12 kilométeres távot tettek meg, közben öt akadályt küzdöttek le; elméleti kérdésekre válaszoltak, majd lövés, kötélmászás, gránátdobás és a megfigyelőképességet vizsgáztató feladat következett. megkezdődtek a nyelvvizsgák. Ma délelőtt Kádár Imre beszél a SEU 15 évéről, utána Ponori Thewrewk Aurél, A képen előtérben a gyulai zője Délután az MHSZ-lőtérre vonultak a szakaszok, ahol Richweisz Ferenc ismertette a táborvezetőség értékelő, elismerő véleményét. Megállapította, hogy jól felkészültek a fiatalok' a szemlére, fegyelmezetten hajtották végre a feladatokat, különösen négy csapat: Orosháza város, Mezőkovácsháza járás, Gyula város és Békéscsaba város szakasza szerepelt kiemelkedően. Az eredményeket Merényi József a megyei KISZ-bi- zottság honvédelmi és sport- felelőse hirdette ki. Eszerint az alaki és menetdalszemle legjobbja a békéscsabai szakasz lett, a háromtusában az úszást Orosháza város, "3 gránátdobást Gyula járás szakasza nyerte, lövészetben a Gyula városi szakasz csapata bizonyult a legjobbnak. Ugyanebben a versenyszámban egyéni győzes lányoknál Bubori Anikó (Orosháza), a fiúk közül pedig Molnár Antal (Gyula város). A lövészet győztes csapata az Uránia Bemutató Csillag- vizsgáló igazgatója tart ismertető előadást Az új magyar planetárium címmel. városi szakasz egyik verseny - Fotó: Gál Edit egyben elnyerte a megyei MHSZ-vezetőség különdíját, melyet az egyéni díjakkal együtt az MHSZ repülő- és ejtőernyős klub tagjai szállítottak ejtőernyővel a földre. A harci túrán az orosházi városi szakasz szerepelt a legeredményesebben és ők nyerték a megyei munkásőrség különdíját, valamint a megyei KISZ-bizottság tiszteletdíját is. A táborrendezési és ötletességi versenyt Békés város szakasza nyer-, te és övék a megyei KISZ- bizottság különdíja is. A megyei polgárvédelmi parancsnokság különdíját, vándorserlegét az orosházi szakasz mondhatja magáénak, a megyei rendőr-főkapitányság pedig a mezőkovácsházi járási szakasznak adta a különdíját. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság által felajánlott tiszteletdíjat a gyulai szakasz kapta meg. A VIII. megyei IFjú Gárda szemle az MHSZ repülő- és ejtőernyős klub látványos bemutatójával zárult. Vigyázzunk az értékekre! A megyei tűzoltóparancsnokság tájékoztatása szerint július 2—4. között megyénk területén öt tűz keletkezett. Vasárnap két olyan tűz volt, amely gabonában okozott kárt, illetve a termést veszélyeztette. A nagykopáncsi Kossuth Termelőszövetkezet területén keresztül húzódó magasfeszültségű távvezeték leszakadt, és az alatta levő gabonatáblában tüzet oko-. zott Közel egy hektárnyi területen több mint 10 ezer forint értékű kár keletkezett. A termelőszövetkezet dolgozói példamutató helytállást tanúsítottak és a vezeték áram tál anítása után körülszántották az égő gabonát, megakadályozva a tűz terjedését. A segítségül érkező tűzoltóegységek beavatkozására már nem volt szükség. Tűz keletkezett az oká- nyi Haladás Termelőszövetkezet gabonatáblája mellett is, amely veszélyeztette a termést. A Békés megyei tűzoltó- parancsnokság ezúton is kéri a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy gondoskodjanak a vasút által vagy más módon veszélyeztetett gabonatáblák fokozott őrzéséről, vagy ha már bekövetkezett a tűz, annak mihamarabbi jelzéséről. Kéri a lakosságot, hogy gabonatáblák közelében tüzet ne rakjanak, az utazók vonatból, gépkocsiból égő cigarettát, gyufát ne dobjanak ki. O em győzzük eleget hangsúlyozni: ahhoz, hogy az éves tervszámúkat, az V. ötéves tervben meghatározott tennivalókat teljesíteni tudjuk, vagyis a fejlett szocializmust felépíthessük, fokoznunk kell a termelékenységet a gazdaság minden területén. A termelékenység, az egy termelő- egységre, egy személyre jutó hasznos munkamennyiség pedig csak úgy növelhető, ha minden eszközt — gépi berendezést vagy munkaidőt, a dolgozók szakmai tudását és tapasztalatát — a lehetőségekhez képest maximálisan kihasználunk. Miről is van itt szó? Nevezetesen arról, hogy egy adott termelőegységnek bizonyos mennyiségű terméket kell előállítania egy adott időszakon belül. Az előállítandó termékmennyiség pedig az, évek számával és a műszaki-technikai fejlődéssel párhuzamosan természetszerűen növekszik. Ez az egyetlen módja annak, hogy az ország gazdagodjék, az emberek életszínvonala növekedjék. Ehhez azonban mindany- nyiunkra, dolgozó emberekre szükség van. A népgazdasági tervek elkészítése során a tervkoordináló bizottságok felosztják a tennivalókat a népgazdaság különböző szféráiban. így jutnak el a tervek a különböző tárcákhoz, az egyes ipari és mezőgazdasági ágazatokhoz, a megyékhez, gyárakhoz, üzemekhez, állami gazdaságokhoz és tsz-ekhez egyaránt. Ezt nevezik a gazdaságirányítás centralizációjának. Ha azonban az egyes termelőegységek más vagy újfajta termékeket akarnak előállítani, mert azok gyártásához, illetve termesztéséhez jobb feltételekkel, megfelelőbb kapacitással rendelkeznek, úgy javaslatot tehetnek a központi koordináló szerveknek előírt terveik módosítására. E javaslatokat az illetékes szervek megvizsgálják, s amennyiben a termékszerkezet változtatása beleilleszkedik a népgazdasági tervekbe, módosítják is az adott termelőegységre szabott feladatokat. Ezt nevezzük a gazdaságirányítás demokratizmusának. A kettő összhangját pedig a demokratikus centralizmusnak. A termelés irányítása azonban nem merül ki a demokratikus centralizmus létrejöttével. Nem is merülhet ki vele, hiszen a termelés, a gazdaság irányítása elképzelhetetlen a párt vezetése nélkül. A termelés ugyanis nem öncélú, önmagáért való folyamat. Amikor valamilyen gazdasági feladat megoldásáról tárgyalunk, akkor rendszeresen visszatérő igény az, hogy a pártszervezetek a politikai munka eszközeivel segítsék a gazdasági vezetést, a gazdasági célok valóra váltását. Mert minden gazdasági intézkedés, a tervek végrehajtása szocialista társadalmunk stabilitásának, előrehaladásának a kulcsa. Pártunk IX. kongresszusa hangsúlyozta: a társadalmi előrehaladás első feltétele gazdasági munkánk eredményessége. Ez magyarázza, hogy a gazdasági munka elvi irányítása, sokoldalú segítése és ellenőrzése pártszervezeteink tevékenységének középpontjába került. A pártszervezetek feladatukat nem a termelőegységektől elkülönülten végzik, nem úgy, hogy egyik oldalon áll az üzem, a másik oldalon a pártbizottságok és alapszervezetek, hanem az adott munkaterületeken a kommunisták maguk is példamutató tagjai a gazdasági feladatokért dolgozó közösségeknek. Az üzemi pártszervezetek ismerik a legjobban az üzem elé tűzött gazdasági feladatokat, ugyanakkor jól ismerik a párt által meghatározott általános célokat is. A párt- szervezetek tagjai pontosan tudják, hogy hol kell a nadrágszíjat meghúzni, vagyis takarékoskodni. Tudják, hol kell a beruházásokra költeni, hol kell többet termelni, és hol kell társadalmi munkával is eredményeket elérni. És ha látják a vezetők saját területükön, hogy hol térnek el a megszabott gazdasági — de nevezhetjük politikai — feladatoktól, ott megálljt parancsolhatnak, és hatalmi szóval jó irányba terelhetik a munkát. Mert vannak úgynevezett helyi érdekek, amelyek — legyenek azok egy egész megye vagy egy üzem, esetleg termelőszövetkezetéi — nem felelnek meg az össztársadalmi érdekeknek. Vezérelheti az említettek gazdasági vezetőit a legszentebb lokálpatriótái érdek — akár egész megye felvirágzásának ügye —, mégis megálljt kell inteni, ha ezzel párhuzamosan a többi megye érdekeit sértik. Csak összehangolt munkával, kiegyensúlyozott fejlődéssel érheti el egy ország kitűzött céljait. A pártalapszervezeteknek feladata tehát kettős. Egyszer helytállni a gazdasági munkában, másodszor ellenőrizni — ha tetszik — saját gazdasági munkájukat Élniük kell a politikai munka jól bevált eszközeivel: az ellenőrzéssel, a beszámoltatással, az agitációval. És mindig kezdeményezőknek kell lenniük. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepet jól tudják betölteni, minden egyes párttagnak szakmailag magas szinten kell állnia. Tisztában kell lenniük a termelés korszerűsítésének műszaki, technikai feltételeivel és lehetőségeivel. Elengedhetetlen a folyamatos politikai képzésük, hogy együtt tudjanak haladni a kor változó valóságával, hogy megértsék a pillanatnyi történelmi helyzetet, saját felelősségüket a mában. Az adott gazdasági és politikai célok eléréséhez összhangban kell működni tehát a helyi gazdasági szerveknek a kommunisták szervezeteivel, az alapszervekkel, a pártszervezetekkel. A párt- szervezetek a célok elérésének érdekében túlléphetnek a vállalati kereteken is, hogy kapcsolatokat teremtsenek az adott szakterületen más üzemekkel, ahol műszaki, technikai, üzemszervezési tapasztalatokat, úgynevezett szellemi tőkét nyerhetnek. Különösen vonatkozik ez a kisebb, kevésbé jól felszerelt üzemekre, vállalatokra. Ha a nagyobb kapacitású üzemektől „tanulni” tudnak, azt saját hasznukra fordíthatják. Ö e a pártszervezetek átléphetik a vállalati kereteket akkor is, ha nem egészen a saját profiljuknak megfelelő üzemeket keresnek fel, hanem olyan együttműködést szorgalmaznak, amelyek valahol a közös cél Itörül találkoznak. Ilyen együttműködési szerződést kötöttek például egyes termelőüzemek építőipari vállalatokkal; az élelmiszer- ipari üzemek termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal. Jó és hasznos dolog, ha ezeket a kapcsolatokat a pártszervezetek keresik meg és nem várnak arra, hogy központi intézkedés formájában történjék meg egyszer az együttműködés. Ezzel a tevékenységükkel a helyi érdekek és célok megvalósítását, s egyben a központi országos tervek valóra válásának gyorsítását is elősegítik. Mérő Miklós Dr. Takács Lőrinc üdvözli a megjelenteket Fotó: Béla Ottó Zászlóbevonulás az ünnepi díszszemlén, a Szabadság téren „Célra tarts!” Izgalmas pillanatok a háromtusa-lövészeten. Megnyílt a XV. nyári eszperantó egyetem