Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

népújság! 1977. július 3L, vasárnap Pénzes láda és kézifúré Raktáron a kormozó kalicka prototípusa Fotó Veress Erzsi Rendhagyó ifjúsági tábor Geszten Két évvel Helsinki után A medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezet a me­gyében és a megyehatáron túl is jó néhány üzemmel épített ki termelési kapcso­latokat. Így lettek részesei többek között annak a prog­ramnak is, amelynek kereté­ben az orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet mű­anyag vákuumformázó gépe­ket szállít a KGST-tagálla- moknak. Ezeknek a gépeknek a vázait a medgyesegyházi szövetkezet készíti . 1985-ig szóló hosszú távú szerződés alapján. Ebben az esztendő­ben a szerződés értelmében 7 millió forint értékben állí­tanak elő gépvázakat, amivel a szövetkezet kapacitásainak egynegyed részét kötik le. A kapacitások másik ne­gyedrészét a fémtömegcikk- gyártás foglalja le. A fémtö­megcikkek között többségé­ben különböző típusú szer­számtartó fémdobozokat ta­lálhatunk, amikből mintegy 4 millió forint értékben szál­lítanak tőkés exportra. Ez csaknem kétszerese a tava­lyinak. A piacok szélesítésé­re készítették el a szövetke­zetben azokat az új típusú pénzes kazettákat, amelyek iránt máris nagy az érdeklő­dés a külföldi kereskedelmi partnerek körében. A külföldi megrendelések teljesítése mellett jut még energia a hazai igények ki­elégítésére is. A belkereske­delem kérésére gyártják a szövetkezetben a közismert néven amerikánerként is­mert kézi mellfúrókat, illet­ve a szerszám- és játéktartó fémdobozokat. Megkezdték a medgyesegyházi szövetkezet­ben a közeljövőben kialakí­tandó cipő gyorsjavító szalo­nok kisgépeinek sorozatgyár­tását is. Emellett olyan egye­di darabok kivitelezésére vállalkozik a szövetkezet, mint amilyen a linzergyártó gép, amit az orosházi sütő­ipari vállalat megrendelé­sére állított elő. A Budapesti Állatorvostu­dományi Egyetem és a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tudományos munkatársai által kifejlesztett szarvas- marha-körmöző kalicka pro­totípusát is itt készítették el. A prototípus alapján a szö­vetkezet a kalickára gyártási jogot is kapott • K. E. P. Tegnap délben befejeződött az egyhetes ifjúsági tábor Geszten. Az idén nyáron nem az első volt ez, s nem is az utolsó. Rendhagyó jellegét a tábor lakói és napi program­juk adta. A gyulai járási úttörőel­nökség a Járási Hivatallal közösen még a télen felfi­gyelt arra, hogy az általános iskolás korúak között sokan vannak, akik az együttélés perifériájára szorulnak. Az otthonról hozott szokások, magatartás jellegű beidegző­dések az évek haladtával egyre több problémát okoz­nak a gyermekek egy részé­nél. Személyiségük kibonta­kozását károsan befolyásol­ják. Nem a gyermekek és nem is az iskola az oka ennek. Körülményeik olyanok a családi környezetben — gyakran a szülők is vétlenek —, amelyre elfogadott szó- használattal azt mondjuk: hátrányos helyzet. Ez a tapasztalás inspirálta a járás illetékeseit, hogy a nyári időszakban e gyerme­A magyar munkások alkot­ta termékekkel a világ leg­különbözőbb részein jelennek meg vállalataink. Kettős a cél: kereskedelmi üzletet kötni, illetve ennek járulé­kaképpen elvinni jó hírünket mindenüvé. Az ország legfontosabb al­matermő vidékén — Sza- bolcs-Szatmár megyében — megkezdték az almaszedés előkészítését. A felvásárlás zavartalanságának biztosítá­sa érdekében 25 felvásárló- telepen együttesen mintegy 5 Az ÁFÉSZ-ek is képeznek kockázati alapot a biztonsá­gos készletgazdálkodáshoz. Végső cél természetesen a jó áruellátás. De vajon a kocká­zati alap a kereslet és a kí­nálat között mutatkozó inga­dozások kiegyenlítését meg­felelően szolgálja-e? Többek között erre keresett választ a mezőkovácsházi járási Né­pi Ellenőrzési Bizottság a battonyai és a medgyesegy­házi AFÉSZ-nél. A kockázati alap képzése a rendeletnek megfelelően tör­ténik mind a két szövetke­zetnél. A népi ellenőrök ta­pasztalata szerint azonban előfordult olyan eset is, ami­kor a rendeletet helytelenül alkalmazzák. Ez történt a battonyai ÁFÉSZ-nél a zöld­ség-gyümölcs felvásárlásakor. Ennek pedig az lett a követ­kezménye, hogy mintegy tíz­ezer forinttal csökkent a kockázati alap. Azoknál az áruknál, amelyeket kisebb tételben vásárolt fel a szö­vetkezet, kockázati alapot nem is képeztek. Ezektől az apró helytelenségektől elte­kintve az alapképzésre meg­felelő gondot fordítanak. An­nál több elgondolkoztató „fehér folt” fordult elő a felhasználásban. A múlt évben a két szövet­kezet a kockázati alap tér-, hére jelentős kedvezményt nyújtott a vásárlóknak. A battonyai ÁFÉSZ-nél mint­egy 319 ezer forintot fordí­tott a kockázati alapból a kiárusításokra. Az időleges és a végleges árváltozásokat egy 1973-ban készült sza­bályzat szerint hajtották végre. A medgyesegyházi AFÉSZ- nél is csak ez év januárjában keknek külön tábort szervez­zen — az idén kísérleti jel­leggel —, amelyben az együtt­élés szabályaival, társadalmi követelményeivel ismerked­jenek és tegyék ezt sajátjuk­ká is. A megyei úttörőelnök­ség, a megyei tanács több társadalmi szervvel közösen mellé állt a kezdeményezés­nek. Az egy hét alatt szerzett tapasztalat biztató. A tábor, célját tekintve is, sikeres volt. Hangulata, élménye jö­vőre is vonzani fogja a most résztvetteket, de híre tovább­jut: jövőre a sarkadiak sem maradnak távol. Érdemes ezt az országban elsőnek tekinthető kezdemé­nyezést általánossá tenni Csak dicsérni lehet a kezde­ményezőket, a tábor lelkes vezetőit, a helyi tanács kö­rültekintő gondoskodását Bizonyították, hogy gyerme­keink nevelésében kiapadha­tatlan lehetőségek vannak, csak fel kell tárni ezeket. A geszti ifjúsági tábor kétsze­resen is úttörő volt. A jövő hónapban is a világ tizenöt pontján mutatkozunk be általános nemzetközi és szakmai vásárokon. A legje­lentősebb állomások: Moszk­va, Párizs, Bécs, Teherán, Algír, Guajaqvil (Ecuador.) ezer négyzetméter alapterü­letű fedett színt alakítanak ki. Hozzáfogtak a hűtőtáro­lók felkészítéséhez, s már az összes termelők megállapod­tak az illetékes külkereske­delmi vállalattal is a szállí­tási ütemtervben. (MTI) adták ki az áruleértékelési szabályzatot. Ám az sem fe­lel meg mindenben a köve­telményeknek. Nem csoda, hogy néha olyan szezonális kiárusításra is sor került, melyeket semmi sem indo­kolt, más árukból viszont je­lentős árukészlet halmozó­dott fel. A befejezéshez közeledő gyulai várszínházi program utolsó bemutató előadására került sor július 29-én, pén­teken. Már hagyománynak számít, hogy a drámai műfa­jú előadásokat folklórműsor zárja. Pénteken érdekes, új próbálkozásnak voltak tanúi a nézők. Az „Emberöltő” cí­mű kétrészes folklórjáték­ban megyénk neves koreog­ráfusa, Bőm Miklós olyan céllal állította össze a népi hagyományokat, szo­kásokat, hogy azok az emberi életet kísérjék vé­gig a születés pillanatától a halálig. Ez az előadás csak első lépése egy később meg­valósítandó tervének, amely­ben egy egész előadást be­töltő táncszínházát szeretne megvalósítani. Az idei előadáson a folk­lórjátékra érkező nézőket a vár előtti vásár ügyesen rá­hangolta az előadásra. A műsor első része, ami a születéstől az ifjúkorig tartó életszakaszt foglalta magába, különösen dinamikus, kife­jező, jól szerkesztett volt. Az indító kép — a gyermekét n zoknak, akik jelen vol­tak a helsinki euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet 1975. augusztus 1-i záróülé­sén, örökre emlékezetes ma­rad ez a történelmi esemény. A záróokmány aláírása után az újságírók, akik között ott volt e sorok írója is, a 35 or­szág kormányfőivel és kül- döttségi tagjaival folytatott beszélgetések alapján ismé­telten meggyőződhettek arról, hogy az aláíró államférfiak az eredmények értékelésekor nem holmi részletkérdéseket helyeztek a mérleg serpenyő­jébe, hanem azt a nagyszerű ügyet, amely valamennyiü- ket egyesítette. Ma különösen helyénvaló felidézni a két évvel ezelőtt elhangzott nyilatkozatokat. Az előkészítő belgrádi érte­kezlet során ismételten bebi­zonyosodott: egyes nyugati „véleményformálók” tovább­ra is úgy értelmezik a helsin­ki megállapodást, hogy az nem az együttműködés, ha­nem az egymással szembeál­lítás, a szocialista országokra gyakorolt „pszichológiai há­borús” nyomás eszköze. Éppen ezért fontos mind­azok szolidáris álláspontja, akik hűek Helsinki szellemé­hez. Az európai politika rea­lizmusa, amelyet megszilár­dított a Helsinki utáni két év tapasztalata, lehetővé teszi, hogy megfontolt véleményt alkossunk arról, amit eddig tettünk és amit még tennünk kell. De a legfontosabb már megmutatkozik az elért eredményben: a helsinki megállapodások tíz elve sze­rint szabályozzák az államok közti kapcsolatokat, ha csak ezekbe a kapcsolatokba nem szólnak bele olyan konjuktu- rális tényezők, mint például az USA katona-ipari komple­xumának érdekei. Kelet-Eu- rópával a kapcsolatok sokkal gyümölcsözőbbek és aktí­vabbak lettek — jelentette ki G. Andreotti, olasz miniszter- elnök. Helsinki után az „eny­hülés kétségtelenül előre ha­lad” — hangoztatja B. Kreis­ky osztrák kancellár. Ami a szovjet állam veze­tőit illeti, nekik az a meg­győződésük, hogy az európai béke szilárdabb lett, a gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatok az európai kere­tek között észrevehetően bő­vültek és gazdagabbá lettek. E két év alatt a Szovjetunió még változatosabbá tette ringató anya éneke, a koma-^ tálat hozó asszonyok rövid' táncot, zenét összefogó szö­vege — remek egységben volt. A Balassi együttes ál­tal előadott táncok mind az új emberke születése feletti örömet fejezték ki. Az elő­adás talán leglátványosabb, legbájosabb eseménye a gyermekvilágot bemutató vi­dám, játékos gyermektánc- összeállítás volt. A kalocsai Gyermekegyüttes és a bé­késcsabai Városi Úttörő- együttes kis táncosai tavaszt idéztek a vár komor ódon falai közé. Az ifjúkort büsz­ke, erőtől duzzadó, fergete­ges dinamikájú táncok érzé­keltették. Kissé megbontotta az addig jól pergő előadás tartalmi egységét a szerve­sen nemoda illő — bár nagy­szerűen előadott — cimba­lomszóló. Az élet nagy fordulópont­jával, a házassággal kezdő­dött a második rész. A Tá­péi Népi együttes — kissé a várszínpadhoz túlméretezett létszámban — nagyszerűen adta elő Lakodalmas tánc­játékát. Az élet tovább ha­kapcsolatait a záróokmányt aláíró számos országgal. En­nek példája a politikai együttműködés olyan formái, mint a rendszeres konzultá­ciók. Gazdasági és tudomá­nyos-műszaki téren rendsze­ressé váltak a hosszútávú kooperációs programok. A Szovjetunió önként tel­jesíti a záróokmánynak a bi­zalom megszilárdításáról szó­ló követelményét, többek kö­zött azt a megállapodást is, amely szerint idejében kell értesítni a többi országot nagyszabású hadgyakorlatok megrendezéséről. A Szovjetunió a katonai enyhülés biztosításával kap­csolatosan kész konkrét megállapodásokat kötni a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­ről. Be kell ismerni azt is, hogy a bécsi tárgyalások sorsára, valamint a katonai enyhülés egész problémájára még mindig erős negatív hatást gyakorolnak azok az akciók, amelyeket a fegyverkezési hajsza hívei fejtenek kL Azok például, akik napirend­re tűzték az új fegyverfajták: a szárnyas rakéták, a neut­ronbomba, stb. kifejlesztését A Szovjetunió és a többi európai ország gazdasági kapcsolatai is új lökést kap­tak, fejlődött az egész kelet— nyugati kereskedelem. A po­tenciális lehetőségek e téren szinte kimeríthetetlenek. Konstruktív válaszra vár a KGST-országoknak az Eu­rópai Gazdasági Közösséghez intézett együttműködési ja­vaslata is. A gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztése, a béke és kölcsönös megértés elősegítése, a belügyekbe va­ló be nem avatkozás — ez a Szovjetunió álláspontja. En­nek alapján közelíti meg Moszkva a záróokmány azon tételeit is, amelyek a huma­nitárius és kulturális terüle­tekre vonatkoznak. Megvaló­sulnak azok az intézkedések is, amelyek az információ- csere feltételeinek javítására irányulnak. D helsinki megállapodá­sok végrehajtása, akár­csak maga az enyhülés, hosszadalmas folyamat, s ez a két esztendő ennek az út­nak kezdeti szakasza. Szpartak Beglov (APN — KS) lad. Az öregcsertői Népi együttes tánca, éneke az asszonyi életet, az öregek tánca pedig az élet alkonyát ábrázolta. (Az igaz, hogy az idős táncosok korukhoz ké­pest igen frissen ropták.) A befejező jelenet a javas- embert megszemélyesítő Lu­kács József népi ráolvasó szövegével és Faragó Laura mélyen átélt, magas művé­szi színvonalon előadott si­ratóénekével elég lett volna a halál jelenetének kifeje­zésére. A koporsó felmutatá­sa túlzott naturalizmusnak tűnt. A befejezésnek mégis si­került oldottabbá tenni a hangulatot. A várból kilépő nézőket újból a réten vidá­man játszó gyerekek vidítot­ták fel. Így teljes az élet A rendezőnek nem volt könnyű dolga. Kétszázötven táncost kellett megmozgatni és a próbalehetőségekkel is probléma volt. De az előadás bizonyítja, hogy a próbálko­zás egy új, összefüggő tánc­játék megalkotására nem volt hiábavaló. B. Sajti Emese Kettős aranylakodalom Orosházán Ritka évfordulót ünnepeltek a közelmúltban az orosházi szociális otthonban, ötven évvel ezelőtt kötött házasságot Holecska József és felesége, valamint Sós József és felesége. Az otthon vezetői, lakói köszöntötték az arany lakodalmukat ünneplőket. Képünkön: balról a Holecska, jobbról a Sós házaspár — g — Magyar vállalatok a nagyvilágban Almaszedés! előkészületek Szabolcsban Mire való a kockázati alap? —di— Egy új kísérlet első lépései

Next

/
Oldalképek
Tartalom