Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-31 / 179. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 31., VASÁRNAP A»: USO Ft XXXIL ÉVFOLYAM, 179. SZÁM Paradicsomszezon előtt a konzervgyárban Évente több ezer különböző típusú szerszámtartó doboz készül a medgyesegyházi Vas-, Faipari Szövetkezetben. Képűnkön a szövetkezet dolgozói ponthegesztéssel rögzítik a doboz alkotó­részeit egymáshoz. Tudósításunk a szövetkezetről a 3. oldalon olvasható Fotó: Veress Erzsi Egyszerííbb burkolat, milliós megtakarítás Jövünk záloga a műveltség öt év telt el a közoktatási határozat óta. Az iskolai mű­veltség, a szakképzettség dol­gában mennyire jutottunk azóta? — ez volt az alapkér­dés az egyik járásunk párt­végrehajtóbizottságának leg­utóbbi ülésén. Az első pillanatra meghök­kentő volt, hogy a járás la­kosságának 62 százaléka ma is híjával van az általános iskolai végzettségnek. A szenzációt keresők szövege ilyenkor mindig az, hogy már harminc éve intézményesí­tett nálunk az általános is­kola és ennek elvégzése tör­vényeink szerint kötelező. Hogyan lehet mégis ilyen magas az iskolát nem végzet­tek aránya? A párt végrehajtó bizott­sága nem akart mindenáron eredményeket felmutatni. A hangsúlyt az objektív körül­mények értékelésére helyez­te, és fellépett minden szé- pítgetni akaró véleménnyel szemben, önkritikusan álla­pította meg, hogy a határozat nyomán létrejött kezdeti fel­lendülés az évek során vesz­tett erejéből. Sok esetben a munka helyett a magyaráz­kodás kapott lábra. A párt- alapszervezetek, a társadalmi szervek, a gazdasági vezetők sem törődtek a felnőtt dolgo­zók továbbtanulásával ered­ményt hozó mértékben. A mindennapok konkrét fel­adatai kötötték le figyelmü­ket s kevésbé a jövő sikeré­nek bázisát jelentő művelő- * dés. Néhány helyen, így például Mezőhegyesen, ahol ez a fel­adat nem szorult tizedrangú helyre, kiugróan jók az ered­mények. Az említett 62 százalékban a múlt öröksége jelentős. Az a szemléletmód, hogy a min­dennapi kenyér megszerzése a fontos, de a holnap már kevésbé érdekel; hogy a fizi­kai munkával ma is meg le­het keresni azt, amit mások magasabb iskolai végzett­séggel. A megoldás az adott lehe­tőségek bátrabb feltárásában, az összehangolt, jobb munká­ban van. Jelenleg e járásban évente mintegy 150 felnőtt végzi el az általános iskolát, ugyanakkor az iskolakötele­sek 8—10 százaléka lemor­zsolódik. Vagyis, amit nyer­nek a réven, elvesztik a vá­mon. Gond, hogy nem sok értel­mét látják a közeire látók a gyötrődésnek, amit az iskolai tanulás jelent, ha a szak­munkások bére annyi, vagy esetenként még kevesebb is, mint az 5—6 osztályt végzet­teké. Veszélyes helyzet ez, mert a rohamos technikai haladás víz alá nyomja a le­maradókat. Importált szak­emberekre pedig hosszú tá­von építeni nem lehet. A végrehajtó bizottság kö­telezte a pártalapszervezete- ket, felhívta minden illetékes figyelmét az összehangoltabb és aktívabb tevékenységre, a szocialista brigádmozgalom­ban rejlő hatalmas tartalé­kok feltárására, arra, hogy ez a párthatározat sem kam­pányfeladat, amelyet az évek múlásával el lehet feledni, hátrébb sorolni. Jövőnk fontos záloga a mű­veltség. Ebben látványos eredmények nem születnek, de amit elérünk, az tartós és hasznot hajtó a termelésben, a társadalom általános fel- emelkedésében. — g — A Békéscsabai Konzerv­gyárban több hónapos előké­szítő munka után június ele­jén kezdődött az igazi sze­zon, az ez évi zöldség-, illet­ve gyümölcstermés szállítá­sa és feldolgozása. A legnagyobb mennyisé­get zöldborsóból várták és kapták a konzervgyáriak, összesen 11 gazdaság termé­sére szerződtek, ahonnan 630 vagonnyi borsószemre szá­mítottak. Július 14-én érke­zett meg az utolsó szállít­mány és ezzel 666 vagonra nőtt a . beérkezett nyers­anyag mennyisége, összesen 1222 vagonnyi lett a belőle gyártott késztermék, minő­sége a tavalyinál valamivel jobb. A zöldborsó feldolgo­zása jelentette a startot eb­ben az évben is a legna­gyobb munkák indulására. Ahhoz, hogy ez után a ha­talmas mennyiség után el tudják mondani: jobb, mint tavaly, a gépek teljes kapa­citására volt szükség. A zöldborsó az egyik legkénye­sebb nyersanyaga a konzerv­gyárnak. A csépléstől számí­tott hatodik órában már üvegbe kell kerülnie. Ezt pedig csak a partnergazda­ságokkal kialakított teljes összhang alapján lehetett el­várni. A „csengő barack” vidéké­ről, azaz Kecskemét környé­kéről szállították a konzerv­gyárba a feldolgozásra váró sárgabarackot. A 66 vagon nyersanyagból 38 vagonnyi befőtt és 39 vagon sárgaba­rack ivóié alapanyag készült el. Remélhetőleg ez a termék is ugyanúgy megkedvelteti magát a fogyasztókkal, mint a többi ivóié. A meggyiák ebben az év­ben nem adtak nagy ter­mést, a tervezett mennyiség minimális százaléka érkezett csak be feldolgozásra a kon­zervgyárba, mindössze 3 ton­na. Az egres azonban úgy lát­szik szerencsésen vészelte át az időjárás viszontagságait. A tervezett 9 vagon helyett 12 vagonnal szállítottak a gyárba a termelők. Folyamatosan érkeznek a konzervgyár kapuihoz az ép­pen érő zöldség- és gyü­mölcsfélék termésével meg­rakott gépkocsik is. A mun­ka tehát nem állhat meg, szinte annyi időre sem, hogy a konzervgyáriak egy kicsit kifújhassák magukat. Uborkából 238 vagonra számítanak érése végéig, ed­dig mintegy 63 vagon fel­dolgozásához kezdhettek hozzá. A zöldbab nyers- anyaterve 110 vagon, mos­tanáig 50 vagonnal érkezett be. A tök feldolgozását is megkezdték, a tervezett 61 vagonból eddig 21 került a feldolgozó gépekhez. Két nap óta viszont egy darabot sem kaptak az „éhes” gép­sorok. A gyárban kétségesnek tartják, hogy két nyersanya­gukból, őszibarackból és hagymából annyi kerüljön hozzájuk, amennyire erede­tileg számítottak. Igaz, az őszibarack szezonja még csak most indul, de a gyen­ge termés nem biztat a 70 vagon nyersanyag beérkezé­sére. A tervezett 240 vagon hagymával szemben, eddig alig 17 vagon szárított hagy­ma alapanyagot szállítottak a szerződő partnerek. Bérmunkát is vállal a konzervgyár az éppen nem kihasznált gépek kapacitásá­nak lekötéséhez. A Herbáriának — terven felül — 43 tonna kamillát szárítottak. A Tejipari Vál­lalatnak 39 vagon tej sűríté­sét végezték el. Amíg az iga­zi paradicsomszezon meg nem kezdődik, addig ezt a munkát is folytatják. Ha már a paradicsomnál tartunk: hétfőn kapták meg az első szállítmányokat A termelőkkel 2818 vagon pa­radicsom szállítására szer­ződtek. A szakemberek azonban rekordtermésre szá­mítanak, így valószínűnek látszik, hogy 3000 vagonnál is több lesz a feldolgozandó mennyiség. A gyár az első hét hónap­ban kereken 60 millió fo­rinttal nagyobb termelési értéket hozott létre, mint ta­valy hasonló idő alatt. Csúcsidőben 68 vagon kész­terméket is előállítottak na­ponta. Ehhez a teljesítmény­hez hozzájárultak azok a diákok is, akik az idényben itt vállaltak munkát Béké­sen, Pósteleken és Békéscsa­bán 200 Békés megyei fiatal és kéthetes váltásban 150 budapesti építőtáboros kö­zépiskolás dolgozik. G. E. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat gyártja a KGST-or- szágok részére a kukorica­betakarító adaptert, így ért­hető, hogy sok készül ebből a mezőgazdaság számára rendkívül fontos termékből. Komoly az értéke is egy-egy ilyen berendezésnek, mint­hogy nem olcsók a hozzá felhasznált anyagok sem. A vállalat kollektívája már több hasznos újítással igye­kezett olcsóbbá, egyszerűbbé tenni a gyártást — nem eredmény nélkül. Megoldották az eddig tő­kés devizáért importált biz­tonsági tengelykapcsoló ha­zai gyártmánnyal való kivál­tását és így jelentős dollár­Több éve már, hogy End- rődön a nagyközségi tanács a területi politikai és gazda­sági feladatok sikeres meg­valósítására, a lakosság szükségleteinek tökéletesebb kielégítésére együttműködési megállapodást kötött a he­lyi gazdasági szervekkel. Az összefogás már eddig is szép eredménnyel járt, most pe­dig az „Egy iskola egy üzem” mozgalomban dolgoz­nak közösen. A Cipész Ktsz szobafestő részlegének dolgozói hama­rosan befejezik a volt polgá­ri iskola nyári nagytakarítá­sát. Egy hét alatt öt tanter­met, egy közlekedő folyosót festenek ki, és újra mázolják valamennyi helyiség olajlá­bazatát is. Közismert, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok mi­lyen szerepet töltenek be a lakosság élelmiszer-ellátásá­ban. A termelés és a felvá- ! sáriás fejlesztését kormány- rendelet írja elő. Az ÁFÉSZ- ekre és a termelőszövetkeze­tekre is jelentős feladat há­rul. Vajon hogyan hajtották végre megyénkben az ezzel kapcsolatos rendeletet? Mi­lyen a felvásárlói és a fo­gyasztói árképzés? Megfele­lő-e a vetőmagellátás, s le­het-e elegendő mennyiségű tápot kapni? Többek között erre keresnek választ a né­pi ellenőrök. A széles körű vizsgálatot a Békés megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság augusztus 4­mennyiséget takarítottak meg a népgazdaságnak. Ta-1 Ián még ennél is nagyobb hasznot hoz, hogy áttervez­ték az adapterek burkolatát. Funkcióvizsgálatot végeztek és ennek során kiderült, hogy semmi szükség az ed­digi bonyolult alakú, sok munkát igénylő burkolatra, hanem helyettük megteszi az egyszerű, csak néhány haj­lítási kívánó lemez. Ehhez megtervezték a készülékeket is, melyek elkészítése nem lesz olcsó, néhány millió fo­rintba kerül majd. Ezzel szemben viszont várható, hogy éves szinten a befekte­tett összeg többszörösen té­rül majd meg. A Szabó Ktsz karbantartó részlege a hét elején fogott hozzá a Munkás úti iskola tatarozásához, hogy az új tanévre megszépítse. Az endrődi tsz-ek mostaná­ban végeztek a legnagyobb nyári munkával, az aratással. Biztos helyre került a ke- nyémekvaló. Így ők is ha­marosan bekapcsolódnak az iskolák szépítésének munká­lataiba. A Lenin Tsz építői a Gyo- mavégi, a Béke Tsz építői pedig a Selyem úti iskolában újítják fel az elhasználódott épületeket. Az általános épí­tés-szépítés igazi nyertesei az ünnepi évnyitóra igyekvő endrődi kisdiákok lesznek. én indítja. Górcső alá veszik a termelést ösztönző intéz­kedések végrehajtását. Meg­vizsgálják a háztáji és a ki­segítő gazdaságok szarvas- marha-, sertés- és baromfi- tenyésztésének helyzetét, a zöldség és a gyümölcster­melés körülményeit, vala­mint az értékesítés rendsze­rét. Arra is választ keresnek, hogy az ÁFÉSZ-ek, a járási hivatalok, a városi és a köz­ségi tanácsok megfelelő se­gítséget nyújtanak-e a kis­gazdaságoknak a termelés fejlesztéséhez. A vizsgálat összegzésére — melyben 140 népi ellenőy vesz részt — szeptemberben kerül sor. — dl I A gyulai Várszínházban július 29-én, pénteken este mutatták be Born Miklós rendezésében az „Emberöltő” című kétrészes folklórjátékot. A bemutatóról szóló cikket a 3. oldalon kö­zöljük Fotó: Béla Ottó A nyári szünetben épülnek az endrődi iskolák Kisgazdaságok a NEB előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom