Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 30., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM Ciroktermesztési tanácskozás Mezőkovácsházán Több bútort gyártanak A résztvevői megtekintették a CITÉV mezőkovácsházi tápanyag-variációs kísérleteit is Fotó: Veress Erzsi Mezőkovácsházán tanácskoztak tegnap a CITÉV, a seprűcirok-termelő és -feldolgozó üzemek szakemberei. Seprűcirkot Magyarországon hosszú ideje termesztenek. Ma Európában hazánk az egyik legfőbb ciroktermesztő ország. A Dél-Békés megyei Tsz-Szövetséghez tartozó üzemek pedig Magyar- ország egész ciroktermésének 95 százalékát adják. így nem véletlen, hogy ezen a területen — Mezőkovácsházán — alakult meg 1968-ban a Dél-Békési Termelőszövetkezetek, Seprűcirok-termelő, Értékesítő, Feldolgozó és Vetőmag-előállító Közös Vállalkozása. A vállalkozásnak ma 24- partnergazdasága és sok egyéni termesztője 2500 hektáron foglalkozik e növénnyel. A seprűcirok termelése korábbiul is, de még a jelenlegi gépesítettség mellett is igen kézimunkaerő-igényes. Ma jó körülmények között, 170—200 ezer ciroktő növekszik egy hektáron, ennyi cirokszálat kell kézbe venni azoknak, akik a betakarításban dolgoznak. Ez pedig a munkaerőgondokat nemhogy csökkentené, hanem erőteljesen növeli valamennyi seprűcirkot termesztő termelőszövetkezetben. A seprűcirok ezért mindjobban a háztáji gazdaságokba szorul, itt ugyanis a családtagokat is be lehet vonni a nem kis fáradtságot igénylő munkába. Ma a vállalkozáshoz tartozó egyéni és háztáji gazdaságokban enyhítik a gondot annyival, hogy a nagyüzemi táblákba vetik a cirkot és utána parcellázzák ki a kistermelők részét. Ez a módszer természetesen még nem jelent nagyüzemi ciroktermelést. Hiba az is, hogy a termesztett seprűcirok maglehúzásával, szárításával a gazdaságok nem igen törődnek. Előfordul, hogy a tárolás alatt az áru megpenészedik, megbámul. A CITÉV területén, de a partnergazdaságokban sincsenek felkészülve az őszi felvásárlás idején a nagy tömegben beérkező seprűcirok szállítására, tárolására. Így az áru kisebb-na- gyobb kazlakban a szabadban marad. Egy tonna jó minőségű ci- rokszakáll ára a világpiacon évek óta alig kevesebb 900 dollárnál. Ahhoz, hogy a jó minőséget elérhessék, a termelőknek mielőbb jó tulajdonságú és e tulajdonságait sokáig megtartó vetőmagra lenne szükségük. A fajtára vonatkozó nemesítési és kutató munkát, valamint a fajta újraelőállítását a termőkörzet adottságait figyelembe véve kellene elvégezni. A fajakérdés mellett nem megoldott a seprűcirok termesztésének gépesítése sem. A termelőgazdaságoknál már meglevő gépek alkalmasak ugyan a talaj előkészítésre, a vetésre, a növényápolásra, de nincs olyan gép, amellyel a cirok vágását, fejelését, szárítását, anyagmozgatását is el lehetne végezni. G. E. A Budapesti Bútoripari Vállalat kiállítást rendezett Szegeden: az ipari vásárok egyik pavilonjában mutatja be legújabb, korszerű termékeit. Ezzel kapcsolatban dr. Lázár László, a vállalat vezérigazgatója pénteken a szegedi újságíróklubban tájékoztatót tartott. Elmondotta, hogy a nagy bútoripari rekonstrukció eredményeként a vállalat kilenc gyárának termelése lényegesen megnőtt, s évente csaknem egy- milliárd kétszáz millió forint értékű szobabútort állítanak elő. A szegedi kiállítási pavilonban bemutatott tizenöt lakószoba, valamint a gyermekgarnitúrák, szólóbútorok között is sok az újdonság. Ilyenek az egyszerű megoldású, matracból összeállított fotelágyak, de megtalálhatók a megszokott sima vonalútól eltérő, díszített kivitelű szekrénysorok, füstüveggel kombinált fabútorok. Most újabb gyártmánycsalád: az elemes bútor kifejlesztésén dolgoznak. A típuselemek sorozata és korszerű felületkialakítása lehetővé teszi, hogy mindenki a saját ízlése, illetve lakásának adottságai szerint alakítson ki egy-egy variációt. Az elemes bútorcsaládhoz megfelelő kárpitos bútorokat is gyártanak. A „család” első sorozataiból már vásárolhatnak is a vevők. (MTI) Értékelték az aratás tapasztalatait Tegnap, július 29-én délelőtt Békéscsabán, a gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a mezőgazdasági munkák megyei szervezési bizottsága. Az ülésen a két tsz-szövetség, az agráripari egyesülés, a gabonaforgalmi vállalat, az AG- ROKER, a vetőmagtermeltető vállalat és az állami gazdaságok területi központjának vezetői beszámoltak a hét közepén befejezett aratás eredményeiről és tapasztalatairól. A beszámolókból kiderült, hogy a megye gabonatermesztől rendkívüli alapossággal és hozzáértéssel teremtették meg már az elmúlt évben a talaj munkák során az idei kimagasló termés feltételeit. A példamutató felkészülést, a jó szervezést bizonyítja az alig egy hónapig tartó betakarítás, amit még sűrű esőzések is nehezítettek. Előírásszerűén haladt ugyanakkor a gabona átvétele, minden szállítási feladat végrehajtása és az alkatrészellátás is. Ez a mindéit tekintetben elismerésre méltó munka — amelyért a szervezési bizottság testületileg fejezte ki köszönetét az aratás minden részvevőjének és segítőjének — eredményezte végül is azt, hogy a megye gazdaságai « tervezettnél és az elmúlt évi rekordnál is több gabonát takarítottak be. Örömmel állapította meg a bizottság azt is, hogy az aratás befejeztével felgyorsult a szalma betakarításának, a tarló művelésének üteme is. összességében ezek a munkák az utolsó harmadukhoz értek. Jó néhány mezőgazda- sági üzem szemben az elmúlt évi késlekedéssel már most megkezdte a műtrágyák kiszórását, illetve a szerves trágya kihordását. Sokkal kevésbé érthető már viszont az, hogy a 88 tsz közül 38 a tavalyinál kevesebb műtrágyát rendelt és a gazdaságok egy része nem fogadja a harmadik negyedévre kért adagokat sem, pénzügyi helyzetére hivatkozva. Pedig köztudott, hogy az ideihez hasonlóan jó jövő esztendei búzatermést már most kell megalapozni. A feladatok között vette számba a szervezési bizottság a megyei búzatermesztési tanácskozás megrendezését is, tudniillik az egyes üzemek között a búzatermés átlagában mutatkozó különbségek okait az eddigieknél mélyrehatóbban kell kutatni. Az átlagtól 20 mázsával is elmaradó alacsony terméseket ugyanis nem lehet egyértelműen csak a tavaszi belvizek következményének tekinteni. Egyetértettek a bizottság tagjai abban is, hogy a korábbiaknál szervezettebbé és tudatosabbá kell tenni az üzemek fajtapolitikájának átértékelését a gabonatermesztésben és szükség van a vetőmagtermesztés és -forgalmazás fejlesztésére is. A gép- és alkatrészellátás javulásával, a gabonaátvétel menetével a bizottság az aratás egész ideje alatt elégedett volt, most az eredmények megtartására, a szervezettség további növelésére hívta fel a figyelmet. A szép eredmény jogosan tölt el büszkeséggel mindenkit a megyében — miként azt a* ülésen részt vevő Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára is hangsúlyozta —, ez a siker azonban még nem hoz pihenőt, hiszen a terven felüli búzatermés csak az őszi betakarítástól várt hozamokkal együtt segíti hozzá tájegységünket a kitűzött célok eléréséhez. K. E. P. ügyes kezű fiatalok — a kondorost megyei úttörő építőtábor lakói — szedik a paradicsomot ezekben a hetekben a kondorost Egyesült Termelőszövetkezet kertészetében. Az építőtáborban készült riportunk lapunk 5. oldalán olvasható Fotó: Veress Erzsi Galgamácsai képek Gyulán Egy világhírű magyar parasztasszony, a galgamácsai Vankóné Dudás Juli festményeinek, festett tányérjainak kiállítását nyitották meg csütörtökön délután 6 órakor Gyulán, a művelődési központ előcsarnokában. Sokan tudják Dudás Juliról, hogy faluja népszokásait megőrző rajzaival, festményeivel lett híres, azt azonban már kevesebben, hogy tizennyolc éves kora óta vezetője és szervezője egy olyan népi együttesnek, mely műsorát a galgamácsai népszokásokból, játékokból, dalokból állítja össze. Huszonhat képet küldött a gyulai kiállításra, és színes tányérokat: művészetének gyöngyszemeit. Dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője vezette be a kiállítást, melyen ott volt Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese is. — Több mint egy évtizede — mondotta többek között —, 1966. május 8-án Budapesten, az Egyetemi Színpadon mutatkozott be forró sikerrel Vankóné Dudás Juli gyermekegyüttese, a „Galgamácsai népszokások, népi játékok” című műsorral. Ijgyanott láthattuk képeit is. A bemutatón részt vett Kodály Zoltán, aki a műsor szünetében, Dudás Juli képeit csodálva ezeket mondotta: Érdekes, hogy ez a Juli bármihez nyúl, legyen az tánc, ének, rajz, kézimunka, mindenben tökéleteset nyújt, a népi élet kimeríthetetlen gazdagságát és színességét adja a maga teljességében, magas művészi fokon. Minden ember megérti, mert ősi és tiszta forrásokból gyökerezik minden formája és motívuma, csillogóan tiszta mondanivalója; — Rajzain, képein a városi ember számára hihetetlenül távoli világ képe elevenedik meg — folytatta dr. Csende Béla. — Dudás Juli mégsem képzelet szülte jeleneteket, embereket ábrázol, hanem élményeit, a gyermekkorban átélt, akkor látott eseményeket, falujának jellegzetes szokásait rajzolja, festi. Rajzai — az esztétikai élményen túl — néprajzi értéket is jelentenek. Életműve szinte egyetlen összefüggő sorozatot alkot, melyben lírai és a leíró részek, komikus és tragikus epizódok váltakoznak. Aki lapozni tud ebben a százszínű képeskönyvben, magyarázat nélkül végig kivetheti egy közösség életét, történetét. A kiállítást — a tervek szerint — Békéscsabán és Békésen is bemutatják. Dr. Csende Béla megnyitja Vankóné Dudás Joli gyulai kiállítását Fotó: Gál Edit
