Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
1977. július 29., péntek Árnyékban 35 C-fok. Fogalmam sincs mennyi lehet nyílt terepen. Süti a bőrömet a Nap. Botladozom az egyenetlen földkupacon. Persze itt mezítláb lenne a legjobb. A porfelhőből gépek bújnak elő, mintha össze-vissza járkálnának, de a látszat csal. Mind a 9 gép tudja a maga útvonalát — KRESZ-tábla nélkül is. Szanazug. Éjjel-nappal dől. goznak itt. Emberek és gépek. Földet hordanak, gyalulnak. Erősítik a töltést. A gyulai Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság két szocialista brigádja, a Generál és az Erkel áprilisban kezdett dolgozni a Kettős-Körös partján. Nagy Sándor: Kérdezi a keresetünket? Hát persze, hogy meg vagyunk elégedve, hiszen dolgozunk is szinte megállás nélkül. Nem egy szanatórium ez. A szezonban nincs problémánk, már ami az anyagiakat illeti. Az időjárás viszont nagy ellenségünk. Ha beáll a rossz idő, el kell mennünk fagyszabadságra ... — S akkor már az alapbérünk 1400 forint — szólalnak meg a körülöttem állók; Szekeres Sándor, Pribék Imre, Szalai János. — Pedig szívesen dolgoznánk a téli hónapokban is — folytatja Nagy Sándor. A kihelyezett lakókocsikban (egyben) 8 ember fér el, a célnak megfelel. Naponta főtt ételt hoznak, erre nem is volt panasz, az ivóvízellátás viszont nem mindig jó. Július havi teljesítményük (18 ember munkája) 60 ezer köbméter. Szép eredmény! Miközben beszélgetünk, megérkezik Gyuláról a művezető, Puskás Péter is. Kiérződik szavaiból, hogy elégedett „az embereivel”. — Szép eredményt értünk el és semmi bajunk az itt dolgozókkal. Ezek az emberek — mutat körbe — egy géppel óránként 25 köbméter földet szállítanak. Nem kell őket nógatni a munkára — csinálják maguktól, igaz, teljesítménybérben dolgoznak ... Alig pár kilométerre a KÖVIZIG gépeitől sárga Roman diesel billenős kocsik köröznek. A két Körös ösz- szefolyásától szállítják a földet a dobozi vasúti hid melletti töltéshez. Ok a 8-as Volán emberei és gépei. Két kocsit éppen javítanak, amikor megérkezünk. Szabó Kálmánt és Rúzsa Sándor brigádvezetőt kérdezem. Rúzsa Sándor: Bérmunkát végzünk a KÖVIZIG-nek. Tizenkét Roman billenős gépkocsival és 24 emberrel éjjel-nappal folyik a munka. Ahogy a nehéz gépekkel dolgozó KÖVIZIG-esek, mi is teljesítménybérben végezzük a földmunkát. Óránként 20 köbmétert mozgat meg egy- egy gépkocsi. Jó az összhang köztünk, mindenki igyekszik — hiszen sok múlik a munkánkon, nemcsak az anyagiakra, az erkölcsi elismerésre is gondolok. Hogy van-e Időnk megfü- rödni a Körösben? Hát inkább csak munka után, akkor már nyugodtan lazítunk. Van-e problémánk? Nincs munkahely, ahol ne lenne! Nekünk „például nagyon jól jönne egy műhelykocsi, itt a helyszínen. Hiszen ezeket a gépeket maximálisan kihasználjuk, s a terep véletlenül sem hasonlít egy autósztrádához, így érthető, ha gépeink meghibásodnak, gyakran kell javítani. — Jöjjön egy fordulót, próbálja ki, micsoda gödrök vannak a terepen — szól ki a kocsi ablakán Vagyon László. Felkecmergek és eltűnünk a porfelhőben, amit az előttünk levő gékocsi húz maga után. Béla Vali Tarlóégetés helyett Nemhogy csökkenne, hanem inkább egyre nő az érdeklődés minden olyan új eljárás, módszer iránt, amely hozzájárulhat a talajszerkezet kedvező állapotának a kialakításához és megőrzéséhez. Ezért keresik többek között visszamaradó szalma és esetenként más tarlómaradvány égetésének jobb hasznosítási módját, annak ellenére, hogy még általános az égetés, mint a letakarítás legegyszerűbb és legolcsóbb módja. Az alapos vizsgálatok megállapították, hogy a vetésforgókban is folyamatosan csökken a talaj humusztartalma, ha a szervesanyag- utánpótlás kizárólag az égetés után még visszamaradó gyökér- és tarlómaradványokra korlátozódik. A leginkább kedvező megoldás, ha a tarlómaradványokat égetés helyett bedolgozzuk a talajba. Ezzel azonban a talajba nitrogénszegény szerves anyag kerül, amelynek a nitrogén—szén aránya 1:80, az istállótrágya 1:16 arányával szemben. Az emiatt bekövetkező fokozott mikrobiológiai tevékenység következtében a talaj nitrogénszintje időlegesen csökken, ez a fő oka az egyszerű szalmatrágyázás és a tarló- maradvány-leszántás után tapasztalható, következő évi alacsony terméseredményeknek. Bomlásukkor káros melléktermékek is keletkeznek és ezek szintén hozzájárulhatnak a kedvezőtlen, terméscsökkentő hatáshoz. Azt viszont ma már tudjuk, hogy a lebomlásukat jelentősen meggyorsíthatjuk, és így a kedvezőtlen, úgynevezett pentozánhatásukat elkerülhetjük, ha minden 100 kiló szalmához, illetve tarlómaradványhoz 1 kiló nitrogén hatóanyagot adunk a talajba dolgozás előtt. Homokos talajon ajánlatosabb viszont tavasszal adagolni a nitrogént, mivel egyébként tél folyamán erősen lemosódhat a mélyebb talajrétegekbe. Egyoldalú gabonatermesztéshez leggyakrabban a mész- nitrogén adagolását javasolják, fertőtlenítő hatása miatt. Azt a korábbi feltételezést, hogy a szalma, illetve más tarlómaradványok le- szántása elősegítené egyes kórokozók elszaporodását, az eddigi alapos kísérletek nem igazolták. Az utóbbi években terjed a szalma karbamidos kezelése is permetezés formájában, mivel így lehet a nitrogént a legegyenletesebben kijuttatni. A tarlómaradványok gyorsabb lebomlása elősegíthető még a talajjal való intenzív elkeverésükkel. Ehhez egyrészt az olyan eszközök hasznosak, amelyek körülbelül 5—10 centis részekre vágják, tépik, vagy majdnem porrá zúzzák a maradványokat a földbe kerülésük előtt. Gyártanak is már különböző típusú szalmaaprító és szártépő gépeket. Ezek közül a kombájnra szerelhetők a betakarítással egy menetben végzik el az aprítást. Az önálló gépegységet képezők, akár lengő, és álló ellenkésesek, akár más rendszerűek, egyéb célra is használhatók, ezért gazdaságosabbak lehetnek. A talajba keverés eddigi legjobb eszközei a talajmarók, bár szántással is megoldható ez a feladat. A szalma, illetve egyéb tarlómaradvány megfelelő bedolgozásával még az erősen kötött talajnál is elérhető a viszonylag gyors lebomlás. A kukoricatarló művelésére olyan különleges kombinált gépet is szerkesztettek már, amely a kukorica betakarítása után a talajt több mint tízcentis mélyen lazítja, a növényi részeket pedig teljesen felaprítja és végül elsimítja a területet. A gép munkavégző részének az a sajátossága, hogy passzív lazítókból és aktív forgószerkezetekből tevődik össze. Nem kevésbé hatékony a kukoricaszár- maradvány leforgatásában az ekére szerelhető speciális kukoricaszár-leforgató, valamint a kukoricaszecskával borított tarló szántására kialakított eke, amelynek cso- roszlyája fogazott és az eke elé szerelt terelő-forgó tárcsarésze a szárrészeket a barázdába sorolja. A nehéz talajlazító, illetve mélyművelő kultivátor — grubber —‘ új típusai szintén jól beváltak a szalma bedolgozására, a tarlóhántáshoz, különösen kötött talajon. Többnyire a kettős szív alakú szerszámot használják. A jobb munkavégzés érdekében ezenkívül még különféle szerszámkombinációkat ajánlanak: . ásóboronával, tárcsás boronával, kardánhajtású forgóboronával és könnyű talajmarókkal társított talajlazítókat. Az ismétlődő száraz időszakok, az aszály felkeltette az érdeklődést a jobb talaj- tömörítés iránt is. Az eke után futó hengerek, altalaj- tömörítők — packerek — mellett a nagy átmérőjű, nehéz hengerek mutatják ez irányban a fejlődést. M. L. Hasznos-e még a juh? Kísérletek a „biokémiai nyírásra” A tudomány szerint a juh az a háziállat, amelyet az ember a vadon élő állatok közül először szelídített meg, és történelme folyamán a legjobban hasznosított. A többi háziállatnál igénytelenebb, a legsoványabb legelőn is megél, s olyan füveket, gyomokat is elfogyaszt, amelyeket a legtöbb állat otthagy. Amikor a műszál divatba jött, sokan ^ juhtenyésztés letűnését jövendölték. A gyapjút szintetikus, mutató- sabb, olcsóbb anyagok helyettesítik a jövőben — mondták —, s a húsát azzal marasztalták el, hogy túlságosan faggyús, tehát nem felel meg a korszerű táplálkozás követelményeinek. Most a gyapjú újra fénykorát éli, mint ruhaanyagot nem szorította ki semmiféle műszál, sőt, a gyapjútermékek ára világszerte rohamosan emelkedik. Azokban az államokban, ahol fejlett birkatenyésztés folyik, mind a hozamok növelésére, mind az önköltség csökkentésére komoly erőfeszítéseket tesznek. E céllal függenek össze azok a próbálkozások is, hogy elkerülhetővé tegyék azt a nagy „megrázkódtatást”, amit az állatok életében a birkanyírás, ez a természetellenes beavatkozás okoz. Bíztató eredményeket hoztak azok a kísérletek, amelyekkel a birkák szervezetébe vegyületek juttattak, s így az egész gyapjú egyidejű kihullását idézték elő, illetve az állatok takarmányából kivontak bizonyos anyagokat, amelyek a gyapjú normális növekedéséhez szükségesek. Hormonkészítményekkel is meg lehet bontani a gyapjúnövekedés folyamatát. A „biokémiai nyírással” kapcsolatos kísérletekben Ausztrália és a Szovjetunió legelőrehaladot- tabb. A harmadik műszakról Széles körű éjszakai vizsgálatot kezdett Vas megye három műszakos üzemeiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya. Munkatársai arról szereznek tapasztalatokat, milyen a harmadik műszakok műszaki felügyelete, irányítása, ellenőrzése. Ezzel kapcsolatban kedvezőtlen jelzések érkeztek az utóbbi időben a szakszervezeti szervekhez, s emiatt indult a vizsgálat. A tapasztalatok igazolják a bejelentéseket. A meglátogatott üzemekben — pl. a Szombathelyi Pamutipari Vállalatnál, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátban és a RE- MIX-ben — nem megfelelő éjszaka a műszaki irányítás és ellenőrzés. A legmagasabb szintű vezető a művezető. A REMIX-ben egyetlen műszaki instruktor van szolgálatban, s ha probléma adódik, riasztja az otthon levő műszakiakat. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a termelékenységre és a biztonságra. Jól indult a battonyai MOM Ma még szokatlan, ezért külön is említést érdemel: határidőn és tervezett költségen belül elkészült a Magyar Optikai Művek battonyai gyáregysége és márciusban már megkezdődött a termelés. Az elmúlt év februárjában kezdték az építkezést és ezzel gyidőben hozzáláttak a munkaerő-toborzáshoz. Bat- tonyán és a környéken van ugyan elég szabad munkaerő, csakhogy a MOM-nak képzett munkaerőre volt szüksége. Ezért mindjárt a kezdet kezdetén 18 embert Budapestre küldtek kiképzésre, és ők fél évig tanulták a törzsgyárban a szakmát. Azóta is félévenként 10—15 ember utazik hat hónapra Budapestre továbbképzésre. Ezenkívül az NDK-ba is küldenek ki szakma nélküli fiatalembereket, akik három év után szakmunkás-bizonyítvánnyal és sok-sok tapasztalattal térnek haza. Ez év március elsején 54- en kezdték a munkát, először különböző műszeralkatrészeket készítettek kis sorozatban. A minőségi követelmények viszont magasak voltak, ezért a gyakorlatlan gárdával lassan ment a munka. Hamar találtak azonban olyan feladatot, mely inkább nekik való: járműolajf ékalkatrészek készülnek most Battonyán, és a negyedik negyedévtől kezdve újabb komoly, nagy sorozatú munkát kapnak. A közismert MTZ— 80-as traktorokhoz készítenek majd pedálszelepeket a Minszki Traktorgyár megrendelésére. Ehhez a munkához új gépek is érkeznek a Szovjetunióból és az év végére a jelenlegi 94-es létszám 110 dolgozóra emelkedik. Battonyán és környékén nagy az érdeklődés a MOM- gyáregység iránt. A fiatalok szívesen vállalnak ott munkát, ennek tudható be, hogy az üzemben dolgozók életkorának jelenlegi átlaga: 26 év. És mert egyre több jól képzett munkásra van szüksége a gyáregységnek, szerződést kötöttek a mezőhegyesi szakmunkásképző intézettel és ott ezentúl részükre is képeznek fiatalokat. Még fiatal a battonyai üzem, de máris megalakult a párt-, KISZ- és a szak- szervezet, sőt azonnal társadalmi munkát is szerveztek az üzem környékének csinosítására, fásítására. Megalakultak a szocialista brigádok is és azonnal csatlakoztak a csepeli munkások felhívásához. Most induló üzemről lévén szó, nem tervtúlteljesítést vállaltak, hanem azt, hogy év végére elérik a törzsgyár normájának 80 százalékát, a selejtet pedig 4 százalék alá csökkentik. Márciusban 9 százalék volt a hibás termékek részaránya, most 5,8 százalék, van tehát még tennivaló az év hátralevő részében. A kitűzött célok elérését segíti a nemrég bevezetett bérezési rendszer, mely az időbért teljesítményhez kapcsolódó prémiummal toldja meg. Szinte még be sem fejeződött a beruházás első üteme, máris a továbbfejlesztés került napirendre. Jövőre kezdődik a második ütem, melynek keretében új üzemcsarnok épül fel a hozzá kapcsolódó létesítményekkel együtt. Ha ez is az elsőhöz hasonló gyorsasággal épül fel, akkor 1980-ban már 400 ember készít műszereket a Magyar Optikai Művek battonyai gyáregységében. L. L.
