Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-26 / 174. szám
1977. július 26., kedd o Augusztus 19—21. Mezőgazdasági tájkiállítás és bemutató Mezőtúron Megyénk legtöbb gazdaságában befejezték az aratást A mezőkovácsházi Űj Alkotmány Termelőszövetkezet tisztító és szárító gépei teljes kapacitással üzemelnek. A GSZP-típnsú magtisztító naponta 5—600 tonna búzát dolgoz fel „A kisgazdaságok árutermelésének növelése a lakosság ellátása, valamint a mezőgazdasági export fokozása szempontjából is fontos nép- gazdasági érdek.” Ezt a mondatot a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központja által kiadott körlevélből idéztük. Abból a körlevélből, amely az említett minisztérium határozata alapján kisáruter- melés fejlesztését szolgáló országos jellegű mezőgazda- sági tájkiállítások szervezésére hívja fel az erre érdekelt szerveket. Hangsúlyozza a körlevél, hogy a kisáru- termelés növelése szükségszerűen feltételezi a kisgazdaságok termelési, tenyésztési eljárásainak korszerűsítését, jelenlegi színvonalának emelését. Ehhez nélkülözhetetlen — olvashatjuk a továbbiakban —, hogy a kisgazdaságokban is gyorsabban terjedjen el, honosodjon meg a leghatékonyabb technika, a gyakorlatban már jól bevált valamennyi módszer. Mindezek ismeretében kerül sor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központ, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei bizottsága és a Szolnok megyei Tanács egyetértésével, együttes támogatásával augusztus 19— 21. között Mezőtúron a kis- árutermelés fejlesztését szolgáló országos jellegű mező- gazdasági tájkiállításra. E nagyszabású rendezvénynek a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara ad otthont Mezőtúron. A villanyfény ma már nem luxuscikk, akármerre megyünk, este villanyfény szüremlik ki az ablakokon, neonreklámok sokaságára figyelhetünk az utcán. Ahhoz, hogy egy mozdulattal világosságot tudjunk teremteni, sokban hozzájárul a Békés megyei Villanyszerelési Vállalat szakembereinek tevékenysége. ök ott végzik a villanyszerelést, illetve a javítást, ahol az építő vállalatok befejezték munkájukat. A villanyszerelési vállalatnak, a MEGYE- VILL-nek Békés megyében hét járási kirendeltsége működik kisebb-nagyobb létszámmal, és Békéscsabán van egy központi, úgynevezett ipari műhelye is. A részlegeket a békéscsabai központból látják el anyaggal és hosszabb távú utasításokkal. Ez a kislétszámú vállalat, ahol a szükséges 206 embér helyett csak 196 dolgozik, az idei első féléves tervét mégis 5,5 százalékkal túlteljesítette, így majdnem 24 millió forint volt az árbevétele. Békéscsabán a KlSZ-lakótele- pen felépült első tízemeletes lakóépület villanyszerelési munkáit is határidőre befejezték, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az épületet minél hamarabb elfoglalhassák lakói. Ha a lakosság és a vállalatok igénylik, szolgál- tatásszerűen is javítanak és szerelnek. Az Egyesült Villamossági Gépgyár Mezőko- vácsházán épülő üzemének villanyszerelési munkáit az ottani járási kirendeltség 20 főnyi „legénysége” végzi. Ezenkívül megrendelésre különféle kapcsolótáblákat is készítenek, illetve «neonreklámokat is szerelnek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata alapján megrendezésre kerülő tájkiállítás és bemutató célja, hogy komplexen mutassa be a kisgazdaságok állattenyésztési, zöldség- és gyümölcstermesztési eredményeit, illetve az V. ötéves terv fejlesztési feladatait. Ezen belül is érzékeltesse a háztájinak a népgazdaságban betöltött szerepét és a szocialista nagyüzemekbe történő beilleszkedését. Ugyanakkor feladata e tájkiállításnak részletesen tájékoztam a háztáji és kisgazdaságokat a tartási, termesztési és értékesítési rendszerekről, továbbá ismertetést adni az ajánlott fajtákról, eszközökről és berendezésekről. Jellemzője lesz továbbá ennek a kiállításnak az is, hogy a bemutatott és legkülönbözőbb termelési célt szolgáló eszközök, berendezések, tápszerek, szaporítóanyagok, sőt tenyészállatok a helyszínen is megvásárolhatók lesznek. E nagyszabású mezőtúri mezőgazdasági kiállításon és bemutatón Békés megye mezőgazdasági szakcsoportjai, illetve ezek tagjai egyénileg is részt vesznek. Ott lesz e kiállításon a nagybánhegyesi baromfitenyésztő, az orosházi és a békéscsabai galambtenyésztő, a gyomai nyúlte- nyésztő, továbbá a sarkadi és a mezőberényi fóliás primőr zöldséget termesztő szakcsoport is. Az említett szakcsoportok tenyésztői és termesztői már készülnek e seregszemlére. Szeptembertől hetente három alkalommal tanulókat foglalkoztatnak majd a vállalatnál. Szeretnék, ha a szakmunkáslétszám kiegészülne a gyakorlattal náluk ismerkedő fiatalokkal. A napokban készítették el a Magyar Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának munkatársai azt a riportfilmet a Békéscsabai Konzervgyárban, amelyet az „Alföldi Krónika” szeptember eleji számában láthatnak majd a A legnagyobb nyári munkát, az aratást megyénk legtöbb gazdaságában sikeresen befejezték. A termés jó része már biztos helyen, a magtárakban van, és a gépek most a különböző talaj munkákat végzik. A KONDOROSI EGYESÜLT TSZ gépei 22 munkanap alatt végeztek 2550 hektár búza betakarításával. Az utolsó napokban már arra is tellett erejükből, hogy a szarvasi Dózsa és a kardosi Egyetértés termelőszövetkezeteknek adjanak kölcsön gépeket. Így is vasárnap 11.00 órakor az utolsó kalászokat is levágták a gépek. Utána kis házi ünnepségen köszöntötték az aratókat. A gépek kezelői azonban most sem pihenhetnek. Folyik a szalmabetakarítás és a különböző talaj- munkák. Megkezdték a műtrágyázást és az istállótrágya kijuttatását is. Az utóbbit hagyományos módon és robbantással is végzik. Elmondták a gazdaságban azt is, hogy a jövő héten kezdik meg a silókukorica betakarítását. tv-nézők. A három megye — Bács, Békés és Csongrád — konzervgyárainak munkáját bemutató filmösszeállításban a szerződéskötések szerepéről, a kínálat alakulásáról és a szállítás nehézségeiről ad képet a krónika stábja. VIAZ OROSHÁZI DÓZSA TSZ-BEN tegnap délután fejezték be 1107 hektár búza aratását, összesen 1400 hektárnyi kalászost takarítottak be, és a termés jobb mint a tavalyi. Azonnal megkezdték a szalmabetakarítást is, a vetésterület 60 százalékát már megtisztították. A szántást eddig 200 hektáron végezték el és folyamatosan, nyújtott műszakban dolgoznak. A jövő héten, hétfőn újabb nagy munka kezdődik a szövetkezetben, hozzáfognak a kender vágásához. Végeztek az aratással a MEZÖKOVÁCSHÁZI ŰJ ALKOTMÁNY TSZ-BEN is. összesen 1360 hektárról takarították be a gabonát, melynek termésátlaga valamivel jobb lett a tervezettnél. Befejezték 500 hektár vetőmagborsó aratását is. Ez nagyon jó termést adott, hektáronként 30 mázsa felettit. Most a szalmalehúzás, a talajmunkák és a talajerőutánpótlások a soros tennivalók, ezt végzik nagy ütemben a tsz tagjai. dó Lajos, a Békéscsabai Konzervgyár szállítási osztályának vezetője nyilatkozik a kamera előtt. A riportfilm szerkesztője Kispál Antal, rendező: Bartha Attila, operatőr: Rozsnyal Aladát, Fotó: Veress Erzsi A BATTONYAI PETŐFI TSZ kombájnosai is befejezték az 1200 hektár búza, 140 hektár árpa és 130 hektár káposzta- repce aratását, öt gép most a battonyai Dózsában segít, míg a többiek vezetői traktorra szálltak és hozzáfogtak a talajmunkához. A földeken 10 nagy gép dolgozik és most naponta 200 hektárt tárcsáznak. Folyik az altalajlazítás és a trágyázás is. A CSORVÁSI LENIN TSZ-BEN 1700 hektár búza, 40 hektár árpa, 25 hektár zab és 100 hektár borsó aratásával végeztek a kombájnosok. A búza többet adott a tervezettnél, és ennek mindenki örül a szövetkezetben. Hozzákezdtek a talajmunkákhoz is, folyik a szalmalehúzás. Rövidesen megkezdődik 100 hektárnyi mák. vágása. A fontos gyógyszeripari alapanyagot a Tiszavasvári Alkaloida Gyár részére termelik. A kombájnosok sem pihennek, mert három gép az orosházi Béke Tsz-ben, kettő pedig a Békéscsabai Állami Gazdaságban segíti az aratást. Megnyugodtak A MEZŐBERÉNYI ARANYKALÁSZ TSZ tagjai is, mikor pénteken befejezték az utolsó tábla aratását. 2750 hektár kalászost vágtak le és még jelenleg is folyik a termés beszállítása a gabonaipar raktáraiba. Az idén egyébként a raktárhiány nagyon nehézzé tette az aratást. Jövőre készül el a szövetkezet 250 va- gonos tárolója és rögtön hozzákezdenek még egy építéséhez is. Növelik a szárító kapacitását, hogy ezzel is gyorsíthassák majd az aratás ütemét. Most náluk is a talajmunkák folynak és végzik a szalmabetakarítást. Hogy ezt meggyorsítsák, kihirdették: laza szalmát mindenki korlátlan mennyiségben ingyen vihet haza. A CSANÄDAPÁCAI SZÉCHENYI TSZ-BEN szombaton fejezték be az aratást. A kombájnok 1230 hektáron dolgoztak és jó termést takarítottak be. Most a szalmabálázás, a trágyázás és a különböző talajmunkák kötik le az embereket és folyamatosan végzik a zöldbab betakarítását is. Levágták már 174 hektár magborsó termését is, melynek termésátlaga kitűnő: 35 mázsa feletti. Rövidesen nagyobb ütemben hozzálátnak a szántóföldi paprika és paradicsom szedéséhez, mindkettőben jók a terméskilátások, a szárazság nem tett nagy kárt bennük. Lőnyai László JEGYZET Borúlátók Nem tudom megfigyelte-e már más is, nekem mindenesetre feltűnt, hogy az igeragozásunk derű, illetve ború esetén még csak véletlenül sem egyforma. Példát mondok rá: ha a magyar fociválogatott nyertesen vonul le a pályáról, akkor GYŐZTÜNK, ha vesztesen, akkor KIKAPTAK. Miénk a dicsőség, övék a vereség. És ezzel valahogy minden más esetben is így vagyunk. Az építők is máshogy fogalmaznak határidő előtt a derűben és határidő után a borúban. Ha sikerül időben átadni az építményt, akkor azt mondják: TELJESÍTETTÜK a tervet, ha nem sikerült: CSÚSZIK a határidő vagy a beruházás ezért meg azért NEM KÉSZÜLT EL időre. Vagyis mi mindent megtettünk, de ez a fránya beruházás. ennek ugye semmi sem szent, ez a csúnya, ez ugye semmi pénzért nem volt hajlandó megvalósulni. Vagy hallgassuk csak meg a mezőgazdasági üzem vezetőjét ott, ahol a búza nem hozta a tervezettet. Ott szinte „egyértelmű”, hogy jól választották meg a fajtát, jól művelték meg a talajt, jól és jókor trágyáztak, de hát nem esett az eső, illetve, ha esett is, nem eleget, nem akkor, amikor kellett, az is lehet, hogy túl sokat esett, sőt nagy volt a belvíz és most már nem is csoda, ha a tsz egyáltalán nem is teljesíti a terveit, mert EZ a dolog mindent felborított. Nem marad más hátra, mint a sóhaj. Természetesen a sóhajoknak, a borúlátó nyilatkozatoknak az esetek többségében van is némi alapja. Előfordul, hogy az építő nem tehet a munkát hátráltató anyaghiányról, a mezőgazdász pedig a csapadékhiány, ról. Az azonban már nehezen hihető, hogy mindig minden eredmény, siker a mienk, míg a hibákat mindig valaki, vagy valami más okozza. Akárhogyan fogalmazzuk is. A legérthetetlenebb viszont mégis csak az, hogy miután a hibát sikerült így — legalábbis az igeragozás segítségével — elhárítani magunktól: már le is vettük a kérdést a napirendről. Megállapítjuk, hogy nem csoda, ha a beruházás nem készült el időre, hiszen Magyarországon egyébként is háromszor annyiba telik az építkezés, mint a fejlett tőkésországokban és a vezető szocialista országoktól is messze elmaradunk e tekintetben. Ezzel a megállapítással azután el is van intézve minden. Ugyanígy tesz az a tsz-el- nök is, akinek a kombájnosai két évvel ezelőtt rekord- termést arattak, most meg ugyanazzal az eredménnyel a mezőny sereghajtói közé kerültek és ennek alapján kijelenti: az nyer, akinek ügyesebbek a statisztikusai. Kár is lenne a termésátlagokkal versenyezni — mond. ja és lezártnak tekinti az ügyet. Ne folytassuk! így is világos, mit takarnak a borúlátó sóhajok, a mások eredményét kétségbe vonó nyilatkozatok, a hibákat „igeragozó” magyarázatok: kényelmet. Mert sóhajtozni mégiscsak könnyebb, mint talpalni a . hiányzó építőanyag után, könnyebb borúlátóan jósolgatni, mint megteremteni a belvíz okozta károk ellensúlyozásának feltételeit és könnyebb kétkedni mások feljődésében is, mint megtartani, továbbfejleszteni az elért eredményeket. Ez a fajta borúlátás, ez a fajta kényelem tehát ugyanannyi veszélyt rejt magában, ugyanannyi — ha nem több — kárt okoz, mint a határidőeltolódás, az aszály vagy a belvíz. És akkor még nem is fogalmaztunk eléggé borúlátóan! Balkus Imre Neonreklám és kapcsolótábla Kőváry E. Péter
