Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
1977. július 23., szombat Csabai forgalomirányító lámpák „Már megint volt egy baleset a Tanácsköztársaság útja és a Jókai utca kereszteződésében” — szóltak tegnap reggel ismerőseim. „Dísznek van a forgalom- irányító lámpa” — mondta lekezelően egy másik, s az illetőnek valóban igaza van. Egy hónapja, hogy elkészült a megyeszékhelyen az új terelőút, s próbaüzemi jelleggel működik az útkereszteződésben a forgalom- irányító lámpa. Ebben az időszakban a fent említett kereszteződésben három baleset történt. Az első a hónap elején volt, amikor is a kereszteződésben szabálytalan sávváltoztatás miatt egy Trabant és egy Volga ütközött össze. A következő balesethez csütörtökön reggel vonultak ki a közlekedési rendőrök. Ekkor egy Volga személygépkocsi a sárga jelzés végén még át akart jutni a kereszteződésen. Amint elhagyta a lámpa vonalát, már piros jelzés volt érvényben, kereszt- irányból zöld, vagyis szabad jelzést kaptak a járművek. A kereszteződésben az említett Volga belerohant a szabályosan közlekedő ZIL daruskocsiba. Tegnap, pénteken reggel történt itt karambol. A Jókai utcában egy segédmotor-kerékpár a sárga jelzésre megállt, a mögötte haladó ZIL tehergépkocsi nem tudott lefékezni — fékhibára hivatkozott a vezetője —, s hátulról belökte a segédmotor-kerékpárt a Tanácsköztársaság útjára. A három baleset csak közvetve van összefüggésben a lámpával. Mert ami a lámpákat, a jelzéseket illeti, jól láthatók, egyértelműek az útburkolati jelek, s jó a forgalmi rend kialakítása. Akkor mi a hiba? — kérdezheti bárki. A hiba az, hogy számtalan gépjárművezető „megszokásból” közlekedik, vagyis a korábban kialakított, s beidegződött forgalmi rendet veszi alapul. A forgalmi rend pedig megváltozott, mégpedig alaposan. A statisztika szerint megyénkben, de az országban is a legtöbb közúti baleset ott történik, ahol a forgalmi rendet megváltoztatják. Am a felmérésből az is kitűnik, hogy ezen a helyen bekövetkezett baleseteknek mintegy 90 százalékát a helyi lakosok okozzák, akik megszokták a hosszabb időn át, esetleg évekig érvényben levő közlekedési szabályokat. Ezt igazolja a második baleset: a szabálytalankodó személy- gépkocsi vezetője figyelmen kívül hagyta a lámpát. Még azt sem mondhatta, hogy nem vette észre, nem tudott róla, mert a kereszteződéstől alig 100 méterre lakik. Akkor ki kell kapcsolni a lámpát, vagy rendőrt kell állítani a kereszteződésbe? Egyik se megoldás. A rendőri irányítás felesleges, mert ezt, s a biztonságos közlekedést hivatott szolgálni a lámpa. Amikor átadták az István király tér és a Gyulai út kereszteződésében a forgalomirányít ó lámpát, sokan bírálták, mondván: lassítja a forgalmat. Szó ami szó, valóban lassúbb lett itt a forgalom, de lényegesen biztonságosabb. Amióta ez a lámpa működik, itt két koccanásos baleset volt, azt is helyi lakosok okozták. Akkor mit tehetnek a járművezetők? Csak azt, hogy ne megszokás alapján közlekedjenek, vegyék tudomásul a megváltozott forgalmi rendet, a közlekedés szabályait pedig tartsák meg. — Szekeres — Óvoda társadalmi fisszefogással Dévaványán az idén hely hiányában 92 apróságot nem tudtak felvenni az óvodába. A meglevő négy gyermekintézmény is túlzsúfolt, több mint 300 gyermek foglalja el a 232 helyet. A községi tanács kereste a lehetőséget arra, hogy valamennyi ' elutasított gyereket felvegyenek, elhelyezzenek óvodába. A régi bölcsőde épületét szemelték ki szükségóvodának a község vezetői. Az épületben a helyiségek adottak, némi ráfordítással rendbe hozzák, s az elképzelések szerint szeptemberben megnyílik a nagyközség ötödik óvodája. Az átalakítási, felújítási munkában segítenek a település szocialista brigádjai. A berendezés vásárlásához valamennyi gazdasági egység anyagi segítséget nyújt. A kosárfonó vállalat 50 ezer forintot, a helyi vadásztársaság pedig 30 ezer forintot már átutalt az óvoda létesítéséhez. Ezzel nem oldódik meg, csupán enyhül az óvodagond Dévaványán, ugyanis a községben 400 kismama van gyermekgondozási segélyen. Megfizettették a kárt VÄLASZ A PAZARLÁS AZ ÜTŐN CIMÜ CIKKRE A Békés megyei Népújság július 8-i számában megjelent Pazarlás az úton című írásra a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya a következőket válaszolta: „A búza átvételi helyre történő szállítása közben a ka- muti Béke Tsz egyik gépkocsijának hátul lenyitható oldalfalát nem zárták le, az a rossz útviszonyok miatt július 5-én, az éjjeli szállítás közben kinyílt és nagyobb mennyiségű búza a közútra szóródott. Ennek egy részét össze tudták gyűjteni, a többi veszendőbe ment búzáért a gépkocsivezetőt a tsz vezetősége felelősségre vonta és a teljes összegű kár megtérítésére kötelezte.” Miről fr a Lányok, Osszonyok 8. száma Legyen mindig napfény — ez az 1977 nyarán a Szovjetunióban rendezett nemzetközi gyermektalálkozó jelszava. A fesztiválról a Lányok, Asszonyok legújabb, 8. számában olvashatunk. A Bajkál—Amur vasútvonal mentén egyre több település nő fel a szibériai tajgá- ban. Vajon hányán választják majd a mai építők közül végleges lakóhelyül ezt a zord éghajlatú, de természeti szépségekben páratlan tájat? — erre a kérdésre keresi a feleletet Lovas Gyula, a Magyar Nemzet moszkvai tudósítója. Együtt — egymásért címmel Pásztor Gabriellával, a KISZ KB titkárával Orosz Mária készített interjút arról, hogyan készül a magyar ifjúság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója megünneplésére, a II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválra. Irina Bogacsova fiatal énekesnő a milánói Scalában tökéletesítette énektudását. Nevéhez ma már olyan alakítások fűződnek, mint a Carmen címszerepe, vagy Hovanscsina erős lelkű Máriája. A népszerű és tehetséges énekesnő pályafutásáról, szerepeiről Szépség és szigorúság címmel olvashatunk a legújabb számban. A Lányok, Asszonyok mellékletében pulóverek, mellények, kardigánok kötésmintája, a keresztszemes szőnyeg és párna elkészítési módja mellett hasznos tanácsokat kaphatunk, hogyan rendezzük be kétszobás lakásunkat. Címfestő Üvegtáblák, KRESZ-táblák, cégfeliratok, reklámtáblák egyaránt készülnek a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet címfestő részlegében Békéscsabán. Az ország minden részéből érkező megrendelések átlagosan havi 280 ezer forint forgalmat jelentenek a részlegnek Fotó: Veress Erzsi Harmincéves szocialista tisztképzésünk Ö emokratikus és szocialista tisztképzésünk ebben az évben ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Hazánkban három évtizeddel ezelőtt az első lépéseket tettük meg a demokrácia, a szocialista forradalom kibontakozásának útján. A gazdasági újjáépítés mellett az új társadalmi rendért folyt a küzdelem. Az imperialista hatalmak elképzeléseivel nem egyezett a fasizmus alól felszabadult népek társadalomépítő törekvése. Elhangzott Winston Churchill hidegháborút elindító fultoni beszéde, az Egyesült Államok az atomfegyver birtokában fenyegetően lépett fel a Szovjetunió és Európa felszabadult országaival szemben. A népi demokratikus Magyarország számára is létkérdéssé vált a hadsereg fejlesztése, olyan tisztikarra volt szükség, amely a népből származott. 1947. július 23-án írta alá a köztársasági elnök a Kossuth Lajos Katonai Akadémia alapítólevelét. ősszel olyan munkás-, paraszt-, értelmiségi fiatalok vonultak be a megkezdődő oktatási évre, akik a kommunista párt felhívására, ajánlására választották a tiszti hivatást. A harminc év előtti események már történelemnek tűnnek, de azok részére, akik végig élték azokat, még most is élő emlékeket idéznek. Számomra különösen jelentős ez az évforduló: 1947. őszén a Kossuth Akadémia első hallgatói között lehettem, ma a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnokhelyetteseként, a kiképzést irányítom. A két dátum között társadalmunk, népünk politikai, gazdasági és kulturális, szellemi fejlődésével, felemelkedésével arányosan lépést tartott néphadseregünk és tisztképzésünk fejlesztése is. A hajdani Kossuth Akadémián 1947-ben bevonuló fiatalok — a múlt lehetőségei szerint — több-kevesebb alapismerettel kezdték meg tanulmányaikat, de töretlen akarattal és elhivatottsággal készültek jövendő parancsnoki feladataikra. Sokan közülük a csapatélet tapasztalataival gazdagodva, különböző felsőfokú végzettség birtokában ma mint néphadseregünk közép- és felsővezetői munkálkodnak. A Kossuth Akadémián folyó tisztképzést 1949—1956. között — a megnövekedett mennyiségi, szakmai követelményeknek jobban megfelelő szervezetben és feltételekkel — a különböző fegyvernemi tiszti iskolákon folyó oktatás-nevelés váltotta fel, 1957-ben az Egyesített Tiszti Iskolán folyt a tisztképzés, a hallgatók felvételénél már a középiskolai érettségizettek kerültek előtérbe. Az Elnöki Tanács 1967-ben főiskolai rangra emelte a tisztképzést, így jött létre a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola. Katonai főiskoláink az oktatás tartalmával, az oktató- állomány felkészültségével és az anyagi-technikai feltételekkel egyaránt megfelelnek a felsőfokú tanintézetekkel szemben támasztott követelményeknek. A széles elméleti alapokra helyezett marxista—leninista oktatás, az általános és a katonai műveltséget továbbfejlesztő pedagógiai, műszaki-technikai, vezetéselméleti ismeretanyag, az idegen nyelvtudás és a magas színvonalú testedzési követelmények biztos alapot nyújtanak a szakmai-katonai tananyag alkalmazóképes elsajátításához. A négyéves képzés után a hallgatók a tiszti, parancsnoki feladatokra való felkészültséget igazoló diploma mellett pedagógiai tanári, illetve üzemmérnöki képesítést is kapnak. Tanáraink a társadalmi követelményeknek megfelelően egyetemi vagy katonai akadémiai végzettséggel (van aki mindkettővel) rendelkeznek, többen tudományos tevékenységet elismerő cím birtokosai. Nagy tapasztalatot szereztek a katonai oktatás-nevelés szervezésében, vezetésében és végrehajtásában. Az oktatást korszerű technikai berendezések segítik: zártláncú tv-rendszer, egyéni és kollektív oktatógépek, különféle laboratóriumok, gyakorló eszközök állnak rendelkezésre. Tanintézetünk parancsnokképző főiskola, így a csapatvezetés elsajátításához nélkülözhetetlen jól felszerelt gyakorló- pályák, gyakorlóterek, lőterek, a néphadsereg kiképző- bázisai biztosítják a jó felkészülés lehetőségeit. A főiskolán igen sokféle lehetőség van a hallgatók egyéni lehetőségének kibontakozásához. A szakkörökben a kultúra szinte valamennyi területére kiterjedő tevékenység folyik. Az Országos Tudományos Diákköri pályázatokban, a kulturális fesztiválokon, a sportversenyeken hallgatóink kiemelkedő eredményeket érnek el. Szabad idejük hasznos eltöltéséhez Szentendre, a Dunakanyar és Budapest közelsége igen kedvező lehetőséget nyújtanak. A tiszti hivatás igen sokoldalú felkészítést kíván: a parancsnok egyszemélyi vezető. Tisztté avatása után azonnal hozzá hasonló korú fiataloknak lesz nevelője, kiképzője, gondoskodni kell róluk, fegyelmet kell tartani, sok milliós értékű technikát bíznak rá, amit balesetmentesen kell üzemeltetni. Harminc év alatt az egyszerű harci eszközöktől az összetett fegyverrendszerekig fejlődött a haditechnika, az ezeket irányító, kiszolgáló ember is más mint három évtizede volt. Társadalmunkban ma még magasabb műveltségű, igényesebb, a mozgalmi életben jártas fiatalok nőnek fel, akiket a tiszt a legmegtisztelőbb állampolgári kötelezettségük gyakorlatára készíti fel: a szocialista haza megvédésére. Ez a fegyverek kezelése mellett elsősorban tudatos hazafiságuk, proletár internacionalista helytállásuk elmélyítésére irányul. Hallgatóink tanulmányi éveik alatt saját magukban kialakítják azokat a tulajdonságokat és képességeket, megtanulják azokat a módszereket, amelyekkel példa- mutatással társadalmunk alapelveivel összhangban, a szocialista humanizmus alapján tudnak foglalkozni a bevonuló katona fiatalokkal. Azok, akik végig éltük a néphadsereg, ezen belül a tisztképzés harminc év alatt végbemenő fejlődését, a mai fiatalokra — hallgatóinkra — tekintve biztosan mondhatjuk : elkötelezett, mind szélesebb és alaposabb műveltséggel, jó felkészültséggel rendelkező, szilárd helytállásé tisztek kerülnek a fegyveres erők alegységeihez és nevelnek hazájukat szerető, azt megvédeni tudó fiatalokat. □ szocialista tisztképzés ezzel tudja tisztességgel ünnepelni fennállásának harmincéves évfordulóját: a dolgozó nép szolgálatában ! Erdei László ezredes SZOT-kiadvány időszerű gondokról A nemrég megjelent SZOT- alapszervezeti tájékoztatóban (1977/6) mindnyájunkat érdeklő gondokról szólnak a kiadvány szerkesztői. Szó van a társadalmi életünkben egyre fontosabbá váló üzemi demokrácia kérdéseiről, amely a jogok és kötelességek egyaránt pontos ismerete nélkül megvalósíthatatlan lenne. Ezért vállalkoztak a Minisztertanács és a SZOT együttes határozatának közlésén kívül a SZOT elnökségének 1977. május 7-i, az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok ismertetésére is. A közgazdasági problémákból az újítómozgalom eredményeit ismertetik pontos statisztikai adatokkal. Hiányzik azonban a számok mellől a gondokat és az eredményeket magyarázó átfogóbb értékelés. Az újságok hasábjain nap mint nap olvashatók panaszos levelek, amelyek a módosított táppénzrendszer hiányos ismeretéből fakadnak. A szakszervezeti szervek kötelességüknek érzik a mozgalmi munka módszereivel segíteni a dolgozók minél gyorsabb és magasabb szintű betegellátását. Ehhez a szakszervezeti munkához ad fogódzót a kiadvány társadalombiztosításról szóló része. A SZOT munkavédelmi osztálya pedig nyílt levélben fordult a szakszervezeti bizottságok titkáraihoz a jobb ügyintézés, a dolgozókat ilyen esetben megillető jogok érvényesítése érdekében. A kiadvány végén pedig a Népszabadság és a Népszóvá hasábjairól közölnek válogatást, amely a legfrissebb gazdasági kül- és belpolitikai kérdéseket tárgyalja.