Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÚLIUS 23., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXxIl. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Emelkedett a kereskedelmi forgalom Teljesítenék első félévi tervüket az ipari szövetkezetek Négyszázmillió forint értékű termék exportra Megyénk ipari szövetkeze­tei jól zárták az első fél évet — ez derül ki azokból a számokból, melyeknek most folyik a feldolgozása a KISZÖV-ben. Bár a mun­ka még tart, néhány előze­tes adatot rendelkezésünkre bocsátottak és ezekből ked­vező kép alakult ki. A tavalyit 11,9 százalékkal meghaladva egymilliárd 377 millió forintnyi termelési ér­téket állítottak elő az ipari szövetkezetek. Szépen nőtt a nyereség is: 117 millió fo­rinttal, és ez 7,5 százalék­kal több a tavalyi év azo­nos időszakának eredményé­nél. Mindezt gyakorlatilag változatlan létszámmal ér­ték el, a jelenlegi 15 ezer 042 dolgozó csak 0,7 szá­zalékkal több az elmúlt évi­nél. Ez azonban a most vég­zett ipari tanulók munkába állításából származik és vár­Szövetkezet 12 százalékkal növelte termelését és csak­nem elérte a 200 millió fo­rintot. Ugrásszerűen nőtt a nyereség, több mint 41 szá­zalékkal és már 11 millió fo­rint. Csökkent a létszám 2,6 százalékkal, az export vi­szont nőtt 63 százalékkal és 43 millió forint volt. Keve­sebb a tőkés országoknak szállított áru mennyisége. Eddig a tavalyi év azonos időszakához képest csak 92 százaléknyit exportáltak nyugatra. Többet termelt az ENCI is, csökkent viszont a nyere­sége, 6,4 millió forintnyit ér­tek el és ez 44 százalékkal marad el az elmúlt évitől. Ennek oka, hogy nagyon sok a befejezetlen termék, összes exportjuk növekedett, mintegy 6 százalékkal és a tavalyi 88 millió forinttal szemben most 93 milliónyi szerény mértékben nőtt az export, 1,2 százalékkal, ör­vendetes viszont, hogy ezen belül jelentősen növekedett a dollár elszámolású kivitel és elérte a 19 millió forintot, mely mintegy 25 százalékkal meghaladja az elmúlt évi adatot. összességében megállapít­ható, hogy az ipari szövet­kezetek teljesítették a tervet, bár néhány nagy szövetke­zetnél lemaradás mutatkozik a nyereségnél és a tőkés ex­portnál. Ezek figyelmeztető jelek, de az év hátralevő ré­szében — a rövidesen meg­kezdődő szállításokkal — pótolni lehet a lemaradást. L. L. A lakosság áruellátása az év első hat hónapjában ösz- szességében megfelelő volt, a tavalyihoz képest javult az élelmiszerek és élvezeti cik­kek kínálata, csökkent a mű­szaki cikkek hiánya — álla­pította meg a Belkereskedel­mi Minisztérium áruforgal­mi jelentése. A forgalom a múlt év azo­nos időszakához képest 10,2 százalékkal emelkedett. A lakosság 119,5 milliárd forin­tot költött fogyasztási cik­kekre, ebből 37,5 milliárdot élelmiszerekre és élvezeti cikkekre, 17,1 milliárdot a vendéglátóiparban, 16,4 mil­liárd forintért vásárolt ruhá­zati termékeket és 48,5 mil­liárd forintért vegyes ipar­cikkeket. Az első félévi for­galom 1,7 százalékkal na­gyobb, mint az éves elő­irányzat. Az élelmiszerforga­lom a tervet megközelítette, attól elmaradt a ruházati cik­kek értékesítése. lió, az 1977-es év kezdetére már 198 millió forint volt a raktárkészlet. A műtrágya­fajták között nitrogén alap­anyagúból 13, foszfor alap­anyagúból öt, az összetett műtrágyából pedig 20 száza­lékkal használtak fel többet az üzemek az első hat hó­napban az idén, mint az elő­ző év azonos időszakában. Növényvédő szerekből a fel­vásárolt mennyiség 9 száza­lékkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a lombtrágyák közül Wuxálból 20Ó0 mázsával többet, Mikro- midból viszont 600 mázsával kevesebbet használtak fel. Ez utóbbi felhasználásában bekövetkezett csökkenés oka a vártnál későbbi szállítás. A Wuxál nagyobb mennyisé­gű felhasználása a lombtrá­gyázás elterjedését bizonyít­ja. A növényvédő szerek el­látásában fennakadás csak Eradikánból volt, végül is a gyár leszállította a megren­delt mennyiséget. Kiugróan egyik szerből sem nőtt meg a kereslet, ami annak kö­szönhető, hogy a megyében nem volt nagyobb növény­fertőzés. A második fél évben, a talajmunkák időszakában je­lentősen megnőtt a műtrágya forgalmazása. Az ebben az időszakban alkalmazható műtrágyákból sem lesz hi­ány, megfelelő készlet áll rendelkezésre. A gyáraktól való szállítás a nyári idő­szakban is folyamatos volt. Káliműtrágyából ugyanakkor a gyártó vállalat újabb aján­latott tett további megren­delések kielégítésére. A gaz­daságok jövő évi műtrágya­igényének bejelentése a na­pokban történik. A kistermelők eddig nö­vényvédő szerből több mint 2 millió, műtrágyából 1 mil­lió forinttal többet vásárol­tak, mint tavaly. A műtrá­gyafélék közül az összetett műtrágya vált közkedvelteb­bé. A folyékony lombtrágya egyre népszerűbbé válik. Az itt felhasznált növényvédő szerek zöme nem erős méreg, egészségügyi várakozási ide­jük két hét. Mind a műtrá­gyák, mind a növényvédő szerek csomagolása megfelel a kistermelők igényeinek. hatóan az évet már csökke­nő létszámmal zárják. Ez egyébként általános tenden­cia, évről évre kevesebben dolgoznak az ipari szövetke­zetekben. Többet exportálnak, mint tavaly a szövetkezetek, 42,3 százalékkal és a külföldre vitt áruk értéke megközelí­tette a 400 millió forintot. Érdemes megnézni me­gyénk néhány nagy szövet­kezetének adatait közelebb­ről is. A Szarvasi Vasipari volt az év első hat hónap­jában. Csökkent itt is a tő­kés export, a tavalyinak 90 százalékát sem érte el. Növelte termelését a szarvasi Szirén is, 109 millió forint értékben állítottak elő ingeket, textiljátékokat és más termékeket. Nyereségük nem éri el a tavalyit, a 9,6 millió forintos eredmény több mint 15 százalékkal kevesebb az elmúlt évinél. Csökkent a létszám is, de Kiegyensúlyozott első fél év után kiegyensúlyozott második fél év* várható a növényvédelmi szerek és műtrágyák ellátásában Bé­kés megyében. Az AGRO- KER megyei vállalata ugyan­is már az év elején jelentős nyitókészlettel rendelkezett, s ez, valamint a gyárak fo­lyamatos szállítása zökkenő- mentessé tette a gazdaságok megrendelésen alapuló ellá­tását. Még 1976 elején nö­vényvédő szerekből 70 mii­Jól halad a köröstarcsai híd építése A Hídépítő Vállalat másfél éve kezdte meg a köröstar­csai Kettős-Körös híd építé­sét. A munkákat a tavasz- szal a több mint 20 éve nem tapasztalt tartós árhullám lassította, de még így is tart­ják előnyüket a hídépítők. A bal parti híd szerelése 30 munkanap alatt elkészült, s június 24-ig befejezték a híd tartószerkezetének szerelését. A hét elején a feszítőkábelek üregét cementhabarccsal injektálták, s ezt követően hozzáláttak az építők a mo­nolitrészek betonozásához. Hamarosan megkezdik az előregyártott szegélyek be­építését is. A jobb parton az árvíz levonulását követően láttak hozzá az alaptest és a felmenő fal építéséhez, a kö­zelmúltban az első elemek már a helyükre kerültek. Az előregyártó telepen a tavasz- szal elkészítették a szüksé­ges elemeket, ezeket az elkö­vetkezendő hetekben szerelik össze. Nőtt a műtrágya-felhasználás II Nagy Október fényében címmel kiállítás nyílik A Nagy Október fényében címmel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének 60. évfordulója alkal­mából reprezentatív kiállítás nyílik augusztus 3-án a Bu­davári Palota Munkásmoz­galmi Múzeumában. A kiállí­tás anyagát — 80 tablót — a Szovjetunió Központi Forra­dalmi Múzeuma állította ösz- sze. A forradalom eseménye­it, az azóta elért eredménye­ket bemutató tárlat Szófiából érkezik hazánkban, Buda­pestről pedig a lengyel fő­városba, Varsóba utazik to­vább. A kiállítás a látogatók elé tárja a kommunista párt, a társadalom vezető, irányító erejének a világ első szocia­lista állama megalapításá­ban és megszilárdításában ki­fejtett, forradalmi átalaku­lást eredményező tevékeny­ségét. A különféle dokumen­tumok, fényképek, kiállítási tárgyak, képzőművészeti al­kotások bemutatják a 60 esz­tendő alatt elért eredménye­ket, a szovjet népnek azt a politikai és munkaaktivitását, amely a szocialista és kom­munista építőmunka tervei­nek megvalósításáért folyta­tott harcban megnyilvánult. A 60. „születésnapjához” kö­zelgő állam történetének fontos állomása a szocializ­mus nagy győzelmeit, a fej­lett szocialista társadalom alapvonásait, politikai szer­vezeteit tükröző új alkot­mánytervezet elfogadása, amelynek dokumentumait a kiállítás ugyancsak bemutat­ja. Fontos helyet kap a kiállí­táson a szocialista munka­verseny bemutatása, amelyet a szovjet emberek és a szo­cialista közösség többi orszá­gának dolgozói a Nagy Októ­ber évfordulója alkalmából indítottak. A kiállítás ismer­teti az SZKP tevékenységét, amelynek célja: fejleszteni a szocialista országok testvéri népeinek nemzetközi együtt­működését, megszilárdítani a kommunista világmozgalom egységét, a marxizmus—leni- nizmus és a proletár nemzet­köziség alapján minden esz­közzel támogatni a fejlődő országokat az önrendelkezési jogukért folytatott harcuk­ban. Bemutatja a párt, a szovjet nép küzdelmét a né­pek közti béke és együttmű­ködés megszilárdításáért. Nagyobb előrelátást igényel a tudományos eredmények bevezetése Több mint nyolcvanezren dolgoznak a kutatóhelyeken, évente mintegy 30 000 kuta­tási-fejlesztési feladat meg­oldásán munkálkodva. 1975- ben például a feldolgozás alatt álló 30 839 témából 14 864-et eredményesen befe­jeztek, és csupán 1391 „zá­rult” sikertelenül. Hogyan hasznosulnak a fejlődés alap­jául szolgáló új tudományos eredmények? Ezt vizsgálta a közelmúltban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság több mint száz vállalatnál, mezőgazdasági nagyüzemben és 40 ágazati kutatóintézet­ben. Az adatok szerint a gép­ipar területén az 1972—74 között elért kutatási eredmé­nyek 87 százalékát hasznosí­tották. Más területen az al­kalmazás mértéke 70 száza­lék körül alakult. E számok azonban a valóságosnál ked­vezőbb helyzetet mutatnak. Magukban foglalják ugyanis az olyan kutatási eredménye­ket, amelyekben egy, vagy néhány darab mintagép le-? gyártásáról van szó, illetve a hasznosulás módja disszertá­cióba, elemző tanulmányba való bedolgozás. A népi el­lenőrök helyszíni vizsgálatai fedték fel a kutatási ered­mények gyümölcsöztetésének egyik fő gátját. Nevezetesen azt, hogy a kutatási-fejlesz­tési célok elhatározásakor a vállalatoknál nem veszik szá­mításba a bevezetés lehető­ségeit. Ugyanígy legtöbb he­lyen elmarad a már haszno­sított kutatások „hozamának” mérése is. Holott így lenne kimutatható a tudomány vál­lalati, illetve népgazdasági előnye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom