Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

1977. július 21» csütörtök o Beszélgetés a Köröstáj hatásáról Dr. Varga Imre előadását élénk vita követte. A képzőművé­szek, filmesek, írók a helyi gondok mellett a művészeti Set általános jelenségeiről is beszélgettek Fűtő: Gál Edit Tegnap délelőtt találkoztak a békési alkotótábor részve­vői megyénk néhány költő­jével a művelődési központ­ban. Dr. Varga Imre, a Szo­cialista Művészetért című fo­lyóirat főszerkesztője tartott vitaindító előadást lapunk kulturális mellékletéről és jelentőségéről. Elmondotta, hogy a Köröstájnak tükröz­nie kell ai megye kulturális életét. Arra kell törekednie, hogy ne legyen megkülön­böztetés a „vidéki” és a „fő­városi” kulturális termékek között Ha sikerül az itteni problémákat művészi erővel, színvonalasan ábrázolni, ak­kor a mű egyetemes irodal­mi hatóerővel bír majd. Pél­daként Csoór Istvánt emlí­tette, akinek aktuális és ki­tűnő regényét, a Hegy és göröngy címűt néhány hó­nap alatt megjelentette könyvkiadásunk. A Köröstáj íróinak mű­helymunkáját hiányolta, gyakrabban kellene termé­keny vitákon találkozniuk. Az új tehetségek felkutatá­sában pedig eredményes len­ne, ha a megyei közművelő­dési szervek rendszeresítenék a jeligés pályázatokat, aho­vá mindenki elküldhetné al­kotásait. A fiatal költők képviselői kifogásolták, hogy miért nem jöttek el még többen a me­gye toliforgatói közül. A hi­bákat,' gondokat csak úgy le­het orvosolni, ha közösen ér­lelik a tetteket, keresik a megoldást. Beszéltek még a Köröstájban megjelenő ver­sek, grafikák, elbeszélések arányáról, szeretnék az iro­dalmi glosszát is olvasni a lap hasábjain. A délelőtti vitát követően a társaság kirándult Bihar- ugrára, ahol megkoszorúzták Szabó Pál sírját és megte­kintették a halgazdaság üzemegységeit. B. Zs. Úttörő tanácsülés Orosházán A tavaly meghirdetett, és két úttörőévre szóló „Együtt — egymásért” moz­galom első, 1976—77. évi sza­kaszának munkáját értékel­te a Magyar Úttörők Szövet­sége orosházi városi tanácsa a héten megtartott ülésén. A testületnek a városi úttörő­elnökség számot adott az orosházi úttörőcsapatok mozgalmi, szakköri, kulturá­lis, sportéletéről, az úttörő- közösségekben folyó hazafi­as nevelésről, a csapattaná­csok és vezető testületek munkájáról. Az „Együtt—egymásért” mozgalom keretében 1976— 77-ben szervezett akciók jó lehetőséget adtak a csapa­toknak a gyermekszervezeti jelleg erősítésére, a haté­kony nevelésre, és ezzel a lehetőséggel éltek is az orosháziak. Az elmúlt idő­szakban tovább növekedett a városban az úttörő—KISZ testvérkapcsolatok száma, jelenleg az úttörőközössé­geknek 84 KlSZ-alapszerve- zettel van állandó kapcso­lata, amely egyre tartalma­sabb. Az úttörőcsapatoknál — a gyermekek igényei alapján — 70 szakkör mű­ködött az elmúlt úttörőév­ben, s ezek jól szolgálták a pályaválasztásra való felké­szülést. Több mint 400 út­törő vett részt a tudományos technikai szőnie csapatszin­tű vetélkedőjén és a megyei versenyen három első helye­zést értek el az orosházi út­törők. A mozgalom lehető­ségeit kihasználva sok ér­dekes kulturális és sportve­télkedőt bonyolítottak le a csapatok. Az Üttörőszövetség Országos Elnöksége megbízá­sából Orosházán rendezték meg a VI. Kozma István Úttörő Kötöttfogású Birkózó Emlékversenyt, amelynek szervezésével, lebonyolításá­val nem vallottak szégyent Az elmúlt úttörőévről szó­ló beszámoló megtárgyalása után Sinkó József, a KISZ orosházi városi bizottságá­nak titkára, mint a tanács­ülés második napirendjének előadója kérte a tanácsülést, hogy Antali Gábort mentse fel városi úttörőelnöki tiszt­ségéből, mivel 1977. augusz­tus 1-gyel a 612-es számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatójává nevezték ki. Ezután javaslatot tett ar­ra, hogy az úttörőelnöki tisz­tet Görbics Lajos, az addigi úttörőtitkár töltse be. A tes­tületi ülés a felmentést és az új úttörőelnök személyét egyhangúlag megszavazta. Tanítóképzősök tábora Szarvason Szarvason, a Holt-Körös partján, az Erzsébet liget melletti festői környezetben rendezte be sátortáborát a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola. Váltott turnusokban nyaranta mintegy 300 diák tölt itt felejthetetlen napo­kat munkával, szórakozással, vízi sporttal, versennyel. — Intézetünkben a hall­gatók 60—70 százaléka rend­szerint Békés megyei — mondja erről Scheibert Fe­renc tanár. — Ezért is kö­töttünk testvérintézeti ba­rátságot a Szarvasi Óvónő­képző Intézettel. „Felfedez­tük” e szép fekvésű város természeti adottságait, vízi sportolási lehetőségeit. Így aztán elhatároztuk: Szarva­son építjük fel társadalmi munkával a vízi sport tele­pünket, — Pénzünk ugyan nincs, de annál több a lelkesedé­sünk, a munkakedvünk. Szí­vesen odafigyelünk, ahol se­gíthetünk társadalmi mun­kával, s az ezért járó mun­kabért egyéni felajánlások alapján a csónakház és az üdülőépítés anyagköltségei­re, valamint csónakok, kajar kok vásárlására fordítjuk, ősszel rendszerint Debrecen környékén vállalunk alma­szedést, nyáron pedig a Szarvasi Öntözési Kutató In­tézetben dolgozunk. Munka­bérünk egy részét — kéré­sünkre — az intézet a vá­rosi tanácsnak utalja át, amit gyermekintézmények fej­lesztésére, a város szépítésé­re fordítanak. Megtudtuk azt is, hogy a szarvasi Városi Tanács part­nerként fogadta a debreceni intézetet. Telket adott térí­tésmentesen a sátortábor ré­szére, valamint vízisport­telep építésére. — Először 1974-ben lát­tunk munkához — emléke­zik vissza Scheibert tanár. — Akkor a városi úttörőház építésénél segédkeztünk, a fiúk pedig erdőt, bozótot ir­tottak a Körös-parton. A csónakház már felépült, a több szintes, mandzárd szo­básra tervezett üdülőnk alapjait leraktuk. Addig já­runk ide, amíg teljesen fel nem épül, s a környezetet rendbe nem tesszük. De az­után sem maradunk hűtle­nek a városhoz. Halljuk, hogy termálfürdő, üdülési központ épül. Találunk min­dig társadalmi munkát, hogy törleszt hessünk e szép fekvésű telekért. — A mi nyári táborunk egyébként is sokoldalúan hasznos — veszi át a szót Valentinyi Vera táborvezető. — A KISZ vette át a tábor vezetését, így politikai és szakmai képzésekre is kivá­* lóan alkalmas e hely. A nyá­ron 50 személyes KISZ-to- vábbképzést bonyolítottunk itt le. A mellettünk levő út­törőtáborban pedig a tan­rendünkbe beillőén gyako­rolhatjuk az úttörőnevelést. A tanítójelöltek sátortábo­rában vidám az élet, min­denki jól érzi magát — Ary — Július 22—24-ig I. Gyulai ifjúsági napok Sopron és Szeged után az idén először Gyulán is sor kerül — az Epressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bé­kés megyei kirendeltségének szervezésében — ifjúsági na­pokra. A rendezvénysorozat július 22-én, pénteken 19.00 órakor kezdődik: a vár előtti téren Albel Andor, a KISZ gyulai városi bizottságának titkára köszönti az ország különböző vidékeiről érke­zett több száz résztvevőt. Este a Várszínházban Pás- kándi Géza: Távollévők cí­mű darabját tekintik meg a fiatalok Változatos, vidám a következő nap programja: strandolás, sportolás, ügyes­ségi vetélkedő és haditorna­bemutató lesz. Ezt követően, a szabadtéri színpadon a Pi­ramis együttes ad koncertet 17.00 órai kezdettel. Este az Egyetemi Színpad előadását láthatják az ifjúsági napok résztvevői. A vasárnap az „Edzett ifjúságért” tömeg­sportmozgalom jegyében te­lik Kilenc órakor Póstele- ken fakultatív sportverse­nyek kezdődnek, majd ebéd után indulnak haza az I. gyulai ifjúsági napokra ér­kezett fiatalok — reméljük elégedetten, kellemes élmé­nyekkel, s azzal az elhatáro­zással térnek haza, hogy jö­vőre is ellátogatnak majd Gyulára, a II. ifjúsági na­pokra. B fogyasztók érdekvédelméről tárgyaltak A kereskedelmi társadalmi eile női ok brigád vezetőinek megyei értekezletét tegnap tartották Békéscsabán, az SZMT székházában. Vajda János, a szakszervezeti aktí­vák bizottságának vezetője a második negyedév tevékeny­ségét elemezve elmondta, hogy 696 ellenőrzésből 310 az élelmiszert árusító boltokban volt, 296 pedig a vendéglátó- egységekben, - 51 esetben jegyzőkönyvet vettek fel, és megtették á feljelentést. Az elmúlt negyedévben el­sősorban az áruellátást, a közegészségügyi szabályok megtartását és a fogyasztói érdekvédelmét érintő ellen­őrzések folytak. Bár az alap­vető közszükségleti cikkekből az ellátás jó volt, más terü­leten akadtak hiánycikkek. Az egészségügyi rendelkezé­sek megtartása sok kívánni­valót hagy maga után. Több helyen lejárt egészségügyi könyvecskét találtak. Más he­lyeken a tisztaságot lehetett kifogásolni. Továbbra is gond a hibás mérés és számolás, meg a le­járt szavatossági idejű cik­kek árusítása. Ezek miatt már július első húsz napján húsz jegyzőkönyvet kellett felvenni a megyében. Nem elég hatékony a vállalati bel­ső ellenőrzés, mert ha meg is állapítják a hibát, kevés helyen követi azt intézkedés. A vásárlók könyvének elne­vezett panaszkönyvvel ugyanazok a problémák van­nak, mint régen: nehezen, vagy sehogyse akarják a vá­sárlók kezébe adni. Épp ezért javasolják a megyei ta­nács kereskedelmi osztályá­nak, hogy tegyen intézkedést a vállalati belső ellenőrzés fokozására. A társadalmi ak­tívák pedig a harmadik ne­gyedévben folytatják az áru­ellátás, egészségügyi szabá­lyok és a fogyasztói érdekvé­delem ellenőrzését. Jelzőrendszerünk fontos csatornája □ párt tömegekkel való mindennapi párbeszé­dének egyik nélkülöz­hetetlen csatornája az infor­mációs rendszer. Kiemelkedő szerepét a Politikai Bizott­ság 1968. december 10-i ha­tározata dokumentálta. A megyei pártbizottság ez év áprilisában értékelte e ha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatait. Többek között megállapította: „Növekedett az információs jelentésekben közölt tények szerepe és ezek egyre jobban szolgálják a pártellenőrzést, a helyi dön­tések előkészítését, azok vég­rehajtásának, eredményének folyamatosabb elemzését, a szocialista demokratizmus, a kollektív vezetés erősítését, az elvi-politikai irányítást végző testületek informálá­sát’’. Hogyan jelentkezik mind­ez Gyoma nagyközség életé­ben? Erről beszélgettünk Je­néi Pállal, a pártbizottság titkárával és Virág István politikai munkatárssal. — A tizenegyezer lakosú nagyközség huszonhárom pártalapszervezete áramol­tatja havonta információs je­lentéseit pártbizottságunknak területe dolgozóinak hangu­latáról, az országos és a he­lyi állapotok megítélésével kapcsolatos véleményekről, a párthatározatok végrehajtá­sa során észlelt tapasztala­tokról — kezdi Virág István. — E jelentéseket összesítjük, s közvetlenül továbbítjuk a megyei pártbizottságnak, va­lamint a járásnak. Az információs jelentése­ket Jenei Pálék fontos jel­zőrendszerként kezelik és elemzésükből sok esetben a testület elé kerülő napirendi témák fogalmazódnak. — Az információs jelen­tésekben szereplő lakossági észrevételek, javaslatok alap­ján testületi ülés foglalko­zott például Gyoma szolgál­tatási helyzetével — mond­ja Jenei Pál. — Felmérést készítettünk, s a pártbizott­ság úgy döntött, hogy a je­lentést a tanács, valamint az ÁFÉSZ vezetői elé viszi. Mindkét szerv foglalkozott is a témával és kikerekedett, hogy milyen irányban szük­séges fejleszteni a szolgálta­tások hálózatát, végső soron a dolgozók javaslatai alap­ján. Határozat született a községi vendéglátás korsze­rűsítésére, egy virágbolt megnyitására, a fürdő szol­gáltatási lehetőségeinek bő­vítésére (strandcikk-kölcsön­zés, az étkeztetés bővítése, kis pavilonok nyitása, játék- és sportolási lehetőségek szélesítése stb). A javaslatok tehát megvalósultak. Előtte azonban a havi titkári érte­kezleteken közöltük, hogy miként tettük sínre az in­formációs jelentésekben sze­replő dolgozói észrevételeket, tehát vissza is áramoltattuk az információt. Az információs jelentések­ben szerepelt az a panasz is, ami régóta foglalkoztatta fő­leg a szembetegeket, hogy szemüveg-készíttetés végett Békéscsabára kell több ízben is utazniuk A pártbizottság Varga Zsigmond országgyű­lési képviselőt kérte meg ar­ra, hogy járjon el ez ügy­ben. Az OFOTÉRT-központ, valamint a csabai üzlet dol­gozóinak segítségével sike­rült megoldást találni, még­pedig úgy, hogy a helyi SZTK-rendelő egy kis szobá­jában most már hetenként kétszer szolgálatot tartanak a csabai OFOTÉRT-esek és át­veszik a gyomai vényeket, majd az elkészített szemüve­get vissza is hozzák Hason­lóképp az információ hozta a pártbizottság tudomására, hogy a gyomai női szabó részleget állítólag meg akar­ja szüntetni az Endrődi Sza­bd Ktsz. Ebben az ügyben maga Jenei Pál járt Gyo- mán, a szabószövetkezetnél, s elmondta, az igények alapján inkább bővíteni kel­lene a gyomai üzletet. Felke­reste az endrődi pártbizott­ságot is, és titkárát kérte, hogy az üzlet fenntartásában legyen a segítségükre. A pártbizottságok kooperálása a lakossági szolgáltatások fej­lesztésében követendő és példás kezdeményezés. Az információkban jelzett lakossági észrevételek a dol­gozók felelősségérzetét, szo­cialista öntudatának növeke­dését is jelzik egyben, ami­kor olyan hibákra mutatnak rá, amelyek túl vannak már az egyéni érdekeken. így hívták fel a pártbizottság fi­gyelmét arra, hogy jelentős értékek hevernek gazdátla­nul az egyébként jól dolgo­zó vízművesek munkaterüle­tein, akik a nagyközség víz­vezeték-hálózatát építik. Ki fizeti meg az elherdált társa­dalmi tulajdont? Ha egy sza­kasz építése befejeződik, mi­ért nem takarítják azt lé, miért hagynak ott csapot-pa- pot hosszú hónapokig? Ilyen jelzések esetében természe­tesen nem várja meg a párt- bizottság a titkári értekezle­teken történő visszajelzés al­kalmát, itt gyorsan szükséges reagálni az észrevételekre, levélben, vagy személyesen felkeresni a társulatot és in- tézkedtetni a fogyatékossá­gok megszüntetésére. Ezek már a termeléssel összefüggő kérdések, mint ahogyan a májusi összesített információs jelentésből is ki­tűntek az itt jelzett kifogá­sok, a dolgozók elmarasztaló véleménye a termelést érin­tették elsősorban. A zöldség­hiányt tették szóvá, ami a községben akkor jelentke­zett. A tanács és az ÁFÉSZ pedig a zöldségtermelés fo­kozására nagy anyagi hozzá­járulással támogatja a meg­alakult szakcsoportot, és az ÁFÉSZ szerződést is kötött velük termékeik felvásárlá­sára. A pártbizottság kezde­ményezésére a tanács végre­hajtó bizottsága foglalkozott az üggyel. Kiderült, hogy a szakcsoport nem tartja meg a szerződésben vállalt köte­lezettségeit, inkább (a maga­sabb ár miatt!) piacon érté­kesíti termékeit. A szerződés meg nem tartása jogi ügy. Ezt érvényesíteni kell. Ami tanulságot viszont a pártbi­zottság vont le az esetből az az, hogy a szakcsoporton be­lül fokozni szükséges a po­litikai nevelőmunkát, meg kell értetni a tagokkal, hogy a község zöldséggel való el­látását ne csak egyéni ér­dekükön keresztül szemlél­jék. Ezt a feladatot az ÁFÉSZ pártalapszervezetére bízta. — Nagy segítségünkre van az információs hálózat — mondja Jenei Pál. — Álta­la sok olyan helyi, de az országos politikával össze­függő dologról tudunk reális képet kapni, amiről, ha nem működnének ezek a csator­nák, talán nem, vagy min­denesetre nehezebben sze­reznénk tudomást. Ezek az információk előkészítik dön­téseinket sok dologban. Gyorsan reagálunk is rájuk és tájékoztatjuk mi is az in­formációt adókat, hogy mi­lyen intézkedéseket tettünk jelzéseikre. Ezt fontos fel­adatunknak tekintjük. Q z információs felelő­sökkel nemrég meg­beszélést tartottunk, mert azért akad hiányosság is a hálózatban. Sajnos, nem értik mindenütt e jelzések küldésének rendkívüli fon­tosságát, és néha elmaradnak az alapszervezeti információ- adások. Júniusban például emiatt magunk sem tudtunk összesítést készíteni és to­vábbítani a megyei pártbi­zottságnak. A közeljövőben — munkatervünk' szerint — létrehozzuk információs cso­portunkat az agitációs és propagandabizottságon belül, és munkájával hatékonyab­bá, rendszeresebbé akarjuk tenni az információs háló­zat működését, ahogyan azt feladatul tűzte a megyei pártbizottság áprilisi tanács­kozása. Varga Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom