Békés Megyei Népújság, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
1977. július 16., szombat A Békés megyei Méretes Szabók és Szűcsök Ipari Szövetkezet kamuti kötő özemében exportra készülnek a sapkák, sálak. A legtöbb megrendelés Líbiából, Svédországból, Franciaországból és Jugoszláviából érkezik. Képünkön: csomagolás előtt utoljára ellenőrzik a sokszínű sapkát, sálat Fotó: Veress Erzsi Új kifutópálya, modern műszerek Nagyarányú fejlesztés a Ferihegyi repülőtéren Ifjúsági barátságfesztivál A közösségi művelődés műhelyei: az olvasótáborok Az Állami Tervbizottsága múlt hónapban jóváhagyta a Ferihegyi repülőtéri fejlesztés első ütemének beruházási javaslatát. A légikikötő forgalma az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett és a nyári csúcsidényben ma már egyre több időn keresztül kell kapacitást felülmúló forgalmat lebonyolítani. Mindezek indokolták a nagyszabású beruházás mielőbbi megkezdését, melyet a népgazdaság V. ötéves terve is 1977-re irányzott elő. A beruházás első üteme az ország egész területére kiterjedő műszeres légiforgalmi irányítási rendszer építésével, valamint a repülőtér folyamatos üzemeltetésével kapcsolatos építkezésekkel a program szerint már meg is kezdődött... A jövő év elején, a mostanival párhuzamos vonalon, attól 1600 méteres távolságra megkezdődik az új fel- és leszállópálya építése, amely a kiegészítő műszerek, leszállítóberendezésekkel együtt 1982 közepén készül el. Ez felszabadítja majd a régi pályát a második ütemben tervezett rekonstrukcióhoz, amelynek során felújítják, szerkezetét megerősítik, a követelméAx egyik híradóújságban a cikk szerzőjének neve alatt a következő „rövid” aláírás olvasható: „Nagyközségi Közös Tanács Kereskedelmi Társadalmi Ellenőri Albizottság elnöke”. Nem restelltem utánanézni annak a kézikönyvnek, amelyben a török szultánnak a zaporozs jei kozákokhoz írt levele található magyar fordításban. (A kozákok válaszukban alaposan kiforgatták és kigúnyolták a tengernyi titulust. Ez utóbbi megihlette Repint, a nagy orosz festőt, és a Zaporozs- jei kozákok című festményén megörökítette a mulatságos jelenetet.) A szultán levele egyébként így kezdődik: „Én, a szultán, nyéknek megfelelően, az újhoz hasonló berendezésekkel szerelik fel. A két pálya —' amelyek egyébként egyidejűleg, egymás forgalmának zavarása nélkül használhatók majd —4 az 1990 után várható nagyobb forgalmat is bírja majd és a mostaninál lényegesen kisebb lesz a zaj a repülőtér környékén. Egy év múlva kezdődik a kétállásos korszerű hangár és műszaki bázis építése. Az első ütem végére teremtik meg az ország területére kiterjedő műszeres irányítási rendszert, amelyhez a már működő Kőris-hegyihez hasonló radarkomplexumot készítenek Püspökladányban is. A repülőtéri irányítási rendszer fejlesztésével, tökéletesítésével függetlenítik az időjárástól a forgalmat és a legnagyobb ködben is megfelelő biztonsággal fogadhat és indíthat gépeket Ferihegy. Az állami nagyberuházásként, összesen csaknem 5 milliárd forintért — a mostani tervidőszakban 2,7 milliárd forint felhasználásával — megvalósuló repülőtéri fejlesztés első üteme 1982-ben fejeződik be. Eredményeként a Ferihegyi repülőtér I. osztályú nemzetközi légikikötővé fejlődik. Mahomed fia, a Nap és a Hold testvére, az isten unokája és földi helytartója, minden birodalom: Macedónia, Babilon és Jeruzsálem, kis és nagy Egyiptom ura, a cárok cárja, minden élők fölött uralkodó, felülmúlhatatlan és legyőzhetetlen lovag, Jézus Krisztus sírjának rettenthetetlen őriző je, magának az istennek a gyámja, a muzulmánok reménysége, és vigasza, a keresztények réme, de egyben védelmezője, megparancsolom nektek...” Lám, azért még sokat tanulhatunk a török időkből — már ami a titulusokat illeti. —y—n Két évvel ezelőtt a KISZ és a lenini Komszomol Központi Bizottsága között megállapodás született, hogy kétévenként megrendezik az ifjúsági barátságfesztivált, váltakozva a két országban. 1975-ben Magyarország adott otthont az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztiválnak. A központi ünnepséget Budapesten rendezték, ezenkívül a két ország testvérmegyéinek fiataljai pedig felkeresték magyar barátaikat a megyékben. Két évvel ezelőtt a KISZ Békés megyei bizottsága, valamint a Komszomol Penza megyei bizottsága együttműködési szerződést kötött a kapcsolatok kölcsönös bővítésére, így a fesztivál ideje alatt a Penza megyeiek ellátogattak megyénkbe. Az augusztus 20—25. között sorra kerülő fesztiválon megyénkből 29-en vesznek részt olyanok, akik a? elmúlt mozgalmi évben példamutatóan vették ki részüket a termelőmunkából, vagy a tanulásból' éS kiemelkedő szerepet játszottak a közéletben. A II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválnak az ad ezúttal különös jelentőséget, hogy a központi rendezvényt a Nagy 'Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója A gyulai színházi nyár második nagy bemutatója, Páskándi Géza Távollevők című tragikomikus bohózata ma este kerül a közönség elé a vár színpadán. Az író vallomása művéről ez: „A Távollevők elsősorban történelmi bohózat, tragikomikus felhangokkal. A történelmi groteszknek éppolyan létjogosultsága van, mint a tragikus történelmi drámának. Az egyik a szükséges, elkejegyében rendezik Lenin- grádban. A fesztiválra megyénkből két delegáció utazik, vezetőjük Szabó Miklós, a KISZ megyebizottságának első titkára és Duna Mihály titkár. Az egyik csoport Le- ningrádba, a másik Penza megyébe látogat. A Szovjetunióba utazó fiatalok részére tegnap, pénteken egész napos felkészítést rendeztek Békéscsabán, a KISZ-táborban. A fiatalok meghallgatták Molnár Lajos, az MSZMP megyei bizottsága osztályvezető-helyettesének tájékoztatóját megyénk politikai, gazdasági, társadalmi életéről. Duna Mihály Békés megyei ifjúsági mozgalmáról, Kibédi Varga Lajos pedig az első fesztiválról tájékoztatta a résztvevőket, valamint a most sorra kerülő fesztivál politikai célkitűzéseiről adott tájékoztatást. Délután a fiatalok játékokat és dalokat tanultak, amelyeket majd bemutatnak Le- ningrádban és Penzában. A KISZ Békés megyei, valamint az orosházi járásivárosi bizottság augusztus 21- én Nagyszénáson barátságnapot rendez a fesztivál alkalmából, ahol ifjúsági nagygyűlés, kulturális és sport- program várja a mintegy ezer résztvevőt. rülhető, esztelen történelmi áldozatokról szól.” Az előadás szereplői: Hegedűs D. Géza, Papp János, Tolnai Miklós, Szegvári Menyhért, Káldy Nóra, Meszléry Judit, Szombathy Gyula, Lukács József, s még jó néhány neves vidéki és budapesti művész. Rendező: Valló Péter, a díszleteket Naj mányi László, a jelmezeket Hruby Mária tervezte, koreográfus Sik Ferenc. L assan beleivódik a köztudatba, hogy az olvasók tábora és az olvasótábor nem ugyanazt jelenti. Már azért sem, mert az olvasótáborba inkább olyan fiatalokat hívnak meg, akik még nem tartoznak igazán az olvasók táborába. Bodor Pál kecskeméti ipari tanuló írta: „Azt vártam, hogy sokat kell olvasni. Goromba, mogorva emberekre számítottam. Meg nagy szigorúságra. Nem így lett. Jó volt, mert nagyon sokat tanultunk. Hozzánk illő vezetőket kaptunk, akikkel meg lehetett mindent, beszélni. Nagyon jól elvitátkoztunk. Jó társaság volt,” A “szavaiból talán kiderül, hogy örömmel művelődtek, és közösségi élményt kaptak. Ezen a nyáron már több mint nyolcvan olvasótábort szerveznek, mintegy négyezer fiatalnak, az általános iskolásoktól kezdve a fiatal munkásokig. A szolnokiak idősebb munkásoknak és szövetkezeti parasztoknak is nyitnak tábort, Tiszakécs- kén, Lakitelken termelő- szövetkezetben dolgozó fiatalokat hívnak meg a közös művelődésre. A táborok számának növekedésével egyre több szakemberre van szükség: az idén már négyszáz fiatal művész, tudós, népművelő vállalkozik a kiscsoportok vezetésére. Mátra- füreden például csillagász és szociológus is dolgozik kiscsoportvezetőként. A táborok előkészítésében és vezetésében jeleskednek a könyvtárosok és a pedagógusok is. * Egy-egy olvasótáborban általában öt-tíz tagú kiscsoportot alakítanak. A kisközösségi együttlét lehetővé teszi, hogy megfordítsunk egy nevelési viszonyt. Az iskolában az irodalomtanárok többsége aligha tehet többet, minthogy egy adott korból, annak költészetéből indul ki. Az elemzés végén — jobb esetben — eljut oda, hogy a mű esztétikumát, gondolatiságát összekösse a diákok személyiségével, külső-belső világával. Az olvasótábori magyartanár — legyen akár költő vagy pedagógus — éppen fordítva tehet, hogy a megbeszélt művekkel a diákok sajátos problémáira keressen választ — bár nem direkt módon. Az olvasótábori nevelés tehát a társadalmi valóságból, a létből, a diákok sorsából indul ki, nem pedig a művészetből, miután az irodalomnak soha nem ügye az irodalom — ahogy Ratkó József költő megfogalmazta. A jó olvasótábor egy kicsit mindig az élet edzőpályája is. Olyan közösség, ahol a fiatal sokrétűen kipróbálhatja magát. Sági Erika, szobi gimnazista így írt erről: „A kezdeti időszakban vért izzadtunk. A kiscsoport- vezető azért, hogy kipréseljen belőlünk valamit, hogy a vezetőnkkel egyenrangúnak tekintsük magunkat.” A kiscsoportok közösséggé válását tehát csak úgy érhetjük el, ha demokratikus légkört alakítunk ki. Nem úgy szervezzük a közösséget, hogy mi felnőttek, művészek, tudósok találjuk ki, hogy milyen legyen a közösségi élet, hogy „Mit játsszunk”? A Népművelési Intézetben elbírálták a „Mit játsszunk” című gyermekjáték-pályázatra beküldött több mint 400 művet. A bíráló bizottság az önálló darabok kategóriájában az első díjat nem adta ki. Második díjat nyert Pet- kó Jenő — Sellye, és Szóda Sándor — Tata. A két harmadik díj nyertese: Cseke Ferencné — Nagykanizsa, László Tibor — Tatabánya. Negyedik díjas Tóth Tibor — Nagykőrös. A dramatizált a diákok mit és hogyan csináljanak. Nem felülről, s nem erőszakkal akarjuk formálni őket, hanem szocialista módon, önállóságukban és felelősségtudatukban megbízva, hogy belső meggyőződésből váljanak közösségi emberekké. Az olvasótábori módszerek lassan kikristályosodnak. Egy-egy nap úgy telik el a táborban, hogy a reggeli sportolás után ebédig, majd ebéd utántól délután négy óráig folynak a kiscsoportos foglalkozások. Ezek nem iskolai órák, nincs felelés és kicsöngetés. Addig tart egy beszélgetés, amíg a kérdésre nem találnak számukra elfogadható választ. A diákok egyéni-közösségi gondjai elvezetnek sokszor a filozófiai alapkérdésekhez is. (Például: Mi az ember? Mi a társadalom? Mi a megismerés? Mi a dolgunk? stb.) Késő délután és este pedig a közös foglalkozások követik egymást, kezdve a népdaltanulástól a közös játékig. Idén egyre több táborban lesz készségfejlesztő, alkotó jellegű foglalkozás: kezdve a mikroszkópépítéstől a fafaragásig. A bajai táborban a kiscsoportok ismét eljátszanak egy-egy rövid színpadi játékot. A szocialista pedagógus, avagy az olvasótábori kiscsoportvezető a valóság pedagógiájának a híve. Ezt Darvas József az „Olvasó , népért” mozgalom első országos tanácskozásán így fogalmazta meg: „...a fiatalokat kommunistává, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti döntésre neveljük őket.” De: „...nem neveljük a fiatalokat arra — sokszor még félünk is tőle —, hogy abba az irányba tájékozódjanak, ami jó lenne: igenis, fedezzék fel a mai valóság ellentmondásait”. Az olvasótábori intenzív művelődés éppen ezt a „de” szócskát szeretné eltüntetni. Azért indulunk ki a konkrét valóságból, a gyerekek társadalmi élményeiből, hogy a művészet, a tudomány, a kultúra segítségével (lehetőleg minél pontosabb) választ, vagy megoldást találjanak. Megint Darvas Józsefet idézem: „Mi is úgy lettünk annak idején forradalmárok, hogy az akkori valóság ellentmondásaira kerestünk választ, és a marxizmusban találtuk meg. Én hiszek ezekben a fiatalokban, hogy konstruktív válaszokat keresnek, vagy találnak azokra az ellentmondásokra”. n z olvasótábor szervezői egyáltalán nem ringatják magukat abban az illúzióban, hogy a világot meg tudják váltani, azaz minden felvetődő problémára mindig megfelelő választ kínálnak a résztvevőknek. Mindenesetre: megkísérlik. S az olvasótábori mozgalom a két tömegszervezet —i a KISZ és a Hazafias Népfront — vezetésével sokban hozzájárulhat a szocializmus iránt elkötelezett ifjúság neveléséhez. Már azzal! is, hogy sokoldalú, közösségi, alkotó jellegű művelődésre serkent. Varga Csaba művek kategóriájában az első díjat Balogh Beatrix — budapesti pályázó kapta. A második díjat Bánlaky Margit — budapesti pályázónak ítélték oda. A három harmadik díj nyertese a nagymá- gocsi Labádi József (két harmadik díjat nyert) és a pécsi Schvoly Györgyi. Az egyik negyedik díjat a nagymágo- csi Szabó Lászlóné, a másikat a kecskeméti Gyulai Antal kapta. ► Záporpróba a színházban Csütörtökön a reggeli órákban tűzoltók „vendégszerepeitek” a Békés megyei Jókai Színházban. Ekkor tartották ugyanis az évenként szokásos tűzoltási gyakorlatot, egybekötve színpadi záporpróbával Fotó: Gál Edit Török módra! Ma este bemutató a Várszínházban
