Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
^ 1977. június 2., csütörtök Koncertmérleg Az utóbbi évek leggazdagabb és legváltozatosabb koncertévadját zárja a napokban az Országos Filharmónia. Ebben az évadban olyan híres együttesek látogattak hazánkba, mint a Los Angeles-i és a Londoni Szimfonikusok, valamint a Moszkvai Filharmónia zenekara, s olyan szólisták fordultak meg hangversenytermeinkben, mint Szvjatoszlav Richter, aki az évadban többször fellépett a fővárosban és hangversenyezett Debrecenben is. * Az elmúlt évadban országos zenei programmá terebélyesedett a „Korunk zenéje” hangversenysorozat, amely korábban kizárólag a budapesti zenei hetek eseménye volt. E sorozat keretében Pécsett, Szegeden és Debrecenben kilenc koncerten szólaltatták meg a kortárs zeneszerzők műveit. Ugyanakkor viszonylag gyakran szerepeltek ilyen művek a többi vidéki város hangversenyprogramjában is. Szakember kerestetik Klubok és szakkörök a békéscsabai ifjúsági házban A békéscsabai ifjúsági és úttörőház modern épülete az elmúlt években a megye- székhely egyik szimbóluma lett, s ezt elsősorban nem újr szerű építészeti formájának, hanem a házban zajló kulturális életnek köszönheti. Sosem unatkozik a látogató, aki az ifjúsági ház rendezvényeire kíváncsi. A bejárat mellett hatalmas tábla jelzi a különböző szakkörök és klubok programját, s a nagyterem is gyakram szűknek bizonyul, ha a fiatalokat érdeklő előadást, vagy koncertet rendeznek. Ebben az évben másodszor nyert Kiváló címet az ifjúsági ház, s az elismeréssel nagyrészt a példamutató klubéletet és szakköri munkát jutalmazták. — Közel hatszáz fiatal jár rendszeresen klubjainkba, szakköri foglalkozásainkra — mondja Bencsik Ilona, az ifjúsági ház igazgatója. — Amikor ismét versenybe indultunk a Kiváló címért, akkor a fiatalos lendülettel végzett munka mellett elhatároztuk, hogy támogatni fogjuk a fény esi tanyákon élő, valamint a III. kerületi fiatalok klubját. Rendszeres kapcsolatot tartunk a megyeszékhely ipari szakmunkásképző intézeteinek tanulóival: számukra filmesztétikai előadásokat szervezünk. A város valamennyi KlSZ-alapszer- vezetének klubjaival is együttműködünk. Felsorolni is hosszú volna azt a húsz szakkört és klubot, mely az ifjúsági házban tartja foglalkozásait. A fiatal pedagógusok klubja rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, élménybeszámolót, közös kirándulást és természetesen jó hangulatú zenés klubesteket is. Mint az országos vetélkedők helyezettje, állandóan hallatt magáról a Tízek Klubja, amely 1968 óta fogja össze a különböző KISZ-alapszervezetek tanulni, művelődni és szórakozni vágyó ifjúságát. Ha a fiatal utazók klubjának annyi pénze volna, mint amennyit a lelkes tagság ország-világjárás- ra elkölteni szeretne, már alig lenne a térképen olyan folt, Könyvjelző a centenáris Ady-év jegyében Mottó: „Az Ady-pör elkezdődött régen, és máig is tart. Tanúság ez arra, hogy Ady Endre él. Nem lehet preparálni és kitömni a fekete királysast. Nem lehet porban vonszolni az isten repülőjét.” (Nagy László) Még hónapok választanak el bennünket november 22- től, Ady születésének 100. évfordulójától, az ünneplés és megemlékezés már megkezdődött, hogy tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózzunk a költő géniuszának, akinek életében ebből adatott legkevesebb, mert oly korban élt, amikor: „Csörtettek bátran a senkik / És meglapult az igaz ember”. Az ünnepi készülődésből könyvkiadásunk is kiveszi részét. Ajánlásként az alábbi könyvekre hívjuk fel Ady rajongóinak figyelmét. Dénes Zsófia: Elet helyett órák (Magvető Zsebkönyvtár 1976) A könyv Ady életének utolsó fél évtizedét hozza olyan emberi közelségbe, melyre csak az képes, aki nem tudja és nem is akarja elválasztani egymástól a nagy költőt és az esendő embert. A mű első kiadása 1940-ben látott napvilágot, s ez a mostani már a harmadik kiadás. Dénes Zsófia — egy ideig Ady menyasszonyaként — húsz évig hordozta magában a titkot, míg írásra szánta el magát. Jól ismerte Boncza Bertát is, de egészen másképpen látta ő Adyt, mint Csinszka. Robotos Imre: Az igazi Csinszka (Dokumentumriport) (Magvető Zsebkönyvtár 1976) Egy jó ideig bizonyosan nem fognak nyugvópontra jutni azok a hullámok, amit Robotos Imre — első ízben 1975-ben megjelent művével — kavart. A tények pedig makacs dolgok, még akkor is, ha olyan fájdalmasan szép legendákat oszlatnak szét, amit korábbi irodalom- történetünk Ady és Csinszka házassága köré font. A könyvből többek között kiderül, hogy nem Ady volt az első, nagy szerelem Csinszka számára, és Ady a közel egy évtizedes Léda- kapcsolat lezárása után menekül Csinszkához, amikor túl van a „kis női csukákkal esett kalandjain is. Ekkor Csinszka már olyan nő, aki szintén túl van néhány nagy szerelmi csalódáson és kalandon, akinek 90 százalék esze, és 10 százalék szíve van csak már. S ez a 10 százaléknyi szív arra is kevés volt, hogy a Park Szanatóriumban 1919. január 27-én lefogja a halott költő szemét, azét az emberét, akiről Kassák Lajos így írt: „Itt volt, mint akinek küldetése van, és elment, mint szigorúan lezárt klasszikusa önmagának.” Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája (Gondolat 1977) Először 1969-ben tett a szerző — a mostaninál, halványabbra sikerült — kísérletet arra, hogy megírja (irodalomtörténeti igényességgel és stílusban) Ady életművét. Az ünnepi könyvhéten megjelent második, átdolgozott kiadás a teljes élet- és pályakép megrajzolására vállalkozik úgy, hogy mondanivalója mindenkihez eljuthasson. A lebilincselő stílusban íródott művet számos verselemzés teszi gazdagabbá, és sok fotó hitelessé. Kis túlzással „A Szerelem époszából” vett négy sorral is összegezhetnénk mindazt, amiről Vezér Erzsébet az Ér-től az Óceánig futó életpályát elemzi: Csak hazudni kéne, mennyi minden jönne, Magyar eredménnyel, sikerrel özönbe. Már elhallgatni is milyen érdem volna, De vállalni mindent: volt életem dolga. Ady Endre: Életem nyitott könyve Fellapozta: Kovalovszky Miklós (Gondolat 1977) Adynak életében három önéletrajza jelent meg. Kovalovszky Miklós most arra vállalkozott, hogy megírja Ady helyett a negyediket, egyben az eddigi legterjedelmesebbet, melyben felhasználja az előző három anyagát, valamint azt a húsz kötetnyi anyagot, mely Ady életművét felöleli. S teszi mindezt úgy, hogy kerülje az ismétléseket, s úgy mutassa be „A tolakodó Gráciát” ellökő költőóriást, ahogy ezt maga is tette volna, ha nem rövid ideig pul- záló üstökösként ragyoghat a magyar költészet egén. Újszerű vállalkozás, mely segít oáfclatni azokat a ködöket, melyek ma még itt-ott homályosítani igyekeznek e páratlan szellemi örökséget. Kedvcsinálásra szánt ajánlásunkat fejezzük be Dénes Zsófia szavaival: „O nagy a legnagyobbak közül. Nemcsak a magyarsága,... nemcsak formaművészete; __ n emcsak külső és belső for- radalmisága... viszi őt a legmagasabb tetők felé... ö maga egy a természettel, és több is, mint a természet: ő maga az Ember,...” Szilárd Adám amelyet fel nem derített volna a társaság. Diafilmvetítéssel egybekötött úti beszámolókon így is sok távoli tájat megismernek a fiatalok, s természetesen nem marad el a programból egy-egy nagyobb kirándulás sem: A színházbarátok klubja jó kapcsolatot tart a békéscsabai Lenin Tsz KlSZ-szervezeté- vel, ezért velük járnak más városok színházi előadásaira is. A világnézeti klub a nagy beszélgetések fóruma, ahol a mindennapi élet eseményeiről filozofálnak a klubtagok. A szakkörök közül a fotósok munkája a leglátványosabb, hiszen állandó kiállításaikon nemcsak önmaguk munkájáról, hanem az egész város életéről hírt adnak. A barkácsolók főleg asztalos- munkákat végeznek, ezért az ifjúsági ház abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kell a szomszédba menni, ha kisebb javításokra kerül sor. A textilfestő szakkör munkáit sokfelé megcsodálták már, s a helytörténeti szakkör is több elismerést hozott az ifjúsági háznak. — A jelenleginél is eredményesebb munkát végezhetnénk, ha több szakembert tudnánk bevonni a közös munkába — mondja Bencsik Ilona. — Éveken át kitűnően működött például az orosz nyelvi klubunk, de mióta a társaság vezetője, Pribojszki Mihály tanár úr nyugdíjba ment, sajnos, nem találunk megfelelő utódot. A repülő- és ejtőernyős klub sem működött az idén, szakköreink közül pedig a színjátszók és a gitárosok is friss vezetőkre várnak. A tanév végén szétrajzanak a fiatalok, s az ifjúsági ház csoportjai számára a pihenés és a nyári kirándulások ideje következik, a ház vezetői pedig, amikor az elmúlt időszak munkáját értékelik, egyben felkészülnek az őszi évadra, a jobb, eredményesebb munkára. Eddig kétszer nyerte el a Kiváló címet a békéscsabai ifjúsági és úttörőház, de a lelkes fiatalok most azt mondják: három a magyar igazság! A. T. Színházi levél, Szegedről Kedves Barátom! Korábban sokat vitatkoztunk arról, hogy Csurka Istvánnak hol is van a helye a mai magyar irodalomban; sziporkázó szel- lemességű, remek dramaturgiájú színművei és komédiái groteszkek-e, vagy egyszerűen csak a bohózat sablonkeretein belül maradnak? Minap azonban egy perdöntő előadáson győződhettem meg sok mindenről a szegedi kisszínház jóvoltából. „Az idő vasfoga” című három felvonásos komédia Csurka e vitriolos ízű művének bemutatója. Léner Péter rendezői magabiztosságát Te is ismered. A rutinosság most kamatozódva felemelte ezen „fordított valóság” színpadi nívóját a közönség igazi élményévé. Ismered a történetet? Egy volt pesti markecoló, Kenéz Pál megrettenve a „romló piac” aggasztó kilátástalanságától, átteszi a nem épp üdvös foglalkozásának színhelyét a képzeletbeli Tiszaújvárosba. Hatalmas ötlete támad: álorvosként, a hiszékeny tanácselnök erkölcsi és anyagi fedezetével városi kijózanító (detoxikáló) intézetet alapít, s vezet. Léner meglátta, ez a mű groteszk. A valóság fejére állított iskolapéldája. Kenéz, a szélhámos itt csak és kizárólag felfelé bukhat. Annak ellenére, hogy olykor.-olykor lelkiismerete is föllázad, a végsőket ostromló szélhámosságát kész lenne feladni, „végre ülni” valamelyik műintézetben. De egyre magasabbra tör. Minden cselekedete eredményes. Az alkohol elleni harc győzője, már nem is hinnének neki. Ezt pedig kénytelen belátni. Sodorja a siker árja: előbb az országos, majd a nemzetközi intézet feje. S különben is: kit zavar, hogy ő korábban ki — VOLT!? Az alapgondolat: rablóból lesz a legjobb pandúr. A „ha egy üzlet beindul” — kényelmes és bürokrata teória valósággá lesz a színpadon, ahogyan ez sajnálatosan nem egy esetben a hétköznapokban is megesik. Mert költségesebb valamit visszacsinálni, a tévedést beismerni, mint — ha az a legrosszabb is! —i továbbvinni! Főleg, ha ez a rossz látszólag eredményt hozott, pillanatnyilag. Ezt kérdőjelezi meg Csurka és az előadásban Léner Péter. A feleletet a néző, önfeledt kacagásával mondja ki. Vesszenek a Kenéz Pálok, mindannyiunk markecolói! Bár egyértelműen nem ítélhetők el bűnösökként, hiszen csak a LEHETŐSÉGET használták ki. A darabban ezt a társadalmi paradoxont — a „markeco- lás államosítását” — ellenpontozza és a végsőkig karikírozza Bimbi, az egykori „kolléga” figurája, ö is menekül a be- csületesedő fővárosból — Kenézhez. A sarokba szorított áldoktor maga mellé veszi, természetesen. Látszólag így megnő annak az esélye, hogy lebukjanak. A látszat ez alkalommal is csal! A detoxikálókban alkalmazott, valódi gatyákkal aggatta tele a színpadelőt, függöny gyanánt Kákái Péter m. v. díszlet- tervező. A színpadi horizontot hatalmasra kinagyított üvegcímkék zárják. Ez a látszólag triviális díszlet kitűnő magyarázata és kiegészítője az első pillanattól fogva Kenéz Pál megdicsőülése történetének. Király Levente Kenéz Pálja igazi felnőtt markecoló és igazgató ugyanakkor. Egyszerre nagyszájú és galamblelkületű, fölényes és tépelődő, zsarnoki és kiszolgáltatott. Elhisszük neki Csurka—Léner minden gondolatát. A másik főszerepet, Bimbi figuráját Kátay Endrére osztotta a rendező. Ö csak külsejében változik meg, mint „államosított’ markecoló. És ezt rengeteg humorral tálalja elénk. A további hét szereplő együttese csak fokozza a két és fél órás szórakozást. Ajánlom hát Neked, ha jársz a Tisza-parti városban — nézd meg Te is az Idő patinásán rozsdálló Vasfogát! Nagyszerű előadás, jó szórakozás! Üdvözöl: Nemesi László Csabai és pozsonyi iskolások találkozói A békéscsabai szlovák tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium baráti kapcsolatot tart a pozsonyi Tep- licka utcai kiencosztályos általános iskolával. A két intézmény vezetői, tanárai már többször találkoztak, megtekintették egymás munkahelyét, beszélgettek az oktatónevelő munka kérdéseiről. Legutóbb e tanév elején a békéscsabai nevelők látogattak Pozsonyba, és már akkor gondoltak arra, hogy hasznos lenne, ha a két iskola tanulói is találkoznának egymással. Nem kellett sokat várniuk a csabai tanulóknak, május 26-án létrejött a várva várt találkozás. Csütörtökön este érkeztek Békéscsabára a pozsonyi fiatalok Bozsena Gre- gulova igazgatóhelyettes vezetésével. A harminchét pozsonyi kisdiák hamarosan otthonosan érezte magát Békéscsabán és örömmel tekintették meg a város nevezetességeit. Végigjárták az ünnepi könyvhétre készüld várost, nagy érdeklődéssel olvasták a múzeum és a szlovák tájház történelmi dokumentumait. Jól sikerültek a közös programok is, amikor dalokkal és táncokkal bizonyították, hogy mindkét fél régen várta már ezt a találkozást. A . jól sikerült találkozó folytatása június 5-én lesz, amikor a csabaiak utaznak Szlovákiába, a pozsonyi iskola vendégeként. Zelman Ferenc A pozsonyi iskolások Békéscsabán
