Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

1977. június 14„ kedd o Termelés beruházás nélkül Hz autóvásár hiénái Nemcsak szállóige, de tény is, hogy Békés megye az or­szág egyik éléskamrája. A nagyüzemek, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek mellett ha nem is fő, de fon­tos szerep jut a kisüzemi gazdaságoknak a megye és az ország ellátásában. A közel­múltban hasznos, minden részletre kiterjedő felmérést, elemző tájékoztatást vitattak meg a Hazafias Népfront me­gyei bizottságán, amely a megyénkben tevékenykedő kisüzemek munkáját, terme­lését tárja a nyilvánosság elé. A tanulmány jellegű felmé­rés bevezetőjéből megállapít­ható, a IV. ötéves tervidőszak Békés megyében a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésé­nek legdinamikusabb idősza­ka volt. A tervekben elő­irányzott 16 százalékos növe­kedéssel szemben a termelés 30,7 százalékkal haladta meg az előző tervciklus átlagát. A legnagyobb mértékben a kis­üzemi gazdaságok termelése emelkedett, a bruttó terme­lésből való részesedésük 35- ről 38 százalékra nőtt. Mit adnak a kisgazdaságok? A IV. ötéves tervidőszak­ban a kisüzemi gazdaságok Békés megye szántóterületé­nek 14, ezen belül a háztáji gazdaságok csaknem 10 szá­zalékán gazdálkodtak. A leg­nagyobb területen — öt év átlagában — 50 ezer 600 hek­táron kukoricát, közel 1900 hektáron burgonyát, 1400 hektáron búzát, és ezer hek­táron lucernát termeltek. A kisüzemi gazdaságok termel­ték többek között a megye termésmennyiségének kuko­ricából 38, seprűcirokból 18, takarmányrépából 23, burgo­nyából 70 százalékát. Évek­kel ezelőtt szinte általános volt a háztáji és illetmény­földön a kukoricatermelés. Az utóbbi években azonban in­kább már az adottságoknak, a hagyományoknak megfele­lő, nagyobb jövedelmet és foglalkoztatást biztosító nö­vényi kultúrák, zöldségfélék, virág- és vetőmagvak, ipari és gyógynövények termelése kezdett elterjedni. Érdekes, hogy településenként bizonyos szakosodás figyelhető meg. Méhkeréken, M ed gyesegyhá­zán például zöldségtermelés, -hajtatás, a mezőkovácsházi járás egyes községeiben ci­roktermelés, Kétsopronyban kendermag-, Füzesgyarmaton mák-, cukorrépa-termelés ho­nosodott meg. Szerep a zöldség­termelésben Megyénk kisüzemi gazda­ságai az előző tervidőszak el­ső négy évében a megye zöld­ségtermelésének egyharma- dát, 1975-ben pedig 39 száza­lékát állították elő. ök adták teljes egészében a céklát, spenótot, vöröskáposztát, sóskát, spárgát és a karalábé, karfiol, sárgarépa, petrezse­lyem, zeller, fokhagyma, fe­jessaláta, uborka, sárgadiny- nye, dughagyma, sütőtök és csemegetengeri több mint háromnegyed részét. A ter­melési kedv fokozását céloz­za az az intézkedés, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat V. ötéves fejlesztési tervében beruhá­zásainak 84 százalékát a zöldségforgalmazás fejleszté­sére kívánja fordítani. A fej­lesztésben és felvásárlásban jelentős szerepet töltenek be az ÁFÉSZ-ek, biztosítva a körzetükben élő lakosság el­látását, sőt a megyén kívüli területek ellátásához és az exporthoz is számottevően hozzájárulnak. Irányításuk­kal a megyében 1975-ben 18 kertész szakcsoport műkö­dött, több mint ezer család­dal, és a közösen értékesített zöldség mennyisége megkö­zelítette az 50 ezer mázsát. Változások az állat- tenyésztésben Míg 1970-ben mintegy 20 ezer 200 kisgazdaságban tar­tottak szarvasmarhát, addig 1975 végére számuk 13 ezer 100-ra esett vissza. Ez azt je­lenti, hogy 1970 óta minden harmadik kisüzemben meg­szüntették a szarvasmarha­tartást. Ugyanezen idő alatt a sertéstartással foglalkozó kis­gazdaságok száma alig válto­zott. Az állatállományon be­lül a szarvasmarhák száma évről évre csökkent, a serté­seké pedig igen rapszodikusan változott a IV. ötéves terv időszakában. 1973 tavaszán például mindössze 370 ezer sertés volt, egy évvel később azonban már 727 ezer. A tar­tást kedvezőtlenül befolyá­solták ezekben az években az ösztönző rendszer hiányossá­gai, amelyek végeredményben egyes ágazatok jelentős visz- szaeséséhez vezettek. Alapve­tő hiányosságok voltak, hogy a kisüzemi gazdaságok hova­tartozása nem volt egyértel­műen tisztázva, nem oldották meg megfelelően a tenyész- és szaporítóanyag, a műtrá­gya, növényvédő szer, takar­mány, gyógyszer folyamatos biztosítását. 1974-ben példá­ul az állatok átvételében is voltak zavarok. Hozzájárult mindezekhez az adórendszer áttekinthetetlensége, és a nem megfelelő árpolitika. Az V. ötéves tervidőszakban szá­mos központi intézkedés se­gíti a kisüzemi keeaállomány pótlását, a ciklikusság mér­séklését, és a vágósertés-ter­melés növelését» Liba, tyúk, gyöngyös A vágóállatok és állati ere­detű termékek jelentős részét — a vágósertésnek 60, a vá­gótyúknak és gyöngyösnek 38, a libának 69, a kacsának 69, a tehéntejnek 36, a tyúkto­jásnak 75 százalékát — a kis­üzemi gazdaságok termelték meg 1975-ben. Az ÁFÉSZ-ek keretében ebben .az időben 11 sertéstenyésztő, .-hizlaló, 40 méhész, 35 nyúltenyésztő, 13 baromfi- és tojástermelő, 4 liba-, 3 galambtenyésztő és 7 egyéb kisállattenyésztő szakcsoport működött csak­nem hatezer taggal. A szak­csoportok jó szervezeti for­mának bizonyultak. A terme­lés anyagi, technikai feltéte­lei ezekben kedvezőbbek, és az értékesítés is biztonságo­sabb. A termelőszövetkezetek a háztáji termelés, elősegíté­sére abrakot, szálas és tö­megtakarmányt és szalmát biztosítanak. Az együttmű­ködésre jó példa a hunyai Hunyadi Tsz, amely teljes te- nyészkoca-állományát kiadta a háztáji gazdaságokba, és azoktól előre megállapított áron és mennyiségben visz- szavásárolja a választási ma­lacokat. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének fejlesz­tésére hozott kormányhatáro­zatokat követő intézkedések már éreztetik hatásukat. Békés megye gyepgazdál- kodás-fejlesztési programjá­nak szerves részeként tartot­tak nemrég bemutatót és ta­pasztalatcserét Szarvason. A gyepgazdálkodás fejlesz­tésében nagy szerep jut a megyének, hiszen több mint 37 ezer hektár rét és legelő fejlesztését tervezik. Az állattenyésztés takar­mányigénye erőteljesen nö­vekszik, így tehát a meglevő területek termését minél na­gyobb mértékben szükséges kihasználni és az üzemi ta­karmányozás szerves részévé tenni a gyepgazdálkodást. A termelés intenzitásának nö­velésével üzemi körülmények között is lehetséges a nagy termés, a jobb beltartalmi ér­tékek elérése. A termelés korszerűsítése azonban csak Az új személygépkocsik importjának állandó növe­kedése a használtautó-piacok forgalmára is hatást gyako­rolt. Ez érvényes mind a szabadpiacokra, mind a Mer­kur használtautó-telepeire. A Merkur békéscsabai telepe négy éve nyílt meg. — Évente átlagosan mint­egy 1500 személygépkocsi cserél nálunk gazdát, forgal­munk 50 millió forint — so­rolja Kele Mihály, árufor­galmi előadó. — A korábbi években csak a szabadpia­cokra számíthattak az el­adók és a vevők. Most a te­lep állandó értékesítési le­hetőséget nyújt. Az eladótéren szépen so­rakoznak új gazdára várva az autók. Van itt agyonhaj­tott Skoda, csillogó Polski Fiat, megtalálható a Tra­banttól kezdve a Mercedesig szinte minden típus. Az el­múlt években a legnépsze­rűbb a Wartburg és a Tra­bant volt. Az idén a legke­lendőbbek a különféle típu­sú Zsigulik és a Trabant. A Wartburg sokat veszített népszerűségéből. — A Zsiguli aránylag ol­csó üzemeltetésű, jó az al­katrészellátása, jó ártartó és kényelmes is. A másik ke­lendő típus a Trabant. Ezt a márkát főleg a kispénzűek keresik, igénytelensége és olcsó üzemeltetési költségei, miatt. Ha behoznak értéke­sítésre egy Trabantot, na­gyon rövid idő alatt elkel, — mondja az áruforgalmi elő­adó. ♦ A kocsikat komoly szándé­kú vásárlók, bámészkodók mustrálgatják. Itt mindenki „szakember”, mindenki tud­ja melyik kocsi milyen. A sor elején egy CE-s rend­akkor lehetséges, ha a gye­pek talaját is hasonló gond­dal javítják és művelik, mint a szántóterületekét. Ezen a gyepgazdálkodási bemutatón kutatók beszéltek munkájukról, eredményeik­ről. Elmondták azt is, hogy a vizsgálatok eredményeit a gyakorlatban mindenképpen hasznosítani kell. Az úgyne­vezett kutatói szemlélet már divatjamúlt fogalom, helyé­be a gyakorlati, az üzemi szemlélet lép. A kutatók a termesztés módjának, techno­lógiájának fejlesztésében is segítik a termelőüzemeket. A gyepgazdálkodás fejlesz­téséhez jelentős állami támo­gatást kapnak a gazdaságok. Ennek mintegy 90 százalé­kát arra fordítják, hogy szán­tóföldre telepítenek gyepet. számú, a legszebb leánykor­ban levő 1100-as Fiatot pró­bálgatják. Egy pöccintésre indul. — Jó a motorja, a műsza­ki vizsgája még két évig ér­vényes — mondja az eladó. — Az ára is kedvező, 7000 forint, ezért a pénzért aján­dék. — Hobbikocsinak kellene — mondja a vásárló. Lehet hogy furcsa, de ezt a fogal­mat nem ismertem. Hobbi­kertről már hallottam, de hobbikocsiról...?! Aztán el­magyarázták: az új autót kímélik, vesznek egy olcsó járgányt, s azzal járnak hor­gászni, vadászni. — Nézgelő- döm még egy kicsit — szól a mustráló, s tovább sétál. Néhány perc múlva egy házaspár érkezik. A férj fel­hajtja a motorháztetőt és so­rolja. — A Moszkvics- és a Fiat­alkatrész jó hozzá... Ügy tű­nik, korához képest nem el­hanyagolt — s próbaútra indulnak. Rövid idő után félreállítják, s a szélvédőre kerül a tábla: „Eladva”. ♦ Egy négytagú család Wart­burgot akar venni. A három nőnek más-más kocsi tet­szik, a családfő sem tud dönteni. Diplomatikusan ja­vasolja: — Vasárnap megnézzük az autóvásárt, hátha ott talá­lunk olyan kocsit, amelyik mindannyiunknak tetszik. — Találtak. Egy Zsigulit vásá­roltak. A kijáratnál boldog fia­talember tisztítja az UP-s Skoda szélvédőjét. — Kicsit koszos, úgy lá­tom ez csak akkor kapott vizet, amikor megázott. Egyébként jó állapotban Ez nem helyes, hiszen nagy területen van úgynevezett ős­gyep, melynek felújításával nagyon jó eredményeket le­hetne elérni, a szántóföldi kultúráknak pedig megma­radna a területe. Lényeges kérdés, hogy milyen összeté­telű gyepet telepítsenek. A jól megválasztott fajtaössze­tétel az alapja annak, hogy akár 10 évig is úgynevezett álló gyep legyen egy terüle­ten. Olyan általános szabály nincs, amely minden talajra és termesztési körülményre egyaránt érvényes lenne. A gazdaságok a saját adott üze­mi körülményeikhez alkal­mazott termesztési elvet kö­vetik. A cél azonban ugyan­az: jobb minőségű, nagyobb tömegű takarmány előállítá­sa. van, nekem megérte a 61800 forintot. Holnap esté­re csillogni fog! — s meg­indul Szarvas felé. A sor közepén CZ-s szürke Moszkvics áll. Ára: 15 ezer 700 forint. Egy fiatalember nézegeti, Mindszentről jött. Szerelőt is hozott. — Januártól van jogosít­ványom, tanulni jó lesz — mondja, s közben a pocakos szerelő vizsgálja a jármű­vet. ö is csak azt tudja meg­állapítani, amit az állapotlap tartalmaz: a jnotor közepes, a szelepek zajosak, olajszi­várgás van, a tengelykapcso­ló rángat, a sebességváltó zajos, a fékek átvizsgálan- dók, a differenciálmű zajos, a karosszéria nagyon korro­dált, s még jó néhány ész­revételt tartalmaz a lapocs­ka. — öregem, 6—7000-et rá- költesz és lesz egy príma autód. Már holnap hozzá is kezdek — így a szerelő. Nem vagyok szakember, de én még a 16 ezret is keves­lem a rendbetételére... A Merkur-telepen az el­múlt hónap volt a csúcs, 180 autót adtak el, s ebben a hónapban kelt el a legdrá­gább kocsi is: egy Merce­des 200-as Diesel, 176 ezer forintért. ♦ A megyeszékhelyen vasár­nap sokan felkeresték az autóvásárt. Míg a Merkur- telepen különféle évjáratú és többségében reális érté­kű kocsi van, addig a vásá­ron az autók nagyobb há­nyada új, vagy keveset hasz­nált. Ezeket árulják — busás felárral. Az eladásra felkí­nált 80 személygépkocsi kö­zött legtöbb volt a Zsiguli, áruk változó. Volt néhány 1500-as Lada. Az UX-es rendszámút 97 ezer forintra tartották, egy másik UX-es Ladát 120 eze­rért kínáltak, egy UV-s rendszámút 110 ezerért árul­tak, egy ZG-sért pedig 115 ezret kért a gazdája. Az egyik Fiat 128-as szél­védőjén kis cetli állt: „1300- as Lada kiutalás eladó.” A jól szituált szőke hölgy szemrebbenés nélkül 25 ezer forint felárat kért érte. — Megáll az ember ‘esze — mérgelődött egy középko­rú férfi. — A két-három éves kocsikért is szeretnék megkapni az új árat, de a kiutalásért...? Egy ZF-es 1300-as Ladáért 110 ezer forintot kértek. Mellette egy fehér ZM-es Lada állt. — Egy százast kérek érte, természetesen ezerben — mondja az eladó. A ZD-s tolótetős Wartbur­got 92 ezerért, egy ZD-s Tra­bantot 62 ezer forintért árul­tak. Egyszóval a nyerészke­dők jóvoltából borsos árak voltak vasárnap is a csabai autóvásáron. Szekeres András Kukoricatermesztés Vietnamban A vietnami parasztok fő foglalkozása a növénytermesztés. Nagy eredményeket érnek el a kukorica termesztésében is. A Hanoitól délre fekvő Ngbe Tinh tartományban idén 2,5 ton­na kukoricára' számítanak. Képünk a tartomány egyik gazda­ságában készült (Telefotó — VNA — MTI — KS) Béla Ottó Bemutató a gyepgazdálkodásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom