Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

1977. június 9., csütörtök o Emeletmagas előregyártón kémény------------————— Újítás vagy találmány? Rizstermesztés — rendszerben Dobák György művezető 1975. május 2-án Emeletma­gas előregyártott kémények címen újítást nyújtott be a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalathoz. Már jóval előbb foglalkozott azzal a gondolattal, hogy olyan ké­ményt kellene a középblok­kos és a hagyományos épít­kezéseknél alkalmazni, mely gyorsan beszerelhető, helyi anyagokból előállítható és jó hőszigetelő. Természetesen fontos az is, hogy füst- és gázszivárgás szempontjából biztonságos legyen. Sikerült is téglazúzalékból, perlitből, cementből és folya­mi homokból olyan keveréket összeállítania, amely a ké­ménygyártás minden követel­ményének megfelel. Az anyag hőszigetelő hatása és szilárdsága különösen kedve­zőnek mutatkozik. Az utób­bi alkalmassá teszi arra, hogy öt-hat emelet magas idomot egymásra lehessen helyez­ni, ami a több szintes házak kéményeinek az építését rendkívül meggyorsítja. A vállalat az újítást kísér­letre elfogadta és 1975. szep­tember 25-én elküldte az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézethez, majd négy ké­ményidomot is eljuttatott oda. Az intézetből 1976. jú­nius 28-án érkezett meg a vélemény, mely szerint a kéményidomok változtatás nélkül megfelelnek, alkal­massági bizonyítvány kiadá­sához újabb vizsgálatra nincs szükség. A vállalat igazgató­ja ennek alapján utasította a segédüzemet, hogy a gyártást kezdje meg. Erről 1976. augusztus 5-én értesítette Do­bák Györgyöt, egyúttal kö­zölte vele azt, hogy a gyár­tás eredményességétől teszi függővé, hogy az újfajta ké­ményt szabadalmaztatja-e vagy sem. Közben a vállalat ismét az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézethez fordult és alkal­massági bizonyítvány kiadá­sát kérte. A válasz az volt: kiadja a bizonyítványt, de előbb próbakísérletet tart. Ettől függetlenül a segéd­üzemben folytatódott a gyár­tás és eddig több mint 100 lakásba építették be az új­fajta kéményt. Folyamatosan építik a többi lakásba is. A vállalat Dobák György nagy jelentőségűnek tartott újítását 1976. októberében szolgálati találmánynak je­lentette be, aminek a követ­kező címet adta: „Eljárás tüzeléstechnikai szerkezetek építésére is alkalmas építő­elemek hőszigetelő középne­héz betonjainak előállításá­ra.” Ebből kitűnik, hogy a kémény anyaga hőszigetelés­re más vonatkozásban is (például kazánház elválasztó falaként) alkalmazható az építkezéseknél. A Békés megyei ÁÉV az emeletmagas kéményelemek termékismertetőjében egye­bek közt leírja: „Az egynemű keverék és a beton bedolgo­zásához hasonló megmunká­lási igény nehézség nélkül le­hetővé teszi az előregyártá- sát, ezzel megoldja a blok­kos építésmód egyik legmun­kaigényesebb részének, a ké­ményépítésnek az egyszerű­sítését és tökéletesen pótolja a korábban használt ther- mofor — kéményblokk — elemeket. Az előregyártható- ság és a vakolás kényszeré­nek elmaradása folytán rendkívül gazdaságos, mun­katakarékos.” A gyakorlati tapasztalat azt bizonyítja, hogy egy öt­szintes épületnél három em­ber 20 perc alatt szereli ösz- sze a kéményt. A thermofor- kéményblokk elemek össze­szereléséhez öt ember 2-3 napi munkájára van szük­ség. Lajtai Lajos, a vállalat műszaki fejlesztési osztály- vezetője elismeréssel nyilat­kozik Dobák György újítá­sáról és véleménye szerint a kémény anyaga a hőtechni­kai tulajdonság alapján ta­lálmánynak minősíthető. Korek Ferenc, az AÉV igazgatója úgy véli, hogy az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet másodszori vélemé­nye lesz a mérvadó. Az is kérdés még, hogy a segéd­üzem milyen áron tudja elő­állítani a kéményelemeket. Annyi már bizonyos, hogy a A Békés megyei Tanács 1. sz. Sütőipari Vállalatának kenyétüzemét 1954-ben épí­tették Békéscsabán. Azóta a gyár kemencéiben szinte ál­landóan, éjjel-nappal sül a kenyér. Az utóbbi években azonban a kemencék egyre inkább beomlással fenyeget­nek. A kétszintes kemencék az idővel tönkrement sziget­lés miatt ugyanis magas ta­lajvíz idején nedvességet szívnak fel. Most Békéscsabán, az Oros­házi úton a régi tőszomszéd­ságában új üzem épül. Erre már nagy szükség van. Leg­utóbb például a vállalathoz tartozó szarvasi úti üzem szerelésnél jelentős az élő­munka-megtakarítás. A gyár­tást még tökéletesíteni kell, ami a műszaki fejlesztési osztály feladata. Természete­sen — jelenti ki Korek Fe­renc — csak elismerés illeti Dobák Györgyöt, aki újítá­sával hozzájárul a vállalat elsőrendű törekvésének, a munka termelékenységének növeléséhez. Iga István, a vállalati pártbizottság titkára kijelen­ti: — Sajnos, egyes vezetők nem akarják látni, hogy Do­bák György újítása élőmun­ka-megtakarítást jelent. Ez pedig politikai kérdés. Szá­mításba kell venni még, hogy az újfajta kéménynél a füst- és a gázszivárgás ve­szélye — a thermoforhoz ké­pest — nagymértékben csök­kent. Ha pedig a gyártást fejlesztik, igen jelentős anyagi megtakarítás is elér­hető. A vállalat vezetői tehát — helyesen — támogatják Do­bák Györgyöt abban, hogy az újítása mielőbb elismert­té váljék, sőt jelentőségénél fogva a találmány rangjára emelkedjék. Reméljük, az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet és az Országos Talál­mányi Hivatal válasza nem várat magára sokáig. Ha pe­dig olyan találmánynak fe­lel meg, amely minden két­séget kizáróan eredményesen alkalmazható, hadd terjedjen el minél szélesebb körben, szolgálva a társadalom javát. És természetesen lássa a hasznát a vállalat, amely ed­dig is oly sok gondot és nem kevés költséget fordított az újítás találmányként való el­fogadtatására és kapja meg a méltó elismerést Dobák György is. Pásztor Béla egyik kemencéjében megla­zult és kiesett egy tégla. Győr-' san kellett határozni, vagy le­állnak és napokba, talán he­tekbe kerül a javítás, vagy azonnal a forró kemencében agyaggal tömik el a tégla he­lyét. Az utóbbit, a nehezeb­bet, de gyorsabbat választot­ták. Természetesen egy-két ke­mence kiesése még nem okoz nagyobb zavart a város ellá­tásában, de a vállalat dolgo­zóitól követel nagy erőfeszí­tést a hiánypótlás. A bajt te­hát jobb időben megelőzni. A gyár felépítésének terve már régen foglalkoztatta a veze­tőséget. Akkor azonban — évekkel ezelőtt — ehhez nem volt meg az anyagi fedezet. Végül is a gyár építését 1974-ben kezdték el, a KE- VIÉP, majd a tanácsi válla­lat kivitelezésében. Nem zök­kenők nélkül. Az első terv­bevett átadási határidő 1976. december 31-e volt. A Dunai Vasmű által gyártott könnyű- szerkezetes épület összeszere­lése körüli bonyodalmak kés­leltették a munkát. Az újabb határidő 1977. szeptember 30-a lesz. Ezt követően kerül sor a technológiai szerelések­re. A sütőkemencék próba­üzemét már júliusban meg­tartják. Még az építést megelőzően tisztázatlan volt, milyen ke­nyeret készítsenek majd. Gé­pit vagy több kézimunkát igénylő cipót. Végül a lakos­ság igényeihez jobban igazo­dó cipópártiak javaslatát fo­gadták el. így is várhatóan húsz százalékkal kevesebb munkaerő kell majd a ke­nyérgyártáshoz. A gyárban a konténeres szállítást vezetik be. Megszű­nik a sok gondot okozó sza- lagalagutas kenyérszállítás, A magyarországi rizster­mesztés javítását kívánja elő­segíteni a „Kukorica- és Ipa­rinövény Termelési Együtt­működés” azzal, hogy 1977- től programjába vette a rizs- termelést is, mint termelési rendszeren belüli növényter­mesztési ágazatot. A rendsze­ren belül a KITE a csárda­szállási Petőfi Tsz-t jelölte ki bázisgazdaságnak a rizster­melésben, mivel ebben a szö­vetkezetben évek óta az or­szágos átlagnál jóval maga­sabb termésátlagokat érték el és e szövetkezetnek jó terme­lési tapasztalatai vannak. A tapasztalatok és a kiala­kult termelési technológiák mellett fontos a jó minőségű vetőmag előállítása, a rend­szeren belüli rizstermesztő gazdaságok részére. Ezért a KITE a gabonaiparral közö­sen vetőmagtermelő üzeme­ket jelölt ki. Nem elég azon­ban a jó minőségű vetőmagot megtermelni, azt szakszerűen szárítani, tisztítani, fémzá­rolni, egyszóval ki is kell ké­szíteni. Ehhez megfelelően gépesített, speciális vetőmag­tároló kikészítő üzem építése vált szükségessé. E tevékeny­ségben az érdekek azonosak, ezért keresték annak lehető­ségét, hogy a mezőgazdasági termelés és az ipari feldolgo­zás vállalati érdekeit úgy hangolják össze, hogy abban mindkét fél gazdásági ered­ménye, de költségviselése is közös legyen. Országosan nem tartozik a rizs a legfontosabb növény- termesztési ágazatok közé, vetésterülete hazánkban je­lenleg nem éri el a 30 ezer hektárt. A termelő gazdasá­goknak mégis jelentős árbe­vételi forrás a rizs. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az V. ötéves terv végére az or­szág rizsszükségletét hazai termelésből kívánjuk kielé­melynek során hatszor-hét- szer rakták át a friss, még puha kenyeret. Az új mód­szerrel ép, zúzódástól men­tes kenyér juthat a fogyasz­tóhoz. A jövő még ennél is többet ígér; a hidraulikus konténert. Ennek beszerzése azonban pénz híján csak a későbbiekben képzelhető el. Hasonló nehézségekbe üt­közik a modern, tartályos, ömlesztett liszt szállítására, raktározására alkalmas táro­lórendszer megépítése is. E nélkül továbbra is zsákokban fogadják a lisztet, s így szük­ség lesz a zsákokat mozgató emberekre is. Folyamatosan halad a dagasztócsészék fel­újítása is. Az új gyár, amely 44 mil­lió forintba kerül, 240 mázsa kenyeret gyárt majd naponta. Ez alig több az eddiginél, de a minőség összehasonlíthatat­lanul jobb lesz. A kenyér tehát a megye- székhelyen rövidesen új gyár­ban készül. Itt azonban még nem sütnek péksüteményt. A Bartók Béla úti üzem is el­avult, nem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért készítet­ték el az új süteményüzem technológiai tanulmányter­vét. Addig az ellátás javítását átmenti megoldásokkal javít­ják. A máshol már kiselejte­zett sütőkemencét vásárolják meg és újítják fel. Az új épület, a gyártási fo­lyamat egy részének korsze­rűsítése, mint látható, nem oszlat el egyszerre minden gondot. Az elsődleges cél azonban már most teljesül kockázat- és kellemetlen meglepetésektől mentessé vá­lik a kenyérgyártás, ezzel to­vább javul a lakosság ellá­tása. Kepenyes János gíteni, akkor az aránylag nem nagy terület ellenére népgazdaságilag is jelentős­nek tekinthető. Érdemes oda­figyelni az együttműködésre, közös tevékenységre, azért is, mert olyan jó kezdeménye­zésről van szó, amely a terme­lőüzemek, a felvásárló és a feldolgozó ipar kapcsolatában jelent előrelépést. Az egysze­rű társulási — együttműkö­dési megállapodások alapján a csaknem 10 millió forintos beruházást egyharmad rész­ben a gabonaipar támogatja, kétharmad részben a Petőfi Termelőszövetkezet. Ugyan­akkor a kész vetőmag kiké­szítésével járó költségek egy- harmadát a gabonaipar vi­seli, míg kétharmadát a ter­melőszövetkezet. A fémzárolt vetőmag árkülönbözetét is, mint eredményt, ilyen arány­ban osztják fel. A beruházás megvalósítá­sát a termelőszövetkezet házi építőbrigádja vállalta úgy, hogy az idei rizsvetőmag be­takarításának időpontjára a létesítményeket átadja. Ez az együttműködés már a szó legszorosabb értelmében vett „egyenlő partneri kapcsolat­ot jelenti. A Gabonatröszt és a KITE együttműködése keretében jött létre az a meg­állapodás is, amely szerint a Gabonatröszt segítséget nyújt a rizstermelő gazdaságok­nak, amelyek rizstelepépí- tésre, rekonstrukcióra alkal­mas gépsorokat vásárolnak. Ez a támogatás is jelentős, hisz gépsoronként mintegy 800 ezer forintról van szó. A rizstermelés fejlesztésé­ért a KITE irányításával Csárdaszálláson fajtafenntar­tási, nemesitől munka is kezdődött ez évben, valamint különböző fajta trágyázási és vegyszerezési kísérletek. Ezekhez mintegy félmillió fo­rinttal járul hozzá a gabona­ipar. Új öntöző­berendezések A békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben is ké­szülnek az aratásra, termé­szetesen az éppen idő­szerű munkák mellett. Az ősszel vetett 936 hektár takarmány- és ke­nyérgabonából a belvíz mint­egy 100 hektárt tönkretett. A megmaradt területen azon­ban szépen érik a mag. En­nek a gabonának az aratásá­hoz és a 100 hektáros őszi ká­posztarepce betakarításához készítik elő a gépeket. Két SZK—6-ost és egy E—512-est vásároltak a kedvezményes akció keretében. Ezeken kí­vül még öt gép, SZK—6-osok és SZK—4-esek vesznek majd részt a betakarításban. A tervek szerint, ha az idő­járás is kedvez, a hónap vé­gén megkezdik az aratást. A Május 1. Termelőszövet­kezetben ebben az időszak­ban a legfontosabb időszerű munka az öntözés. Nyolc MA—350-es és két új KF— 120-as öntözőberendezéssel dolgoznak az öntözendő terü­leteken. A zöldségnövények, a 10 hektáros paprika és a mint­egy 300 hektáros zöldbab most kapja az éltető vizet. A zöldbabterületen tervezik az új önjáró berendezések, a KF—120-asok kipróbálását. A 230 hektáros cukorrépát és a 170 hektáros lucernaterületet a régi gépekkel öntözik. A növényvédelmi munkák sem elhanyagolhatóak, mint­egy 70 hektáron dolgoznak a növényvédő földi gépek. A kukorica kultivátorozá- sát 460 hektáron végzik. A kézi munkaerőre is nagy szüksége van most a tsz-nek, a 20 hektáros földiepret már szedik a tsz-tagok és a külső munkavállalók, az ugyancsak 20 hektáros fekete- és piros- ribizli is érik már. Zöldborsó Csanádapácáról Egy hete kezdték meg Csanádapácán, a Széchenyi Tsz-ben a zöldborsó betakarítását és cséplését. A 220 hektár területről folyamatosan szállítják és válogatják a nyolc fajta zöldborsót A négy cséplőgép óránként 30 mázsa szemes borsót tisztít Új kenyérgyár a régi mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom