Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-09 / 134. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TÜNÁCS LÁPJA 1977. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK­Ara: 80 fillér YTCT1 ÉVFOLYAM, 134. SZÁM Kádár János olaszországi programja Ebben az évben kezdték meg Szarvason, a vasipari szövet­kezetben a képünkön látható tetszetős műanyag, függesz­tett egyágú lámpának a gyártását. Az egy negyedévi terme­lés meghaladja a tízezer darabot Fotó: Veress Erzsi Szarvas, július 3, 0 nemzetközi szövetkezeti nap hazai ünnepsége Emberközpontú alaptörvény A Szovjetunióban folyó or­szágos vita közepette világ­szerte érdeklődéssel tanul­mányozzák: milyen elveket, célokat és — természetesen — jogokat hirdet meg új alkot­mányának ország-világ elé tárt tervezetében a földke­rekség első — és legnagyobb — szocialista országa. Az új alkotmánytervezet szerint a Szovjetunió: össz­népi állam, ami azt jelenti, hogy már teljesítette a pro­letárdiktatúra államának fel­adatait. Az ország előbbre lé­pett a kommunizmushoz ve­zető úton: felépült a fejlett szocialista társadalom. A Szovjetunió ma összehason­líthatatlanul erősebb és gaz­dagabb, a nemzetközi életben játszott szerepe sokkal na­gyobb, mint négy évtizeddel ezelőtt volt. Az alkotmányter­vezet ennek megfelelően ha­tározza meg társadalmi, po­litikai és gazdasági rendjé­nek alapjait: kiemeli a kom­munista párt vezető szere­pét, megfogalmazza a szocia­lista demokrácia további ki­bontakoztatásának feladatait, meghatározza a tervgazdál­kodás és a vállalati kezdemé­nyezés-önállóság összefüggé­seit. A Szovjetunióban minden az emberért történik: ez tük­röződik az alkotmánytervezet cikkelyeiben, amikor arról intézkedik, hogy a társadal­mi termelés legfőbb célja az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek mi­nél teljesebb kielégítése, s akkbr is, amikor — minden korábbinál kiterjedtebben, s magától értetődően a köteles­ségekkel szerves összefüggés­ben — megfogalmazza a Szovjetunió állampogárainak jogait és szavatolja az ország szilárd jogrendjét és a tör­vényességet. A szovjet társadalom de­mokratizmusát tükrözi az is, hogy az eddigi gyakorlat alapján — amit most az al­kotmánytervezet országos vi­tája is példáz —, intézménye­síti a legfontosabb állam­ügyek össznépi vitáját, sőt bevezeti azok eldöntésére a népszavazást. A választól korhatár leszállításával újabb tömegek számára nyújt lehe­tőséget a közügyekbe való beleszólásra. A népi küldöt­tek tanácsainak új elnevezé­sével pedig azt a tartalmi vonást emeli ki,, hogy máris kétmillió szovjet állampolgár vesz részt e népképviseleti szervek munkájában. De helyénvaló, hogy szól­junk arról is, ami változatlan az új alkotmány tervezetében. Nem változik az állam szö­vetségi jellege; az alkot­mánytervezet itt új módon éppen a soknemzetiségű ál­lam egységének belső össze­tartó erejét: a kommunizmus építésének közös célját fogal­mazza meg. S bár formailag teljesen új, hogy a szovjet ál­lam külpolitikáját külön fe­jezetben foglalja össze az al­kotmánytervezet, az alapokat illetően nincs változás: a Szovjetunió — mint eddig — ezután is következetesen foly­tatja lenini békepolitikáját. Üj alkotmányának tervezete a békés kommunista alkotó­munka társadalmának igaz­ságos, demokratikus és em­berközpontú alaptörvényét tárja a világ elé. Az olasz lapok fényképek­kel illusztrálva, bő terjede­lemben foglalkoznak Kádár Jánosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának római látoga­tásával. Kádár és Andreotti minisz­terelnök keddi tárgyalásairól a L’Unitá így ír: „A felek nyugtázhatták, hogy a két or­szág politikai kapcsolatai ki­tűnőek; hogy az elmúlt évek némi visszaesése után jók a gazdasági kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének távlatai, s végül, hogy mind­két ország az enyhülés elő­mozdítását tekinti külpoliti­kája fő célkitűzésének. Ká­dár közös nemzetközi kezde­ményezésekre tett javaslatot a béke és a népek barátsága megszilárdítása érdekében” — írja. Valamennyi tudósítás hang­súlyozza: nézetazonosság mu­tatkozott a tárgyalásokon a felek között abban, hogy a belgrádi tanácskozáson vita és vádaskodások helyett épí­tő szellemben közös erőfe­szítésekkel kell keresni az enyhülés folytatásának útját, és a helsinki záróokmány tel­jes egészének megvalósításá­ra kell törekedni. A lapok — még azok is, mint például a Corriere Del­la Sera vagy a La Stampa, amelyek máskülönben tá­madni szokták a szocialista országokat — általában igen pozitívan értékelik a látoga­tással kapcsolatban a ma­gyar viszonyokat, a politikai és gazdasági helyzetet, elis­merik az elért eredményeket mind az emberi jogok bizto­Günter Fisch'ernek, a Né­met Szocialista Egységpárt KB agitációs- és propaganda­osztály helyettes vezetőjével az élén tegnap délelőtt öt tagú pártküldöttség érkezett megyénkbe. A delegációt Nagy Jenő, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára sítása, mind a gazdasági nö­vekedés terén. Kádár János szerdán dél­előtt — olaszországi látoga­tásának második napján — meglátogatta hivatalában Pi­etro Ingraót, a képviselőház kommunista elnökét. A látogatás után Kádár János a szenátus épületében találkozott Amintore Fanfa- nival, a szenátus elnökével. Megtekintette a Palazzo Ma- damat, a szenátus barokk­kori épületét. Közben a délelőtt folyamán a két külkereskedelmi mi­niszter, Biró József és Rinal- do Ossola megbeszélést foly­tatott kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési kér­désekről. Kádár János ezt követően szerda délben a Quirinale palotában találkozott Gio­vanni Leone olasz köztársa­sági elnökkel. A találkozón részt vett a Központi Bizott­ság első titkárának kísérete, valamint olasz részről Arnal- do Forlani külügyminiszter is. A Kádár János és a veze­tő olasz államférfiak között szerdán lezajlott megbeszé­léseket — csakúgy, mint a kedden megkezdődött hiva­talos tárgyalásokat — szívé­lyes légkör jellemezte, az érintett témákat konstruktí­van közelítették meg. Mind­három alkalommal megerősí­tették: a két ország eltérő társadalmi berendezése, más szövetségi rendszerhez való tartozása nem akadályozza, hogy normalizált kapcsolata­ik tovább fejlődjenek. üdvözölte, majd részletesen tájékoztatta a vendégeket Békés megye társadalmi, gazdasági helyzetéről, és kul­turális életéről. Ezután ke­rült sor arra a beszélgetésre, amelyen a résztvevők kicse­rélték az agitációs és pro­Űgy ítélték meg, hogy a tárgyalások a közös törekvé­seket juttatták kifejezésre és lendületet adhatnak a kap­csolatok további fejlesztésé­hez. Az olasz szenátus és képviselőház vezetőivel foly­tatott megbeszéléseken a tár­gyaló felek kifejezték közös törekvésüket a magyar és az olasz törvényhozó testületek közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására. Az Olasz Köztársaság el­nöke Kádár János nagy örömmel üdvözölt látogatá­sát az olasz—magyar kap­csolatok eddigi legkiemelke­dőbb állomásaként értékelte és kifejezte reményét, hogy a két ország kapcsolatai jó irányban fejlődnek majd to­vább. A tárgyalásokat követően szerdán délben az olasz ál­lamfő: és felesége az elnöki palota dísztermében ebéden látta vendégül Kádár Jánost és feleségét. Az ebéden részt vett az olasz politikai és gaz­dasági élet sok vezető sze­mélyisége is, köztük Fanfa- ni szenátusi elnök, Ingrao, a képviselőház elnöke, Andre­otti miniszterelnök, Forlani külügyminiszter, Ossola kül­kereskedelmi miniszter, Pan- dolfi pénzügyminiszter, Bo­nifacio igazságügyminiszter, Carli, a Confindustria (gyá­rosok szövetsége) elnöke és Petrilli, az IRI (az állami vállalatokat egyesítő tröszt) elnöke. Kádár János, az MSZMP KB első titkára találkozott az Olasz KP elnökével, Luigi Longoval és Enrico Berlin- guerrel, a párt főtitkárával. pagandamunkában szerzett tapasztalataikat. Délután a német vendégek ellátogattak a békéscsabai városi pártbizottság agitációs és propagandaközpontjába, majd a program befejezése­ként felkeresték a mezőko­vácsházi Üj Alkotmány Tsz-t. Az Országos Szövetkezeti Tanács egyik korábbi hatá­rozata alapján ez évben Szarvason rendezik meg a nemzetközi szövetkezeti nap hazai ünnepségét. A közel­múltban kitűzték e nap ide­jét: július 3-ra. A Békés me­gyei Szövetkezetek Szövetsé-. gének irányítói a rendezés­ben érdekelt megyei és szarvasi vezetők tegnap, jú­nius 8-án megbeszélést tar­tottak Szarvason, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Ezen részt vett Baukó Mi­hály, a párt megyei bizottsá­gának osztályvezetője és dr. Pál József, az OSZT titkára. összeállították a nap prog­ramját. Horváth Pál, a me­gyei koordinációs bizottság elnöke kérdésünkre elmond­ta, hogy a nemzetközi szövet­kezeti nap Szarvason rende­zett hazai ünnepségét a szö­vetkezeti eszme hazai térhó­dításának, erősödésének, a megye gazdaságában betöl­tött fontos szerepének de­monstrációjára szeretnék fel­Bár az 1976—77-es tanév még nem ért véget (a közép- iskolások például az érettsé­gizők kivételével még néhány napig iskolába járnak), az oktatási miniszter a hagyo­mányokhoz híven már közzé­tette utasítását az 1977— 78-as tanév feladatairól és munkarendjéről. Eszerint az 1977—78-as tanév szeptem­ber első hétfőjén, szeptember 5-én, a tanévnyitó ünnepél­lyel kezdődik. Az első taní­tási nap: 1977. szeptember 6. Az utolsó tanítási nap az ál­talános iskolákban 1978. jú­nius 3., a középiskolák IV. osztályában 1978. május 13., az I—III. osztályban 1978. jú­nius 10-e lesz. Az írásbeli érettségi vizsgák 1978. május 15-én kezdődnek. Az új tanévben a nevelő­oktató intézmények méltó­képpen emlékeznek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ról. Fontos feladat lesz, hogy az intézményekben tovább fokozódjék a nevelő-oktató használni. Ezt szolgálja majd az a nagygyűlés, melyet az Erzsébet-ligetben délelőtt 10 órakor tartanak. Ezt nagy­szabású kultúr- és sportmű­sor követi. Megyénk három szövetke­zeti ágazatában a szervező- munkát már elkezdték. A szarvasi ünnepségen a fo­gyasztási, az ipari és a mező- gazdasági szövetkezetek szer­vezetten vesznek részt. A szervező bizottság intéz­kedett a Szarvasra érkezők ellátására, kijelölték a gép­kocsik, autóbuszok parkoló­helyét. Szarvas nevezetessé­gei: a Tessedik Múzeum, Ruzicskay György festőmű­vész alkotóháza, az arboré­tum megtekintésére biztosí­tanak lehetőséget. Növeli a szarvasi program politikai jelentőségét az is, hogy a KISZ KB július 2-án Szarvason rendezi meg a szövetkezeti KISZ-vezetők országos tanácskozását. munka tervszerűsége, tuda­tossága. Gondos felkészülést igényel az 1978—79. tanévtől fokozatosan bevezetésre ke­rülő új nevelési és oktatási tervek gyakorlati alkalmazá­sa. A már megtartott köz­ponti és megyei előkészítők után az új tanévben helyi tanfolyamokat szerveznek. Változatlanul fontos fel­adat a tankötelezettségről szóló rendelkezések eredmé­nyes végrehajtása. Ezért egyebek között 1977. szep­tember 1-től az óvodába nem járó gyermekek számára egy­éves időtartamú, ötéves kor­ban kezdődő iskolaelőkészítő foglalkozásokat szerveznek. Ugyancsak szeptember 1-től az elsősök tanévvesztésének megszüntetésére a pedagógu­sok az általános iskola 1. és 2. osztályát egy fejlesztési szakaszként kezelik. A har­monikus személyiségformálás érdekében az iskolák felada­ta, hogy segítsék az „Edzett ifjúságért” mozgalom célki­tűzéseinek megvalósítását. Fogadás a megyei pártbizottság székházában NDK pártkiildöttség megyénkben D. K. Az első tanítási nap szeptember 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom