Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

n XXVI. pedagógusnap ünnepsége Békéscsabán Befejeződött a tanítás Szombaton befejeződött a tanítás az általános iskolák­ban: az idei tanévben hazánk 4214 általános iskolájában 68,5 ezer pedagógus keze alatt 1072 ezer gyerek tanult. Az általános iskolákban a tanévzáró ünnepélyeket jú­nius 12—20. között tartják és ekkor osztják ki a bizonyít­ványokat is. Utoljára kap ál­talános iskolai bizonyítványt a mintegy 114 ezer nyolcadi­kos. A megfelelő eredmény nél­kül tanulók az idén is pótló foglalkozáson vesznek részt az iskolákban. Ezek időtarta­ma — a rendtartás értelmé­ben — a tanítás befejezésé­től számított 11 munkanap. A pótló foglalkozások után a tanulókat újra értékelik és a korábban függőben hagyott osztályzataikat lezárják. Ha a tanuló nem ért el megfelelő eredményt, javítóvizsgára kell utasítani. A javítóvizs­gák ideje általában augusz­tus vége, pontos időpontját az iskolák igazgatói jelölik meg. A nevelőtestületek a tanév­záró értekezleteket június 20-ig tartják meg. Ezeken az igazgatók — az iskolai párt­ós szakszervezet, valamint az úttörőcsapat tapasztalatainak figyelembevételével — rész­letesen elemzik az iskola egész évi oktató-nevelő mun­káját, a tankötelezettséggel kapcsolatos feladatok telje­sítését. Ugyancsak áttekintik a tanítási órákon kívüli te­vékenységet, a munkatervi feladatot és a tanév közben hozott határozatok végrehaj­tását. Ezt követően az igaz­gatók ismertetik az iskola nyári programját, a nyári ügyeleti beosztást, a követ­kező tanév előkészítéséhez szükséges tudnivalókat és a tantárgyfelosztást. A középiskolákban június 11-én fejeződik be a tanítás. KÖSZÖNTJÜK AZ ÉPÍTŐKET! Fotó: Veress Erzsi a szovjet alkotmánytervezetet A lakosság nagy érdeklődéssel tanulmányozza MOSZKVA Bokor Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Szombaton reggel a Szov­jetunió lakossága megkezdte az ismerkedést az új alkot­mány tervezetével. A terve­zetet teljes szövegben közölte a több mint tízmillió, pél­dányban megjelenő Pravda, a közel ugyanekkora pél­dányszámú Izvesztyija és a többi moszkvai napilap. Ugyancsak teljes terjedelem­ben ismertették az alkotmány szövegét a szövetséges köz­társaságok központi napilap­jai és a helyi lapok. A moszkvai rádióban Jurij Levitan, a rádió főbemondó­ja olvasta fel az alkotmány­Bolygónk reménysége a béke Június 7-én a földkerek­ség minden részéből össze­jönnek Szófiában a külön­böző alkotói irányzatokhoz tartozó írók, hogy baráti esz­mecserét folytassanak ko­runk időszerű nemzetközi kérdéseiről. A szófiai fórum jelszava „Az író és a béke: Helsinki szellepie és a kul­túra mestereinek kötelessé­ge”. A szófiai találkozó külö­nös jelentőséget kap ma, amikor a világ szellemi éle­tében is a nemzetközi fe­szültség enyhülésének hívei és az értelmetlen nukleáris fegyverkezési hajsza ihletői között éles konfrontáció ala­kul ki. Ezzel kapcsolatban az em­berek közti kölcsönös meg­értés és bizalom kérdése, a tudatlanság és előítéletek gátjának lerombolása elsőd­leges jelentőségűvé válik. Az irodalom hivatott a leghaté­konyabb eszközök szerepét betölteni, mivel nemcsak az elméket, hanem az emberi lelkeket is képes megmoz­gatni. Következésképpen: napjainkban különleges fe­lelősség hárul az íróra és az irodalomra. A szófiai fórumon a köz­ponti téma a béke és az írói kötelesség, az írónak a föl­di élet megóvásában, az em­beri értékek megteremtésé­ben és megsokszorozásában való részvétele lesz. Minden bizonnyal széles körű vitá­kat váltanak majd ki a je­lenkor olyan időszerű témái, mint az ember és a környe­zet, az ember és a termé­szet, a tudományos-műszaki haladás és annak ellentmon­dásai, az irodalom szerepe a mai világban. A könyveknek nagy kül­detésük van: közelebb viszik egymáshoz a kultúrákat, elő­segítik nyugtalan bolygón­kon a nemzetek kölcsönös megértését, a bizalom erő­södését és az együttműkö­dést. Ezért olyan fontos, hogy az irodalmi alkotások cseréje kétirányú legyen. Az ősi Szófiát már új jel­kép díszíti: Pablo Picasso békegalambja nyitott köny­vet visz csőrében — a hu­manizmus, a népek közötti kölcsönös közeledés és biza­lom eszméit. tervezet teljes szövegét egy kétórás különprogram kere­tében. A szövetséges köztár­saságok lakossága egyidejű­leg a köztársaság lakosságá­nak anyanyelvén is kézhez- kapta az alaptörvény-terve­zetet. Nagy érdeklődéssel tanul­mányozzák ezt az okmányt a szovjet főváros politikai megfigyelői is. Általános fi­gyelmet keltett az alkotmány tervezetének új, 4. fejezete, amely a Szovjetunió külpoli­tikájának alapelveit rögzíti három pontban. Az alkot­mány 30. cikkelye a Szovjet­unió és a szocialista országok viszonyára vonatkozik, s ki­mondja, hogy a Szovjetunió a szocialista világrendszer és a szocialista közösség alkotó­részének tekinti magát, s mint ilyen, fejleszti és erősíti barátságát, együttműködését és az elvtársi kölcsönös se­gítségnyújtást a szocialista országokkal. Aktívan részt vesz a gazdasági integráció megvalósításában, a nemzet­közi szocialista munkameg­osztásban. Ugyanezt a kér­dést az egyéb oldaláról köze­lítve meg a szovjet alkot­mány 7. fejezete a teryezet szerint a népek közötti barát­ság és együttműködés fejlesz­tésének elősegítését, a béke eszméinek támogatását egy­szersmind állampolgári köte­lességgé is teszi. Az alkotmánytervezet egyik legterjedelmesebb fejezete a szovjet állampolgárok jo­gait, szabadságjogait és kö­telességeit foglalja össze, s nem hagy kétséget afelől, hogy az állampolgári jogok és szabadságjogok szélessége tekintetében a szocialista ál­lam a lehető legtöbbet kíván­ja nyújtani polgárainak, s a szocialista demokrácia többi között a munkához, pihenés­hez, tanuláshoz, az egészség- ügyi ellátáshoz és a nyugdíj­hoz való jog tekintetében messze felette áll minden más rendszernek. Az új szovjet alkotmány szólás- és sajtószabadság mellett biztosítja a gyüleke­zési, felvonulási és tüntetési szabadságot, s az állam pol­gárait érintő legfontosabb kérdéseket illetően lehetővé teszi népszavazás lebonyolítá­sát. Tegnap délelőtt 10 órakor a békéscsabai if­júsági és úttörőház nagytermében dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője nyitotta meg a XXVI. pedagógusnap ünnepségét. Köszöntötte az ünnepeiteket és az elnökségben helyet fog­laló Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Nagy Jánost, a megyei ta­nács elnökhelyettesét, dr. Fekete Antalt, a békéscsabai városi pártbizottság első titkárát, Araczki Jánost, Békéscsaba város Tanácsának elnökét, Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát, Szabó Miklóst, a KISZ megyei bizottságának első titkárát és Pagyoga Lajosnét, a Közalkal­mazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárát. Dr. Szűcs Alajosné, a Pe­dagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet. Hangoztatta, hogy a pedagógusok a legszebb és a legnemesebb anyag formá­lására, az ember formálására vállalkoztak. Ezt a munkát hivatásuknak tekintik és magas szinten tesznek eleget a velük szemben támasztott követelményeknek. Beszélt arról, hogy megyénk peda­gógusai megértették, magu­kévá tették az 1972-es okta­táspolitikai párthatározatot, vállalták a rájuk háruló fel­adatokat a közművelődési párthatározat és a közműve­lődési törvény végrehajtásá­ból is, vállalták a nevelőis­kola megteremtéséért a több munkát, a nagyobb áldoza­tot. — Feladataink nagyok, sokszor a hozzájuk vezető út is kidolgozatlan még a gya­korlatban, elméleti munkánk egy részével adós még a pedagógia tudománya — mondotta a továbbiakban. — Mégis azt valljuk Önökkel együtt, vannak eredménye­ink, s vannak konkrét is­mérvei a nevelő iskolának, amiért érdemes jobban dol­gozni. Minden pedagógus egyértelműen vallja, hogy a szocialista iskola gyermek- központú. Minden intézke­désnek, a pedagógus egész tevékenységének ezt az el­vet kell szolgálnia. Ebből a gyermekközpontú szemlélet­ből fakad, hogy az iskola el­sősorban korszerű tudást nyújtson, olyan ismeretekre tegyen szert a tanuló, ame­lyek segítségével eligazodik bonyolult világunkban, he­lyesen ismeri meg a termé­szeti és társadalmi valóságot, képes lesz önálló ismeretszer­zésre, folyamatos tanulásra az iskola elvégzése után is. Elmondotta ezután, hogy a megye pedagógusai az el­múlt tanévben nagy lépést tettek előre a szocialista is­kola megteremtésének útján. Hatékonyabbá vált a nevelő­munka, erősödött a világné­zeti-politikai nevelés, a ha­zafias nevelés. Most az a so­ron levő feladat, hogy to­vább erősítsük a munkához való szocialista viszony tu­datát, a munka, a tanulás fontosságát. Pedagógusaink­nak kell kialakítaniuk a ta­nulókban azt a készséget, hogy egész társadalmunk jö­vőjének függvénye a jó mun­ka, a tudatosan vállalt fe­gyelem, a közösségért vég­zett önzetlen tevékenység. Kiemelte, hogy erősödtek a pedagógus kollektívák, jobb a tantestületek demokrati­kus légköre, javult a kollek­tív szellem, egymás munká­jának megbecsülése. — Közös a felelősségünk ab­ban— mondotta —, hogy ta­nítsuk meg egymást: becsül­jük meg, értékeljük jobban mindazt az erőfeszítést, me­lyet egész népünk vállalt a magyar oktatásügy fejleszté­séért. Az egyén a közösség­ben, a közösség által nevelő­dik, együtt, egymásért kell élni és dolgozni. Ünnepi beszéde végén szólt arról a jelentős eseményről, hogy. szeptember 1-ével köz­ponti bérintézkedés javítja a pedagógusok munkájának anyagi elismerését. Hangoz­tatta, hogy ennek helyes vég­rehajtásával alapvetően ja­vul meg a pedagógusok anyagi és társadalmi megbe­csülése. — Azt hiszem — mondotta —, valamennyi pedagógus­társunk nevében ígérhetem, hogy jobb munkával, tuda­rá a megbecsülésre. Ha ez így lesz, még tisztább és bi­zakodóbb lesz a gyermeki szem, még büszkébben mondhatjuk: pedagógus va­gyok, akinek most is fáklya­ként kell lobogni, de más módon, szocialista módon, ahol az egész táplálója a nagy közösség ereje. Az ünnepi beszéd után Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a ki­tüntetéseket. ötvenen kap­ták meg az Oktatásügy Kivá­ló Dolgozója kitüntetést, ket­ten a Munkaügy Kiváló Dol­gozója és egy pedagógus a Mezőgazdaság Kiváló Dolgo­zója kitüntetést. Miniszteri dicséretben részesült 38 pe­dagógus, a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát egy, ezüst fokozatát szintén egy peda­gógus kapta, húszán pedig a megyei tanácselnök dicsére­tében részesültek, ötven ok­tatásügyi dolgozó vehette át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, végül tíz szakszervezeti aktí­va kapott dicsérő oklevelet. A kitüntetetteknek elsőnek Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese gratulált, majd Bori Györgyné, a bé­késcsabai 7. sz. iskola igaz­gatóhelyettese és Hídvégi Károly, a békéscsabai Sebes György Szakközépiskola hi­vatalsegéde mondott köszö­netét a bizalomért és a ki­tüntetésekért. Az ünnepség részvevőit a Békés megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága és a Peda­gógusok Szakszervezetének Békés megyei bizottsága fo­gadáson látta vendégül. Az ünnepségen közremű­ködött a megyei pedagógus női kar, Sárhelyi Jenőné ve­zetésével. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JŰNIUS 5., VASÁRNAP Ara: 1,20 Ft XXXIL ÉVFOLYAM, 131. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Együtt, egymásért kell élni, dolgozni Dr. Szűcs Alajosné ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom