Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JŰNIUS 4., SZOMBAT Ara: 80 íillér XXX1L ÉVFOLYAM, 130. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Táppénz és fegyelem Viszonylag rövid idő telt el a táppénzrendszer módo­sításával kapcsolatos intéz­kedések óta, átíogó értéke­léshez a néhány hónap nem elegendő. Az eddigi tapasz­talatok azonban azt jelzik, hogy az intézkedések ered­ményesek voltak, erősödött a táppénzfegyelem —' állapí­totta meg a kormány az egészségügyi és a munka­ügyi miniszter, valamint a SZOT főtitkárának tájékoz­tatója alapján. A szakszer­vezetek és a társadalombiz­tosítási szervek nagy segít­séget adtak a rendelkezések végrehajtásához. Kedvező tapasztalat, hogy nagyobb felelősségtudattal dolgozik a keresőképtelensé­get elbíráló orvosok többsé­ge. Az intézkedések hatásá­ra csökkent a keresőképes­ség elbírálásához szükséges beutalási és kivizsgálási idő, a legtöbb helyen a kereső- képtelenek kivizsgálásának soron kívüliséget biztosíta­nak. Alapvetően a minisz­tertanácsi határozat nyomán kibontakozó sok irányú te­vékenység eredménye, hogy 1976-ban a táppénzesek ará­nyának növekedése megállt, sőt az- előző évhez képest 0,4 százalékkal csökkent. A január 1-től életbe lé­pett gyógyszerárrendszer egyszerűsítésé eredménye­ként az első negyedévben a körzeti orvosok forgalma mintegy 10—15, az üzemor­vosoké 15—20 százalékkal csökkent. A minisztertanácsi határo­zat előírta, hogy a táppénz megállapításánál a korábbi három hónap helyett az elő­ző naptári évi keresetet kell figyelembe venni. Az új rendszer előnye teljes egé­szében az év második felé­ben fog jelentkezni, a több­ször megbetegedőknél ugyan­is nem kell ismételten átlag- keresetet és napi táppénzt számolni. A munkahelyet változtatóknál a munkálta­tók levelezés útján szerzik be az előző munkahelyről a szükséges béradatokat, s emiatt megnőtt a táppénz megállapításának ideje. An­nak érdekében, hogy a kere­sőképtelenek ne maradjanak hosszabb ideig ellátatlanul, a táppénz végleges megállapí­tásáig az illetékes szervek előleget folyósítanak. He­lyenként elhúzódik a táp­pénz kifizetése, ennek a problémának a megoldása folyamatban van. Január 1-től emelték a kórházi táppénz összegét A betegellátás színvonalát eme­lő intézkedés egyértelműen kedvező fogadtatásra talált. A Minisztertanács megál­lapította, hogy a három nap­nál nem hosszabb megbete­gedés idejére járó táppénz­nek a vállalatok által törté­nő kifizetése alkalmas esz­köz arra, hogy a gazdasági vezetők folyamatosan és kö­vetkezetesen foglalkozzanak a táppénzes helyzettel. A mainál többet és haté­konyabban kell foglalkoz­niuk a kérdéssel a tanácsok végrehajtó bizottságainak. A táppénzfegyelem megszilár­dítására hozott központi in­tézkedéseknek működési te­rületükön is teljes egészé­ben meg kell valósulniuk. A munkából néhány napra rendszeresen távolmaradók munkahelyi ellenőrzésében is vannak még további lehető­ségek. Kereskedelmi és fogyasztási szövetkezeti vezetők megbeszélése A Belkereskedelmi Minisz­térium és a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa vezetői, Sághy Vilmos mi­niszter és Molnár Frigyes el­nök vezetésével tanácskoz­tak a lakosság áruellátásá­nak kérdéseiről, a kereskede­lempolitikai célok megvaló­sulásáról és a két szerv együttműködésének tapaszta­latairól. A tanácskozás egyik köz­ponti témája volt a zöldség-, gyümölcskereskedelem át­szervezésére vonatkozó kor­mányhatározat végrehajtásá­nak helyzete, és a lakosság zöldség-, gyümölcsellátásá­nak javítása. Ezen belül is külön hangsúlyt kapott a háztáji, a kisegítő és az egyéb kisgazdaságok támogatása. A múlt évihez képest javul a mezőgazdasági kisgép- és szeráruellátás, de még tovább kell fejleszteni. Hangsúlyoz­ták annak fontosságát, hogy a szervezett felvásárlás mel­lett az ÁFÉSZ-ek, valamint az ezzel foglalkozó kiskeres­kedelmi vállalatok a megter­melt, fogyasztásra alkalmas zöldséget, gyümölcsöt meg­vásárolják a kistermelőktől. A lakossági áruellátás ja­vuló színvonalában jelentős szerepet játszik a fogyasztá­si szövetkezetek dinamikus hálózatfejlesztése. Az állami támogatások odaítélése és a koncentrált szövetkezeti ala­pok felhasználása a Belke­reskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ szoros együtt­működésével történik. A szövetkezetek az V. öt­éves tervidőszak során is di­namikusan növelik üzlethá­lózatuk alapterületét. Az or­szágosan tervezett mintegy 900 ezer négyzetméter alap- terület-növekedésből az álla­mi szektor 500 ezer négyzet- méterrel, míg a szövetkeze­ti szektor mintegy 400 ezer négyzetméterrel részesedik. A két szerv vezetői a töb­bi között megállapodtak ab­ban, hogy a VI. ötéves terv­időszakra szóló ágazati ter­vek és szabályozórendszer ki­alakításánál biztosítják az állami és a szövetkezeti szek­tor feladataikkal arányos fej­lődését. Június 5: környezetvédelmi világnap A Hazafias Népfront or­szágos környezetvédelmi munkabizottságának kezde­ményezésére pénteken, az Országos Természetvédelmi Hivatalnál tudományos ta­nácskozással emlékeztek meg arról, hogy öt évvel ezelőtt Stockholmban tartott kör­nyezetvédelmi nemzetközi konferencián június 5-ét — e konferencia első napját — környezetvédelmi világ­nappá nyivánították. Rakonczay Zoltánnak, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének megnyitó­ja után dr. Antoni Ferenc akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora méltatta a környezet- védelem nemzetközi jelentő­ségét, hazai eredményeit és szólt a további sürgető te­endőkről. Előadásának köz­ponti gondolata volt, hogy a környezetvédelem mindany- nyiunk közös ügye. A kör­nyezetvédelmi világnap — mint mondta — az önvizsgá­lat napja is, az emberiség és a természet kölcsönhatásának önvizsgálatáé, az eredmények számbavételének, a termiva­lók kijelölésének, a konkrét védelmi cselekvés és az erre való serkentés napja. A szó szoros értelmében életbe vá­gó kérdésről, tényezőkről van szó: a levegőről, a vízről, a termőföldről — pontosabban: ezek tisztaságáról, tisztaságá­nak megőrzéséről, illetve megteremtéséről. Hazánkban a környezetvé­delemmel kapcsolatos munka több mint négy évtizeddel ez­előtt, 1935-ben kezdődött, amikor megalkották az első törvényt az erdők védelmé­ről és létrehozták a természet- védelmi tanácsot. 1961-ben nálunk alakult meg Európá­ban elsőként önálló, közvet­lenül a kormány alá rendelt hatóságként az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal. A Tudományos Akadémia is csatlakozott az UNESCO ál­tal meghirdetett nemzetközi bioszférakutatási program munkálataihoz. A fővárosban az emberi környezet védel­mének megóvása, tisztítása érdekében hozták létre 1965- ben a budapesti levegővédő bizottságot. Nagy vívmánya a környezetvédelemnek, hogy a vele kapcsolatos teendőkről, magatartási szabályokról tör­vény született 1976-ban. Jelentős részt vállal a kör­nyezetvédelem társadalmi programjából a népfrontmoz­galom. A maga eszközeivel — felvilágosító, nevelő- és propagandamunkájával — igyekszik ráirányítani a köz­vélemény figyelmét termé­szetvédelmi környezetünk megóvásának fontosságára, szervezi, koordinálja a ható­ságok és különféle szerveze­tek, serkenti az állampolgá­rok cselekvését környezetünk védelméért, az ember és a természet harmonikus kap­csolatának kialakításáért. MtWHWtMMHMMWttMMMWMHMMMMMHVMMHMMMmHHWIMMWMH A kardost Egyetértés Tsz-ben aratásra készítik elő a kombájnokat. Mihalecz György és Ju­rák György az egyik SZK—5-öst javítja Fotó: Veress Erzsi Naponta ezrek keresik fel a szarvasi arborétumot, mely tel­jes nyári pompájával várja a természet barátait Fotó: Veress Erzsi MWMWWMtWWMWMWWWWMWWWWtWWI Kitüntetések Tegnap délelőtt 11 órakor adta át Budapesten, a Par­lamentben Polinszky Károly oktatási miniszter a pedagó­gusnapi kitüntetéseket. Me­gyénkből Kiváló Tanár ki­tüntetést kapott Kunos And­rás, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium és Szakközépis­kola tanára és Lantos György, a kardoskúti általá­nos iskola igazgatója. Kivá­ló Tanító kitüntetésben ré­szesült Deák Ferencné, a Békéscsabai 2. sz. Általános Iskola szakfelügyelő tanítója és Kovács Mátyásné, a Gyu­lai 3. sz. Általános Iskola ta­nítója. Pedagógusnapi ünnepség Békéscsabán Ma, szombaton délelőtt 10 órakor rendezik meg Békés­csabán, az ifjúsági és úttö­rőház nagytermében a XXVI. pedagógusnap ünnepségét. Megnyitót dr. Becsei József, a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője mond, majd dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés megyei bizottságának titkára méltat­ja a nap jelentőségét. Százhetvenhat pedagógus és oktatási dolgozó kap ez­után különböző kitüntetést. Az ünnepségen közreműkö­dik a megyei pedagógus női kar is, Sárhelyi Jenőné ve­zetésével. Évről évre többen tanulnak tovább A hét végéig a második helyen megjelölt valameny- nyi középfokú iskolában is elbírálják a továbbtanulás­ra jelentkezett nyolcadiko­sok felvételi kérelmeit. Az idén az általános iskolákban megközelítően 114 ezren fe­jezik be tanulmányaikat, az előző évihez képest 1,1 szá­zalékkal kevesebben járnak — még néhány napig — a nyolcadikba. Számuk, követ­ve a demográfiai hullámot, 1968-tól folyamatosan csök­ken, akkor több mint 182 ezer nyolcadikos volt. A to­vábbtanulásra jelentkezők aránya viszont évről évre emelkedik, öt évvel ezelőtt a nyolcadikosok 89,1, tavaly 94,6, az idén 95,3 százaléka kíván továbbtanulni. A leg­magasabb — 98,9 százalékos — az arány a fővárosban és alig néhány tizeddel marad el Debrecenben és Győrben. A megyék közül 96,3 száza­lékkal Heves, Szolnok és Veszprém megye vezet. Az idén — követve az utóbbi évek tendenciáját — ismét kevesebben jelentkez­tek a gimnáziumokba, a to­vábbtanulók 17,2 százaléka; és többen — 30,7 százalék — a szakközépiskolákba. A 23 100 gimnáziumi helyre 19 500-an, a 28 400 szakkö­zépiskolai helyre pedig meg­közelítően 35 ezren adták be jelentkezési lapjukat, első helyen jelölve meg ezeket az iskolatípusokat. A középiskolákban a nyol­cadikosok 47,9, a szakmun­kásképző intézetekbe pedig 44,7 százaléka jelentkezett. A gimnáziumokba jelent­kezőknek mintegy 64, a szak- középiskolákba jelentkezők­nek 55, a szakmunkásképző intézetekbe jelentkezőknek pedig 34,4 százaléka lány. Eltérés mutatkozik a váro­si és a községi nyolcadiko­sok továbbtanulási szándé­kában. A gimnáziumok és a szakközépiskolák iránt a vá­rosi gyerekek nagyobb, a szakmunkásképzők iránt ki­sebb százalékuk érdeklődik. A szakmunkásképző iskolák­ba 18 ezer városban élő és ■ 33 ezer községben élő nyol­cadikos jelentkezett. Évről évre csökken a to­vább tanulni nem szándéko­zók száma. 1973-ban példá- ' ul még mintegy 11 ezren, az idén alig több mint ötezren választanak kereső foglalko­zást közvetlenül a nyolcadik osztály befejezése után. Kö­zöttük a lányok kétszer any- nyian vannak, mint a fiúk. Iskolánként átlag két nyol­cadikos nem tanul tovább, túlnyomó többségük közsé­gi általános iskolák tanuló­ja. A tovább nem tanulókat könnyű számon tartani, Győrben például 22-en, Deb­recenben 27-en vannak, s a fővárosi 159 tanuló sem sok a mintegy 15 ezer nyolcadi­koshoz képest. A legtöbb, 642 nyolcadikos Szabolcs- Szatmár megyében választ ott azonnal kereső foglalko­zást. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom