Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

1977. június 26., vasárnap Olasz sikerek után a Budapesti Madrigál kórus • 9 Összegezés és előretekintés Sík Ferenc érdemes művész: „Lehet-e ennél nemesebb ars Fotó: Gál Edit Hazaérkezett külföldi tur­néjáról a Budapesti Madri­gál kórus. A kitűnő együttes Olaszországban, Svájcban és a Német Szövetségi Köztársa­ságban gyarapította eddigi si­kereit. Erről beszélgettünk Szekeres Ferenccel, a kórus karnagyával. — Meghívtak bennünket Firenzébe — kezdte '—, hogy vegyünk részt Európa legis­mertebb zenetudósainak, kri­tikusainak kongresszusán, il­letve az ezzel kapcsolatos koncerteken. A reneszánsz- korabeli témákat tárgyaló kongresszus zenei műsorát kedvezően tudtuk kiegészíte­ni. Egyik hangversenyünk színhelye a Medici-yilla volt, amelynek díszterme zsúfolá­sig megtelt. Adriano Ban- chieri „Festino” (Unnepecs­Valamivel hűvösebb van Kötegyánban a tanácsháza vb-titkárának irodájában, mint kint a perzselő napsü­tésben. Jánki Sándort, a vég­rehajtó bizottság titkárát nagy gondban találom. — Nagy terhet vettünk a nyakunkba, amikor elhatá­roztuk, hogy új óvodát épí­tünk a községben. Képzelhe­ti miért, hiszen négymillió forintba kerül, s ezzel szem­ben évente mindössze 200 ezer forint a községfejlesztés­re szánt pénzünk. De — mu­tat ki az ablakon a szemköz­ti ólaidon épülő óvodára — látja, mégis belevágtunk, mert úgy éreztük, lakossá­gunk jogos igénye ez, de olyan volt a hozzáállásuk is, hogy hiba lett volna, ha nem használjuk ki a kedvező tár­sadalmi nekibuzdulást. Még az áprilisi tanácsülé­sen született meg a felhívás, hogy aki teheti, két nappal járuljon hozzá a létesítmény építéséhez. Kedvező volt a visszhang, még olyanok is bejelentették segítő szándé­kukat, akikre nem is mer­tünk gondolni. Jöttek a szak­emberek is, hogy számítha­tunk rájuk, a szakmunkák­nál. A legfrissebb adatok sze­rint a lakosság eddig 35 ezer forint készpénzt fizetett be, a társadalmi munka értéke meghaladja a 120 ezer forin­tot, és csaknem 250-en vettek eddig részt az építésben. Ügy tervezzük, hogy a 75 gyermek elhelyezésére terve­zett óvoda első ütemét még ez évben befejezzük. De jöj­jön, nézzen körül, milyen lesz az épület. — Mindenki egyetértett azzal, hogy gyermekeinknek megfelelő otthont biztosít­sunk. Nemcsak a községbeli­ek, a Sarkadi Cukorgyár, az ÁFÉSZ is segítségünkre sie­tett, fuvarozták a téglát, a ^töltéshez szükséges földet, sőt még a Határunkban dolgozó olajosok is megígérték, hogy ke) című madrigálfüzérét ad­tuk elő. (Ez a mű és az eh­hez hasonlók voltak az ope­rák előfutárai.) Firenze után utazásunk során Párma kö­vetkezett. Olaszországból Svájcba utaztunk. A Genfi Rádió felkérésére énekelt az együttes — hangszalagra: szintén reneszánszkori kóru­sodat. Svájci kötelezettsé­günk befejezése után Köln­ben volt újabb hangverse­nyünk s a turnét a zeneünne­pélyeiről ismert Dunaue- schingen városában fejeztük be. A Budapesti Madrigál kó­rus a nyáron itthon országos hangversenykörútra indul. Erről Szekeres karnagy így beszél: — Gazdag program vár bennünket, illetve a rendez­ideadják a darut a vasbeton gerendák helyreillesztéséhez. A helyi termelőszövetkezel 100 ezer forintot ad. Nézem az épület körvona­lait. Ez már elárulja, hogy milyen lesz az óvoda. Méltán lehetnek rá büszkék a köte- gyániak, mert ha elkészül, nem sok ilyen lesz a megyé­ben. Nemcsak szép és jól be­rendezett épületre, hanem megfelelő természeti környe­zetre is szükség van a gyer­mekek felneveléséhez. A községi tanács legutóbbi vb- ülésén felelősségteljesen vi­tatták meg a kömyezetvede- lem feladatait. Szó volt itt a Kötegyánon átfolyó Gyenes- csatorna víztisztaságának megőrzéséről, mert sajnos az utóbbi időben a lakosság elő­szeretettel használja fel sze­méttárolásra. Fontos feladat­ként jelölték meg ennek megszüntetését, a víz tiszta­ságának javítását. Két évvel ezelőtt elkészült a község ál­talános rendezési terve, amely már figyelembe vette a környezetvédelmi előíráso­kat. Ebben a tervben szere­pelt a szemétlerakóhely ki­jelölése és megvalósítása — ami meg is történt — de ezí nem igen veszik igénybe. Ugyancsak ebben a tervben szerepel, hogy a községben több helyen kell kialakítani parkokat, tereket. Ennek megvalósítása is elsőrendű feladata a község vezetésé­nek. Kötegyánban jól betölti szerepét a könyvtár. Ezt az az adat is bizonyítja, mely szerint az elmúlt év végén 750 rendszeres olvasójuk volt, ami a lakosság 34 szá­zalékát jelenti. Van mit ol­vasni, hiszen csaknem 10 ezer kötet könyv áll az iro­dalomkedvelők rendelkezé­sére. Az elmúlt év őszén szá­mos lemezzel és hangszalag­gal gazdagodtak, s a zenei részleg kialakítása még von­zóbbá tette a könyvtárat. vényekre — mint más évek­ben is — mi várjuk a szép muzsikát kedvelő közönséget. Szabadtéren énekelünk Oroszlányban. Szerepelünk Szekszárdon, a tanácsháza udvarán, majd a Zalaeger­szeg közelében levő Egervá­ron. Szép hangversenyt tar­tunk majd Tatán is. A tatai vár lesz fellépéseink színhe­lye. Mint minden esztendő­ben, az idén is hangverse­nyezünk a Balaton vidékén. Elsősorban a tihanyi apátság templomában, majd a kőrös­hegyi műemléktemplomban. Csak ezután kerülhet sor né- mf pihenőre, hogy az új év­adban felfrissített repertoár­ral folytassuk a munkánkat s eleget tehessünk hazai és külföldi meghívásainknak. (K. K.) Nemcsak szórakozási lehető­séget biztosítanak, de jó szol­gálatot tesznek az iskolába járóknál az ismeretanyag bővítésében. Az elmúlt évben 35 rendezvény volt a könyv­tárban. Szavalóversenyt, iro­dalmi, történelmi és úttörő­foglalkozást rendeztek. A he­lyi termelőszövetkezet már hagyományossá tette, hogy a nőnapot a könyvtárban tart­ják meg, s ezekre az alkal­makra kiállítást rendeznek szakács-, kézimunka-, orvo­si és gyermeknevelési köny­vekből. Igyekeznek már gyermekkorban „beoltani” a könyv szeretetét. Ennek eredménye, hogy az általános iskola tanulóinak 98 százalé­ka beiratkozott olvasó. Nagyszerű kezdeményezést valósítottak meg a helyi út­törők segítségével, akik ház­hoz viszik a kultúrát, vagyis az idősebb és beteges embe­rek részére hazaviszik a kí­vánt könyveket. Ebben a munkában a Zsukov őrs tag­jai serénykednek lelkiisme­retesen és nagy szeretettel. A könyv beszerzésére, a köte­tek pótlására a végrehajtó bizottság és a termelőszövet­kezet évente együttesen 20 ezer forintot biztosít. * * * A látottak és tapasztaltak szerint a népfront mozgósító ereje jelen van abbém a tár­sadalmi összefogásban, ami a korszerű óvodában ölt tes­tet, de ott van a természetet, környezetüket óvó feladatok végrehajtásában, a könyvtár­nak a kultúra terjesztésében megvalósított törekvéseiben, fáradozásában. Halk zene, zöld fények vil­logása és a vízcsap csepegé- sének zaja — mindezt ered­ményesen kombinálják az idegen nyelvek tanulásának elősegítésére a Szovjetunió kisinyovi egyetemén. A diá­kok kedvelik ezt a ritmopé- diai módszert, és a vizsgála­tok egyértelműen bizonyít­ják, hogy adott idő alatt lé­nyegesen több szó, kifejezés sajátítható el ezzel a mód­szerrel. Az újfajta nyelvi laborató­rium nem sokban különbözik a korszerű nyelvoktató in­tézményektől, csak nehéz függönyei jelzik az eltérést. Egy-egy nyelvoktató óra 45 percig tart és szakaszai van­nak. Az első tíz percben mo­noton hang ejti ki a szava­kat, mondatokat — először spanyolul, majd orosz fordí­tásban. Ezek a szavak és mondatok az „aktív” egysé­A Gyulai Várszínház pró­bái megkezdődtek. Sik Fe­renc rendező, érdemes mű­vész, a várszínház művészeti vezetője szívesen vállalko­zott arra, hogy az előkészü­letekről, az idei színházi nyárról és a következő évek terveiről beszéljen. — Két éve művészeti veze­tő, negyedik éve dolgozik a Gyulai Várszínházban. Meny­nyi valósult meg elképzelé­seiből? — Szeretném máris úgy mondani, hogy amit én el­gondoltam, olyan terv, amit a társadalmi vezetőség való­sít meg. Közvetlenül is, de leginkább áttételesen: azzal, hogy azonosul a tervekkel, hogy szereti azokat, és min­denki a szívét, türelmét ad­ja! hozzá. Amikor új irányba igyekeztünk terelni az évti­zedes jubileumát túlhaladó várszínházát, nem mindenki értette, miről van szó. Ügy is fogalmazhatnám, hogy idegenkedtek attól a színházi irányzattól, melyet képvisel- ni-megvalósítani kívántunk. A „Véres farsang” bemutatá­sával kezdődött a váltás, és bár szakmai körökben sem kaptunk egyértelmű igenlést, a várszínház társadalmi ve­zetői mégis bizalmat szavaz­tak, és előlegezték azt szá­munkra a következő évadok­ra is. Hiszem, hogy nem mél­tatlanul. — öt évre szóló plánumot készítettünk, nagyjából évek­re felosztva. Meggyőződésem, hogy az idei évadra kirótt el­képzelésekhez a lehetősége­ink adottak. Nevezetesen: a várszínházi produkciókon kí­vül ez alkalommal több éj­szakai előadáson adunk teret kortárs íróink történelmi ér­deklődésből fogant alkotásai­nak. Üjra játsszuk Lászlóffy Csaba Nappali virrasztás cí­mű drámáját a vár mögötti téren, ősbemutató lesz Garai Gábor Orfeusz átváltozásai című műve a vár tavának egyik szigetén, éjszakai elő­adásban kerül színre a Ma­gyar Passió, és Székely Já­nos Dózsa című monodrá- mája. Az Universitás együt­tes Kosztolányi Dezső: A szörny című komédiáját játssza több alkalommal a város különböző helyszínein, egy estén fellép a békéscsa­bai Balassi együttes és a ka­locsai népi együttes az Em­beröltő című folklór játékkal. Nem véletlen persze, hogy a folklór és a mítoszok irá­nyában tágítjuk a színházi nyár érdeklődési ívét. Idén például a passió képvisel olyan drámai hagyományt, melyet a folklór alapján re­konstruálunk; Garai Orfeu- szában hasonlóképpen ezek összefüggése, egymásra hatá­sa a lényeges. > — Vállalkozásuk tiszteletre méltó, azt hiszem, Gyula vá­rosán túl, mi több: Békés gek”, amelyeket azután meg kell tanulni. A második szakasz az adaptáció, az alkalmazkodás, átformálás. A beszédet zene váltja fel, ugyaniak mono­ton, lazító természetű. Peri­odikusan ismétlődik a víz­csap csepegésének zaja is. Nagyméretű villogó zöld fényfoltot vetítenek a labora­tórium falára a diákkal szem­ben. A harmadik szakasz a re­guláció, a beállítás: a hang­háttérből újra ugyanaz a hang emelkedik ki, és ugyan­azon a monoton módon reci­tálja, ismétli ugyanazt a szö­veget, miközben a zöld fény­folt tovább villog, lüktet. Kö­rülbelül 10-12 perccel később a fülhallgatóban hallható hang még halkabbá, lá- gyabbá válik, a fényfolt lük­tetésének ritmusa pedig le­lassul. Ez a stabilizáció sza­kasza. poétika?” megyén túl, az ország bár­mely részén példa lehetne az, ahogyan együtt kívánnak él­ni a várossal, és igénylik az ittlakók barátságát. — Nem titkolt nagy szán­dékunk, hogy a színházi nyár behálózza az egész város szellemi hétköznapjait, ünne­peit. Különösen júliusban, amikor Gyulán tartózko­dunk, de azután is éljen a színház sugárzása, és váljon a város életének szerves ré­szévé. Rengeteg tervünk Van, hogy az a koncepció, melyet a társadalmi vezetőség, mint említettem, szívvel támogat, valóság legyen. Javasoljuk például azt, hogy a főiskola egyik osztálya Gyiílán, a művelődési központ csodála­tos színháztermében tartsa majd meg vizsgaelőadását, ^vagy mi több: itt készüljön fel arra, aztán játsszák el Békéscsabán, Orosházán és más városokban is, miköz­ben a csabai színház vállal­hatna egyhetes állandó já­tékot Gyulán... — Ha az eddigi változáso­kat figyelemmel kísérjük, szembe tűnő kell, hogy le­gyen: igazi színházi műhelyt akarunk teremteni! Olyan műhelyt, ahol a legkülönbö­zőbb színházi törekvések, el­Egy-egy hagyományos nyelvlecke során a tanulók 20—40 aktív egységet (szót vagy mondatot) sajátítanak el, a ritmopédiai órán viszont 50—100 aktív egységet tanul­hatnak meg. — A tantermek légköre ab­szolút alkotóvá vált Sokkal több figyelmet fordítunk a beszédre — jelentette ki Ga­lina Burdenuk, az újfajta nyelvi laboratórium egyik vezetője. A kisinyovi egyetemen 1975-ben 9 tagú kísérleti cso­portot oktattak ki ritmopé- diás nyelvtanuló módszerrel. Huszonkét óra alatt összesen 1393 aktív egységet sajátítot­tak el a tanulók. Az egy év­vel később végzett ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy az egységek 78 százalé­kára emlékeznek még a diá­kok. gondolások találkozhatnak, gondolatok cserélődhetnek, együtt kutatva a színház új- játeremtésének nem könnyű útjait. Örömmel köszöntjük Gyulán az Írószövetség és a Színházművészeti Szövetség tanácskozásait, a közös böl­csességnek ezek az alkalmai arra is hivatottak, hogy for­málják a várszínház jövőjét, hogy legyenek majd újabbak, akik viszik tovább, amit mi elkezdtünk. Még távolabbra tekintve: jövőre a Duna- menti népek barátsága je­gyében erdélyi, jugoszláviai, csehszlovákiai magyar írók műveit ott élő magyar ren­dezők mutatják be a várszín­házban, a következő évben pedig film- és televíziós rendezők meg nem valósult történelmi forgatókönyveiből formálnak drámákat, és hoz­zák el Gyulára. Kosa Ferenc, Jancsó Miklós, Sándor Pál, Fehér György és Dömölki János közreműködésére szá­mítunk. — Az Orfeusz átváltozá­sait Sik Ferenc rendezi. Ké­rem, beszéljen erről bőveb­ben. — Régen csábított a mű, mint nagy lehetőség. Külö­nösen itt Gyulán bemutatni. Gyönyörű vallomás a költő, a művész helyéről a világ­ban. Hogy az a teljesség, ha a költő alkotása eggyé válik a közösséggel; ha van mit mondania a közösség sorsá­ról, ha annak lelkiismerete, tudatos formálója képes len­ni. Lehet-e ennél nemesebb ars poétika? Látványos, szí­nes, ünnepi játékká szeret­ném formálni az előadást, vállalva az abszolút kudarc lehetőségét is, mert szemben azzal ott áll a teljes siker. — Befejezésül: szeretnénk átadni olvasóinknak a leg­frissebb híreket. — Péntek óta mindenki Gyulán van, aki a színházi nyár produkcióiban szerepel, ezen a napon a vár udvarán megtartottuk a társulati ülést, és köszöntöttük egy­mást. Hétfőn gálaest a mű­velődési központban, július 1- én lesz az első premier, Her­nádi Gyula Szép magyar tra­gédiája, Szinetár Miklós Kossuth-díjas rendezésében. Július 5-én a Nappali vir­rasztás, július 9-én az Or­feusz átváltozásai, július 12- én a Magyar Passió. És köz­ben és állandóan: színházi nyár Gyulán. Sass Ervin Társadalmi összefogás Kötegyánban A község büszkesége lesz az új óvoda. Béla Ottó Nyelvtanulás ritmopédiával

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom