Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JÜNIUS 24., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXBt. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM ülést tartott a HISZ megyei bizottsága A KISZ Békés megyei bizottsága Szabó Miklós elsó titkár elnökletével június 23-án, tegnap délelőtt ülést tartott. A testület — most első ízben — egy napirend keretében tárgyalt három fontos, egymással összefüggő témáról; a megyei KlSZ-küldöttértekezlet határozatainak időarányos teljesítéséről, az 1976/77. évi akcióprogram megyei kiegészítésének végrehajtásáról, valamint az alap- szervezeti beszámoló taggyűlések, küldöttértekezletek tapasztalatairól. Az emlékülés veteránjai a gyopárosfürdői emlékoszlop megkoszorúzása után felelevenítik az 1937-es nagy alföldi letartóztatások eseményeit Fotó: Veress Erzsi Történelmi emlékezés Orosházán Hagyományok ápolása Jövőnk formálása és jelen feladataink megoldása mellett egyre több figyelmet fordítunk a múlt értékeinek számbavételére, közkinccsé tételére. Nem mai jelenség ez. Több évre visszanyúlik ennek kezdete. Történelmünk jeles évfordulói, városaink és üzemeink jubileumai nagymértékben élénkítették ezt a munkát. Egyesek lelkes kezdeményezése sokakra átragadt,.,s ma már elmondhatjuk, hogy itt Békés megyében társadalmi bázisa van a múlt és a régebbi múlt eseményei feltárásának, tárgyi emlékei összegyűjtésének. A Hazafias Népfront hely- történeti és honismereti bizottságai, az önkéntes gyűjtők százai, a szocialista brigádok tekintélyes hányada fordult érdeklődéssel múltunk felé. Múzeumaink, levéltáraink gazdagodtak a szorgos gyűjtőmunka gyümölcséből. Könyvek jelentek meg megyei, városi, üzemi támogatással. A párt megyei archívumában több száz visz- szaemlékezés gyűlt össze, s nem egyet közülük úttörők, középiskolások jegyeztek le. Azonban egyetlen nép sem rendelkezik csak azonos előjelű emlékekkel. Megőrizni, az utókor számára átmenteni elsősorban azokat kell és ezeket szükséges is, amelyek a ma feladatainak megoldását, a jövő szebbé és jobbá formálását segítik. Ezeket jelöljük azzal a gyűjtőfogalommal, hogy haladó hagyomány. A bárt megyei végrehajtó bizottsága az elmúlt évb.en joggal fordult kellő érdeklődéssel a kiterebélyesedett hagyománygyűjtő munka felé és nyújtott segítséget, hogy ez a tevékenység — amely nemcsak hagyománymentő, hanem egyben műveltséget is emelő — még eredményesebbé válhasson. Ennek nyomán megyei munkásmozgalom-történeti bizottság jött létre, majd a1 városi és járási bizottságok is megalakultak. Egyre hatékonyabban látják el a munka koordinálását, a feladatok kijelölését, a tudományos munka megalapozását. \ Békés megye része a Viharsaroknak. Nevét annak idején forradalmi magatartása miatt érdemelte ki. Jogos és nagyon is természetes az az igény és törekvés, hogy közelmúltunkban ezek felé fordítsuk elsősorban figyelmünket. E korszak forradalmi harcai, munkásmozgalmi hagyományai nagyrészt még feltárásra várnak tárgyi és személyes emlékeivel együtt. Az eddig megjelent néhány kötet, az eddig elvégzett és feldolgozatlan gyűjtőmunka még csak a kezdetet jelezheti e széles körű, sokágú tevékenységben. Mint ahogy ennek a folyamatnak szerves és jelentős állomása volt — de csak egy állomása — a tegnap megtartott emlékülés és tanácskozás Orosházán az 1937-es nagy lebukások 40. évfordulóján. A múltra nem önmagáért emlékezünk és nem is önmagunkért, hanem tanulság gyanánt az utánunk következőknek. Ébben van e munka jelentőségé és egyben nagy- szerűsége is! Enyedi G. Sándor A KISZ Békés megyei bizottsága 1976 júniusában feladattervet fogadott el a megyei küldöttértekezleten elhangzott észrevételek, javaslatok valóra váltására. A végrehajtás tapasztalatait összegezte a beszámoló első harmada, sorra véve az eredményeket és a tennivalókat a gazdasági építőmunka, tanulás, az agitációs, . propagandatevékenység és a szervezeti élet, a közművelődés, a tömegsport és a KISZ— úttörő kapcsolatok terén. Megállapította a jelentés többek között, hogy az 1976/77- es mozgalmi évben tovább erősödött az ifjúsági brigádok és a KISZ-szervezetek munkakapcsolata. Ezt bizonyítja, hogy 84 új ifjúsági brigád alakult, és a brigádokban dolgozó fiatalok száma kétezerrel növekedett. A KISZ-tagok egyéni vállalásaiban ott szerepel a brigádban vállalt feladat, illetve ifjúsági brigádok szervezése. Az elmúlt mozgalmi évben tovább növekedett az „Alkotó ifjúság” pályázat- és kiállításon részt vevők száma; 620 fiatal összesen 782 pályaművet készített. A „Szakma kiváló tanulója” iskolai versenyek szervezésében, lebonyolításában is történt előbbrelépés. A versenyeken több mint 800 fiatal vett részt. Az iskolai KlSZ-szerveze- tek mind többet tesznek a tanulmányi munka, fegyelem javításáért. A „Bukásmentes alapszervezet” címet 63 alapszervezet érte el. Kialakulóban vannak a közösségek közötti különféle tanulmányi versenyek, melyeket tovább kell szorgalmazni. Mind tartalmasabb a KlSZ-szerveze- tek és az úttörőcsoportok együttműködése. Az úttörőközösségekben 1200 ifjúvezető tevékenykedik. A Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulójára a KISZ-szervezetek és a brigádok a megyében összesen csaknem kilencmillió forint értéky „születésnapi ajándékkal” lepték meg a kisebbeket. A beszámoló ezután a 76/77. évi megyei akcióprogram kiegészítése megvalósítását elemzi. Eszerint a KISZ- szervezetek társadalmi aktivitásának fokozódását, a KISZ-akcióprogram végrehajtását jól szolgálta a kiegészítés. A hármas -jelszó jegyében meghirdetett „Ifjúsági brigádok az V. ötéves terv teljesítéséért” mozgalom révén — melybe 297 kollektíva nevezett be —, erősödtek a KISZ-szervezetek és a brigádok közötti munkakapcsolatok. Sok hasznos kezdeményezés született megyénkben a védnökség! mozgalom terén. A 88 helyi KlSZ-véd- nökségen 29 ezer óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Több mezőgazdasági üzem kapcsolódott a hús- program-védnökséghez, amely így átfogja a sertéstenyésztéstől a feldolgozásig a feladatok egészét. Az élelmiszer-gazdaság területére hirdetett betakarítási és szántóversenyek jól szolgálják a mezőgazdasági munkák időben való elvégzését. A versenyekre 320 fiatal nevezett be. Az építőtáborokban tavaly 3300 fiatal dolgozott; ez a létszám 27 százalékkal magasabb, mint 1975-ben volt. Végül a tavasszal megtartott taggyűlések és a munkahelyi tanintézeti küldött- gyűlések tapasztalatairól adott számot a testületnek a jelentés. A taggyűlések és küldöttgyűlések előkészítéséhez a pártszervek és -szervezetek segítséget nyújtottak, minősítették a KISZ-ve- zetőség munkáját, a fiatal párttagok tevékenységét és a beszámolókat, megjelölték a továbbfejlődés útját. Nagyobb szervezeteknél konkrét pártfeladatokat határoztak meg. A taggyűlések és küldöttgyűlések zömét munkaidőn kívül tartották meg, s ezeken a KISZ-tagság 78,2 százaléka jelent meg. Viták elsősorban a gazdasági építőmunka, a sport, és a tanulás témakörben bontakoztak ki. A megyei bizottság tagjai második napirendként az 1976—77-es politikai képzési év tapasztalatait, majd az úttörőszövetség megyei . tanácsának az 1977—78-as évre szóló munkatervét vitatták meg és fogadták el. Azoknak a magyar munkásmozgalomban is kiemelkedő eseményeknek a tiszteletére, melyek 40 évvel ezelőtt zajlottak le Orosházán és környékén, s amelyek a bátor viharsarki proletárok osztályharcának egyik csúcspontját jelentették a harmincas évek vége felé, június 23-án emlékülést tartott az orosházi városi pártbizottság. A városi művelődési ház koncerttermét megtöltötték ez események iránt érdeklődők, s az első padsorokban ott ültek azok a veterán harcosok, akik a 40 évvel ezelőtti illegális kommunista párt, vagy a szociáldemokrata párt balszárnyának tagjaiként minden áldozatra készen kiálltak az elnyomottak érdekeiért, s a legembertelenebb terror sem tudta visszatartani őket a fasizmus ellen vívott harctól. Dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg az emlékülést, üdvözölve a nagy alföldi letartóztatások ma is élő és itt megjelent veteránjait,, köszöntve Gyulavári Pált, a megyei pártbizottság titkárát és Nagy Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét, az emlékülés ünnepi előadóját. — A négy évtizeddel ezelőtti tömeges letartóztatások idején a fasizmus csendőrpribékeinek kínzókamrájában és osztálybírósága előtt a Viharsarok, Orosháza, Gádoros, Nagyszénás, Békéscsaba, Szarvas, Doboz dolgozó népének legjobbjai olyan hősiességről, a marxizmus—leni- nizmus eszméi melletti kiállás olyan magas fokáról tettek tanúbizonyságot, amelyre csak a kommunisták, a proletariátus pártjának tagjai képesek — mondotta többek között Nagy János. — Mi, akik e megalkuvást nem ismerő küzdelmükkel is előkészített szocialista rend nagy vívmányainak részesei és élvezői vagyunk, ma megkülönböztetett tisztelettel, mély megbecsüléssel emlékezünk bátor harcukra. Az előadó vázolta az 1937- es országos jellegűvé nőtt letartóztatások előzményeit, a mérhetetlen nyomort, a fasiszta terror burjánzását, a nyilasok és a horthysta hatóságok összejátszását az illegális kommunista párt megsemmisítésére, amelyek együttvéve kiváltották a Viharsarok e legharcosabb táján élő nép legjobbjainak szervezkedését egy jobb világért. A megyénk munkás- mozgalmában centrumszerepet vállaló Orosháza és tágabb környékének proletárjai a Horthy-fasizmus 25 nehéz esztendeje alatt is élen jártak. 1937 júniusát megelőzően munkát, kenyeret és szabadságjogokat követelő •sztrájkok, az 1930—32-ben lezajlott orosházi, békéscsabai, dobozi, tótkomlósi, magyar- bánhegyesi tüntetések, különösen pedig az 1935-ös véres endrődi sortűz juttatják legélesebben kifejezésre a nincstelenek elégedetlenségét az ellenforradalmi rendszerrel szemben. Az 1937-es szervezkedések a fasiszta terror megfékezésére pedig szinte betetőzik megyénk osztályharcának a 30-as években folytatott szakaszát. E nagy szervezkedések ösz- szefüggésben álltak az 1937. március 15-én a fővárosban létrejött Márciusi Fronttal, melynek törekvései az illegális kommunista sejtek útján Orosházára és környékére is eljutottak. A szervezkedéseket a fasizmus ellenes harc kiszélesítésére azonban a mozgalomba befurakodott provokátorok elárulták és tömeges hajtóvadászat kezdődött a párt sejtjeinek megsemmisítésére. Több mint 200 személyt tartóztattak le, és kínoztak heteken át a legszadistább módszerekkel a csendőrség vizsgálati fogságában. A szegedi királyi ügyészség 120 vád alá helyér zettre mondta ki állam- és társadalmi rend felforgatása címén a börtön- és fogház- büntetést. A kínzásokat hősiesen tűrő elvtársak álhata- tossága miatt a bíróság nagyon sok esetben képtelen volt bizonyítani a vádat. Százhúszan — orosházi, békéscsabai, gádorosi, szarvasi, kunszentmártoni, nagymágo- csi, mezőtúri, dobozi és budapesti lakosok — összesen 80 évi börtönt, illetve fogház- büntetést kaptak A szadista vallatások ellen nemzetközi tiltakozás bontakozott ki, s az embertelen terror ellenére a kommunisták továbbfolytatták illegális harcukat a Horthy-fasizmus ellen megyénkben is. Az ünnepi beszéd után Dumitrás Mihály, a 30-as évek illegális szervezkedései-' nek egyik orosházi vezetője elevenítette fel azoknak az éveknek a történetét. Majd dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Állami Levéltár igazgatója a történész szemével elemezte az 1937-es eseményeket és körülményeit. Az emlékülés résztvevői ezt követően Gyopárosfürdőn megkoszorúzták az 1937-es emlékoszlopot. Gépkocsivizsgáló műszerek A Csepel Művek híradástechnikai gyárában gépkocsiápolási és -diagnosztikai berendezéseket — oszcilloszkópos motorvizsgálókat és hordozható műszertáskákat — készítenek. Termékeik 40 százalékát szocialista országokba exportálják. Képűnkön: szerelik az oszcilloszkópos diagnosztikai berendezést (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS)
