Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. JŰNIUS 3., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ■j Egy meghívó ürügyén A közelmúltban a Magyar— Szovjet Baráti Társaság tit­kársága minden tagcsoport ügyvezető elnökének meghí­vót küldött. Ebben felhívta a figyelmet, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti álla­mi együttműködési egyez­mény alapján ez év augusztu­sában hazánkba érkezik a Szovjetunió állami akadé­miai grúz népi táncegyütte­se. A továbbiakban arról tá­jékoztat, hogy a táncegyüttes beutazta a világot, mindenütt óriási sikert aratott és a Syd- nei című ausztráliai lap azt írja róluk: „Ez a vüág nyol­cadik csodája”. Miért is említem ezt a meg­hívót, amikor évtizedek óta sok hasonlóról írhattam vol­na. Talán azért, mert a szov­jet és magyar kulturális együttműködésben egyre gya­koribb a két nép kulturális cseréje, ami erkölcsi, lélekta­ni alapot is jelent országaink, pártjaink, népünk együttmű­ködéséhez. Ehhez bizonyságul hadd hívjam tanúként azt a beszélgetést, melyet a magyar újságírók folytattak Pjotr Gyemicsewel, a Szovjetunió kulturális miniszterével Bu­dapesten. Évfordulóra emlékeztet ez a beszélgetés, melyről az or­szágos lapok így számoltak be: Tízéves a magyar—szov­jet kulturális kormányközi bizottság. így kapcsolódik te­hát a meghívó a magyar- szovjet kormányközi kulturá­lis együttműködési bizottság megalakulásának 10. évfordu­lójához, a két baráti nép kul­turális cseréjéhez. Az említett tartalmú meg­hívások gyakorisága talán abból is adódik, hogy a két ország a szocialista országok gyakorlatában elsőként hozott létre 10 évvel ezelőtt kor­mányközi kulturális együtt­működési bizottságot. Ez a 10 esztendő nagy tapasztalatok­kal gazdagította kulturális in­tézményeinket, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és szovjet nép még közelebbről megismerhesse egymás kul­turális és művészi eredmé­nyeit. Sokat javult a kölcsö­nös kulturális tájékoztatás. A bizottság jóvoltából könnyebb kiválasztani a művészi alko­tásokból, melyek tartoznak leginkább a két nép érdeklő­dési körébe. Ennek köszönhe­tő, hogy az elmúlt években hazánkban a legkiválóbb szovjet művészek, együttesek mutatkozhattak be. Ugyanígy a szovjet közönség is a ma­gyar kultúra színe-javához férkőzhetett közelebb. Ügy lehet mondani: a szov­jet—magyar kulturális csere új és minőségi szintre emel­kedett ebben az évtizedben. Jellemző például, hogy a szovjet színházakban ebben a szezonban 30 magyar színda­rabot mutatnak be. A moszk­vai színházi évad egyik ki­emelkedő eseményének ígér­kezik Bartók Béla: a Kéksza­kállú hercek vára című operájának bemutatója. És fordítva: az egyezmény alap­ján jön hozzánk a világban nagy sikert aratott grúz népi táncegyüttes. Tehát az egyez­mény alapján születnek szin­te napról napra egyre több és több, a már említett tartalmú meghívók. Országaink kulturális együtt­működés-fejlődésének méltó tükre ez, mely kifejezi a két nép közötti egyre szorosabb barátságot. Rocskár János Kádár Jánosnak átadták a Nemzetközi Lenin-békedíjat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön hivata­lában fogadta a hazánkban tartózkodó Nyikolaj Blohin szovjet akadémikust, a Nem­zetközi Lenin-békedíj Bizott­ság elnökét és Alekszandr Gurjanovot, a bizottság tit­kárát. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találko­zón részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. A találkozót követően Nyi­kolaj Blohin akadémikus, az MSZMP KB székházában bensőséges ünnepségen átad­ta Kádár Jánosnak „a népek közötti béke megszilárdításá­ért” Nemzetközi Lenin-béke­díjat. Az átadásnál jelen volt Kádár Jánosné. Az ünnepsé­gen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár Ist­ván, Maróthy László, Nemes Dezső, Németh Károly, Övá­ri Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Borbély Sán­dor, Gyenes András és Győri Imre, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a KEB elnöke, továbbá Katona Ist­ván, a KB tagja és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete és a szovjet nagykövet­ség több képviselője. Nyikolaj Blohin ismertette a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság határozatát, majd a következőket mondta: — Engedjék meg, hogy a Nemzetközi Lenin-békedíj Bizottság és a békeharcosok sok milliós serege nevében szívből gratuláljak Kádár János elvtársnak abból az al­kalomból, hogy e magas és megtisztelő kitüntetést neki ítélték nagy hozzájárulásáért a béke, a népek közötti köl­csönös megértés és együtt­működés megszilárdításának nemes ügyéhez. Válaszbeszédében Kádár János többek között a kö­vetkezőket mondta: — Az a megtiszteltetés ért, hogy egyike vagyok azoknak, akiknek az idén a Nemzet­közi Lenin-békedíj Bizottság a díjat odaítélte. Ha én vala­mit tehettem a béke ügyé­ért, csak azért tehettem, mert neip elszigetelten, s nem egyedül dolgozom, együtt dolgoznak velem elvtársaim, honfitársaim. Hazánkban százezrek, milliók: munká­sok, parasztok, értelmiségiek, egyházi személyiségek, férfi­ak és nők, idősek és fiatalok küzdenek a békéért. Mérhe­tetlen erőt ad számunkra, hogy legnagyobb barátunk és szövetségesünk, testvé­rünk, a Szovjetunió oldalán, vele teljes egyetértésben vív­hatjuk ezt a harcot. Megra­gadom az alkalmat, hogy forró köszönetét mondjak Leonyid Iljics - Brezsnyev elvtársnak, minden szovjet barátomnak, s mindazoknak, akik megtiszteltek üdvözle­tükkel. A jókívánságokat kö­szönöm és szívből viszonzom mindnyájuknak. Pártunk, kormányunk, né­pünk minden tőle telhetőt megtesz, hogy előmozdítsa a haladás, a béke ügyét. Min­den gondolkozó ember látja, érzékeli és tudja, hogy a bé­ke erői növekednek. Opti­misták vagyunk, bizakodunk: igazságos ügyünk .győzni fog. Állhatatos harcunk eredmé­nyeként eljön a .szilárd, tar­tós béke korszaka! — fejez­II Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 81. üléséről előterjesztett jelen­tést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bi­zottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások­ból eredő feladatok végrehaj­tására. Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese a magyar— román gazdasági együttmű­ködési vegyes kormánybizott­ság elnökeinek találkozójáról, Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság üléséről tett jelentést. A kormány a jelentéseket el­fogadta. A külügyminiszter beszá­molt a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának üléséről. A kor­mány a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter javasla­tára a kormány elfogadta az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezetét, és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A nehézipari miniszter elő­terjesztésére a kormány jó­váhagyta a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztésének állami nagyberuházását. A kormány az' egészség- ügyi, a belkereskedelmi, a belügy- és a kulturális mi­niszter előterjesztése alapján intézkedéseket határozott el az alkoholizmus elleni küzde­lem fokozására. Az egészségügyi miniszter, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi mi­niszter jelentésében összegez­te a táppénzfegyelem erősí­tése érdekében elhatározott intézkedések végrehajtásának kezdeti tapasztalatait. A Mi­nisztertanács a jelentést tu­domásul vette. Az egészségügyi, a kulturá­lis, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi, valamint az okta­tási miniszter javaslatára a kormány rektori megbízatá­sokról döntött. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) te be válaszbeszédét Kádár János. • • * A Központi Bizottság első titkára a kitüntetéssel járó pénzösszeget a Magyar Szo­lidaritási Alapnak és egy magyar gyermekintézmény­nek ajánlotta fel. Nyikolaj BJohin csütörtö­kön délben Kádár János tiszteletére fogadást adott a szovjet nagykövetségen. Békéscsabán, a megyei könyvtár olvasótermében rendezték meg szerdán este az ünnepi könyvhét szlovák irodalmi est­jét. Az esten Kaffer István irodalomtörténész mondott be­vezetőt. Közreműködött Thlrring Viola, Gálán Géza és az írdvendégek: Andrej Chudoba és Ivan Habaj Fotó: Veress Erzsi Befejezüdött a KGST küldötteinek tanácskozása Három nappal ezelőtt kezdték meg tanácskozásu­kat a KGST Állategészség­ügyi Referencia Központok képviselői Békéscsabán. A nemzetközi eszmecsere vé­gén dr. Szabó István, az Or­szágos Állategészségügyi In­tézet igazgatóhelyettese, a magyar küldöttség vezetője, a konferencia elnöke nyilat­kozott a tanácskozás mun­kájáról. — A KGST-tagorsZágok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterei 1974-ben Prágában kötöttek egyez­ményt a legfontosabb vírus-, baktérium- és fágtörzsek, ezek antigénjei és kontroli­savói, valamint egyes labo­ratóriumi vegyszerek tekin­tetében referencia központok létesítésére. Ezeket a refe­rencia központokat mind­egyik tagországban olyan ál­lategészségügyi intézmények­ben szervezték meg, amelyek a korszerű követelmények­nek megfelelő, a technika fejlődésével lépést tartó módszerekkel végzik a kü­lönböző kórokozók kimuta­tását, azonosítását, standar- dizálását és fenntartását. — Az állategészségügyi re­ferencia központok általában 1975-ben kezdték el munká­jukat. Magyarországon a Mycobacterium Referencia Központ működik Budapes­ten, az Országos Állategész­ségügyi Intézetben, ahol az államilag irányított szarvas­marha-gümőkórmentesítés- sel kapcsolatos intézeti mun­kában több mint másfél év­tizede foglalkoznak beható­an a különböző állatfajokból és az állatok környezetéből kimutatható mycobacterium- törzsek tipizálásával, bioké­miai és antigénszerkezeti vizsgálatával. Ezenkívül fenntartják a nemzetközileg standardnak elfogadott my- cobacteriumtörzseket. — A többi tagországban más témákban működnek re­ferencia központok. Ezek közül az NDK-beli Jenában, az NDK Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémia Bakté­riumos Betegségek Kutató Intézetében létesített Myco­plasma Referencia Központ munkájában az MTA Állat­egészségügyi Kutató Intéze­te is részt vesz. — A tagországok megha- talmazottainak mostani, Bé­késcsabán tartott háromna­pos tanácskozásán informál­ták egymást a delegációk az elmúlt két és fél évi mun­kájukról és a következő idő­szak terveiről. Egyhangúlag elfogadták a csehszlovák de­legáció javaslatát egy új — a vadon élő állatok betegsé­geivel foglalkozó — referen­cia központ Csehszlovákiá­ban való létesítéséről. A ma­gyar delegáció javaslatára megegyeztek abban is, hogy az illetékes NDK és magyar intézetek főhatóságaikkal együtt megtárgyalják a My­coplasma Referencia Labo­ratórium tekintetében fenn­álló szoros együttműködés to­vábbi — esetleg megosztott — fejlesztését. Megállapod­tak abban, hogy a legköze­lebbi, 1980-ban soron követ­kező, NDK-ban tartandó ta­nácskozásukon 5 évre szóló­an adnak információt fel­adataik teljesítéséről, és ugyanakkor megvitatják a következő ötéves feladatter­vüket. A tanácskozás munkájá­ban részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió és ha­zánk küldöttsége. A hozott határozatokat jegyzőkönyv­be foglalták, melynek ünne­pélyes aláírására tegnap, jú­nius 2-án került sor. — A résztvevőket baráti találkozón látta vendégül a Békéscsabai Állategészség­ügyi Intézet és a Békés me­gyei Állategészségügyi Állo­más. Látogatást tettek a bé­késcsabai Lenin Mgtsz-ben, ahol Hankó Mihály elnök, országgyűlési képviselő adott tájékoztatást gazdálkodásuk — elsősorban az állatte­nyésztésük — eredményeiről. Dr. Végh László üzemi ál­latorvos pedig a baromfite­lep állategészségügyi ellátá­sát ismertette. Bemutatták a baromfitelep egyik tojóhá­zát, a tsz takarmánykeverő­jét és a baromfitrágya ta­karmányozási célra való fel­dolgozását. Az utóbbi nem­csak hazánkban egyedülálló, hanem külföldi vendégeink­nek is újdonságszámba ment. Csütörtökön délután autóbusz-kirándulás kereté­ben Gyula város szépségei­vel, történelmi és egyéb ne­vezetességeivel ismerkedtek a résztvevők. Befejezésül megköszönte a Békés megyei Tanács és a békéscsabai Városi Tanács vezetőinek támogatását, amellyel segítették a rendez­vény sikerét. B J, Aratási előkészületek A gabonatáblák már nem haragoszölden simulnak a szél alá, mint néhány héttel ezelőtt. A kalászokban érika mag, sárgul „kenyéradó” nö­vényünk. Közeledik Péter- Pál napja, az aratás kezdete. Békés megyében 125 ezer hektáron érik a gabona. A bevetett terület ennél na­gyobb volt, a belvíz mintegy 8*10 ezer hektáron szinte tel­jesen kipusztította vagy ter­mésképtelenné tette a növé­nyeket. A megmaradt állo­mány azonban szépen beállt, jó termést ígér. A betakarítás feltételei eb­ben az évben, ha nem válto­zik az időjárás, kedvezőnek látszanak. A gazdaságok 1977 elején összesen 90 nagy tel­jesítményű kombájnt — SZK —5-ösöket, SZK—6-osokat és E—512-eseket — vásároltak. Így az ez évi aratásban 1161 aratógép vesz majd részt. Egy kombájnnak a tervek szerint 108 hektár gabona aratását kell elvégeznie. Közepes idő­járásra számolva a Békés megyei gabonatáblákat 12-14 nap alatt aratják le. A szállí­tójárművekből is elegendő van, mintegy 300 tehergépko­csi és több mint ötezer pót­kocsi szállítja majd a ter­ményt a megye 145 szárítójá­ba. Ezek a berendezések óránként 2251 tonna gabona feldolgozására képesek. A ga­bonatároló-kapacitás szintén nagyobb a tavalyinál, 48 ezer 200 vagon gabona tárolására alkalmasak. Békés megyében a kom­bájnellátás és a gépek álla­pota is jobb az országos át­lagnál. A gabonatáblákon most még a növényvédő szakem­berek dolgoznak. A gabona- lisztharmat elleni védekezést a terület 60 százalékán má­sodszor végzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom