Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-23 / 146. szám
1977. június 23., csütörtök o Oj híd készül TahitótfalunáL Űj hidat emelnek a Dunán TahitótfalunáL A régi hídszerkezetet elcsúsztatták pilléreiről, amelyeket most megerősítenek. A parton már szerelik az új acélszerkezetet. A 200 méteres új hidat még a nyáron rácsúsztatják a pillérekre és megkezdik a két forgalmi sávos út építését is MTI-fotó, Csikós Gábor felvétele —KS Békéscsabán tanácskoztak a Volán vállalatok vezetfii A Volán 8. sz. Vállalat a házigazdájai annak a kétnapos értekezletnek, amelyet június 22—23-ra szerveztek meg az ország Volán vállalati igazgatóinak és főmérnökeinek Békéscsabán. Az értekezlet résztvevőit — köztük Tapolczai Kálmán vezér- igazgatót — Vándor Pál, a vállalat igazgatója köszöntötte. Az első nap programjában szerepelt — többek között — Tóth István vezérigazgató- helyettes vitaindító előadása a gép járműtelepek egységes, automatizálható irányítási rendszeréről. Elmondta többek közt, hogy gyorsan szaporodó feladataiknak a Volán vállalatok] csak úgy tudnak minden időben és folyamatosan eleget tenni, ha belső szervezetüket is a követelményeknek megfelelően korszerűsítik. Ennek a belső fejlesztési folyamatnak jelentős területe — a vállalati tervek sikeres végrehajtásának is fontos tényezője — a járműgazdálkodás fejlesztése. A vitaindítót követően Pomázi László, a vállalat főmérnöke ismertette a békéscsabai központi telepen kialakított egységes irányítási rendszert, s az eddigi tapasztalatokat. Dubovánszki Rudolf, a Volán Tröszt műszaki főosztályvezetője a veszteségidők felméréséről és ennek számítógépes feldolgozásáról tartott előadást. Az első nap programjához tartozott a telephely irányítási rendszerének gyakorlati bemutatása. A vendégek ezután Gyula nevezetességeivel ismerkedtek. Ma a gépkocsik forgalmiműszaki ellátására épült új orosházi telepet tekintik meg a szakemberek, és értékelik a látottakat. B. V. Ankét a törvénytervezetről A Magyar Jogász Szövetség Békés megyei szervezete és a Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága a napokban Gyulán, a megyei bíróság dísztermében ankéton vitatta meg a polgári törvény- könyv módosításáról szóló tervezetet. Dr. Kovács Ferenc megyei főügyész megnyitója után dr. Szikora István, a gyulai járásbíróság elnöke tartotta meg vitaindító előadását. Az ankéton sokan felszólaltak. Többen hangsúlyozták, hogy törvényeink között kiemelkedő helyet foglal el a polgári törvénykönyv, hiszen társadalmi, gazdasági életünk fontos részeit szabályozza. A törvény megalkotása óta több mint másfél évtized telt el. Társadalmunk azóta jelentős fejlődésen ment át. A népgazdaságban uralkodóvá váltak a szocialista tulaj dónviszony ok. A termelés és az áruforgalom megszervezésében a gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztésével megnőtt a szerződéses kapcsolatok fontossága. Mindez szükségessé teszi a törvénykönyv átfogó reformját. A törvénykönyv tervezetének célkitűzései között kiemelkedő helyet foglalnak el a társadalmi és tulajdonviszonyok továbbfejlesztésével kapcsolatos teendők, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg. Az ankét sok hasznos javaslattal, észrevétellel zárult. Dr. Kovács Ferenc, a megyei szövetség elnöke tájékoztatta a jogászszövetség országos elnökét a törvénytervezet viÉlelmiszer-ellátás Endrödön A Gyoma—Endrőd és Vidéke ÁFÉSZ Endrödön 21 kiskereskedelmi, 13 vendéglátóipari és négy felvásárlási egységet tart fenn. A forgalom eléri az évi 146 millió forintot. Alapvető élelmiszerekből kielégítik a lakosság igényeit. Az utóbbi időben édesipari árukból, egyes konzervfélékből akadozik az ellátás. A tavasszal dughagy- mát, vetőburgonyát, is csak elvétve lehetett kapni a községben. örvendetes viszont, hogy zöldségből, gyümölcsből tavaly 40 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le mint egy évvel korábban. Kenyérből, péksüteményből van elegendő. Itt az okoz gondot, hogy a kétkilós kenyér nagy része az üzletekben marad, mert a vásárlók nem igénylik. A sütőipari vállalat pedig csak úgy ad cipókenyeret, ha ezt is átveszi a szövetkezet. Nőtt a tej- fogyasztás is, egy év alatt csaknem 13 százalékkal. A tőkehúsellátás tovább javult. Nem mondható ez el a hús- készítményekről. Különösen csemegeszalámiból, gyulai kolbászból kapnak keveset. Gyula várja az eszperantistákat A gyulai SEU — az eszperantó nyári egyetem — a maga nemében egyedülálló Európában. Már évekkel ezelőtt felfigyelt rá az UNESCO is, és a legrangosabb kulturális rendezvények között tartja számon. Tavaly 4 kontinens 17 országából jöttek a vendégek barátkozni, ismerkedni hazánkkal és a magyar kultúrával. Az idén július 3—9-ig ti- zenötödszörre kerül sor Gyulán a nemzetközi nyelvű hallgatók találkozására. A bejelentkezettek zöme — 90 százaléka — külföldi. Szinte hiánytalanul itt lesznek a szocialista országok, de jönnek Ausztriából, Hollandiából, és az NSZK-ból is, és sokan olyanok, akik majd- minden évben itt voltak, mint Helena Wojczaczek Wroclawból vagy Bata Margit Budapestről. A mostani jubileumi alkalomnak változatlan a célja: tudományos és kulturális ismeretterjesztést folytatni eszperantó nyelven, ami most csak annyival bővül, hogy mindez a 15 éves évforduló jegyében történik. A hétnapos program gerincét az előadások képezik, melyek közül kiemelkedő esemény lesz dr. Werner Bormann, az Eszperantó Világszövetség alel- nökéé, aki az eszperantó jövőjéről beszél. Hasonló érdeklődésre tarthat számot Ponori Thewrewk Aurél, az Uránia bemutató csillag- vizsgáló és az új magyar planetárium igazgatójának előadása, valamint Hugó Kraus megemlékezése: A SEU a vendég szemével, vagyis a 15 év tapasztalatai. Kraus, a bécsi Népi Egyetem docense, az elhunyt elnök, Franz Jonas személyes jó barátja volt, s állandó látogatója a gyulai rendezvényeknek. Az előadások mellett számos szórakoztató műsort iktatott be az egyetemi tanács: vár- és tárlatlátogatást, orgonahangversenyt és egy egész napos kirándulást Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely és Szeged nevezetességeinek megtekintésére. És, mint minden évben, most is tartanak egy filmdélutánt. Levetítik az előző napokról frissen elkészült felvételeket és a résztvevők által hozott filmeket, melyek országukat ismertetik, vagy egy-egy hallgató a szerzeményét — vers, novella, zenedarab — saját előadásban. Az egyetem egy hete alatt két alkalommal nyelvvizsgát tehetnek a jelentkezők. A vendégek elhelyezése biztosított, bár az időpont egybeesik a várszínházi játékokkal és a fürdőszezon erőteljes beindulásával. Az érkezőket Békéscsabán a helyi eszperantisták fogadják az állomáson és segítik az átszállást. Gyulán pedig nemcsak a mozgalom aktívái, de a lakosság maga is — házigazdának tekinti magát. Vass Márta Befejeződtek az érettségi vizsgák Szerdán országszerte befejeződtek az érettségi vizsgák. Több mint 48 ezren — felefele arányban a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban — adtak számot a négy év alatt elsajátított ismeretekből. A szakközépiskolások közül a legtöbben — tízezren — az ipari jellegű intézményekben fejezték be tanulmányaikat, ezt követően a legnépesebbek — ötezer tanulóval — a közgazdasági szakközépiskolák negyedik osztályai voltak. A gimnáziumok negyedik osztályát az idén mindössze nyolc tanuló ismételte, a szakközépiskolákban összesen 45-en járták kétszer az utolsó évet. Jövőre mintegy 50 ezer érettségiző várható a középiskolák nappali tagozatán. A békési Ótemető utcai óvodások a legnagyobb kánikulában is szívesen tornáznak, mászókáznak. Könnyű nekik, az udvaron hűs vizű medencében pancsolhatnak, ha melegük van Fotó: Gál Edit Név szerint címezve ■99| lünk a taggyűlésen, « ; 9 hallgatjuk a beszámo- U lót a pártalapszerve- zet belső életéről. Kiegyensúlyozott, precízen fogalmazott mondatok követik egymást. „A politikai oktatás eredményes, de a párttagok egy része nem tanul rendszeresen... A tömegszervezetekben dolgozó elvtársak túlnyomó többsége lelkiismeretesen teljesíti feladatait, de egyesek még nem eléggé kezdemé- nyezőek... Néhány gazdasági vezető elfoglaltságára hivatkozva többnyire elmarad a pártcsoport-megbeszélések- ről...” Peregnek a mondatok, általánosítva a mindennapi tapasztalatokat. De mintha egy kissé túlságosan is általánosítanák őket! Főleg, ha meggondoljuk, hogy ez az alapszervezet alig negyven tagot számlál. Negyven ember, mindegyikük ismeri egymást. Lehet, hogy ők tudják is, kik azok az „egyesek” meg a „néhányan”, kik tartoznak a „túlnyomó többség”- hez és ki az „egy rész”-hez. Lehet, de nem biztos. Mindenki gondolhat akár önmagára, akár a szomszédjára. Hiszen sem az elismerést, sem a bírálatot nem címezték meg név szerint. Ki-ki saját elgondolása szerint válogathat közülük, maga dönti el, melyik inget vegye magára, melyiket ne. Sajnos, az általánosítás távolról sem erre az egyetlen helyre jellemző betegsége az alapszervezeti pártmunkának. Tünetei több helyen mutatkoznak. E tünetek jellemző közös vonása, hogy a végzett munka értékelése az általánosságok szférájában lebeg, jóval az egyes, a valóságos ember fölött. A tendenciák megállapítása során elvész ezek hordozója, a cselekvés tényleges alanya, illetve csak az összesség tagjaként jelenik meg, egyedi -személyként nem. Besoroltatik az „egyesek” meg a „többségük” közé, de anélkül, hogy pontosan megtudhatná, vajon hová is számították, melyik az ő helye. Ezáltal azonban meggyengül vagy teljesen elvész a társadalmi tevékenység egyik fontos hajtóereje: a személyes cselekvés közösségi megítélése. Márpedig ez nagyon lényeges hajtóerő: lemondanunk róla nem lehet és nem is szabad. Másként végzi dolgát, aki tudja, hogy a kollektíva figyelemmel kíséri, számon tartja tetteit, aki bizonyos lehet abban, hogy a sikeres fáradozásért elismerés, a mulasztásért elmarasztalás jár. Az egyén és a közösség kapcsolatának ugyanis nélkülözhetetlen eleme, hogy világosan érzékelhető legyen, mennyivel járult hozzá az egyén cselekvése a közösség céljainak megvalósulásához. Számos tény tanúsítja, hogy a párttagok igénylik is ezt a személyes értékelést. A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélgetések ezért is találtak olyan rendkívül kedvező fogadtatásra a pártagság körében. Sokan fogalmaztak meg olyan igényt, hogy az ilyenfajta beszélgetések a jövőben váljanak rendszeressé, s emögött is nem utolsósorban az említett kívánság húzódik meg. Ahol már rendszeressé vált, hogy az éves beszámoló taggyűlések előtt a pártcsoport értékeli saját tagjainak politikai tevékenységét is, ott érzékelhették és érzékelték is ennek a gyakorlatnak a kedvező hatását. Miért veszik el mégis nemegyszer ez az értékelés az általános megfogalmazások tengerében? Talán — egyebek mellett — egy félreértés miatt is. Egyes alapszervezetek vezetőségeiben élhet egy olyasféle feltételezés, hogy a munka színvonalát úgy lehet emelni, ha a felsőbb irányító pártszervek munka- módszereit másolják le. S megyei, járási, városi szinten már valóban a közös, átfogó tendenciák megítélése kerül előtérbe, noha az egyes munkaterületek, illetve alapszervezetek konkrét értékelése sem maradhat el. A munkában itt mindkettőnek megvan a maga szerepe. (Mint ahogy a sajtó hasábjain is megfér egymás mellett a témát általánosságban tárgyaló írás — például amire most fordítja figyelmét az olvasó —, meg a konkrét helyszínről, személyekről szóló cikk.) De minél „lejjebb” megyünk, annál kevésbé lehet és szabad ezt különválasztani. Egy műhelyfaliújságon másként kell szólni általános kérdésekről is, mint a megyei lapban; egy alapszervezeti taggyűlésen másként, mint a megyei, járási, városi pártbizottság ülésén. Közrejátszhat egy másik ok is. Mert bármennyire igaz, hogy az emberek igénylik tevékenységük konkrét értékelését, a név szerint címzett bírálatért azért nem olyan nagy a rajongás... Különösen azoknál nem, akikről szól. A sértődékenység bacilusa meglehetősen széles körben fertőz. Ki tagadhatná, hogy egyszerűbb dolog a kritikát általánosságokba csomagolni, mint felidézni az érintett személyek halálra sértődésének kísértő veszélyét. Mégis vállalni kellene ezt a veszélyt. Mert az általános személytelenségnél semmivel sem jobb az a féloldalas gyakorlat — amivel ugyancsak találkozhatunk —, hogy a dicséretet név szerint osztják, de a bírálatnál óvakodnak az ilyesmitől. Emiatt alakulnak ki azután olyan furcsa jelenségek, hogy a fórumokon a vállalat munkájáról számos negatívum is elhangzik, de a név szerint megemlített brigádokról, csoportokról, üzemrészekről csak jót hallani, azok mind-mind kiváló munkát végeztek. z ilyenfajta dolgokat csak úgy küzdhetjük le, ha a munka értékelésében véget vetünk a személytelenség kultuszának. Ha — legyen szó dicséretről vagy bírálatról — pontosan, név szerint megcímezzük, kiről, kihez szól. Gyenes László Visontai rekord A visontai bányászok az elsők között kapcsolódtak be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő munkaversenybe. Szerdán délelőtt megérkezett az ország legnagyobb külfej/ téses bányájából a verseny újabb nagyszerű eredményéről szóló hír: a Thorez bányaüzem dolgozói — az év elejétől mostanáig — összesen 3 200 000 tonna szenet hoztak felszínre, ezzel nyolc nappal a határidő előtt teljesítették az első fél évre előírt széntermelési tervüket. Ez a teljesítmény országosan kiemelkedő széntermelési rekordnak számít, mivel ekkora mennyiségű szenet fél év alatt hazánkban még egyetlen bányában sem termeltek. Egyben közölték, hogy a fél év hátralevő részében még további mintegy 150 000 tonna szenet termelnek terven felül. * A Thorez bánya dolgozói év elején vállalták, hogy a szomszédos Gagarin Hőerőmű által igényelt fűtőanyagot rendszeresen és a tervezettnél jobb minőségben, folyamatosan biztosítják. Az első fél év eredményeiből egyértelműen kitűnik, hogy a visontai bányászok várakozáson felül eleget tettek ígéretüknek.
