Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

1977. június 22., szerda o magyar színképelemző Párttitkárok munkájáról Megnyílt a XX. vándorgyűlés A kettős jubileum jegyé­ben megnyílt tegnap, kedden délután Gyulán, a művelődé­si központban a Gépipari Tudományos Egyesület Anyagvizsgáló Szakbizottsá­ga, a Magyar Kémikusok Egyesülete és az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület közös szín­képelemző szakbizottsága megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából rendezett XX. magyar színképelemző vándorgyűlés. Az ország minden részéből csaknem 240 elméleti és gyakorlati szakember, tudományos munkatárs érkezett a négy­napos rendezvénysorozatra. Minden évben hazánk más­más városában rendezik meg az immár hagyományosnak számító vándorgyűlést. Az ünnepélyes megnyitón többek között részt vett Ko­vács Lajos, az MSZMP gyű­|g|=ü»Mld-------­G yulán Egyhetes tapasztalatcsere- látogatásra érkezett Gyulára az NDK-beli Nordhausenből egy öttagú német ifjúsági delegáció. A KISZ testvér- szervezete, a Szabad Német Ifjúság delegációját Angelika Lehnert FDJ-titkár vezeti, tagjai: Hella Jäpelt, Marlies Tomaschewski, Dagmar Jäckel és Gerlinde Fricke. Valamennyien a gyulai me­gyei kórház Nordhausenben levő testvérkórházának szak­dolgozói. A vendéglátók tartalmas programot állítottak össze a német fiataloknak. Vasárnap gyulai sétán vettek részt, amikor megismerkedtek a (Tudósítónktól) A közelmúltban a szeghal­mi művelődési központ kis­csoportjai év végi bemutatót tartottak. A bemutatót azzal a céllal rendezték, hogy megismertessék az ott folyó foglalkozásokat, bemutassák egymásnak munkájukat és új tagokat nyerjenek. A délután műsorában sze­repeltek az úttörőformációs táncosok és társastánc-klu- bosok, bábosok, citeraegyüt- tesek, zongoristák, és ének­számok hangzottak el zon­gorakísérettel. Az úttörőtáncosok hét tán­cot mutattak be, köztük já­tékos, nemzeti, beat- és la­tin-amerikai táncokat. A lai városi bizottságának tit­kára is. Szögi Antal, a GTE gyulai csoportjának elnöke üdvözölte a vendégeket, majd ezt követően dr. Török Tibor Kossuth-díjas profesz- szor, az ELTE tanára emlé­kezett meg a szakbizottság negyedszázados tevékenysé­géről, értékelte azt a mun- káty fejlődést, amit a tudo­mányban és a gyakorlatban élértek. A színképelemzés egy speciális anyagvizsgála­ti módszer, az iparban, a tudományban nincs olyan te­rület, ahol anyagvizsgálati, minőségellenőrzési célokra ne lehetne felhasználni. Az élet néhány területén — például a gépiparban, a kohászatban, a fémiparban, a geológiában, a biológiában, a mezőgazda­ságban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, vagy éppen a kriminalisztikában — a különféle vizsgálatoknál ma már szinte elengedhetetlen a város nevezetességeivel. Hét­főn kórházlátogatás és igaz­gatói fogadás szerepelt a programban, majd este a KISZ városi bizottsága sza­lonnasütést rendezett részük­re. Itt Albel Andor, a KISZ városi bizottságának titkára köszöntötte a küldöttséget. Tegnap, kedden békéscsabai kiránduláson vettek részt. Ma, szerdán megtekintik a hortobágyi nemzeti parkot. Holnap kerékpár-kirándulá­son vesznek részt, az úticél Szanazug. Szombaton a gyu­lai megyei kórház KISZ-fia- taljaival találkoznak, beszél­getnek és a KISZ-klubban búcsúesttel zárul a program. klubtáncosok versenyprog­ramjukat, a bábosok egy bo­tos-zenés, illetve egy kesz­tyűs bábjátékot mutattak be. A citeraegyüttes népdalokat játszott, a zongoristák gyer­mekdaloktól kezdve egészen Haydn Magyaros rondójáig adtak elő zeneműveket. A képzőművészeti, díszítőmű­vészeti szakkörök és a ci­gányklub munkáiból pedig kiállítást rendeztek az érdek­lődők számára. A mintegy 100 fős közönség lelkes taps­sal jutalmazta a szereplőket. Ez volt az első ilyen év vé­gi bemutató,' de ez feltehe­tően hagyománnyá válik és mind nagyobb közönséget vonz. színképelemzéses vizsgálati módszer. A magyar színkép- elemzés, annak módszerei vi­lágviszonylatban a harma­dik, igen előkelő helyet fog­lalják el. A szekcióülések hat ki­emelt téma köré csoportosul­nak, így többek között a ki­mutatási határ szerepe az emissziós színképelemzésben, a fényképezett színképek fe­ketedés eloszlásának korsze­rű mérése, a színképelemzés a földtani anyagvizsgálatban, a tömegsprektrometria jelen­legi helyzete és perspektívái című előadásokra. A szekcióüléseket az el­hangzott témákban vita kö­veti. Az előadások szüneté­ben a vándorgyűlés résztve­vőinek lesz módjuk és ide­jük megismerkedni Gyula és a környék nevezetességeivel is. Csehszlovák, NDK-beli és a hazai élgárdához tartozó tár­sastáncosok részvételével jú­nius 25—26-án rendezik meg az orosházi művelődési köz­pontban a X. nyári társas­táncversenyt. Az 1966. óta visszatérő, ha­gyományos eseményen osztá­lyon felüli, A, B és C kate­góriában összesen 36 pár mé­ri össze tudását, egyéni és csapatverseny keretében. A külföldieket a bmoi, a lipcsei és a Karl-Marx-Stadt-i klub képviseli, míg az itthoniak a Fővárosi Művelődési Ház, a HVDSZ, a Taurus és Budai Táncklub versenyzői, továbbá balassagyarmati, szegedi, szentesi, szombathelyi és Bé­kés megyei táncosok. Két ér­dekesség: a Hildegard Jür­gen és Köhler Schiemmel ve­zette NDK-beli táncosok már az első versenyen is jelen voltak, továbbá, hogy a mos­tani versenyen valamennyi Az Országos Takarékpénz­tár Békés megyei Igazgató­sága tájékoztatása szerint a 26—31. játékheteken totószel­vényt vásárlók részére pályá­zatot hirdet a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezen 2, 4, 6 hasábos és kollektív totó- szelvényekkel egyaránt részt lehet venni. A megfelelő heti totó-igazolószelvények hát­oldalán — a szelvényfajtától függően — 5, 10, illetve 15 totólabdarajz található, s a pályázóknak ezekből 30-at kell levelezőlapra felragaszt­va „Szerencse 1830 Buda­pest” címre postára adniuk. A kollektív szelvénnyel játszók­nak 6 kéthasábos totószel­vénynek megfelelő nyeretlen A komolyzene-kedvelők né­pes táborának élménygazdag estéje lesz június 23-án, csü­törtökön 20 óra 30 perctől Békéscsabán. László Margit ének- és Margittay Sándor or­gonaművész mellett a Békés­csabai Szimfonikus Zenekar hangversenyére kerül sor az evangélikus nagytemplom­ban. Műsoron Bach-, Händel- művek szerepelnek. Nemrégiben szép sikerrel szerepelt a békéscsabai zene­Nemzetközi kiadvány Fővárosok építéstörténete Budapesten készül Az euró­pai fővárosok építéstörténe­tének forrásai című nemzet­közi kiadvány, kezdeménye­zője és anyagi támogatója: a Fővárosi Tanács, pontosab­ban a Fővárosi Levéltár. Szerzői: több mint húsz európai főváros — Amster­dam, Belgrád, Bern, Bécs, Brüsszel, Budapest, Buka­rest, Dublin, Helsinki, Kop­penhága, Luxemburg, Mad­rid, Moszkva, Oslo, Párizs, Prága, Szófia, Stockholm, Rejkjavik, Rórrik, Varsó — levéltárai. A Nemzetközi Levéltári Tanács — amelynek égisze alatt a levéltári útmutató megjelenik — hathatósan se­gíti e hasznos vállalkozást. hazai osztályon felüli és A osztályú páros indul. A Békés megyei táncosok — szarvasi, gyomai, békés­csabai és orosházi párosok — elsősorban a C-osztályú egyé­ni versengésben vesznek részt. A versenyen ugyanis 1—1 osztályon felüli, A-osz- tályú, és C-osztályú verseny­ző alkot csapatot, de díjaz­zák az egyéni osztályonkénti verseny helyezettjeit is. A program szerint szomba­ton délután a C-osztályúak lépnek parkettre, őket az „Ä” és az osztályon felüli verseny­zők követik, a latin, illetve standard táncok bemutatásá­val. Másnap, vasárnap délután az osztályon felüliek latin, az A-osztályúak standard tán­cokat mutatnak be, végül pe­dig gála zárja az orosházi Pe­tőfi Művelődési Központ rendezvényét. igazolószelvényt kell — bo­rítékban — beküldeniük. A borítékon az akció jel­mondatát („30 ÉV TOTÓ — 30 TOTÓLABDA”) kell fel- tüútetni, továbbá azt, hogy a hasábszám figyelembevételé­vel a beküldött szelvények­ből hány pályázat állítható össze. Mind a levelezőlapra, mind a borítékra a pályázók írják fel a nevüket és pontos lakcímüket. Beküldési határ­idő: 1977. augusztus 8. A beküldött pályázatok —1 augusztus 15-én — ajándék- sorsoláson vesznek részt. Fő­nyeremény: egy Trabant sze­mélygépkocsi. További nyere­mények: harminc darab 1000 forintos vásárlási utalvány. kar az amatőr szimfonikus zenekarok szolnoki találko­zóján, az első három helye­zett között ünnepelte őket a közönség. Az öt személynek adományozott nívódíjból kettőt megyénkbeli zenészek kaptak, Marton György és Fejes Antal. A csütörtöki hangverse­nyen mutatkozik be a békés­csabai közönségnek a zenekar új karmestere, a szegedi ope­ra tagja, Cser Miklós is. Ó nnak a nagy fontossá­gú feladatnak, melyet a Politikai Bizottság 1972. decemberi határozata tűzött a pártszervezetek elé munkájuk színvonalának fejlesztésére, egyik leglénye­gesebb láncszemét vették nagyító lencse alá a békési városi pártvégrehajtó-bizott- ságon. Több hetes, mindenre kiterjedő brigádvizsgálat után a párt- és tömegszer­vezeti osztály arról készített v elemzést, hogy miként látja el feladatát a város 49 párt- alapszervezetének titkára. Nem véletlenül került a vb napirendjére éppen a párttitkárok tevékenysége. A pártmunka fejlesztésében meghatározó szerepet tölte­nek be a vezetőségek, sze­mély szerint pedig a titká­rok. Az ő munkájuk, mun­kamódszereik, kezdeménye­ző készségük, kiállásuk és következetességük szükség­szerűen hat a vezetőségi ta­gokra pozitív és negatív ér­telemben egyaránt. Mond­hatni úgy is: kezükben van a vezetőség és rajta keresz­tül az egész pártalapszerve- zet munkájának a kulcsa. S amikor az elemzés megálla­pította, hogy a Politikai Bi­zottság határozatának érvé­nyesítése révén fejlődés ta­pasztalható az alapszerveze­tek tevékenységében; a párt­élet tervszerű és folyamatos; javult a munka' tervezése; erősödött a pártcsoportok te­vékenysége, a tagfelvételi munka; tervszerűbbé vált az állami, gazdasági, társadal­mi szervek vezetőinek be­számoltatása stb. — ez ko­rántsem a pártmunka belső, önmagáért történő fejlődését jelenti. Ellenkezőleg. Mind­ezek révén a párt vezető szerepe erősödött, politikai befdfyása nőtt az adott munkahelyeken, vagyis a fő cél valósul meg a Politikai Bizottság határozatával. Ahogyan a városi pártvég- rehajtó-bizottság „hozzá­nyúlt” ehhez a témához, ken­dőzetlenül feltárta a titká­rok munkamódszerében ész­lelhető hiányosságokat, az magasabb mércét jelez a végrehajtó bizottság munka- módszerében is. Fogalmaz­hatnánk így; konfliktust tű­rő képességet, mert hiszen a feltárt fogyatékosságok nem „idegen test” a szervezetben, az (sarkítva) saját hibájuk is. Ezeknek nem „lefojtását”, hanem ellenkezőleg, a fel­tárását tartja természetesnek a vb, mely e nyíltsággal, adaptálásra alkalmas mód­szerrel egyben serkenti az alapszervezeti munka szín­vonalának növelését, hogy az alapszervezeti titkárok is nyíltan nézzenek szembe sa­ját hibáikkal. Néhány olyan alapszerve­zet akad ugyanis, ahol sok kívánnivalót hagy maga után a titkár munkamódszere. Ez egyrészt abból adódik, hogy zömük csupán két esztende­je, a legutóbbi választási ciklus óta tölt be funkciót, egy részük fiatal is, tehát ke­vés a tapasztalata. Másrészt pedig abból, hogy a maguk elé állított mérce túl ala­csony, azt gondolván, aho­gyan eddig ment a munka, jó lesz úgy ezután is. Ez azonban helytelen felfogás, hiszen a körülöttünk létező valóság is azt mutatja: a kö­vetelmények mindenben nő­nek. Ha „elégedettek” va­gyunk a munkánkkal, ennek az a következménye, hogy a vezetőségi tagoktól, s a párt­tagoktól sem követelünk töb­bet, magyarán elsekélyesít- jük a pártéletet. Kommunistának lenni nem érdem, hanem történelmi fe­lelősség. Jog arra, hogy be­leszóljunk az életünket ala­kító dolgokba, jog a kötele­zettségvállalásra. A párttit­kár alapszervezetében ebben élen kell hogy járjon. A mérce állításával is, a maga példájával is. Nem úgy, hogy megelégszik azzal a párt­megbízatással, amit például egy alapszervezeti tag a szo­cialista brigádban való pusz­ta részvételével vállaL Ez magában még nem párt­megbízatás, hiszen számos pártonkívüli is szocialista brigádtag. A kommunistának ezen túl szükség szerint kü­lön pártmunkát is kell vál­lalnia a brigádban. Másrészt úgy sem járhat élen a párttitkár, hogy ma­ga csinál mindent a vezető­ségben. Erre a jelenségre külön felhívta a figyelmet a végrehajtó bizottság elé ke­rült elemzés. Titkárcentri- kusság jellemzi sok helyütt a vezetőségi munkát. Ahe­lyett, hogy a reszortfelelő­söknek segítenének a titká­rok egy-egy feladat ellátásá­ban, zömében maguk végzik el azt. Maguk tervezik a munkát, a napirendeket, a beszámolókat maguk írják stb. Alig akad olyan példa az említett néhány alapszer­vezetben, hogy a taggyűlése­ken vagy vezetőségi üléseken reszortfelelős számolna be munkaterületéről. Csak lát­szólag könnyebb a titkárok részéről ez a megoldás. Vég­ső soron ez korai kimerülé­sükhöz vezet, de ösz- szeegyeztethetetlen is a pártmunka szabályaival. Az állandó „titkársze­replés” elsorvasztja a vezetőség kollektív munká­ját és ez kihat a pártszerve­zet egész tevékenységére, szegényessé teszi azt. Ha csak arra gondolunk, hogy fontos gazdasági, vagy egyéb döntések előzetes vélemé­nyezését — megfeledkezve a vezetőség s a tagság meg­kérdezéséről — magukra vállalják, s ezekről az alap­szervezet csak a döntések után értesül — ez öntudat­lanul is magában hordozza a párton belüli demokrácia „lefojtását”. Tény viszont, hogy néhol ez azért következik be, mert a vezetőségi tagok egy része még nem megfelelő önálló szereplésre, tapasztalatlansá­gánál fogva még bizonyta­lankodik a felelős funkció­ban. Nyilvánvaló, hogy ez csökkenti az öntevékenysé­get, a vezetés gyakorlását, a személyiség kibontakozását. A titkároknak pedig éppen ebben kellene jobban segíte­ni a vezetőségi tagokat. Mégis előfordul, hogy a pártoktatásban való részvé­telt nem úgy irányítják, ahogyan az segíteni tudna a képzetlenebb vezetőségi ta­gokon. Ha sok a jelentkező — a vezetőségi tagok marad­nak ki elsősorban az okta­tásból. Pedig a vezetőségi tagok munkájához szükséges elsősorban a politikai, elmé­leti képzettség fokozása. A titkárok munkája, szor­galma, kitartása a párt po­litikájának népszerűsítésé­ben, családi és magánélete példamutató. Kapcsolatuk a munkahelyi vezetőkkel álta­lában jó, megkapják a szük­séges tájékoztatókat, adato­kat. Munkájukhoz a városi pártbizottság rendszeres tit­kári tájékoztatója nagy se­gítséget nyújt, és ez a fel­mérés azt mutatta ki, hogy miben kell a jövőben hatha­tósabban segíteni. j I z a munka is megkez­dődött már, minde- I nekelőtt a tevékeny­ségükről szóló végrehajtó bi­zottsági anyag titkári érte­kezleten való részletes is­mertetésével. Az elemzést önkritikusan fogadták főleg azok, akik konkrétan szere­peltek a példák sorolásánál. A titkárok tevékenységének segítése azóta is egyik leg­fontosabb feladata a végre­hajtó bizottság tagjainak, politikai munkatársainak. Kialakították a területfelelő­si és az alapszervezet-felelősi rendszert, bár ez utóbbi munkája még hagy kívánni­valót maga után. Csökken­tették az előírt napirendek számát és növelték az alap­szervezeti titkárok beszámol­tatását. Különösen a felmé­rés során megállapított fo­gyatékosságok megszünteté­sére kérdeznek rá a vb-ta- gok ezeken a beszámolókon. A hatékonyabb segítségadás, a maguk munkáját önkriti­kusan értékelő tanulságok levonásával együtt máris je­lentkezik a titkárok javuló munkamódszerében, a veze­tőségek kollektív tevékeny­ségének fejlődésében. Varga Dezső A Hazafias Népfront gyulai városi elnöksége a békehónap tiszteletére rajzpályázatot hirdetett a gyulai általános isko­lák úttörői részére. A négy iskolából mintegy 120 rajz, fest­mény, linó érkezett a zsűrihez, amely az elmúlt napókban értékelte a pajtások munkáit és 22 pályázót talált arra érde­mesnek, hogy a beküldött anyagaiból kiállítást rendezzen. Képűnkön: az alkotók és alkotásaik egy csoportja. NDK ifjúsági küldöttség Június 25-26: X. orosházi nyári társastáncverseny Kiscsoportok bemutatója Szeghalmon „30 ÉV TOTÓ — 30 T0IÓLMD0” Pályázat Trabant főnyereménnyel Hangverseny Békéscsabán

Next

/
Oldalképek
Tartalom