Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1977. JŰNIUS 22., SZERDA Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA A gyerek és a munka Vajon, mire költi az első fizetését? — találgatja a csa­lád, amikor a gyerek alig­hogy elvégezte az általános iskolát, átesik azon az önér­zetduzzasztó avatáson, amelynek nyomán először írják neve mellé egy rubri­kába: munkavállaló. Aztán a kisdiákból nagy­diák lesz, s az esetek egy részében elvész a gyerek nyári munkavállalása iránti érdeklődés is. Egyrészt a megszokás festi át pasztell- re az újdonság egykor élénk színeit —, másrészt egy minden nyáron visszatérő ál­talános gyakorlat tapasztala­tai lohasztják le a kedélye­ket. Évek óta közbeszéd tár­gya, hogy mindaz, amit a társadalom és az egyén — mint szülő — egyaránt re­mél, vár, elképzel a gyere­kek nyári munkájának pe­dagógiai fontosságáról —, az a nyolcvan százalékban ép- penhogy a visszájára fordul. Mert olykor különös mó­don reagálunk mi, felnőttek. Mintha felelősségtudatunkat, erkölcsi magatartásunkat va­lamiféle rejtett automata vezérelné aszerint, hogy ép­pen milyen minőségben va­gyunk jelen a világban. Mint szülők például, majd­nem a költészet ormait ost­romoljuk, amikor a nagybe­tűs Munka erkölcsi követel­ményeit, szépségét, fontossá­gát akarjuk belesulykolni gyerekünkbe. Ugyanilyen ta­lálékonyak vagyunk, s ugyanilyen őszinte a hitünk, meggyőződésünk, ha a kö­telesség fogalmát elemezzük az ifjúságnak. És amikor nyáron nem szülőként, hanem mint mun­katársak találkozunk a gye­rekekkel — elfelejtjük, mit mondtunk télen. Illetve a műhelyben, a pult mögött vagy az irodában teljesen ki­megy a fejünkből, hogy ott­hon milyen sokat várunk erkölcsi vonatkozásban gye­rekeink munkásheteitől. Mintha eszükbe sem jutna, hogy a nevelő szándékú szó mellett a példaadás köteles­sége is ránk vár, hiszen mi ülünk a traktorhoz, az író­asztalok mögött is, mi sütjük a kenyeret — egyszóval mi testesítjük meg a nagybetűs Munka erkölcsi, tartalmi, formai követelményeit. Ha megtestesítjük... De a be­nyomásokra legfogékonyabb korban bepillantást adunk az utánunk jövő nemzedék­nek a nagy lehetőségbe, hogy fél szívvel, nyegleséggel, könnyű lelkiismerettel is szerencsésen lehet hajókázni az élet vizein. Mert Kovács János mint apa, otthon szorgalomra neveli a fiát és óva inti a naplopástól, de mint főnök vagy munkatárs már nem követeli meg tőle a munkahelyen, hogy ké­pességeit becsületesen állít­sa a vállalt — és megfize­tett! — kötelezettség szolgá­latába. Személyes helytállá­sa pedig? Tudjuk: nem egy­értelműen példaadó. A fenti témáról sok szó esik a családban is, nyilvá­nosan is. De rosszallás he­lyett inkább nézzünk a nyári gyerekek után: való­ban dolgoznak-e? És a szó­beli intelmek mellé állítsuk oda szülői példamutatásun­kat is. Nóti Ilona Leonyid Brezsnyev tárgyalásai Párizsban Leonyid. Brezsnyev és Giscard d’Estaing kedd dél­előtti tanácskozása szintén bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgya­láson Barre francia minisz­terelnök, valamint a két or­szág külügyminisztere is. A megbeszélés két és fél óra hosszat tartott. Brezsnyev bevezetőben a feszültség enyhítésének kér­déseiről beszélt. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke ezt a témát a helsinki záró­okmány fényében vizsgálta meg. Mindkét fél megállapí­totta, hogy a záróokmány aláírása óta Európában ked­vező folyamatok mutatkoz­tak, de mint Leonyid Brezs­nyev rámutatott, változatla­nul nem következett be az enyhülés katonai téren, hol­ott a politikai folyamatot en­nek kell alátámasztania. Leonyid Brezsnyev szólt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról is és meg megállapította; Vance amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalások, illetve a diplomáciai szintű megbe­szélések alapján egyelőre nem( lehet haladásról beszél­ni. A Szovjetunió elvi állás­pontja értelmében a két or­szág új megállapodásának a vlagyivosztoki megegyezésen kell alapulnia és tekintetbe kell vennie az egyenlő biz­tonság elvét. Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a fe­szültség enyhítését illetően a Szovjetunió és Franciaország nézetei sok tekintetben egy­beesnek és kifejezte megelé­gedését azzal kapcsolatban is, hogy a két fél megegyezett együttes nyilatkozat kiadásá­ban erről a kérdésről. Ugyanakkor nem titkolta: a (Folytatás a 2. oldalon) Békéscsabán, az Iskolacentrumban kaptak szálláshelyet a nemzetközi bábfesztivál külföldi csoportjai. A kanadai Van- dergun házaspár kétszemélyes bábszínháza és a román bá­bosok hamar megismerkedtek egymással. (Az V. békéscsabai nemzetközi bábfesztivál megnyitójáról a 6. oldalunkon szá­molunk be.) Fotó: Gál Edit Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 22-re összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi kérdésekről szóló tá­jékoztató, a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szó­ló jelentés, valamint időszerű kulturális kérdések megvita­tását javasolja a Központi Bizottságnak. Megkezdődött a KGST 31. ülésszaka Varsóban Lázár György felszólalása A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXXI. ülésszaka tegnap délelőtt megkezdte munkáját a var­sói Victoria Szálló konferen­cia-termében. A tanácskozást megnyitva Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök üdvözölte a tagországok delegációit és azok vezetőit: Alekszej Ko­Búzafajta-bemutató Orosházán Békés megyében a KITÉ- hez csatlakozva 42 mezőgaz­dasági nagyüzem termeszt búzát, mintegy 35 ezer hek­táron. E gazdaságok szakem­bereinek tartottak a közter­mesztésben levő búzafajták­ból bemutatót tegnap, június 21-én az orosházi Béke Ter­melőszövetkezetben. Az egyik fontos kérdés a búza termesztésében az őszi vetőágy- és talaj-előkészítés. A tavaly őszi munkáknak kedvezett az időjárás, ez meg is látszik az ez évi ter­mésen. A KITE szakemberei Békés megye gazdaságainak azt ajánlják, hogy a terüle­tük 50 százalékán korai érésű, 45 százalékán középkorai éré­sű és esetleg, ha mindenkép­pen szükséges, csupán 5 szá­zalékán termesszenek késői érésű búzafajtákat. A Béke Termelőszövetkezet egyhektáros kísérleti parcel­láin ugyanolyan módon gon­dozzák a különböző búzafaj­tákat, mint a nagyüzemi táb­lákon. A kísérleti parcellá­kon mutatták be most a gya­korlati gazdáknak azokat a fajtákat, amelyeket elsősor­ban ajánlanak a megye terü­leteire. Így a Szegeden neme­sített, valamint a jugoszláv fajtákat. A KITE vezetői eze­ket a bemutatókat arra hasz­nálják fel, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a termelő gazdaságokkal, tájé­koztassák őket a nemesítő in­tézetekben, illetve a kutató- intézetekben folyó munkák­ról, eredményekről. szigint, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökét, Sztan- ko Todorovot, a bolgár mi­nisztertanács elnökét, Lubo- mir Strougal csehszlovák miniszterelnököt, Carlos Ra­fael Rodriguez kubai njinisz- terelnök-helyettest, Zsambin Banmönhöt, a mongol mi­nisztertanács elnökét, Willi Stophot, az NDK miniszter- / tanácsának elnökét, Manea Manescu román miniszterel­nököt és Lázár Györgyöt, a magyar Minisztertanács el­nökét. A KGST tagországainak zászlaival díszített teremben a megnyitáson jelen voltai: a tanácskozásra érkezett megfigyelők — a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Angola és La­osz képviselői. A tanácskozás munkájában Dobroszav Csu- lafics, a szövetségi végrehaj­tó tanács (kormány) alelnöke vezetésével részt vesz Jugo­szlávia küldöttsége is. Ügyrendi kérdések után a KGST legfelsőbb szerve az első napirendi pont kereté­ben meghallgatta Piotr Jaro­szewicz beszédét a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójáról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről. A továbbiakban a lengyel miniszterelnök méltatta a komplex program jelentősé­gét, a szocialista országok együttműködésének tervezett jellegét és a KGST nyílt po­litikáját. Piotr Jaroszewicz referátu­ma után felszólaltak a ta­nácsülésen részt vevő dele­gációk vezetői, köztük Alek­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A testvérpártok központi bizottságai, kormányai és né­pei nevében melegen üdvö­zölték a Szovjetunió Kom­munista Pártját és annak Központi Bizottságát, Leo­nyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökét. A tanácskozáson felszólalt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Beszédét la­punk 2. oldalán közöljük. Munkásmozgalmi emlékülés Negyven esztendővel ez­előtt vérlázító barbarizmus­sal, világhódító terveinek nyílt hangoztatásával készü­lődött a háború kirobbantá­sára a fasiszta Németország. Koncentrációs lágerekbe zár­ták, elpusztították a német nép legjobbjait, akik terveik útjába álltak. Fasiszta pár­tok létrejöttét támogatták szerte Európában, amelyek segítették a fasizmus terje­dését. 0 Európa népeinek legjobb­jai, a kommunisták vezeté­sével egyre erőteljesebb an­tifasiszta mozgalom leplezte le Hitlerék világhódító tö­rekvéseit. Hazánkban is az illegalitásban élő kommunis­ták vezetésével erősödött a népfrontmozgalom és emelt szót az ország kiszolgáltatott­ságát, kifosztását segítő, s ezzel a nép nyomorát elmé­lyítő kormányintézkedések ellen. Vidéken is sztrájkokat, tüntetéseket szerveztek, moz­gósították a tömegeket a ter­rorral szembeni ellenállásra. A kommunisták illegális munkája áldozatokat köve­telt. 1937-ben az alföldi párt­sejtek nyomára bukkantak és Orosházán, valamint kör­nyékén végigsöpört a terror, megkezdődtek a letartóztatá­sok, melyek országos mére­tűvé terebélyesedtek. A munkásmozgalom e negyven évvel ezelőtti ese­ményeinek felelevenítésére Orosháza városi pártbizott­sága június 23-án emlékülést tart, amelyen Nagy János, a Békés megyei Tanács elnök- helyettese mond ünnepi be­szédet. Hiteles tanúként Du- mitrás Mihály nyugdíjas szó­lal fel, a korabeli dokumen­tumokat pedig dr. Szabó Fe­renc, a megyei levéltár igazgatója ismerteti. Az ille­gális kommunista mozgalom egykori tagjai, s az 1937-ben letartóztatottak az emlék­ülést követően koszorút he­lyeznek el Gyopároson, az 1937-es emlékoszlopnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom