Békés Megyei Népújság, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-21 / 144. szám

1977. június 21., kedd o IgHdUkfeM-------------------------------------------­0 Premier: júliusi-én Megkezdődtek a várszínház! próbák A nyár izgalmas, rangos kulturális eseménye me­gyénkben a gyulai színházi nyár előadássorozata. Kitű­nő színészek, rendezők ér­keznek az ország minden tá­járól, hogy felejthetetlen él­ményekkel ajándékozzák meg a! színházbarátokat. Az idén is változatos program hívja a közönséget a Gyulai Várszínházba. A nagy érdek­lődés bizonyítéka, hogy a külföldi vendégeknek, nyári tanfolyamok résztvevőinek telt házas előadások biztosí­tását igényelték a szervezők. Csütörtökön, június 16-án este tartották meg az első próbát a vár színpadán. Hernádi Gyula Szép ma­gyar tragédia című művét Szinetár Miklós Kossuth-dí- jas rendezi. Néhány név a rangos szereposztásból: Fü- löp Zsigmond, Bősze György. Hámori Ildikó, Szoboszlay Sándor, Borbás Gabi, Szom- bathy Gyula, Bicskei Károly és Tyll Attila. Az első be­mutató napja: július 1. A próbán: Bősze György, Hámori Hdikó, Fülöp Zsigmond és Borbás Gabi Fotó: Gál Edit Népművelők nyári továbbképzése A megyei művelődési köz­pont bentlakásos nyári to­vábbképzéseit az idén három turnusban rendezi. A báb­oktatók a nemzetközi báb- fesztivál bemutatóin, szak­mai vitáin tanulják a művé­szet mesterfogásait. Június 27-től július 2-ig 11 szakág képviselői talál­koznak Szarvason. Három­száznál is többen vesznek részt a szocialista brigád- klub-vezetők, a honismere­ti, az ifjúsági klubvezetők továbbképzésén. Az ország­ban egyedülálló kezdemé­nyezés hallgatói lehetnek jú­nius 30-án és július 1-én a cigányok művelődésével fog­lalkozó szakemberek. A kétnapos programban szere­pel többek között a Kulturá­lis Minisztérium munkatár­sának, Báthory Jánosnak előadása az elmaradottabb cigánylakosság közművelődé­si tevékenységének szervezé­séről. A harmadik csoportban augusztus 1-től 13-ig a gyer­mek és felnőtt néptáncok­tatókat várják Békéscsabán. II békéscsabai I. kerületi pártalapszervezet üzemlátogatása Jól sikerült üzemlátogatást szervezett az MSZMP'békés­csabai I. kerületi alapszerve­zete: a főleg nyugdíjasokból álló 50 tagú csoport a helyi Lenin Tsz autóbuszával júni­us 16-án a forgácsológyárat és a konzervgyárat kereste fel. A forgácsológyárban Bakó Ignác igazgató és Harmados Pál párttitkár köszöntette a vendégeket, s adott tájékoz­tatást az üzem eredményei­ről. Elmondták többek kö­zött, hogy a sikerek jó része a törzsgárda és a szocialista brigádok munkájának kö­szönhető. A tájékoztatás után a vendégek megtekintették az egyes üzemrészekben a különféle termékek előállítá­sát, majd a kultúrteremben — pihenéssel egybekötött megvendégelés közben — a gyár vezetői válaszoltak a feltett kérdésekre. Elbúcsúzva a forgácsoló- gyár kollektívájától a Bé­késcsabai Konzervgyárba mentek a látogatók, ahol Kardos Ernőné igazgató, Papp Károlyné párttitkár és Tóth Lajosné szakszervezeti titkár fogadta őket. A gyár­ban készült befőttekkel, gyü­mölcslevekkel kínálták meg az I. kerületi pártalapszerve­zet tagjait, s ismertették a konzervgyáriak gazdasági, pórt- és szakszervezeti tevé­kenységét Szó esett a tészta­üzem bővítéséről, s arról, hogy a termékek 60 százalé­kát exportálják, főleg szocia­lista országokba, de növek­Oriásharcsa akad! horogra Vasárnap hajnalban Körös- tarcsa és Gyoma között, a Hármas-Körösön óriási har­csa akadt horogra. Salamon Mátyás, a Körösvidéki Sport- horgász Egyesület tagja és felesége akasztották meg a 42 kilós óriási vízi ragado­zót. A mérésnél kiderült, hogy az idei körösi rekord­hal 198 centiméter. A sze­rencsés sporthorgász elmond­ta, hogy mintegy háromne­gyed órás küzdelem után ad­ta meg magát az óriás harcsa, amelyet a köröstarcsai. ha­lászcsárdának adott el. szik a nyugati export is. A konzervgyárban 81 szocialista brigád dolgozik 850 taggal. Az idős párttagok jó érzéssel hallották a gyár vezetőinek elismerő szavait: mostani eredményeikhez a látogatók segítségével jutottak el, hi­szen az alapokat a nyugdíjas párttagok teremtették meg. A vendégek ezután megte­kintették a zöldborsó feldol­gozását, a szárító- és a tész­taüzemet. Közös ebéd és a felmerült kérdések megvála­szolása után az I. kerületi pártalapszervezet tagjai egy kellemes nap emlékeivel, sok új ismerettel gazdagodva, a vendéglátást megköszönve fejezték be üzemlátogatásu­kat Vitaszek Lászlóné Hűtőház és iskola kapcsolata Több éves múltra tekint vissza Békéscsabán az Achim L. András Általános Iskola és a hűtőház kapcsolata. Ezt kívánják továbbfejleszteni, bővíteni annak a megállapo­dásnak az alapján' melyet nemrég írtak alá a gyár és az iskola vezetői. • \ Eszerint a gyár szocialista brigádjai tovább segítik az iskolát, nemcsak a belső karbantartási munkák elvég­zését vállalják ----víz- és e lektromos berendezések ja­vítása —, hanem a bútorzat és egyéb felszerelés javítá­sát is. A KISZ vállalja az isko­laudvar és az utca parkosí­tását az épület előtt. Mindez társadalmi munkában törté­nik, ezenkívül a kommunis­ta műszakból származó mun­kabér 40 százalékát a gyár évente átutalja az iskola ré­szére. Ez az idén már meg is történt, összesen 20 ezer forintot kapott a gyártól az Achim L. András Általános Iskola. Természetesen a kapcsolat alapján a pedagógusok és a tanulók sem maradnak le a kölcsönös segítésben. A gyá­ri rendezvényeken, ha erre igény van, az úttörők mű­sort adnak. A szezonmunkák i'dején pedig dolgoznak a gyárban. A pedagógusok megszervezik az üzemben az általános iskolai felnőtt-ta­gozatot és vállalják a taní­tást. Szervezik a pályavá­lasztást előkészítő üzemláto­gatásokat is. A szerződés be­tartását bizonyos időközön­ként közösen értékelik. Jutalomutazás Romániába Évről évre egyre többen igénylik a családi ünnepsé­gek társadalmi rendezését. A névadásokat megható és em­lékezetes eseménnyé a TÜSZ- SZI kisdobos és úttörő iro­dalmi színpada emeli. A gye­rekek — negyven békéscsa­bai kislány a város szinte minden iskolájából — köz- művelődési társadalmi mun­kát végeznek. A közízlést fej­lesztik a nívós vers- és kó­russzámokból összeállított műsoraikkal. Az elmúlt napokban az iro­dalmi színpad tagjait kétna­pos romániai kirándulással jutalmazta az iroda. Autó­busszal voltak Aradon és Menyházán. Első nap a gye­rekek és a hét felnőtt kísérő — köztük Szemenkár Mátyás igazgató és helyettese, Betkó Katalin — Arad nevezetessé­geit nézték meg, többek közt az aradi tizenhárom vértanú obeliszkjét, a színházat, a várat és a Maros partját, majd késő délután Menyhá- zára mentek. Az esti program meglepetés volt: tábortűz. Mikor a gye­rekek megtudták, egymás­sal versenyezve maguk gyűj­tötték a rozsét, amelynek lo­bogó fénye mellett rögtön­zött vetélkedőt rendeztek a hirtelen előkerült csokoládé­díjakért. A jókedvű szórako­zás után jólesett a pihenés az elegáns Park Szállóban, és reggel frissen indultak a környéket bebarangolni. Ér­demes volt. Egy őskohót lát­tak és márványbányákat, az úton pedig mindenfelé feke­te, fehér és vörösmárvány darabokat szanaszéjjel. És sok vasércmintát Akadt be­lőlük emlék is. A jól kiszá­mított időből futotta még egy kiadós csónakázásra is a mesterséges tavon. Hazafelé megálltak Vilá­gosnál, úgy tértek Aradra vissza, ahol ismerősként sé­táltak újból egyet. Innen már nem messze Békéscsaba, aho­vá vidám hangulatban, ének­szóval érkeztek meg a kirán­dulók. V. M Egy kis pihenő az aradi séta közben A szabadság és a szocializmus összetartozik Rczúl György új kötete □ szabadság jelene, jö­vője a szocializmus címmel' gyűjtötte kö­tetbe a Kossuth Könyvkiadó Aczél Györgynek, az utóbbi három esztendőben elhang­zott, megjelent legfontosabb beszédeit, írásait. Harmoni­kusan csatlakozik hozzájuk a kötetben az 1975-ös gyors­kiadásban már közreadott — Egy elmaradt vita helyett cí­mű interjúsorozat. Ezt a szo­cializmus magyarországi épí­tésének különböző' kérdései­ről készítette vele Jacques De Bonis, a France Nouvelle szerkesztője, miután Alain Peyrefitte jobboldali francia politikus, az UDR akkori fő­titkára visszalépett az Aczél Györggyel tervezett nyilvá­nos televízióvitától. Nyilvánvalóan a francia polgári politikus, aki megelő­zően felelőtlenül rágalmazta hazánkat, nem merte vállal­ni, hogy szembeszálljon az érvekkel, a tényekkel. Mert ennek az interjúsorozatnak éppúgy, mint Aczél György többi megnyilvánulásának alapvető jellegzetessége a konkrétumokra épített, szi­gorú logikával végigvezetett érvelés. A szó szoros értel­mében vett vita, amely tisz­teletben tartja az ellenfél né­zeteit, de nem tűri a tények elferdítését. Tudja, hogy a nézetek közelítése csakis vi­tákban lehetséges, sőt, még az azonos szemléletűek, vi- lágnézetűek között is szüksé­gesnek ítéli a vitákat egyes részkérdésekben. „A nézet- különbségekről nem hallgat­ni, hanem vitázni kell, nincs helye a hétköznapi nyuga­lom, a rossz, szellemi tespe- déshez vezető langyos békes­ség őrzésének.” — mondotta az MTA tavalyi közgyűlésé­nek zárt ülésén. Éppígy a vi­taszellemre buzdította az író­kat is a Magyar Írók Szövet­sége közgyűlésén, de az egészséges, a becsületes vi­tákra, „amelyekben nem egy­mást akarjuk legyőzni, ha­nem saját korlátáinkat akar­juk meghaladni, az igazság teljesebb, több oldalú meg­közelítése érdekében”. A sze­mélyes indulatok és ellen­szenvek nélküli érvelésre ösztönöznek a kötet sorai. Mindenütt a javítás, az előre­haladás szándékával és bizto­sításával. Csakis ez lehet ugyanis a lényege a nézetek ütköztetésének, nem pedig valamiféle Hyde parki szó­noklat, amelynek a szavai nyomtalanul elszállnak. Ezt üzeni a formális szabadság- jogok külföldi szószólóinak és sugallja hazai közvélemé­nyünknek, a kulturális, a po­litikai közélet minden részt­vevőjének, vezetőjének. Hisz a szabadság — s a tar­tozékaként számon tartott vitaszellem — emberformáló erejében. Sőt: szenvedélyesen hisz, ezért is a kötetnek ta­lán a legfölemelőbb írása, amelynek címéül Gramsci szép kifejezését választotta: „Mivé lehet az ember?” Mert végül is minden harcnak, minden küzdelemnek, társa­dalmi fejlődésnek ez a leg­főbb kérdése és célja, ö hisz az emberben, akiért — és aki­vel! — minden törekvésein­ket meg kell és meg lehet va­lósítani. Tudja, hogy „az ember eredendően se nem rossz, se nem jó, a társadal­mi viszonyok összessége ala­kítja személyiségét. A társa­dalom haladása, amelyet a gondolkodni képes ember va­lósít meg, teljesít ki, egyben az ember haladása”. E szava­kat a szocialista humanizmus hatja át (rendszerünk lénye­ge), amely — mint írja — „nem járuléka, hanem nél­külözhetetlen eleme a mar­xista—leninista meggyőződé­sünknek” ... „Az emberek alakíthatóságához fűzött szi­lárd meggyőződés nélkül nem lehet forradalmi harcot folytatni.” Mivé lehet az emberi? — gondolkodunk mi is a szer­zővel, s „nyughatatlan hu­manizmussal” áthatott sza­vaira hajlamosak lennénk messzire csapongani. Am mi sem áll távolabb tőle, mint az irreális álmodozás, mivel „olyan időszakban élünk, amikor a munkához nem elég a föllángolás, a nekibuzdu­lás, hanem mindenekelőtt kö­vetkezetességre és állhatatos­ságra van szükség”. A való­ságérzék, a jelenlegi lehető­ségeinkre való figyelmezte­tés, a „van” és a „kell” kö­zötti reális különbségtétel minden megnyilvánulásában pontosan nyomon követhető. A cikkek, beszédek alaphang­jában éppúgy, mint helyen­ként az erre utaló konkrét megfogalmazásokban. A fej­lett szocializmus építéséről szóló tanulmányában például nagy határozottsággal szöge­zi le: „... pártunk nem vágy­álmokra, hanem reális té­nyekre, a társadalmi fejlődés objektív törvényeire alapozza munkáját. Abból indulunk ki, hogy sohasem szabad ösz- szetéveszteni a valóságot el­érendő céljainkkal, de termé­szetesen tudjuk azt is, hogy céltudatos törekvésünk szin­tén realitás, a fejlődés lénye­ges mozgatóereje”. Ugyanez a reálpolitikus szólal meg akkor is, amikor egy előadásában, (Számvetés után, munka közben — 1975.) szinte csak fennhangon gon­dolkodik napi dolgainkról, a politika elméletéről és gya­korlatáról. Tudván tudva, hogy „a politikai irányvonal­hoz nemcsak az elvek tartoz­nak — elválaszthatatlanul hozzátartoznak az irányítási módszerek is”. És ebben kap­csolódik megint csak szerve­sen a kötet címében fölvetett gondolatkörbe, a szocializmus és a szabadság összetartozá­sába, mert — mint hangoz­tatja — „a nép akkor tudja igazán magáénak a szocializ­must, és ismeri fel demokrá­ciájának lényegét, ha nem csupán tárgya, hanem ala­nya is a társadalom igazgatá­sának”. I rre az „alanyra” utal minduntalan a kötet I valamennyi cikke, ta­nulmánya, beszéde. Az elért eredmények rögzítésével, de ugyanakkor „alkotó elégedet­lenséggel” is — mikor, mit kíván az adott helyzet. Mi­ként valósítható ez meg — arra igyekszik feleleteket ke­resni, választ adni minden- \ napi életünk számos terüle­téről Aczél György kötete. Nemcsak a szorosabban vett munka területét, a közműve­lődést, a tudományos és kul­turális, ideológiai életet érin­ti, hanem közvetve és közvet­lenül a mai magyar valóság, társadalmi fejlődésünk min­den lényeges kérdése szere­pel könyvének lapjain. Lőkös Zoltán Tervpályázat városközpontra A Békés megyei és a bé­késcsabai Városi Tanács, az ÉVM és a KPM tervpályá­zatot hirdet Békéscsaba vá­rosközpontjának rendezésé­re. A pályázati kiírást,júni­us 27-től vehetik át az ér­deklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban (Budapest V., Be­loiannisz u. 2—4.), s a kész terveket legkésőbb szep­tember 26-ig kell postán el­küldeni a békéscsabai Vá­rosi Tanácsnak. A legjobb tervek díjazására és megvá­sárlására 380 ezer forintot irányoztak elő. A bíráló bi­zottság legkésőbb október 28-ig hirdeti ki a pályázat eredményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom