Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP Ára: 1,20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Hz ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitója Békéscsabán Békéscsabán, a Jókai Színházban az ünnepi könyvhét szombati, országos vidéki megnyitóján Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a színházat zsúfolásig megtöltő érdeklődőket, a könyv barátait; köszöntötte Frank Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Fekete Antalt, a békéscsabai városi pártbizottság első titkárát, íróvendégeinket, a külföldi íródelegációk tagjait, Garai Gábor Kossuth-dí- jas költőt, az Írószövetség főtitkárát, aki ünnepi beszédében méltatta a könyvhét jelentőségét. Garai Gábor ünnepi beszédét mondja Fotó: Veress Erzsi Fokozott politikai érdeklődés Gyermeknap Májusnak ez az utolsó piros betűs napja a gyermekeké. Huszonnyolc évvel ezelőtt született a felhívás: nagyobb és több figyelmet a gyermekekre, nagyobb és több segítséget élet- és fejlődéskörülményeik javítására. A nemzetközi gyermeknap jogos kezdeményezés volt. Hiszen még ma is sok millió gyermek éhezik. Milliók pusztulnak el közülük a gyenge táplálkozás, az egészségügyi törődés hiánya miatt. Még többen vannak, akik most is írástudatlanul, az emberi kultúra morzsáit sem ismerve lépik át a gyermekkor határát. A gazdasági, társadalmi körülmények napjainkban is százmilliókat fosztanak meg a létbiztonságtól, a boldogabb holnap ígéretétől. Huszonnyolc év alatt sok minden változott a világban. A korábbinál jóval több azoknak a gyermekeknek a száma, akik már tényleg a holnap reális ígéretével növekedhetnek fel, még ha sok pótolni való is van felnőtté válásuk útján anyagiakban, szellemiekben egyaránt. A gyermekeket szolgáló széles körű gondoskodást, amely az utóbbi évtizedben nálunk különösen kiteljesedett, felsorolni is nehéz lenne a teljesség igényével. Mindenki által ismert a gyermekgondozási és anyasági segély, a méltányos gyermekápolási táppénzjogo- 'sultság, a családi pótlék, a figyelem a nagycsaládosok lakásgondjainak megoldására. Példátlan méretű az a társadalmi összefogás is, amely gyermekintézményeink fejlesztésére irányul. Bölcsődei, óvodai helyek százai létesültek így megyénkben. Sok millió forintra tehető az értéke annak az önkéntes, ingyenes munkának, amellyel oktatási, kulturális intézményeinket gazdagítottuk. Erényeinkben még benne vannak hibáink is. Gyermekeink csinosan, szépen öltözöttek. De jelen van az a rontó hatás, amely a túlzásokban, a rálicitálások- ban mutatkozik meg. Elmondhatjuk, hogy gyermekeink anyagilag csaknem mindent megkapnak. -Néha többet is, mint kellene. Ezzel pedig a dolgok becsülését, az érte való munka értékét devalváljuk bennük — jószándékból is. Kevesebb kellene ebből és sokkal több, amiben ma számos gyermek szükséget szenved: a szülői törődésből. Kevesebb játékszer — több mese; kevesebb divatos ruha — több közös kirándulás; kevesebb munkától való kímélés — több mozgás kellene gyermekeinknek. Ma divatossá lett, világszerte felkapott téma az emberi szabadságjogokról beszélni. Mi eddig inkább tettünk, mintsem beszéltünk erről. Az eredmény: gyermekeink jövőjét nem kell aggódással lesnünk, ahogy a magunkét sem. A munkához való jog nálunk nem szólam : nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány van. Ez pedig az emberi szabadságjogok alapja, amire és csakis erre épülhet és épül is a több szabadságjog. Gyermekeink életeleme ma már a szabadság. A mi felelősségünk, hogy majd jól is tudjanak sáfárkodni ezzel. Enyedi G. Sándor Bevezetőben arról az 50 évvel ezelőtt született hagyományról szólt, mely a fel- szabadulás után könyvhétté, valóban ünneppé nemesedett. — Az ünnepi könyvhét dolga ma már rijem elsősorban az — mondotta —, hogy legalább egyszer egy évben valami módon felhívja a figyelmet a mai írókra és könyveikre! — hiszen az év bármely szakában megnyilatkozik a figyelem és az igény munkáink iránt, bárcsak méltóképp, korszerűen és maradéktalanul kielégítenénk — sokkal inkább az a dolga, hogy meghitt találkozásra szervezze mindazokat, akik a művelődés e tömeges és elévülhetetlen eszköze, a könyv ügyében illetékesek. Illetékesek pedig elsősorban az olvasók, az ország egész olvasó népe, és illetékesek a szerzők — költők, írók, tudományos, politikai és ismeret- terjesztő művek szerzői — és velük együtt illetékesek a könyvkiadók és könyvterjesztők, a nyomdaipar munkásai és művészei, köztük a méltán híres Kner Nyomda alkotógárdája, a könyvtárosok és a közművelődés hivatásos és önkéntes dolgozói. De a könyv természeténél fogva nem tűri, hogy az illetékesség nagyképű hivataloskodássá, s hogy az ünnep feszes ünnepélyességgé merevedjen. A továbbiakban elismeréssel szólt arról, hogy a könyvhét országos vidéki megnyitójának székhelyén, Békés megyében a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat forgalma az elmúlt öt esztendő alatt 5,5 millióról 18,5 millióra emelkedett, hogy az egy lakosra jutó könyvvásárlás összege az 1972. évi 126 forintról 1976-ra 184 forintra, Békéscsabán pedig 203 forintra emelkedett. — Köszöntőm a könyveket: a hazai tájon termetteket és az idegen földről érkezetteket. Köszöntőm az olvasókat, a szigorúan bíráló tapasztaltakat, és az olvasás örömét most ízlelgetőket. Köszöntőm a könyvszakma, a közművelődés minden rendű és rangú munkását. És köszöntőm írótársaimat: kívánom, hogy ne csak sikert és közvetlen megnyilatkozási lehetőséget, de buzdítást és serkentést is adjon mindannyiunknak az igaz írásra, hivatásunkra, népünk abbahagyhatatlan szolgálatára ez a meghitt találkozás — mondotta befejezésül. Az ünnepi megnyitó programjában közreműködött Áts Gyula, Bicskey Károly, Lukács József és Maday Emőke, a Jókai Színház művészei, Paál Olga (ének), Marton György (fuvola), és a Bartók Béla Zeneiskola tanárainak vonósnégyese. Déli 12 órakor nyitotta meg Araczki János, Békéscsaba város Tanácsának elnöke az István király téren az ünnepi könyvhét alkalmából felépített könyvutcát, hangoztatva, hogy az országos vidéki megnyitó megtisztelő feladat a békéscsabaiak számára, hiszen újabb lehetőség nyílik a könyv terjesztésére, író-olvasó találkozók rendezésére, jelenkori irodalmunk további megismertetésére. Délután fél 3-kor Cseres Tibor a békéscsabai vasutas klubkönyvtárban, Csák Gyula 4 órakor a Kner Nyomdában találkozott olvasóival, este pedig a Megyei Művelődési Központban nagy sikerű kortársi irodalmi estet rendeztek íróvendégeink közreműködésével. Vasárnap délelőtt 10 órakor Garai Gábort a gádorosi, délután 6 órakor pedig a békési könyvtár látja vendégül, a medgyesbodzási könyvtárba este 7 órakor Fábián Zoltán, a mezőberényi- be fél 8-kor Bata Imre és Csák Gyula látogat el Okányban délután 4 órakor kezdődik Csoóri Sándor, Szeghalmon pedig fél 5-kor Cseres Tibor találkozója olvasóival. Hétfőn is több író-olvasó találkozót rendeznek. Csoór István Dobozra, Varsa Zoltán Elekre, Erdős László Gyulára, Sass Ervin és Tóth Lajos Körösladányba, Hegyest János Kötegyánba, Ladányi Mihály előbb Sarkadkeresz- túrra, majd Barabás Tiborral együtt Sarkadra, Csernai Zoltán Újkígyósra látogat. A béke- és barátsági hónap országos eseménysorozatának immár hosszú évek óta tapasztalata: fokozott érdeklődéssel foglalkozik a közvélemény mindazokkal a világ- politikai témákkal, a hazai építőmunkát, a békemozgalmat serkentő kérdésekkel, amelyek nap mint nap előtérbe kerülnek a békerendezvényeken, politikai gyűléseken, a népek barátságát szimbolizáló és erősítő munkahelyi eseményeken. Így értékelték — az MTI munkatársának érdeklődésére — az Országos Béketanácsnál a békehónap első félidejében lezajlott eseményeket. Mint mondták: a tapasztalatok alapján jogos a várakozás, hogy a június 9-re tervezett salgótarjáni — a hónap eseményeit záró — békenagygyűlésig ugyanilyen aktivitással vesznek részt az emberek a további politikai rendezvényeken. Hazánkban jó a politikai közérzet, az általános tájékozódás és tájékozottság igényével megnőtt az emberek érdeklődése a nemA Magyar . Vöröskereszt békési városi vezetősége május 28-án tartotta küldött- értekezletét, melyen Békés kerületeiből és a város környéki községekből 50 küldött és jó néhány meghívott vett részt. Ott volt dr. Baly Hermina megyei ideggyógyász főorvos, a Vöröskereszt Országos Elnökségének tagja, öz Ferenc megyei Vöröskereszt-titkár, valamint a város párt- és tanácsi, illetve a társadalmi és gazdasági szerveinek több képviselője. A megjelenteket dr. Gelegonya Katalin városi főorvos, a Vöröskereszt elnöke üdvözölte, a küldöttgyűlést levezető elnök pedig Vámos László városi tanácselnök-helyettes volt. A vezetőség beszámolóját Komáromi Mátyás városi titkár terjesztette elő. Többek között elmondotta, hogy az ez évi jelszó: Együtt a békéért! — jegyében dolgoznak. Az elmúlt négy év munkájának tapasztalatairól több adatot felsorolt, amelyek bizonyítják azt a nagy aktivitást, amit Békésen a Vörös- kereszt-alapszervezetek tagsága tanúsít, hiszen az egyik legszebb munkában vesznek részt, melynek lényege az emberi humanitás, a másokon való segítés, az önként vállalt áldozat. Különösen az egészségügyi felvilágosító-nevelő munkában mutattak példát Békésen zetközi élet és a hazai politikai kérdések iránt. Figyelemfelkeltő és -fokozó esemény volt a Varsóban megrendezett békeépítők világközgyűlése, amelyről a magyar delegáció tagjai már eddig is sok helyütt tartottak, a további rendezvényeken is tartanak beszámolót. Támogató elismerést kap a béke- és barátsági hónap minden rendezvényén az a következetes elvi politika, amelyet a Szovjetunió az ösz- szes szocialista országgal együtt folytat Európa békéjének és biztonságának megvalósításáért, a leszerelésért. Mindezt hiteles dokumentumokkal érzékelteti az országjáró körútra indított — két autóbuszban elhelyezett — fotókiállítás „A béke negyedik évtizede” címmel; a budapesti bemutató után először az elsőként felszabadult Bat- tonyára „utazott” a kiállítás, amelyet nemcsak a békehónap idején, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának esztendejében másutt is láthatnak. és környékén az alapszervezetek. 1975-ben 53 előadáson 2756-an vettek részt, viszont 1976-ban már 104 különböző témájú, filmvetítéssel egybekötött előadást tartottak csaknem 5000 részvevőnek. Jó volt az együttműködés a három város — Gyula, Békéscsaba, Békés — és a MENCS között, s az eredmények ennek is köszönhetők. Békésen egyébként 22 Vörös- kereszt-alapszervezet működik, a környező községekével együtt. A beszámolóban szó volt a családvédelmi munkáról, melyben az ifjú vöröskeresztesek is példát mutatnak. A vita után öz Ferenc megyei titkár a Vöröskereszt Munkáért ezüst fokozata kitüntetést adta át Sándor Istvánná muronyi községi titkárnak 25 évi tevékenységének elismeréséül. Honvédelmi Érdemérmet kapott Illyés Gáborné, Békés III. lakókörzeti titkár a polgári védelmi munkáért, Bélmegyer és Murony kiváló véradó kollektívája oklevelet kapott, ezenkívül öten az egészség- ügyi felvilágosításban végzett társadalmi munkáért kaptak oklevelet. Ezután megválasztották a 15 tagú városi vezetőséget. Elnök ismét dr. Gelegonya Katalin városi főorvos lett, titkár pedig Komáromi Mátyás. , Kasnyik Judit A könyvutcát Araczki János tanácselnök adta át az irodalom barátainak Fotó: Veress Erzsi Önkéntes segítők
