Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

Nemzetiségi kézimunkák Fotó: Gál Edit Uj üzemházak, jobb munkakörülmények 1977. május 15., vasárnap A pártvezetőség támaszai „A pártvczctöségefe munkájának egyik fontos mércé­je a pártcsoportok és ezen belül a kommunisták mun­kájának színvonala legyen.” (A Politikai Bizottság 1972. decemberi határozatából.) Élelmiszeripari termékek bemutatója A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület Bé­kés megyei szervezetének sütőipari szakosztálya, a mű­szaki fejlesztési hónap kere­tében Békéscsabán az 1. sz. Sütőipari Vállalat kultúrter­mében május 10—11—12-én termékbemutatót rendezett. A megye sütő-, üdítő és szikvíziparának termékeit bemutató kiállításon a me­gye kereskedelmi hálózatá­nak képviselői vettek részt. A rendezvény célja: az ipar •és a kereskedelem kapcsola­tának további elmélyítése volt. A sütőipar új készítmé­nyei: a Négus töltött és a Gyopi teasütemények, a fél­kész képviselőfánk, valamint a különböző desszertfélék és cukrászsütemények. Ezek forgalomba hozása a keres­kedelemtől függ. A szikvíz- és szeszipari vállalat új ter­mékei a már kapható cit­romlé és grapefruit üdítőita­lok, és remélhetően még eb­ben az évben az üzletekbe kerül a citromszörp is. 1976 októberében indult útnak a KISZ, a Hazafias Népfront, az SZMT megyei szervei, a megyei művelődés- ügyi osztály és a Munkácsy Mihály Múzeum közös felhí­vása üzemtörténeti emlékek gyűjtésére és kiállítására, s május 10-én már az első üzemtörténeti kiállítást nyi­totta meg az AGROBER Bé­kés megyei kirendeltsége, Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. A kiállítás anyagának ösz- szegyűjtését, a munka meg­szervezését a vállalat kétsze­res kiváló brigádja, a Vásár­helyi Pál Szocialista Brigád vállalta, de sok segítséget kaptak a vállalat más bri­gádjaitól is. így sikerült elérni, hogy a látogató teljes képet kap az AGROBER Békés megyei ki- rendeltségének széles körű, s egyre fejlődő tevékenységé­ről, amelyet a mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari magas- és mélyépítési beruházások előkészítésében, tervezésében és lebonyolításában folytat. A fejlődést tevékenységük főbb mutatói bizonyítják: fennál­lásuk 10 éve alatt az évi ter­Gazdag tavaszi tárlatot ren­dezett a téli munka „gyü­mölcséből” a battonyai Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont díszítőművészeti szak­köre. Elsősorban a Batto- nyán és környékén fellelhető magyar, román és délszláv nemzetiségi, népi motívu­mokkal hímeznek, de gyö­nyörűek a mezőkövesdi, a matyó, a kalocsai, a kalota­szegi, a sárközi és más tájjel­legű kézimunkáik is. Fotóri­porterünk azt a pillanatot örökítette meg, amikor a bat­tonyai menyecskekórus tagjai gyönyörködtek a szebbnél szebb hímzésekben. Kiállítás a kirakatban Az MTESZ gyomai csoport­ja a megyei műszaki hetek alkalmából a Kner Nyomda kiváló termékeiből rendezte be a helyi könyvesbolt kira­katát. A szép könyveket rek­lámozó kirakat sok járókelőt megállásra késztet, s méltó propagálója a közelgő ünnepi könyvhétnek. vezett beruházás 54 millió forintról 348 millióra, a lebo­nyolított beruházás 66 milli­óról 269 millió forintra emel­kedett, s fennállásuk óta két és fél milliárd tervezett be­ruházást és másfél milliárd forintos lebonyolított beruhá­zást végeztek el. Az egykor 20 fővel dolgozó kirendelt­ségnek ma 167 dolgozója van. Sokirányú tevékenységü­ket tervrajzok, makettek és a megvalósult beruházások fotói illusztrálják, s tevé­kenységi területeikről készült illusztrált térképek beszéde­sen bizonyítják a megye nagyüzemi mezőgazdaságá­nak fejlődését és jelen fel­adatait is. A nagyüzemi állattenyész­tés modern telepei, út- és vízépítés, agrokémiai és geo­déziai munkák, takarmány­keverők és -szárítók, melio­rációs beruházások (vízren­dezés, kémiai talajjavítás, legelőfejlesztés, ' rizstelepek) mutatják munkájuk sokszí­nűségét. Tíz év nem történelmi idő egy vállalat életében, de az elért fejlődés történelem. Mert már jó néhány éve nem Az elmúlt 10 évben sokat fejlődött Békésszentandráson a Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet. A hazánk hatá­rain túl is hírnevet szerzett szövetkezet termelési ered­ményeinek alakulását a szá­mok is mutatják, hiszen tíz év alatt több mint kétszere­sére növelte termelési érté­két. Tíz évvel ezelőtt, 1966- ban 16 millió 364 ezer fo­rint volt a termelési érték, 1976-ban viszont már 41 mil­lió 515 ezer forint. A nyere­ség 1966-ban egymillió 105 ezer, 1976-ban pedig ennek ötszöröse, ötmillió 661 ezer forint volt. Ennek arányá­ban növekedtek az átlagbé­rek is, a dolgozók a korábbi 8—10 ezer forintos jövede­lemmel szemben az elmúlt évben már 25 ezer forintnál nagyobb jövedelmet értek el. Javultak a szociális és a munkakörülmények is. A szövetkezet vezetősége ennek érdekében igen sokat telt. vetélkedője A helyi népfrontbizottság kezdeményezésére először találkoztak Dévaványán az üzemek, kereskedelmi egysé­gek és termelőszövetkezetek szocialista brigádjai. A cél az volt, hogy a 10 ezer lel­ket számláló nagyközségben dolgozó élenjáró közösségek ismerkedjenek egymással, tájékozódjanak egymás mun­kájáról, s egyben vetélked­jenek is, hogy ki tud többet a másikról. Az újszerű helyi vetélkedő nagy sikert ara­tott. Mintegy nyolcvan rész­vevője bizonyságát adta an­nak, hogy nemcsak saját szűk munkaterülete érdekli, hanem azon túl is lát, többé- kevésbé ismeri szocialista brigádtársai életét, munka­helyi gondjait, eredményeit is. Hogy szélsőséges példát említsünk erre: a rizshánto­lósok munkájának fogásaival éppúgy tisztában vannak a tsz-brigádok, mint ahogyan a rizshántolósok is tudják: miként művelik, termesztik a rizst, amíg az a hántolóba terveznek makadámutakat és építés alatt áll az első vegy­szeres alapozású út, nem fantáziánkban él a tévéve­zérlésű szárító, hanem a megyében is működnek, bi­zonyítván a technika gyors térhódítását. A képekkel, ábrákkal, ma­kettekkel illusztrált kiállí­tást jól egészíti ki a szink­ronszöveggel vetített száz színes diakép. A képek meg­ismertetnek bennünket a vállalat dolgozóinak életével: a terepmunka mindennapi ritmusától az iráni sah nagy­birtokán nagyüzemi gazda­ságot kialakító vállalati bri­gádig. A diaképek összeállí­tói nem féltek életük vidám gondoskodott négy új üzem­ház építéséről, ezenkívül há­rom nagy raktár készült, a központi fűtés bevezetésére két kazánház készült el, és a vidéki telephelyeket is bő­vítették. Üzem céljára hat épületet vásároltak meg az elmúlt tíz év alatt. Hozzá kell tenni ehhez, hogy 1966- ban a szövetkezetnek mind­össze egyetlen saját épülete volt. A szociális körülmé­nyek javítására fürdőt, öltö­zőt és egyéb szociális létesít ­ményt építettek. A termelési eredmények­hez hozzájárult az is, hogy az utóbbi néhány évben ki­alakult a szocialista brigád-, mozgalom. Tavaly már 13 kollektíva vett részt a moz­galomban, s ért el kiváló eredményeket. Közöttük nem egy elnyerte az aranykoszo­rús jelvényt. A szocialista brigádokban összesen 154 tag van. kerül. A vetélkedő bővelke­dett vidám percekben is. Egymás munkájáról a szo­cialista brigádok kultúr- együttesei tréfás villámjele­neteket adtak elő. Például olyat, hogy az ÁFÉSZ cipő­üzletében hogyan „erőlköd­nek” az eladók, amíg a rossz cipőket is rá tudják sózni a szegény vevőkre. Persze mindezt eltúlozva, szatirikusán, karikírozva. A vetélkedőt végül is az Aranykalász Tsz Erdei Fe-. renc nevű szocialista brigád­ja nyerte, második az ÁFÉSZ, harmadik a Csepel Autógyár brigádja lett. A jutalmakat a vállalatok ad­ták össze, olyan célzattal, hogy az erősítse a szocialis­ta brigádok további kultúr- munkáját, közművelődési te­vékenységét. Az elsők szín­házjegyeket, a másodikok, harmadikok 500—200 forint értékű könyvjutalmat kaptak a brigádkönyvtárak gyarapí­tására, az egyéb díjak mel­lett. oldalainak^ a kikapcsolódás örömeinek bemutatásától sem. A Vásárhelyi Pál Szocia­lista Brigád üzemtörténeti kiállítása kollektív munka eredménye, s a kiállítás si­kere is közös. A vendég­könyv elismerő bejegyzései közül hadd emeljünk ki egyet, egy testvérbrigád be­jegyzését: „További jó mun­kát kívánunk! Bánki Donát Szocialista Brigád”. Mi is ezt kívánjuk, s hoz­zá még annyit: az üzemtör­téneti emlékek gyűjtése, megmentése legyen ezután is a Vásárhelyi Pál Szocialista Brigád nemes szórakozása. (ez) Az egyéni beszélgetések óta különösen nagy gondot fordí­tanak a pártcsoportok műkö­désére, a gyulai szabók szö­vetkezetének pártvezetői. — Jelentőségük a mi saját­ságos helyzetünknek megfe­lelően a taggyűlések előké­szítésében van — mondja Szabó Ferencné párttitkár. — Szövetkezetünkben ugyanis minden hónapban tartunk taggyűlést, s ennek szervezé­se, előkészítése, a megjele­nésre való mozgósítás nem lenne elképzelhető a pártcso­portok segítsége nélkül. A ve­zetőség féléves munkaterve a pártcsoportvezetőknél van, s ezek alapján aktívan működ­nek közre az időszerű felada­tok megoldásában. A mindössze harmincnégy tagot számláló pártszervezet — maga a szövetkezet sem a legnagyobbak közé tartozik — három pártcsoportra osz­lik. A műszaki és gazdasági vezetők csoportját Bányai Béláné irányítja, aki tizenkét évig egyik műszakon dolgo­zott, s onnan- került a szövet­kezet vezetőgárdájába. Párt­csoportjának tagjai beosztá­suknál fogva közvetlen irá­nyítói a termelésnek s párt­munkájuk is elsősorban ezzel függ össze. A célok nagyok, s a mostani körülmények kö­zött rendkívül nehezek. Mi­vel azonban együttesen szab­ják meg ebben a közös tenni­valókat, minden pártcsoport- tag világosabban is látja, hogy gazdasági tevékenysé­ge egyben pártmegbízatás is. A fentiekből következik, hogy a pártcsoport tagjainak napi kapcsolata van a dolgo­zókkal. Más oldalról a szövet­kezet tagjainak rendszeres véleménycserére van lehető­ségük éppen a kommunista vezetőkkel. Ez nagymérték­ben elősegíti a szövetkezeti demokrácia fejlődését is. A vezetők támaszkodnak az észrevételekre, s tolmácsolják azokat a gazdasági megbe­széléseken. Utaltunk a nehéz­ségekre. Jelenleg a tőkés ex­porttermelést — ami éves szinten több millió értéket képvisel — akadályozza nagy­mértékben a 2500 négyzetmé­teres műhelycsarnok megol­datlan szellőztető berendezé­se. Emiatt éles hangok hal­latszanak — joggal! — a var­rodában, ahol száz gépen sza­lagban dolgoznak, és a vasa­lóban. A pártcsoport tagjai taggyűléseken, majd a gazda­sági vezetők megbeszélésein tolmácsolták a kritikus hely­zetet. A vezetőségnek a ki­vitelezőkkel folytatott több­szöri tárgyalása után sem si­került még megnyugtató mó­don rendbe hozatni a szellőz­tetést. Ennek ellenére a párt­csoport tagjai szót értenek a dolgozókkal, helytállásra buz­dítják őket a kritikus hely­zetben is. Hivatkoznak a tő­kés export* népgazdasági fon­tosságára, s arra a haszonra, melyben a szövetkezet, s ma­guk a dolgozók is anyagilag érdekeltek, ha sikerül teljesí­teni az exporttervet. Javasla­tukra a gazdasági vezetőség kétóránkénti munkaszünetet rendelt el, hogy ezalatt a le- vegőtlenségtől erősen igénybe Kilenc helyszínen vetélke­dik csaknem nyolcvan- szo­cialista brigád a közművelő­dési vetélkedő szakági dön­tőiben május 15-én, vasár­nap délelőtt. Békéscsabán az SZMT-brigádok a MÁV-kul- túrházban, az építők műve­lődési házában, az ÉDOSZ- dolgozók a barneváli kultúr- házban, a HVDSZ munkásai a Kétegyházi úti költségveté­si üzemben, a KISZÖV-bri­vett varrónők és vasalók job­ban felfrissüljenek. A termelési agitáció min­dennapos megbízatása a párt- csoporttagoknak, s ebből a tevékenységből származóan „szállítják” az anyagot, ta­pasztalatokat a havi taggyű­lések napirendjeihez, melyek zöme a szorosan vett pártélet ügyei mellett a termelés kü­lönféle aktuális problémáival foglalkozik. Így adtak a párt­vezetőség megalapozott állás- foglalásához elegendő tapasz­talatot legutóbbi taggyűlésük alkalmával is, amikor a nő­politikái határozat végrehaj­tásának helyi mérlegét von­ták meg, valamint segítséget a további feladatok meghatá­rozásához. E pártmegbízatásokon túl feladatuk, hogy foglalkozza­nak a pártonkívüliek egyéni problémáival is. Itt nemcsak arra gondolunk, hogy rendsze- résén felkeresik a nyugdíja­sokat, s amiben lehet segítik őket, vagy hasonlóképpen a gyermekgondozási segélyen levő kismamákat. Hanem ar­ra is, hogy a szocialista bri­gádtagoknak is segítségére vannak abban, hogy azok tel­jesíthessék a vállalásaikban szereplő célkitűzéseiket: a termelésben, a tanulásban, a társadalmi munkában stb. egyaránt. Néhány esetben a pártvezetőség következő fél­évi terve éppen azokat á tapasztalatokat öleli fel, melyeket a pártcsoport- tagok ilyen módon tesz­nek a vezetőség aszta­lára, és ezen az úton is — a pártcsoportok közreműkö­désével — a párt termelés­ellenőrzése valósul meg a szövetkezetben. — Személyi, egyéni ügyek­ben is gyakran felkeresnek a dolgozók — mondja a párt­csoportvezető. — Nemrégen egy asszony azt kifogásolta, hogy szalagvezetője nem ad „kereső” munkát neki, min­dig a neheze, ami nem fizet jól (normára dolgoznak), ma­rad számára. Ilyenkor ter­mészetesen tájékozódunk: való-e, amit hallunk. Ha való, igyekszünk változtatni ezen — sikerrel. Ha nem való, azt is megmondjuk az illetőnek. Szembe kell nézni sokszor komolyabb problémával is, amikor a munkaerőhiánnyal küszködő szövetkezetben az­zal áll elő valaki, hogy el­megy. Éppen a napokban ta­lálkozott ilyennel Bányai Bé­láné. — Itt lettél szakmunkás. Továbbképzésedre beadtad á kérelmedet, azt is támogat­tuk, egy műszakba tettünk. Miért akarsz hát elmenni? — kérdezte a pártcsoportvezető a lányt. — Mert csak 10,60 az óra­bérem. Ahova megyek, ott több lesz, és nincs teljesít­ménybér, nem kell hajtani magam... Ezek gondolkodását a ta­pasztalat, és úgy véljük, részben a pártcsoporttagok szavai változtatták meg, me­lyek ha későn is, de beértek a visszatérők fejében. gádok a Szabadság téri ta­nácsteremben, a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetségnek ve­télkedő brigádjai a művelő­dési központban találkoznak. Orosházán, a művelődési központban a Dél-Békés me­gyei Tsz-Szövetség dolgozói, Gyulán a vízügyi igazgató­ságnál és a hidasháti műve­lődési házban a MEDOSZ- dolgozók versenyeznek a döntőbe jutásért. Az AGROBER lizemtörténeti kiállítása Békéscsabán '•HEíí«Y'-VftU£y üi)<3yyu Munkás-paraszt szocialista brigádok Varga Dezső Középdöntők a közművelődési vetélkedőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom