Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
1977. május 12., csütörtök i^HUUKTiTcl Fák, virágok, füvek „Harmonikus arculatot adva környezetünknek, kielégítjük az emberiség egyik legfontosabb pszichikai szükségletét: a szem gyönyörűségét, amelyet a természettől való elszakadással elvesztettünk." Vietor Vasarely Mit tesz az ember? A világhírű festőművész szavai egyértelműen bizonyítják korunk nagy ellentmondását. Miközben az ipar elárasztja az embert új és új termékeivel, a lakosság egyre nehezebben jut jó levegőhöz, tiszta vízhez, csendhez. Bármennyire is élvezzük, gyönyörködünk egy-egy festményben, műalkotásban, az igazi fát, virágot, füvet nem pótolhatja semmi. Éppen ezért tudomásul kell vennünk, hogy a környezet védelme ugyanolyan alaptevékenység, mint a termelés, hiszen a termelő embert védi. A magyar országgyűlés megszavazta a környezetvédeimi törvényt, az V. ötéves terv külön fejezetben foglalkozik a feladatokkal. Államunk évente milliárdokat költ ilyen célokra. Ezeken túlmenően szükség van az állampolgárok öntevékeny, közösségi közreműködésére; arra, hogy hozzájáruljanak környezetük szépítéséhez, egészségesebbé tételéhez. Nem nagy dolgokról van itt szó. Már az ókorban is tudták: nem mindegy, hogy a házak körül felgyülemlett szemetet elégetik-e vagy széthordják a kutyák. Századunkban pedig létfontosságú: képesek vagyunk-e megvédeni környezetünket a különböző ártalmaktól. Tehát, amilyen fontosak a védelemre kiadott milliárd forintok, ugyanolyan lényeges, hogy mit, hogyan csinál az ember. Vannak gondok is örvendetes, hogy nemcsak a városokban, hanem a ki- sebb-nagyobb településeken is sokat tesznek — főleg társadalmi munkában — környezetük szebbé, nyugalmasabbá tételéért. Jó példa erre Dévaványa, ahol a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága külön napirendként tárgyalta a környezet- védelem mai és holnapi teendőit. Az utóbbi években a parkosított terület 5,5 ezer négyzetméterrel nőtt a községben. De nincs megállás. Ebben az esztendőben folytatják a zöldövezet kialakítását. A gyerekeknek KRESZ- parkot, játszóteret építenek. Sajnos van néhány üzem, szolgáltató, kereskedelmi egység, ahol nem veszik komolyan környezetük tisztán tartását. Csupán a kapun belüli renddel törődnek. Nem így a szociális otthon, a vízmű, a Lenin Termelőszövetkezet, amelynek dolgozói nemcsak virágot ültettek a közterületen, hanem a vízelvezetést is megoldották. Persze vannak gondok is. A háztartási szemét elszállítása nincs kellően megszervezve. Ennek következtében szemetesek az árkok, a temető, a homokbányák környéke. Szinte minden utcában pangó vizek keletkeznek. Egyik sürgető feladat a csatornarendszer kiépítése. A közműves vízellátás térhódításával egyre több szennyvíz keletkezik. Sokan azonban mit sem törődve a talajfertőzéssel, engedély nélkül vagy az előírt szabályoktól eltérően hoznak létre úgynevezett szikkasztókutakat. Védnökség a jövőért A Hazafias Népfront megyei bizottsága ebben az évben meghirdette környezet- védelmi akcióit. Ehhez csatlakoztak a dévaványaiak is. Megszervezik „A tiszta, virágos Dévaványáért” mozgalmat, a „környezetvédelmi hetet”, ősszel pedig a fásítási program keretében facsemetéket ültetnek. E munka felett a község úttörői, KISZ- esei védnökséget vállaltak. Érdemes idézni ezzel kapcsolatban az Impact, az UNESCO lapjának megállapítását: „A világ felnőtt lakossága tisztában van vele, hogy a környezetvédelem a következő nemzedék feladata lesz, hogy nemcsak életünk és világunk megóvása, hanem a már elkövetett hibák kijavítása is rájuk vár.” Reméljük, ezzel mindenütt tisztában vannak. (seres) Kocsis Zoltán zongoraestje Kocsis Zoltán zongoraművész kedden este adott hangversenyén a békéscsabai Jókai Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötte a zenekedvelő közönség. A koncert első felében Beethoven d-moll szonátáját és Ravel nyolc darabból álló Érzelmes keringőjét játszotta a világjáró fiatal művész. A második rész műsorán Schubert: Impromtu; Wagner—Liszt —Kocsis: Tristan és Isolda előjáték ,és Isolda halála, továbbá Liszt Ferenc: Velence—Nápoly vándorévek című művéből két részlet szerepelt Fotó: Veress Erzsi A rádió májusi gyermek- és ifjúsági műsorából A Gyermek- és Ifjúsági Rádió májusban is gazdag programmal jelentkezik. A legkisebbekre gondolnak a Hajnalcsillag című adásukkal. A műsor főszereplője Midiinka, a szappanbuborék, aki egy szlovákiai gyermek- újság hasábjain elevenedik meg. Az adásra május 11-én 14 órakor került sor a Kos- suth-adón. A Kék Sirály, a rozoga vitorlás története már a nagyobbaknak szól. Az izgalmas történetet május 17-én a Kossuth-adón sugározzák 14 óra 8 perckor. Andersen, a nagy mesemondó ritkán szerepel a rádió műsorában. Május 22-én 13 óra 1 perckor a Petőfi-adón „A császár csalogánya” című meséjét hallhatják a gyerekek. A 48-as szabadságharc bukása utáni időket eleveníti meg „A szentendrei gyerekek” című adás, melytüen a gyerekek a felnőttekkel közösen harcolnak a forradalmár tanító megmentéséért, ami sok-sok izgalmas kaland után sikerül is. Az adás időpontja: május 24. 14 óra 8 perc, a Kossuth-adón. A napközis gyerekeknek havonta egyszer jelentkező zenés műsorában, a Süssünk, süssünk valamit-ben most a vakációról, az utazásról, kiAz összetört kenyér Nincs kellemesebb, mint a frissen sült kenyér illata. Aki hajnalban, a kora reggeli órákban egy kenyérgyár vagy péküzem mellett elmegy, érezheti az ínycsiklan-' dozó illatot. Ha a friss, ropogós cipót meglátom, kislánykori emlékeim jutnak eszembe. Mindig örültem, ha kenyérért kellett mennem a szomszéd utcai pékhez. Ilyenkor frissen ugrottam ki az ágyból, hogy ott legyek, lássam, amint a pirosra sült cipókat a mester kiemeli a nagy lapáttal a kemencéből. Sokszor még sistergett a víz is rajta, amikor a kemence szája elé rakott vödörből kivett kefével szétfröcskölt a kenyéren vagy végigsimított rajta, hogy fényes, ropogós legyen. Ünnepi esemény volt az életet jelentő kenyér kiszedése a kemencéből, a mindennapok hajnalának ünnepe. Ma már másként készül. Gyártják. Automata gépsor, elektromos kemence, futószalag, konténer. De mit soroljam tovább? Nem azért fogtam tollat, hogy a gyártási technológiát leírjam, hanem a kenyér tiszteletéért kívánok szót emelni. Ennek a tiszteletnek ma is olyannak kellene lenni, mint akkor, azo- zokon a régi hajnalokon. Mert a frissen sült cipó ma is olyan ropogós, illatos és ma is az élet szimbóluma. Amíg a kemencéből kijön — akár péklapáton, akár futószalagon —, addig nincs is semmi hiba. Akik sütik, azokban még benne él a régi tisztelet. De aztán jön a szállító gépkocsi. A friss, még ropogós és puha cipó bekerül a kosarakba vagy a polcra. Sokszor azonban nem fér el, hát egymásra rakják, s még ha ezt óvatosan tennék. De... „Az idő sürget, a boltokban várják s még hátra van néhány forduló” — ezzel érvelnek a szállítók, ha valaki kifogást tesz munkájukra. S repül a cipó, csak úgy nyekken. Csoda-e, ha a bolt polcaira már minden ízében összetörve, zúzva érkezik? Ki nem bosz- szankodott — és mostanában egyre sűrűbben — azon, hogy összetört kenyeret kapott. Az önkiszolgáló boltokban ugyebár előre csomagolva adják, hát nem látni, mit rejt a papír. Csak otthon lepődünk meg, amikor szétesik a cipó. Ha pedig a kenyérboltban rakják elénk így és reklamálunk, az eladó sajnálkozva válaszol: nem tehetek róla, így kapom én is. S igazat mond, nem ő a hibás. Az összetört, zúzott kenyeret nem lehet szeletelni, csak darabokban szétszedni. De nem is az a lényeges, hogy nincs abból szép szelet, hanem az a szemlélet, ahogyan bánnak vele. Kedves szállítók! Adjunk több tiszteletet legfontosabb táplálékunknak, a kenyérnek! Kasnyik Judit rándulásról beszélgetnek egy pesti általános iskola napköziseivel május 27-én 13 óra 33 perces kezdettel a Petőfi- adón. A hónap vége a gyerekeké. Május 28-án a Petőfi-adón négy rádió: a moszkvai, a berlini, a varsói és a budapesti köszönti kis hallgatóit. Május 29-én a gyermeknapi Százszorszép mesék című műsorban mondják be a gyerekek szavazata alapján legszebbnek, legnemesebbnek ítélt hangjáték címét. Hatrészes sorozat indul május 30-án a Kossuth-adón tíz óra 5 perces kezdettel, Timmy Tom címmel, amely egy kislány és testvérei álombéli utazásáról szól, akik eljutnak Seholsincsor- szágba és ott sok izgalmas kalandon esnek át. Az ifjúsági műsorban három hónapja indították útjára az Ötödik sebesség című aktuális ifjúságpolitikai magazint. A hetente háromszor jelentkező műsorban a világ számos országából közölnek érdekes riportokat. Hétfőnként főleg a kulturális témákról esik szó, szerdánként az életmód, iskola, tanulás, kortársi kapcsolatok állnak középpontban, pénteken pedig a politikáé a vezető szerep. A műsorokat a Petőfi-adón délután 5 órától sugározzák. Május 14-én 21 óra 35 perckor a Kossuth-adón Radnóti László Halálfúga című műsora jelentkezik, amelyben Paul Celan világhírű költeményét dolgozta fel és alkalmazta rádióra. A klubmozgalom kérdéseiről szól a Húszas Stúdió műsorában Volt egy klub Ba- lástyán címmel Angyalossy László riporter. Bár a ba- lástyai klub problémáit tárgyalják, a tanulságok mégis az egész mozgalom gondjait tükrözik. Az adás időpontja: május 20., Kossuth-adó, 16 óra 5 perc. A költészet kedvelői Gáthy József Monológ a költészetről című műsorában gyönyörködhetnek május 25-én 15 óra 10 perces kezdettel a Kossuth-adón. Érdekes történet tanúi lehetnek azok, akik bekapcsolják a rádiót a Petőfi-adón, május 29-én, 12 óra 49 perckor. Egy gimnázium faliújságjáról eltűnik egy cikk és vele együtt a szerző is. Sze- cső eltűnésének körülményei egészen a II. világháború eseményeihez vezetnek visz- sza. Dániel Anna Hiányzik Szecső! című regényét Zol- nay Vilmos alkalmazta rádióra. A Királylány Új magyar film Amikor a háború poklát megjárt Bodra szakaszvezető megundorodva az értelmetlen gyilkolástól éppen golyót készül röpíteni saját fejébe, feltűnik az erdőben egy szovjet csapat oldalán harcoló magyar alakulat. A katonás Bodra az előírásnak megfelelően jelenteni. akar: zászlós úrnak alázatosan jelentem. .. de a tiszt közbevág, kijavítja: nem alázatosan, csak jelentem... Ezzel a szívszorító jelenettel fejeződik be A Királylány zsámolya című új magyar film. Más, emberibb hangon szólal meg az új világ harcosa, akinél a sokat próbált szakaszvezető és négy fiatal társa szolgálattételre jelentkezik. Felemelően szép ez a befejezés, s talán el is hinném Dobozy Imrének, az írónak, aki azonos című kisregényében a kortárs felelősségével és a tőle megszokott anekdo- tázó kedvvel szövi és fogalmazza a kamasz önkéntesek országvédő történetét. Csakhogy a film reálisabb, mint egy regény, a pergő képsorok közül nem tud kitekinteni az író, aki átszőhetné a történetet és jobban leköthetné a figyelmet. Az író ironikusan mesélő stílusát nem találjuk a filmben, nem beszélve arról, hogy a túlzott leegyszerűsítés miatt csorbát szenved a történet igazsága is. Mert az a bizonyos eszmélés, még- inkább átállás nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan azt a forgatókönyvíró Dobozy és a rendező Fejér Tamás bemutatja. Bár a lekerekített, túlzottan kiszámított történet veszít hiteléből, a film legnagyobb hibája: egyszerűen unalmas. Nem szívesen írom ezt, de úgy vélem a műfaj- választás áldozata lett A Királylány zsámolya. Az alkotók a lélektani dráma és a háborús kalandfilm kézenfekvő alternatívájából egy harmadik utat, olyan felefele megoldásfélét választottak. A néhány háttérkatonát .mozgató szűkre szabott cselekmény háborús kalandnak bizony nagyon szegényes, drámának pedig elnagyolt, felszínes. A film szinte refrénszerűen ismétlődő jelenetsora a kis csapat vonulása, visszatérése, sablonokra épített szituációrendszere túl sok időt hagy a nézőnek arra, hogy emlékezetével, avagy ismeretével szembesítse a szereplőket. Kár ezért a filmért, hiszen érdekes, izgalmas, cselekmézsámolya nyes változatában jól szolgálhatta volna társadalmi önismeretünket. Ha meggondolom, a mai fiatalok nem is ismerik a régi leventemozgalom fogalmát, még kevésbé tartalmát. (Jó nekik!) A film 16—18 éves gimnazistái éppen a leventefoglalkozásokon beléjük sulykolt álhazaszeretet hatására önként öltötték magukra a mundért és valóban el is hitték, hogy rajtuk és szegényes fegyverzetükön dől el a haza sorsa. Már-már fanatikusak ezek a fiatalok, akik még soha nem láttak háborút,' nem kóstolták a szerelmet, s milyen remek ötlet, hogy éppen a „Csókos a te szád” című korabeli slágert énekelve menetelnek. Nagyszerű indítás, sokat ígérő expozíció. Az öt lelkes fiút csapaíteste ottfelejti, ők azonban fegyelmezetten várják a szovjet támadást. Ám két magyar katona jön, az egyik Bodra szakaszvezető — elszántságában, talpraesettségében valahol rokona a nevezetes Tizedesnek —, aki sebesült társát támogatja és mindenáron orvost akar szerezni számára. Az alkotói szándék nyilvánvalóan a kijózanító eszmélés rögös és ellentmondásos útját kívánta ábrázolni, de helyette legfeljebb a baj társi- asság szép és megkapó bemutatása nyújtott némi kárpótlást. Nagy lehetőséget hagyott ki A Királylány zsámolya, pedig a népszerű író ismét kedvenc témájához, a II. világháború embert próbáló eseményeihez nyúlt, s az ilyen katonaszereplőkből kelt életre annak idején a nagy sikerű, s azóta is utolérhetetlen film, A tizedes meg a többiek. Talán éppen ezért vártuk fokozott érdeklődéssel és igénnyel Dobozy Imre új filmjét. Fejér Tamás tisztázatlan rendezői elképzelése tükröződik a tehetséges színészek játékán is, akik egy-egy magatartás ábrázolására vállalkozhattak. Így Balázsovits Lajos a sokat próbált szakaszvezetőt, az áldozatkész bajtársat alakítja. Molnár Tibor a kapzsi szénégető, Kiss Mari pedig az áldozatot, az egyszerű lányt formálta meg. O. Szábó István, Barbinek Péter, Safranek Károly igyekezett felvillantani a szereplők sorsát, Hildebrand István mindent elkövetett, hogy szépen, látványosan fényképezze a tájat, a kietlen vidéket. Márkusz László Micimackó az ifjúsági házban A békéscsabai Napsugár bábegyüttes vasárnap mutatta be fesztiváldarabját, a Micimackót az ifjúsági házban. A színpadon megelevenedtek a könyv bájos állatfigurái és a kedves történetek: Micimackó kalandja a méhekkel, Füles születésnapja, Zsebibaba kicserélése és a Tigris fennakadása a fán. És Róbert Gida, akit Lenkefi Péter alakított. Képünkön Micimackó, Füles és Róbert Gida. Fotó: Gál Edit
