Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

1977. május 12., csütörtök i^HUUKTiTcl Fák, virágok, füvek „Harmonikus arculatot adva környezetünknek, kielégítjük az emberiség egyik legfontosabb pszi­chikai szükségletét: a szem gyönyörűségét, ame­lyet a természettől való elszakadással elvesztet­tünk." Vietor Vasarely Mit tesz az ember? A világhírű festőművész szavai egyértelműen bizonyít­ják korunk nagy ellentmon­dását. Miközben az ipar el­árasztja az embert új és új termékeivel, a lakosság egyre nehezebben jut jó levegőhöz, tiszta vízhez, csendhez. Bár­mennyire is élvezzük, gyö­nyörködünk egy-egy fest­ményben, műalkotásban, az igazi fát, virágot, füvet nem pótolhatja semmi. Éppen ezért tudomásul kell ven­nünk, hogy a környezet vé­delme ugyanolyan alaptevé­kenység, mint a termelés, hi­szen a termelő embert védi. A magyar országgyűlés meg­szavazta a környezetvédeimi törvényt, az V. ötéves terv külön fejezetben foglalkozik a feladatokkal. Államunk évente milliárdokat költ ilyen célokra. Ezeken túlmenően szükség van az állampolgá­rok öntevékeny, közösségi közreműködésére; arra, hogy hozzájáruljanak környezetük szépítéséhez, egészségesebbé tételéhez. Nem nagy dolgokról van itt szó. Már az ókorban is tud­ták: nem mindegy, hogy a házak körül felgyülemlett szemetet elégetik-e vagy szét­hordják a kutyák. Száza­dunkban pedig létfontosságú: képesek vagyunk-e megvéde­ni környezetünket a külön­böző ártalmaktól. Tehát, amilyen fontosak a védelemre kiadott milliárd forintok, ugyanolyan lényeges, hogy mit, hogyan csinál az ember. Vannak gondok is örvendetes, hogy nemcsak a városokban, hanem a ki- sebb-nagyobb településeken is sokat tesznek — főleg tár­sadalmi munkában — kör­nyezetük szebbé, nyugalma­sabbá tételéért. Jó példa er­re Dévaványa, ahol a nagy­községi tanács végrehajtó bizottsága külön napirend­ként tárgyalta a környezet- védelem mai és holnapi te­endőit. Az utóbbi években a parkosított terület 5,5 ezer négyzetméterrel nőtt a köz­ségben. De nincs megállás. Ebben az esztendőben foly­tatják a zöldövezet kialakítá­sát. A gyerekeknek KRESZ- parkot, játszóteret építenek. Sajnos van néhány üzem, szolgáltató, kereskedelmi egy­ség, ahol nem veszik komo­lyan környezetük tisztán tar­tását. Csupán a kapun be­lüli renddel törődnek. Nem így a szociális otthon, a víz­mű, a Lenin Termelőszövet­kezet, amelynek dolgozói nemcsak virágot ültettek a közterületen, hanem a vízel­vezetést is megoldották. Persze vannak gondok is. A háztartási szemét elszállí­tása nincs kellően megszer­vezve. Ennek következtében szemetesek az árkok, a teme­tő, a homokbányák környé­ke. Szinte minden utcában pangó vizek keletkeznek. Egyik sürgető feladat a csa­tornarendszer kiépítése. A közműves vízellátás térhódí­tásával egyre több szennyvíz keletkezik. Sokan azonban mit sem törődve a talajfertő­zéssel, engedély nélkül vagy az előírt szabályoktól eltérően hoznak létre úgynevezett szikkasztókutakat. Védnökség a jövőért A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága ebben az év­ben meghirdette környezet- védelmi akcióit. Ehhez csat­lakoztak a dévaványaiak is. Megszervezik „A tiszta, virá­gos Dévaványáért” mozgal­mat, a „környezetvédelmi hetet”, ősszel pedig a fásítási program keretében facseme­téket ültetnek. E munka fe­lett a község úttörői, KISZ- esei védnökséget vállaltak. Érdemes idézni ezzel kap­csolatban az Impact, az UNESCO lapjának megálla­pítását: „A világ felnőtt la­kossága tisztában van vele, hogy a környezetvédelem a következő nemzedék feladata lesz, hogy nemcsak életünk és világunk megóvása, hanem a már elkövetett hibák kijaví­tása is rájuk vár.” Reméljük, ezzel mindenütt tisztában vannak. (seres) Kocsis Zoltán zongoraestje Kocsis Zoltán zongoraművész kedden este adott hangverse­nyén a békéscsabai Jókai Színház nézőterét zsúfolásig meg­töltötte a zenekedvelő közönség. A koncert első felében Beethoven d-moll szonátáját és Ravel nyolc darabból álló Érzelmes keringőjét játszotta a világjáró fiatal művész. A második rész műsorán Schubert: Impromtu; Wagner—Liszt —Kocsis: Tristan és Isolda előjáték ,és Isolda halála, továbbá Liszt Ferenc: Velence—Nápoly vándorévek című művéből két részlet szerepelt Fotó: Veress Erzsi A rádió májusi gyermek- és ifjúsági műsorából A Gyermek- és Ifjúsági Rá­dió májusban is gazdag programmal jelentkezik. A legkisebbekre gondolnak a Hajnalcsillag című adásuk­kal. A műsor főszereplője Midiinka, a szappanbuborék, aki egy szlovákiai gyermek- újság hasábjain elevenedik meg. Az adásra május 11-én 14 órakor került sor a Kos- suth-adón. A Kék Sirály, a rozoga vi­torlás története már a na­gyobbaknak szól. Az izgal­mas történetet május 17-én a Kossuth-adón sugározzák 14 óra 8 perckor. Andersen, a nagy mesemondó ritkán szerepel a rádió műsorában. Május 22-én 13 óra 1 perc­kor a Petőfi-adón „A csá­szár csalogánya” című mesé­jét hallhatják a gyerekek. A 48-as szabadságharc bu­kása utáni időket eleveníti meg „A szentendrei gyere­kek” című adás, melytüen a gyerekek a felnőttekkel kö­zösen harcolnak a forradal­már tanító megmentéséért, ami sok-sok izgalmas kaland után sikerül is. Az adás idő­pontja: május 24. 14 óra 8 perc, a Kossuth-adón. A napközis gyerekeknek havonta egyszer jelentkező zenés műsorában, a Süssünk, süssünk valamit-ben most a vakációról, az utazásról, ki­Az összetört kenyér Nincs kellemesebb, mint a frissen sült kenyér illata. Aki hajnalban, a kora reggeli órákban egy kenyérgyár vagy péküzem mellett el­megy, érezheti az ínycsiklan-' dozó illatot. Ha a friss, ro­pogós cipót meglátom, kis­lánykori emlékeim jutnak eszembe. Mindig örültem, ha kenyérért kellett mennem a szomszéd utcai pékhez. Ilyen­kor frissen ugrottam ki az ágyból, hogy ott legyek, lás­sam, amint a pirosra sült cipókat a mester kiemeli a nagy lapáttal a kemencéből. Sokszor még sistergett a víz is rajta, amikor a kemence szája elé rakott vödörből ki­vett kefével szétfröcskölt a kenyéren vagy végigsimí­tott rajta, hogy fényes, ropo­gós legyen. Ünnepi esemény volt az életet jelentő kenyér kiszedése a kemencéből, a mindennapok hajnalának ün­nepe. Ma már másként készül. Gyártják. Automata gépsor, elektromos kemence, futósza­lag, konténer. De mit sorol­jam tovább? Nem azért fog­tam tollat, hogy a gyártási technológiát leírjam, hanem a kenyér tiszteletéért kívánok szót emelni. Ennek a tiszte­letnek ma is olyannak kel­lene lenni, mint akkor, azo- zokon a régi hajnalokon. Mert a frissen sült cipó ma is olyan ropogós, illatos és ma is az élet szimbóluma. Amíg a kemencéből kijön — akár péklapáton, akár futószala­gon —, addig nincs is semmi hiba. Akik sütik, azokban még benne él a régi tisztelet. De aztán jön a szállító gép­kocsi. A friss, még ropogós és puha cipó bekerül a ko­sarakba vagy a polcra. Sok­szor azonban nem fér el, hát egymásra rakják, s még ha ezt óvatosan tennék. De... „Az idő sürget, a boltokban vár­ják s még hátra van néhány forduló” — ezzel érvelnek a szállítók, ha valaki kifogást tesz munkájukra. S repül a cipó, csak úgy nyekken. Cso­da-e, ha a bolt polcaira már minden ízében összetörve, zúzva érkezik? Ki nem bosz- szankodott — és mostanában egyre sűrűbben — azon, hogy összetört kenyeret kapott. Az önkiszolgáló boltokban ugye­bár előre csomagolva adják, hát nem látni, mit rejt a pa­pír. Csak otthon lepődünk meg, amikor szétesik a cipó. Ha pedig a kenyérboltban rakják elénk így és reklamá­lunk, az eladó sajnálkozva válaszol: nem tehetek róla, így kapom én is. S igazat mond, nem ő a hibás. Az összetört, zúzott kenye­ret nem lehet szeletelni, csak darabokban szétszedni. De nem is az a lényeges, hogy nincs abból szép szelet, ha­nem az a szemlélet, ahogyan bánnak vele. Kedves szállí­tók! Adjunk több tiszteletet legfontosabb táplálékunk­nak, a kenyérnek! Kasnyik Judit rándulásról beszélgetnek egy pesti általános iskola napkö­ziseivel május 27-én 13 óra 33 perces kezdettel a Petőfi- adón. A hónap vége a gyerekeké. Május 28-án a Petőfi-adón négy rádió: a moszkvai, a berlini, a varsói és a buda­pesti köszönti kis hallgatóit. Május 29-én a gyermeknapi Százszorszép mesék című műsorban mondják be a gyerekek szavazata alapján legszebbnek, legnemesebb­nek ítélt hangjáték címét. Hatrészes sorozat indul május 30-án a Kossuth-adón tíz óra 5 perces kezdettel, Timmy Tom címmel, amely egy kislány és testvérei álombéli utazásáról szól, akik eljutnak Seholsincsor- szágba és ott sok izgalmas kalandon esnek át. Az ifjúsági műsorban há­rom hónapja indították út­jára az Ötödik sebesség cí­mű aktuális ifjúságpolitikai magazint. A hetente három­szor jelentkező műsorban a világ számos országából kö­zölnek érdekes riportokat. Hétfőnként főleg a kulturális témákról esik szó, szerdán­ként az életmód, iskola, ta­nulás, kortársi kapcsolatok állnak középpontban, pénte­ken pedig a politikáé a ve­zető szerep. A műsorokat a Petőfi-adón délután 5 órától sugározzák. Május 14-én 21 óra 35 perckor a Kossuth-adón Radnóti László Halálfúga cí­mű műsora jelentkezik, amelyben Paul Celan világ­hírű költeményét dolgozta fel és alkalmazta rádióra. A klubmozgalom kérdései­ről szól a Húszas Stúdió mű­sorában Volt egy klub Ba- lástyán címmel Angyalossy László riporter. Bár a ba- lástyai klub problémáit tár­gyalják, a tanulságok mégis az egész mozgalom gondjait tükrözik. Az adás időpontja: május 20., Kossuth-adó, 16 óra 5 perc. A költészet ked­velői Gáthy József Monológ a költészetről című műsorá­ban gyönyörködhetnek má­jus 25-én 15 óra 10 perces kezdettel a Kossuth-adón. Érdekes történet tanúi le­hetnek azok, akik bekapcsol­ják a rádiót a Petőfi-adón, május 29-én, 12 óra 49 perc­kor. Egy gimnázium faliúj­ságjáról eltűnik egy cikk és vele együtt a szerző is. Sze- cső eltűnésének körülményei egészen a II. világháború eseményeihez vezetnek visz- sza. Dániel Anna Hiányzik Szecső! című regényét Zol- nay Vilmos alkalmazta rá­dióra. A Királylány Új magyar film Amikor a háború poklát megjárt Bodra szakaszvezető megundorodva az értelmetlen gyilkolástól éppen golyót ké­szül röpíteni saját fejébe, feltűnik az erdőben egy szovjet csapat oldalán har­coló magyar alakulat. A ka­tonás Bodra az előírásnak megfelelően jelenteni. akar: zászlós úrnak alázatosan je­lentem. .. de a tiszt közbe­vág, kijavítja: nem alázato­san, csak jelentem... Ezzel a szívszorító jelenettel feje­ződik be A Királylány zsá­molya című új magyar film. Más, emberibb hangon szó­lal meg az új világ harcosa, akinél a sokat próbált sza­kaszvezető és négy fiatal társa szolgálattételre jelent­kezik. Felemelően szép ez a be­fejezés, s talán el is hinném Dobozy Imrének, az írónak, aki azonos című kisregényé­ben a kortárs felelősségével és a tőle megszokott anekdo- tázó kedvvel szövi és fogal­mazza a kamasz önkéntesek országvédő történetét. Csak­hogy a film reálisabb, mint egy regény, a pergő képsorok közül nem tud kitekinteni az író, aki átszőhetné a történe­tet és jobban leköthetné a figyelmet. Az író ironikusan mesélő stílusát nem találjuk a filmben, nem beszélve ar­ról, hogy a túlzott leegysze­rűsítés miatt csorbát szenved a történet igazsága is. Mert az a bizonyos eszmélés, még- inkább átállás nem volt olyan egyszerű, mint aho­gyan azt a forgatókönyvíró Dobozy és a rendező Fejér Tamás bemutatja. Bár a lekerekített, túlzot­tan kiszámított történet ve­szít hiteléből, a film legna­gyobb hibája: egyszerűen unalmas. Nem szívesen írom ezt, de úgy vélem a műfaj- választás áldozata lett A Ki­rálylány zsámolya. Az alko­tók a lélektani dráma és a háborús kalandfilm kézen­fekvő alternatívájából egy harmadik utat, olyan fele­fele megoldásfélét válasz­tottak. A néhány háttér­katonát .mozgató szűkre sza­bott cselekmény háborús ka­landnak bizony nagyon sze­gényes, drámának pedig el­nagyolt, felszínes. A film szinte refrénszerűen ismét­lődő jelenetsora a kis csapat vonulása, visszatérése, sab­lonokra épített szituáció­rendszere túl sok időt hagy a nézőnek arra, hogy emlé­kezetével, avagy ismeretével szembesítse a szereplőket. Kár ezért a filmért, hiszen érdekes, izgalmas, cselekmé­zsámolya nyes változatában jól szol­gálhatta volna társadalmi önismeretünket. Ha meggon­dolom, a mai fiatalok nem is ismerik a régi leventemoz­galom fogalmát, még kevés­bé tartalmát. (Jó nekik!) A film 16—18 éves gimnazis­tái éppen a leventefoglalko­zásokon beléjük sulykolt ál­hazaszeretet hatására önként öltötték magukra a mundért és valóban el is hitték, hogy rajtuk és szegényes fegyver­zetükön dől el a haza sorsa. Már-már fanatikusak ezek a fiatalok, akik még soha nem láttak háborút,' nem kóstol­ták a szerelmet, s milyen re­mek ötlet, hogy éppen a „Csókos a te szád” című ko­rabeli slágert énekelve me­netelnek. Nagyszerű indítás, sokat ígérő expozíció. Az öt lelkes fiút csapaíteste ottfelejti, ők azonban fegyelmezetten várják a szovjet támadást. Ám két magyar katona jön, az egyik Bodra szakaszveze­tő — elszántságában, talp­raesettségében valahol roko­na a nevezetes Tizedesnek —, aki sebesült társát támo­gatja és mindenáron orvost akar szerezni számára. Az alkotói szándék nyilvánvaló­an a kijózanító eszmélés rö­gös és ellentmondásos útját kívánta ábrázolni, de he­lyette legfeljebb a baj társi- asság szép és megkapó be­mutatása nyújtott némi kár­pótlást. Nagy lehetőséget ha­gyott ki A Királylány zsámo­lya, pedig a népszerű író is­mét kedvenc témájához, a II. világháború embert próbáló eseményeihez nyúlt, s az ilyen katonaszereplőkből kelt életre annak idején a nagy sikerű, s azóta is utolérhetet­len film, A tizedes meg a többiek. Talán éppen ezért vártuk fokozott érdeklődéssel és igénnyel Dobozy Imre új filmjét. Fejér Tamás tisztázatlan rendezői elképzelése tükrö­ződik a tehetséges színészek játékán is, akik egy-egy ma­gatartás ábrázolására vállal­kozhattak. Így Balázsovits Lajos a sokat próbált sza­kaszvezetőt, az áldozatkész bajtársat alakítja. Molnár Tibor a kapzsi szénégető, Kiss Mari pedig az áldoza­tot, az egyszerű lányt for­málta meg. O. Szábó István, Barbinek Péter, Safranek Károly igyekezett felvillan­tani a szereplők sorsát, Hil­debrand István mindent el­követett, hogy szépen, látvá­nyosan fényképezze a tájat, a kietlen vidéket. Márkusz László Micimackó az ifjúsági házban A békéscsabai Napsugár bábegyüttes vasárnap mutatta be fesztiváldarabját, a Micimackót az ifjúsági házban. A színpa­don megelevenedtek a könyv bájos állatfigurái és a kedves történetek: Micimackó kalandja a méhekkel, Füles születés­napja, Zsebibaba kicserélése és a Tigris fennakadása a fán. És Róbert Gida, akit Lenkefi Péter alakított. Képünkön Mi­cimackó, Füles és Róbert Gida. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom