Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
1977. május 12. csütörtök Módszertani hónap a TIT-ben A hagyományokhoz híven a TIT Békés megyei szervezete ebben az évben is rendez módszertani hónapot. Továbbképzés jellegű komplex előadásokra, bemutatókra, ankétokra hívják megyeszer- te a TIT-előadókat. Az előadássorozatok előkészítik a jövő év ismeretterjesztő munkáját. Módszerek, tudományos és közérdekű témák gazdag választékára irányítják a figyelmet. Május 10-én Gyulán, 11-én pedig Gyomán pártpropagandistáknak, TIT-előadóknak képmagnóval szemléltetett ankétszerű bemutatót tartottak a tv-szabadegyetem szemléltetési módszereiről dr. Galácz András paleontológus, Juhász Árpád TIT-osztályve- zető és Kollárik János igazgatóhelyettes. A szocialista erkölcs és a munkahelyi légkör problémakörét komplex előadás formájában tárgyalják Mező- kovácsházán május 12-én, Szeghalmon 19-én. Egyedi módszertani előadást hallgatnak május 18- án 19 órától a mezőberényi TIT-előadók. Témája lesz a figyelem felkeltésének és a hallgatók érzelmi megközelítésének módszere az ismeret- terjesztésben. Az élelmiszer-vásárlásról beszélgetnek a fogyasztó és a jogász szemszögéből május 23-án Békésen, 26-án Szarvason, s ez a téma szerepel a gádorosi programban is. Az alkoholizmus ellen küzdő orvos és jogász ismeretterjesztők május 26-án Orosházán, 27-én Sarkadon találkoznak. Békéscsabán május 23-án a Békéscsaba földrajza című könyvtanulmány szerzői rendeznek ankétot. Iskola épül Endrödön Endrödön az elmúlt évtizedekben nem épült új általános iskola. A régiek állapota ma már nem felel meg a követelményeknek, nem csupán zsúfoltak, hanem korszerűtlenek is. Ezen segít a jövőre induló beruházás, melynek keretében 8 tantermes általános iskola építését kezdik meg, összesen mintegy 16 millió forint költséggel. Figyelemre méltó, hogy az end- rődiek — számítva az üzemek, termelőszövetkezetek és a lakosság társadalmi munkájára — az eredeti tervnél nagyobb tornaterem építését is elhatározták. Harminchatezer tonna takarmány Május 10-én, kedden délután ülést tartott a mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága Földi János elnökletével. Megtárgyalta a testület — többek között — a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzemének munkáját Halmágyi Antal üzemvezető jelentése alapján. A fejlődésre jellemző, hogy a négy évvel ezelőtti 18 ezer tonna takarmánnyal szemben 1976-ban több mint 36 ezer tonnát gyártottak. Ugyanakkor a gabona és terményfelvásárlás 21,6 százalékkal nőtt. Nagy gondot fordítottak a gyártmányszerkezet korszerűsítésére. Ma már a vállalat koncentrátum termelésének felét a mezőkovácsházi üzem állítja elő, s a termények 40 százaléka ömlesztve kerül a nagyfogyasztókhoz, így évente mintegy hárommi- lió forint csomagolóanyagot takarítanak meg. A termelékenység növekedéséhez hozzájárultak a beruházások is. Megépült a vasbetonsiló, majd a szellőzőpa- dozatos csarnoktároló. A 6650 vagonos raktárak egy része azonban szükségtároló, nem gépesíthető. Az írásos beszámoló kitért a háztáji és kisegítő gazdaságok takarmányellátására. Az üzemnek ugyanis saját takarmányboltja van a községben és ellátja áruval a termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ üzleteit is. A járás községeiben az első negyedévben 2598 tonna terményt értékesítettek, ami 24,6 százalékkal volt több az elmúlt év azonos időszakánál. Ezt követően megvitatták a családi ünnepségek társadalmi úton való megrendezésének kiszélesítését. Határozatot fogadtak el egy járási Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda létrehozására, amelynek központja Mezőkovácsháza lenne. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Gyulán, a Munkácsy Tsz-ben évente 250 ezer kiskacsát szoktatnak a külső hőmérséklethez, vízhez az úgynevezett kacsa-előnevelőben Fotó: Veress Erzsi ' í.+< I m Dr. Csende Béla mondott beszédet a könyvtár avatásán (Fotó: Gál Edit) Könyvtáravatás Dévaványán Molnár István tanácselnök megnyitójával kezdődött a felújított és kibővített déva- ványai nagyközségi könyvtár avatása május 11-én, szerdán délelőtt 11 órakor. A bensőséges ünnepségen ott volt Szelják György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Gurmai Gyula, a szeghalmi járási pártbizottság osztályvezetője, Lip- ták Pál, a Békés megyei könyvtár Kossuth-díjas igazgatója, dr. Gerő Gyula, a Könyvtáros főszerkesztője és sokan mások. A helyi úttörőcsapat alkalmi irodalmi műsora után dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya közművelődési csoportjának vezetője mondott avatóbeszédet. — Dicséretes az a törekvés — mondotta többek között —, ahogyan a kedvezőtlen anyagi lehetőségekkel rendelkező nagyközség párt- és tanácsi vezetése, testületéi és a könyvtárosok hosszú időn át törekedtek arra, hogy könyvtárukat az önművelés fellegvárává alakítsák. A törekvést siker koronázta, és megfelelő támogatással elérkezhetett az idő, hogy a kibővített, korszerűsített könyvtárat átadhatjuk a lakosságnak. örülünk annak, hogy a dévaványai könyvtár átalakítása, bővítése részét képezheti annak a megyei könyvtári korszerűsítési folyamatnak, mely ez évtől kezdődően a megyei tanács anyagi támogatásával tovább gyorsulhat, és amelyet jelentős eszközökkel a Kulturális Minisztérium és az Országos Közművelődési Alap is segít. A megnyitó szavak után a vendégek és a könyvtár olvasói megtekintették áz új zenei részleget, az önálló helyiségben elhelyezett ifjúsági és gyermekkönyvtárat. S. E. Jubileumi ünnepség (Tudósítónktól) Hétfőn és kedden Budapesten, a Népművelési Intézet Corvin téri épületében tanácskozott a Társadalmi Szertartások Tanácsadó Testületé. Rácz Zoltán, az intézet osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, köztük Békés megye helységeinek küldötteit. Először Földi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezető-helyettese tartott tájékoztatót a mozgalom fejlődéséről s a szocialista életmód néhány időszerű kérdéséről. A színvonal emelése, a polgári szertartások tartalmasabbá tétele került előtérbe napjainkban. 1957 óta irányítja a Népművelési Intézet a mozgalmat s a statisztikai adatok — névadónál, házasságkötésnél, temetésnél — évről évre magasabb arányszámokat mutatnak. A jubileumi, a 20. évet köszöntő ünnepségsorozatot szeptemberben Békéscsabán rendezik; kiállítással, kórusversennyel egybekötve. Az előkészítő bizottság egyik tagja Szemenkár Mátyás, a békéscsabai iroda vezetője. Nagy érdeklődés kísérte Simon Istvánnénak, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztálya munkatársának ismertetőjétya nemzetiségi területek anyanyelvi szertartásainak kidolgozásáról. Példaként említette Békést, ahol a román és a délszláv nemzetiségiek anyanyelvén mondhatják a beszédeket, figyelembe véve a szertartások folklór jellegét is. A közművelődési törvényből és a párthatározatból adódó időszerű feladatokról Kiss Jenő főosztályvezető (Kulturális Minisztérium) beszélt. Valamennyi előadást vita követte s a tanácskozás résztvevői megbeszélték a nyári irodavezetői tanfolyam s a kétéves vezetőképző problémáit is. Papp Rezső Több szocialista brigád A gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat az elmúlt évben a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért elnyerte a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége dicsérő oklevelét. Ebből az alkalomból 23-an kapták meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést, öten pedig pénzjutalmat. A kitüntetettek között ott voltak a törzsgárdatagok, nők és fiatalok egyaránt, örvendetes, hogy a vállalatnál egyre több szocialista brigád tevékenykedik, jelenleg 15 brigád dolgozik 167 taggal. A vállalat vezetősége és dolgozói jelenleg a „Virágos, tiszta Gyuláért”- mozgalomban serénykednek. fl mozgalmi munka tartalékai A párt- és mozgalmi szerveink politikai munkája sohasem maradhatott meg az egysíkúság, az egyoldalúság, a szűk reszortszemlélet alapján, hiszen a szocialista építőmunka eddigi feladatai is az erők összefogását, a politikai munka változatos módszereinek sokszor összetett alkalmazását tették szükségessé. Legfeljebb a szervezeti organizmus változtatása, vagy bizonyos kampányfeladatok elvégzése taszította a szemléletet és a gyakorlatot is a nem kívánatos irányba. Mégis, amikor arról beszélünk, hogy a mai idők természetes követelménye a politikai munka korszerűsítése, akkor többek között azt kell az önvizsgálat tárgyává tenni, hogy vajon kihasználtunk-e már minden olyan lehetőséget, mely az egész politikai szervezeti rendszerünkben, a kollektív tapasztalat és tudás kiaknázásában, munkánk kölcsönös kapcsolódásában van jelen? A politikai munkások, aktivistáink az utóbbi időben egyre határozottabban felismerik, hogy ma az dolgozik korszerűen, aki többet lát saját szűk területénél, aki megfelelő politikai érzékenységgel viseltetik olyan probléma iránt is, amely — úgymond — „nem az ő asztala”. Honnan ez az igény — mert igenis az! — a párt- és a mozgalmi szervek munkája iránt? Akár a társadalmi, a politikai, akár a gazdasági életünk mai helyzetét vizsgáljuk, egyaránt érzékelhetjük, hogy a fejlődésnek bizonyos tendenciái, az ezzel együtt járó ellentmondások, a megoldandó feladatok az eddiginél sokkal összetettebben, sokrétűbben, árnyaltabban jelentkeznek. Azt mondhatjuk tehát, hogy felismerésük, helyes megválaszolásuk a célravezető feladatok kijelölése és megoldása az eddiginél egybefogottabb, koordi- náltabb, szélesebb skálában mozgó politikai tevékenységet igényel. A politikai munkával szemben olyan igények is támadnak, mint a szakszerűség javítása, mely semmiképpen sem azonos azzal, .hogy „mindenhez szakszerűen értő” politikai munkásokat, aktivistákat neveljünk. Ugyancsak nagy fontosságú a politikai munka eszközeinek alkalomhoz illő megválasztása és sokoldalú alkalmazása. Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy ma mennyire fontos az „egynyelven” való beszólás, az tudniillik, hogy a politikai munka bármely részterületén dolgozzék is valaki, ugyanazt értse, mint a másik. (Természetesen ennek alapfeltétele, hogy az irányítás, az információadás egységes legyen.) Ha valaki tehát arra a kérdésre keres választ, hogy mivel tudunk a követelményeknek megfelelni, röviden így válaszolhatunk: együtt a közös célokért. A közelmúlt időkben olyan jelentős politikai akciókat hajtottunk végre, mint a párttagsági könyvek cseréje, az 1977. évi gazdasági cselekvési program kialakítása, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek kongresszusának politikai előkészítése, az ott hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, az időközi tanácstagi választások, stb. E feladatok sikeres megoldásának magyarázata nagyrészt abban rej-, lik, hogy a párt politikájának platformján pártszerveink, tömegszerveink és mozgalmi szerveink szorosan együtt munkálkodtak úgy, hogy mindenki elvégezte a saját feladatát, pontosan látta, hogy mi az általános cél és ebből reá milyen tennivalók hárulnak. Ez a helyes gyakorlat is annak igazolásául szolgál, hogy amikor az együttműködés, a munka jobb összhangjának megteremtésére ösztönzünk, nem arra irányul a biztatás, hogy egyes szerveink mechanikusan, általánosságokban sajátos munkájuk és lehetőségeik elvetésével dolgozzanak, hanem arra, hogy minden szervünk pontosan értelmezve és látva az általános célt, találja meg helyét, szerepét annak konkrét és helyi megvalósításában. Egyszóval: végezze el saját feladatát, amit csak ő képes vagy ő jogosult ellátni. A már említett politikái akciók más irányú tanulsággal is szolgálnak. Ugyanis nemcsak oldalirányban, vagyis az azonos szintű párt-, tömegszervek és tömegmozgalmak munkájának pontos egyeztetését, koordinált irányításának szükségességét vetették fel, hanem az irányító és irányított szervek cselekvésének összehangolását is. Az e téren is elért eredményeink mellett szólni kell arról, hogy ma is több alkalommal tapasztalhatjuk, hogy egyes szerveinken belül a szinteket illetően időpontokban, az egyes témák megfelelő formában és időben való megtárgyalásában hiányzik az összhang, az egymásra épültség, mely jelentős zavarokat okoz, rontja az egész akció sikerét. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy például alapszervezeteink olyan kérdésekben is döntenek, amelyekhez nélkülözhetetlen lenne az irányító szerv állás- foglalása, vagy fordítva, hanem arról is, hogy elég gyakori a felesleges várakozás, az intézkedések elhalasztása, abból kiindulva, hogy várjuk meg, lépjen előbb a másik, így nagyobb hibát nem tudunk elkövetni. Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy az elvi alapokon való együttműködés kialakításában milyen fontos szerepük van a függetlenített apparátus tagjainak. A politikai munka korszerűsítése, szakszerűségének fejlesztése nemcsak a személyi ismeretek gyarapításának jelentőségét veti fel, hanem az egyes részlegek együttműködésének szorosabbá tételét is. Csak egy példát erre a pártmunka gyakorlatából: amikor hozzáfogtunk az 1977. évi cselekvési programok kidolgozásához, teljesen egyértelművé vált, hogy az nem lehet csak a gazdaság- politikai területen dolgozó munkatársak feladata, hanem részt kell vállalnia abban a párt- és tömegszervezeti, az agitációs-propagan- da munka területén dolgozó apparátusnak is. Egyre tarthatatlanabb tehát az a szemlélet, amely elkülönül a másik munkaterülettől, mondván, hogy „a feladat gazdasági természetű, foglalkozzék azzal a másik apparátus”. Bizonyos gyakorlati tapasztalatok miatt arról is szót kell ejteni, hogy a korszerűség fejlesztése a politikai munkában sem zárja ki azt, hogy mások által, vagy korábban kipróbált jó módszereket alkalmazzunk. Egyszóval: ha nem szükséges, ne találjunk fel újat; ha egyszer a dolog bevált és alkalmazható az adott körülmények között is. Az együttműködésben, a politikai munka összehangolásában rejlő lehetőségekről, tartalékokról szólottunk abból a meggondolásból, hogy társadalmi rendszerünkben a párt-, állami és társadalmi szervek és apparátusaik előtt egy a cél: a szocialista építőmunka erősítése abban az irányban, ahogy ezt a párt XI. kongresszusa meghatározta. És közös a felelősségük is. Dr. Latos István, az MSZMP KB alosztályvezető j e