Békés Megyei Népújság, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-11 / 109. szám
1977. május 11., szerda o Takarmányfeldolgozó Bucsa határában 21 millió forintos költséggel építette fel az Oj Barázda Termelőszövetkezet ezt a modern takarmányfeldolgozót és lucernaszárítót. A két évvel ezelőtt üzembe helyezett feldolgozó és szárító jelentősen hozzájárul a szövetkezet állattenyésztésének fellendüléséhez Fotó: Gál Edit Üzemtörténeti kiállítás Kedden délelőtt Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében üzemtörténeti kiállítás nyílt a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalat Békés megyei kirendeltségének életéről. A kirendeltség tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését mintegy 30 emberrel. Jelenleg kétszázan dolgoznak a tervezővállalatnál, közülük 54 mérnök, üzemmérnök. Az eltelt időszakban évente átlag mintegy 300 millió forintos beruházást terveztek és valósítottak meg, a tíz év alatt megközelítőleg 3 milliárd forintot. Az AGROBER Békés megyei kirendeltségének kollektívája tervezte az országosan is ismertté vált szemester- mény-szárítókat és -tárolókat, valamint a zöldtakar- mány-feldolgozó üzemeket. Részesei a hagyományos sertés- és szarvasmarhatelepek battériás rendszerre való áttérésnek, rekonstrukciónak. Tervezésükben valósult meg sok szakosított sertés- és tehenészeti telep, terményszárító, -tároló, bekötő és üzemi út. B. J. Vitaminszüret Sarkad környékén A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-hez tartozó zöldség- termelő szakcsoportok óriás fóliasátraiban serény tavaszi munka folyik. Bár a vihar alaposan megtépázta a fóliasátrakat — sokat kellett pótolni a szeszélyes időjárás miatt palántában is —, a kertészek bizakodók. Az ÁFÉSZ sarkadi központi telepén makkegészséges palántákat neveltek, amiből a sarkadi, méhkeréki, kötegyáni szakcsoportokon kívül sokat adtak a mezőgyáni ÁFÉSZ szakcsoportjának, valamint a gyulai magánkertészeknek is. ' A tavaszi vitaminszüret megkezdődött. Az ÁFÉSZ Sarkadról, Kötegyánból és Méhkerékről salátát, retket, primőr paprikát és uborkát vásárol fel rendszeresen. Egyedül a méhkeréki háztáji portákon 60 vagon primőr uborkatermésre számítanak. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ többek között 180 ezer csípős, 750 ezer fehér húsú zöldpaprika, 80 ezer csomó retek, 40 ezer fej saláta felvásárlására számít. A korai primőrön kívül több mint 500 mázsa zöldpaprikát vesznek át a körzetben. A szaktanácson és palántán kívül 600 mázsa kedvezményes fóliával, több millió forint termelési előleggel segítette a zöldségtermelőket az ÁFÉSZ. Óriási magyarköris Az ormánsági Besence falu határában egy óriási magyarkőris fára bukkantak a természetvédelmi szakemberek. A Sellyén lakó Pápai Jenő nyugalmazott postahivatal-vezető — az Ormánság értékeinek lelkes kutatója — hívta fel a figyelmet a különleges példányra. A Baranya megyei természetvédelmi bizottság a helyszínen szemlélte meg a kőrisfát, és úgy határozott, hogy ritka voltára, magas korára és nagy méreteire való tekintettel javasolja a védetté nyilvánítását. A magyarkőris ritkaságnak számít, a besencei fa pedig egyenesen kuriózum. Magassága 30! méter, azaz vetekszik az ormánsági templomtornyok magasságával. A fatörzs körmérete 578 centiméter, lombkoronájának kerülete pedig meghaladja a 100 métert — elférne alatta a kis Besence egész lakossága. Korát 250— 300 évre becsülik. A szakirodalom eddig nem tudott az ormánsági óriás kőrisről. Dr. Vöröss László Zsigmond pécsi főiskolai tanár, neves botanikus megállapította, hogy ismereteink szerint ez a legnagyobb magyarkőris a világon. (MTI) Élüzem lett az orosházi Postahivatal Az elmúlt napokban került sor arra az ünnepségre, amelyen az orosházi 1-es Postahivatal megkapta az Élüzem címet. Az ünnepségen Kopasz Flórián, a Szegedi Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese nyújtotta át az oklevelet Károlyi György hivatalvezetőnek. A postahivatal dolgozói áldozatkész munkát végeznek és nem a legkorszerűbb technikai körülmények között. Körülményes feladatot lát el a posta a városban, hiszen mondhatnánk azt, hogy csaknem minden emberrel kapcsolatban vannak az itt dolgozók, legyenek azok fiatalok vagy idősek. De emellett eleget kell tenni a csaknem 140 közintézmény, üzem, gyár, termelő- szövetkezet kívánalmának is, amelyek szintén naponta kerülnek valamilyen kapcsolatba ezzel az intézménnyel. Ennek a megnövekedett feladatnak csak úgy lehetne eleget tenni, ha korszerű épület és modern technika állna a rendelkezésre. Ám a jelenlegi felszereltséggel is állják a versenyt. Mert valóban versenyről is szó van, amelyet a Szegedi Postaigazgatóság hirdetett meg. Békés megye valamennyi nagy hivatala részese volt ennek a nemes vetélkedőnek, s az első az orosházi lett, s ezen eredmény alapján az Élüzem címet is megkapta. Figyelmet érdemel a hírlapterjesztés. Két számadat mindennél jobban bizonyítja azt, hogy e munkát felelősségteljesen teljesítik: 1972-ben az előfizetések száma a városban 14 ezer 215 volt, a legfrissebb adat szerint ez a szám meghaladja a 20 ezret. Ebből csaknem ötezer a napilapokra való előfizetés. Az ünnepségen adták át a brigádkitüntetéseket is. A Puskás Tivadar távközlési szocialista brigád most kapta meg harmadízben az aranykoszorús jelvényt. A Március 8. brigád ezüst-, a Hírlapkézbesítő brigád bronzérmet, Kolozsvári Sándor, Horváth Ferenc és Szpisják Jánosné pedig Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. —fb— Utóhangok az Hétfőn este Gyulán, a Park étterembe hívta meg a KISZ városi bizottsága az EDÜ „vezérkarát”, hogy kö- • zösen értékeljék a nemrég lezajlott Erkel-diákünnepek szervezését, lebonyolítását. A KISZ megyei bizottságának titkára, Kibédi Varga Lajos megnyitójában elismeréssel szólt a szervezők lelki- ismeretes munkájáról, majd Albel Andor, a KISZ városi bizottságának titkára olvasta fel az EDÜ alatt tevékenykedő diáktanács csokorba gyűjtött véleményét. Részletesen értékelte a már hónapokkal korábban kezdődött előkészítő munkát, a megnyitó ünnepséget, amely fiatalos, vidám, de fegyelmezett volt. Ugyanezt lehetett elmondani a fiatalok május 1-i felvonulásáról is. Külön tetszett és jólesett a résztvevőknek, hogy a felnőttekkel együtt köszönthették a munka ünnepét. A műsorokról, rendezvényekről megállapította, hogy azok magasabb színvonalat képviseltek az előzőeknél. Akadt kritikai észrevétel is. Az ismerkedési estet jobb lett volna a vár előtti téren rendezni, mert nagy volt a zsúfoltság. Kevés volt a szóEDÜ-ről rakozási lehetőség is. Osztatlan örömet keltett, hogy az idén először nemcsak a kultúrának, hanem a testedzésnek is szentelhettek néhány órát, a „Sportol az EDÜ” keretében. Általános volt a vélemény, hogy a diákünnepség szervezésében, lebonyolításában részt vevők példamutatóan látták el feladatukat, és ez nagyban hozzájárult az EDÜ színvonalának növeléséhez. Az értékelés után dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke bejelentette, hogy a végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy Tóth Jolánnak — aki negyedszerre vett részt az EDÜ szervezésében — „Gyula városáért” kitüntetést adományozza. A nagy tapssal fogadott bejelentés után Szabó Miklós, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, a KISZ központi és megyei bizottságának jutalmait adta át a legderekasabb munkát végzőknek. Többen kaptak jutalmul külföldi utazást, pénz- és tárgyjutalmat, valamint emléklapot. Ezután a résztvevőknek levetítették az EDÜ-ről készített filmet. üdv-illusztrációk Az elmúlt héten a Békéscsabai 611. sz. Szakmunkásképző Intézetben Várkonyi János mutatta be Ady-illusztrációit. A kiállítást két hétig tekinthetik meg az iskola tanulói. A tervek szerint rendhagyó irodalomórákat is tartanak az illusztrációk segítségével Fotó: Gál Edit Egészséges felfogás, tudatos cselekvés Az előző években a mostaninál kevésbé szeszélyes időjárás esetén is gondot okozott a tavaszi munkák időbeni elvégzése. Az idén pedig ugyancsak szűkre szabott a talaj-előkészítésre, vetésre és az egyéb munkákra rendelkezésre álló idő. A késedelem ugyanis terméskiesést okozhat a kalászosoknál és kapásoknál is. Szerencsére kevés gazdaságban gondolnak erre, helyette onnét „vesznek” időt, ahonnét tudnak. A nagy gépeket kettős műszakban üzemeltetik, a traktorosok, a gépkezelők vasár- és ünnepnap is dolgoznak, hogy mielőbb földbe kerüljön a tavaszi vetésű növények magja. A gazdaságok az időjárás és a körülmények adta lehetőségeket figyelembe véve igyekeznek munkájukat végezni. A mezőgazdaságban mindig nagy bizonytalansági tényező volt az időjárás. Napjainkban is az, de a fejlett technika, a termelési eljárások alkalmával a gazdaságok csökkenthetik kiszolgáltatottságukat. Az idén például úgy látszik, elegendő erő — ember, gép és eszköz — van a gazdaságokban ahhoz, hogy megbirkózzanak a nehézségekkel. Ennek kétségtelenül az állami gazdasági dolgozók és tsz-tagok nagy szorgalma, áldozatvállalása, s magas szintű szakértelme az alapja. Az évkezdet tehát ugyancsak nehéz. Ugyanakkor a célkitűzés nem változott és nem módosul: a Központi Bizottság 1976 decemberi határozata szerint a mezőgazdaságban a termelésnek az 1975-ös évihez viszonyítva 7—8 százalékkal kell növekednie. Nem változhat a célkitűzés, mert ez óhatatlanul maga után vonná a népgazdasági terv egyéb célkitűzéseinek megváltoztatását, köztük az életszínvonal növelésére előirányzott összegeket is. Az egész társadalom érdeke tehát, hogy a falvak lakóinak erőfeszítései sikerrel járjanak. Az ország csaknem valamennyi tájáról tetemes károkról érkeznek jelentések. Megnyugtató azonban, hogy nyoma sincs az elkeseredettségnek, sokkal inkább- a józan, megfontolt magatartásnak, a helyzet ésszerű megítélésének. Kétségtelen, hogy ennek legfőbb oka: a mező- gazdaságban dolgozók bíznak önmagukban, a nagyüzemi gazdálkodásban. S abban, hogy ez így van, a pártszervezetek nagyon sokat tettek. Ismételten bebizonyosodott, hogy a párt iránti bizalom nagy erő, az emberek hallgatnak az okos szóra. Sok gazdaságban a pártszervezetek kezdeményezték, hogy a gazdasági vezetés, a szakemberek vegyék számba a belvíz és a fagy okozta károkat, s keressenek olyan megoldásokat, amelyekkel kiegyenlíthetik a veszteségeket. A pártszervezetek legtöbbje nem felülről „várta” az utasítást, a segítséget, s ez felkészültsége, felelősségérzete magas szintjére utal. Érezték, hogy a legtöbbet a helyiek tehetik, a helyi kezdeményezés nélkül csupán szemlélői — majd később kárvallottjai — lehetnek a természet „erőinek”. A pártszervezetek kezdeményezték a gazdasági vezetők és a dolgozók körében annak az egészséges felfogásnak a kialakítását, hogy az időjárás okozta nehézségek miatt nem szabad lemondani a népgazdasági tervben meghatározott célokról. Igaz ugyan, hogy gyümölcs helyett búzát, kukoricát nem tehetnek a háziasszonyok az asztalra, de azt senki nem vitathatja, hogy népgazda- ságilag, társadalmilag ezek is nélkülözhetetlen termékek, s ha ízben, zamatban nem, de értékben pótolhatják a gyümölcsösökben keletkezett károkat. A termés betakarításáig még sok idő van hátra. Az okos, a körültekintő gazda nemcsak azzal számol, hogy ezután majd jobb idő lesz; hanem felkészül a további nehézségekre is. Az időjárás tartogathat még „meglepetéseket”, s ezek kárt okozó hatását elkerülni csak nagy szervezettséggel, az emberek felkészítésével lehet. A párttagok számára a legfontosabb pártmegbízatás a munkahelyen való példamutatás és munkatársaik meggyőzése, lelkesítése lehet. A párt szervezeti felépítése a legtöbb gazdaságban megegyezik a munkaszervezeti egységekkel. Az üzemegységekben, a brigádokban pártcsoportok működnek. Éppen ezek, a párt legkisebb szervezeti egységei tehetnek legtöbbet a pártonkívüliek mozgósításáért is. Napjainkban ugyanis az üzemekben nem közgyűlések és termelési tanácskozások tartására van szükség, hanem a kisebb embercsoportokkal — üzemegység, brigád — való foglalkozásra. Az általános megállapítások helyett konkrét tényekkel, adatokkal kell meggyőzni az embereket. A „fogjuk meg elvtársak” helyett „a te feladatod ez, vagy az”. A pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző munkájával kapcsolatban nemegyszer meg nem értés is tapasztalható. Egyesek szerint az úgynevezett „direkt” módszerek nem célravezetők. Sokan összetévesztik azonban a „direkt módszert” a konkréttal, a gyakorlatiassal. Természetesen a mezőgazdasági üzemekben is az a leghasznosabb, ha szorosan együttműködik a párt- és a gazdasági vezetés. Ez az együttműködés azonban nem jelenthet megalkuvást, kritikátlanságot. A gazdasági vezetők beszámoltatása a mezőgazdasági munkákról, a gazdálkodás helyzetéről nem a vezetés elleni cselekedet, hanem éppen annak segítése érdekében történik, még akkor is, ha egyben-másban a párttestület esetleg el is marasztalja a gazdasági vezetést. A pártszervezetek feladatai sokrétűek a mezőgazda- sági üzemekben. A sok-sok tennivaló között legfontosabb azonban a dolgozókkal, a termelőszövetkezeti tagokkal való foglalkozás. Rendszeres tájékoztatást várnak a párt- és gazdasági vezetéstől, s azt is joggal várják, hogy javaslataik, észrevételeik meghallgatásra találjanak. Felbecsülhetetlenül nagy erőt jelentenek a szocialista brigádok, amelyek nemegyszer bizonyították, hogy a legnehezebb körülmények között is számítani lehet rájuk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára tett vállalásaik teljesítésével jól segítik az üzemek és a népgazdaság előtt álló célok megvalósítását. A gazdasági és a munkahelyi vezetők segítsék a szocialista brigádokat felajánlásaik teljesítésében, mert ezzel a mindennapi termelőmunkát segítik. A -kapkodás, az át nem gondolt cselekvés mind napjainkban, mind a jövőben csak kárt okozhat. A párt- szervezetek annak a tudatos, józan légkörnek az érvényesülését segítsék, amely megfontolt cselekvéssel párosul. Mihók Sándor
